Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám, szerda
Negyedszázados munka Megbeszélés. Csi cs vak Gábor (balról) a konstrukciós szocialista munkabrigád vezetője és Karakó Pál (jobbról) üzemvezető elégedettek az első fél év sikereivel, s bizakodva gondolnak a második fél évre. Nevezetes évforduló az 1972- és év a Kráf. Chlmec-i (Király- helmec) Gép- és Traktorállomás életében. Huszonöt évvel erelőtt kezdték a munkát. Eleinte csak az állami gazdaságok vették igénybe a 22 munka- és vontatógéppel rendelkező, 32 dolgozót foglalkoztató gép- és traktorállomás szolgáltatásait. Később a sorra alakuló szövetkezetek támasza volt. így emlékszik vissza a kezdetre Karakó Pál, az üzem vezetője, aki már akkor, az indulásnál is ott volt, s mint rak- tárnok dolgozott. 1954 óta ő áll a gép- és traktorállomás élén. Kezdetleges felszereléssel, lelkes emberekkel indultak. Közülük néhányan még ma is dolgoznak: Kendi Ferenc, Palus- tyák Pál, Illés Balázs, Szepesi István mesterek, Helmeczi Zoltán traktoros. Később már any- nyira bővült, fejlődött az üzemük, hogy az alkalmazottak száma 500 körül volt. Amikor a szövetkezetek megerősödtek, átvették a gépek egy részét, a legtöbben gépekkel együtt a szövetkezetekbe mentek. Ma munkájuk kimondottan szolgáltatás jellegű. 95 alkalmazottjuk, 36 ipari tanulójuk van. Ez a gép- és traktorállomás végzi a kelet-szlovákiai kerület számára a kombájnok és a DT-100-as traktorok javítását. Az idei aratás kezdetéig 60 kombájnt javítottak ki. Egyébként a mezőgazdasági szezonmunkák idején 11 kombájnnal, 10 kerekes traktorral, két DT- 100-as traktorral, szalmabálázókkal segítik az arra igényt tartókat. Az aratás idején szocialista mun ka verseny folyik kombájnosaik között. Dako Béla brigádvezető mindig kiírja a heti teljesítményt az üzem udvarán levő hirdetőtáblára, és ezt nagy érdeklődéssel figyelik az üzem többi dolgozói is. Az eltelt negyedszázad alatt számos alkalommal bekapcsolódtak a járási, kerületi és országos versenyekbe. A kiváló eredmények ékes bizonyítékai az irodahelyiségek falán sorakozó dicsérő oklevelek. Legbüszkébbek a Mezőgazdasági Minisztérium vándorzászlajára, melyet 1957-ben nyerlek el. Jelenleg anyagmegtakarítási verseny folyik az üzemen belül. Az első félévet már lezárták és értékelték. Ez az akció pénzre átszámítva 32 000 korona tiszta jövedelmet jelent idáig. Két szocialista munkabrigádjuk is van. Három-háromtagú. A motorjavító brigád vezetője Remák Tibor, a konstrukciós munkát végző brigádé Csicsvák Gábor. Mindketten szakmunkások. Negyedszázad alatt nagyon sok szakembert képeztek ki. Számon tartják-e őket? A magyarázatok szerint több ezret. Ha pontosan nem is tariják őket számon, tény, hogy Bodrogköz csaknem minden traktorosa és kombájnosa náluk szerzett szakismeretet. Évenként 20—25 ipari tanuló kap náluk oklevelet. Az ipari tanulókat már kilencedik éve Fazekas János neveli. Gondosan törődik a fiatalok erkölcsi, politikai felfogásának formálásával, szaktudásuk gyarapításával. összekötő kapocs az üzem és a szülők között. Ha valamelyik tanulóval kapcsolatosan probléma adódik — ami ritkán fordul elő — azonnal szülői látogatásra is sor kerül. A negyedszázad alatt még nem volt év, hogy a gép- és traktorállomás dolgozói adósak maradtak volna a termelési terv teljesítésével. Idei munkatervük teljesítésének aránya az első félévben egészen jó. Az egyes munkaszakaszokon így alakult: a javítóműhelyek 118 százalékra, az állattenyésztés gépesítő csoportja 109 százalékra, a brigádközpontok 112 százalékra, a raktár és kereskedelmi tevékenységet végző csoport 108 százalékra teljesítette a tervet. Üzemi méretben 111,7 százalékos a tervleljesítés. Jobb a tavalyinál, amikor 105 százalékra teljesítették a termelési tervüket. A számok mögött dolgos, becsületes, lelkiismeretes emberek állnak. A legkiválóbbak nevét számon tartják: Remák Tibor, Kendi Ferenc, Csicsvák Gábor, Berta Sándor, Nagy Zoltán, Illés Balázs, Hami Dezső javító szakmunkások, Liszkai Berlulan, Abaházi László, az állattenyésztési gépesítő csoportból, király László, Illés István traktorosok. Az év elején tett számos munkafelajánlás között olyan is van, hogy két szabad szombaton dolgozni fognak a munkatermelékenység fokozása érdekében. Az egyik szabad szombati munka után 92 000 korona értékkel nőtt a gép- és traktorállomás jövedelme. Az alkalmazottak fele kommunista. A pártszervezet elnöke Szepesi István elvtárs, aki 1964 óta végzi megbízatása feladatait, s most arra törekszik, hogy az üzemben minden munkaszakaszon érvényesüljenek a XIV. kongresszus határozatai. Az idén két fiatal, új taggal gyarapodott a pártszervezet, Detrik János és Körmöndi Péter szakmunkásokkal. A SZISZ üzemi szervezetét Panykó László vezeti. A fiatalok munkáját dicséri a közelben levő gondozott park. Az év első felében 12 000 korona értékű társadalmi munkát végeztek a fiatalok. Viszont kevés dicsérő szót lehet mondani a szakszervezet tevékenységéről. Nem áll hivatása magaslatán a helyi bizottság, s ehhez nagyban hozzájárul az, hogy közös szervezetet alkotnak a Trebišovi (Tőketére- bes) Gép és Traktorállomás dolgozóival. Az ott székelő üzemi bizottság nem nyújt elegendő támogatást az itteni bizottsági tagoknak. Amióta „összeházasították“ a két üzemi szervezetet, az üzemi bizottság még egyszer sem érdeklődött a helyszínen az üzem élete, a tagság szervezeti munkája, kulturális tevékenysége felől. Két évtizeden keresztül az üzem fúvószenekara jól működött, aztán megszűnt. Hiányát érzi a város is. Az üzem nem rendelkezik olyan pénzzel, amit a zenekar fenntartására fordíthatna. Jó lenne, ha a városi nemzeti bizottság módot találna a zenekar anyagi támogatására, hisz a fúvószenekar elsősorban a város érdekét szolgálná. A jubiláló üzem eddig elért eredményeit, szép sikereit a felelősségteljes és jól szervezett Irányítás, a pártszervezet hatékony aktivizáló képessége, a dolgozók becsületes munkája hozta létre. Az eddigi sikerek kötelezően feltételezik, hogy a gép- és traktorállomás minden dolgozója legjobb tudása szerint gyarapítani fogja az eddigi eredményeket, s a kivívott jó hírnevet még fényesebbre csiszolják. CSURKÓ DEZSŐ i tata térség o földi élei forrósa? A Föld létének első évmilliárdja folyamán nem volt élet bolygónkon. Az élettelen állapotról a földi élet kialakulására való áttérés a tudományos kutatások egyik központi kérdése. S. Arrenius svéd kémikus 1903-ban hozta nyilvánosságra azt a hipotézisét, hogy a meteoritok spórákat hoznak magukkal a Földre. Később ezt a hipotézist megcáfolták, mivel elképzelhetetlen, hogy a spórák a meteorltok kozmikus repülése alatt életben maradjanak. Ezért a tudósok az évek folyamán mindinkább arra a következtetésre hajlottak, hogy az élet spontán keletkezett a Földön. Valóban: amikor a földi atmoszférában lévő gázokat elektromos töltés, vagy sugárzás hatása éri, akkor aminosavakká, szénhidrogénekké és más kémiai vegyületekké alakulhatnak át. Több tudós feltételezése szerint a fehérjék, a szénhidrogének és a zsírok — a Földön lévő élő szervezetek legfontosabb alkotóelemei — az említett módon létrejött vegyiiletekből szin- tetizálódhattak. Két nemrégi felfedezés alapján mégis újra felvetették azt a hipotézist, amely szerint meteoritok szállították a Földre az élet „magvait“. 1970-ben egy, Mar- chisonban földet ért meteoriton aminosavaknak — a proteinek „előfutárainak“ — jelenlétét állapították meg. Ezt megelőzően 1969-ben egy Észak-Mexikóban lehullott másik meteoriton az Egyesült Államok Országos Természeti Múzeumának munkatársai felfedezték az élet másik alapvető eleme, a szénhidrogén (jelen esetben a formaldehid) nyomainak jelenlétét. A formaldehid különböző úton kerülhetett a meteorJtra. Lehetséges, hogy őskonglomerátum volt. Köztudomású, hogy a csillagközi térségben előfordul formaldehid, és hogy ezt a meteo- ritok repülésük közben „magukkal vihetik“. Az is lehetséges, hogy az elnyelt gázok bizonyos fajta keverékéből szintetikus úton formaldehid képződik a meteorit felszínén. A tudósok szerint azonban nehéz elképzelni, hogy a meteorit a Föld atmoszféráján való áthatolása közben valamilyen anyagot nyelhet el, vagy hogy a meteorit a földre hullva olyan izzó állapotba kerül, hogy a felszínén lévő anyagokból formalda- hid képződhet. (UNESCO Bulletin J Az SZK—4 típusú kombájn motorjának javítását ellenőrzi a gépes traktorállomás törzsgárdája. Balról jobbra: Csicsvák Gábor, Paluscsák Pál, Illés Zoltán. Illés Balázs, Mátyás László, Szepesi István, Karakó Pál. |A felvételeket Molnár János készítette) Megtörtént — gondolta Kloss, és hirtelen úgy érezte, hoqy elhagyta a hidegvére. — Heil Hitler, Glaubel — mondta — mit csinál ön ezen a tiltott helyen? — Sétálok, — válaszolta Glaubel. —■ És ön? — Én? — nevetett Kloss. — Nekem kevés időm van sétálni. Legtöbbször méq akkor is dolqozom. Néha pedig szeretek vadászni. — Szóval vadászgat? — ismételte meg Glaubel és Jiqyelmesen tekintett Klossra. — Különös, hogy éppen ezen a helyen találkoztunk. — Igen válaszolt Kloss ugyanolyan hangsúllyal — ez valóban különös. Egy pillanatra sem vették le tekintetüket Kazik házának kapujáról. Tehát Kazikot is elkapták, gondolta Kloss. Figyelik a lakását, ott is csapdát állítottak föl. Danka még mindig nem jött ki. Figyelni fogják. Vajon Glaubel egyedül van? Kloss körülpillantott. Ügy látszik, hoqy egyedül. Különben ennek nincs semmi jelentősége. De lehetetlené tette a találkozást Dankával, aki éppen kilépett a kapun, s nyugodtan, közömbösen lépkedett tovább. — Szép lengyel lány — mondta Glaubel. — önt érdekli? Kloss hallgatott. Már ekkor tudta, Fordította: Bába Mihály hogy ezt a kérdést Brunner is felteszi neki. Ismét a papírok fülé hajolt, hogy összeállítsa a holnapi jelentést, de képtelen volt dolgozni. Már tudják, hogy Danka együtt dolgozott Kazikkal, de Brunner okos ember, még nem tartóztatta le azonnal, hogy a további nyomokra is rávezesse őket. Dankát el kell küldeni a partizánosztaghoz. Kockáztatni kell. Mindig kockáztatni kell és nemcsak a 'saját életét kockáztatja. Gyorsabban kell cselekednie, mint Brun- nernek. Dankának azt mondta: mindenre készülj fel. Ahogy megbeszélték, eqy óra múlva találkoztak a régi műhelyben. Danka addig kószált a városban, míg végül lerázta magáról Glaubelt. Nagyon értékes iratot hozott magával. Reíl Berlinbe küldött jelentését, amelyben közli, hogy május 10-én megkezdik a kísérleteket. Ugyanezen a napon Reil és Pul- koivski a kísérleti telepre érkeznek. Danka nagyon fáradt volt. Másnap estére meghívta Riolettot, azt mondta neki, hogy vendégei lesznek. De vajon, mit akar Kloss ettől a bűvésztől? Kloss kinyitotta az ablakot. Szép, meleg este volt. Kopogtatást hallott. Az ajtóban megjelent az altiszt és jelentette, hogy Puschke úr szeretne vele beszélni. Kloss nagyon meglepődött. Mit akarhat tőle Rioletto bűvész barátja, ez a kövér német? Meggyújtotta mennyezeti lámpát s egy pillanat múlva az éles fényben kutathatta a váratlan vendég arcát. Sápadt volt. — Eqy pohár konyakot? Puschke bólintott. Eqy hajtásra meq- itta a pohár konyakot, majd dicsérni kezdte. — Milyen ügyben jött hozzám? — szakította félbe Kloss az értelmetlen fecsegést. Puschke szivarra gyújtott, lehajtotta fejét, töprengett, majd kifújta a füstöt, az üres pohárra meredt. — Mi baj van, Puschke úr? — Nagyon nehéz, kérem, erről beszélni — kezdte a német —, ez eqy rendkívüli ügy. — Aztán kissé zavarosan elmondta, hogy egy kínos ügyben jött jelentést tenni Kloss főhadnagyhoz. — Beszéljen világosabban! — parancsolt rá Kloss. Puschke felállt. — Főhadnagy úr — mondta kissé patetikusan — úgy jöttem ide, mint egy becsületes német... — Konkrétumot kérek! — Jelenteni akarom, — nyögte ki végül Puschke, hogy Rioletto bűvész angol kém, már régen a Birodalom ellen dolgozik... Hirtelen olyan csend lett, hogy egymás lélegzetét hallhatták. Kloss arcán egy izom sem rándult meg. Puschke sohasem fogja megtudni, hoqy menynyire meglepődött ekkor Kloss főhadnagy. Kloss vendégét figyelte és arra gondolt: — Mi ez, provokáció? Az előbb Brunner telefonált, most meg Puschke jön ide... Hihetetlen! Miért csinálják e^t? *Hogy még egyszer ellenőrizzék? Két esztendő után? Puschke türelmetlenül fészkelődött a széken, Klosss kérdéseit várta. Vagy talán azt remélte, hogy elhangzik a köszönöm szó, és hazaengedi? — Miért nem ment ön ezzel Brun- nerhez? — kérdezte Kloss. — Vagy már volt Brunnernél? — Arra gondoltam, hogy ebben az esetben mindegy, hogy az Abivelirhez vaqy a Gestapóhoz megyek. — És az Abwehrt választotta. De hiszen ön jól ismeri Brunnert, és az önök üzemében tevékenykedik Glaubel is. — Mindent elmondok — sóhajtott Puschke. — Ezt kérem is. — Brunnerrel tegnap és tegnapelőtt beszéltem... Ezt nem mertem vele közölni. Arra gondoltam, hogy önnel méqis könnyebb lesz ... Hazudik. Gondolta Kloss. — És ha igazat mond? Majd ellenőrizzük. — Puschke — kiáltott Kloss. A gyárigazgató-helyettes rögtön fel- uqrott és vigyázzba meredt. Kissé komikus volt, de Kloss ezzel nem törődött. _ — Velem sem lesz könnyebb! Világos? — Igenis! — mondta Puschke. — Rioletto ügynöke voltál? — kér dezte Kloss. Puschke megingott, le akart ülni, de Kloss nem engedte. Puschke váratlanul sírva fakadt. Szörnyű látvány volt a síró, kövér német. (Folytaljuk) 197*. VIII. 2. 4 KLOSS KAPITÁNY KALANDOS TÖRTÉNETE • ' ' . ■ ■ ■ . - - ■ •/.. Andrzej Zbych:
