Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

Mindenki szocialista módon i Mindenki szocialista rnodon ( ■ ^ „A szakszervezeti szervek és szervezetek kötelessé­ge, hogy következetesen kibontakoztassák a dolgo­zók alkotó kezdeményezését és a szocialista munka­verseny irányításából és szervezéséből kiiktassák a formalizmust, a bürokratizmus elemeit ... A konk­rét feltételek szerint hatékonyabban kell kibonta­koztatni a bevált versenymozgalmakat: „Mindenki szocialista módon", „Prágai kezdeményezés", ,,A védjegy becsületéért", „Ifjúsági fényszóró", továbbá az olyan versenyformákat, mint az egyesített szocia­lista kötelezettségvállalások, a technikusok eredmé­nyeinek igazolása stL (A szakszervezetek VIII. kongresszusának határozatából.) ; • •- ' . ' HOGYAN TOVÁBB? Véleményt mondtak a szocialista munkabrigádok vezetői A VIII. országos szakszervezeti kong­resszus után tanácskozásra gyűltek ösz- sze Galántán a járás építőipari üzemei­ben dolgozó szocialista munkabrigádok vezetői. Hogyan tovább? Erre a kérdés­re keresték a választ. A kongresszusi ha­tározatok szellemében, saját gyakorlati tapasztalataik alapján igyekeztek felele­tet adni arra a kérdésre, hogyan lehetne megvalósítani a szocialista munkaver­seny keretében a kitűzött célokat. Ta­pasztalataikra, véleményeikre érdemes felfigyelni. Markó Márton a HYDROSTAV saíai (Vágsellye) üzeméből: „A munkaverseny egyik fontos előfeltétele: a verseny jó megszervezése. Még 1962-ben megszer­vezték a betonozók 13-tagú munkabri­gádját, de az évek során ez a brigád szétesett. Oka: annak idején csak for­mális volt a szervezés. 1969-ben újból megszerveztük a betonozók munkabri­gádját. Jelenleg 8 tagja van. Ez már nem formálisan szervezett munkacso­port. Havonta állítjuk össze a verseny- feltételeket, és a hónap múltával mi ma­gunk végezzük el a kiértékelést. Negyed­évenként az üzem vezetősége értékeli munkánkat a versenyfeltételek alapján. Ez adja a munkverseny lényegét!“ Červenko Ján a Járási Építővállalat ga- lántai (Galánta) üzeméből: „Két ténye­zőbe kell ügyelni. Egyik: a munka minő­ségének javítása. Ennek érdekében főleg a fiatalok, az ipari tanulók nevelésével, oktatásával kell tudatosan, szakszerűen foglalkozni. Sajnos nálunk még nem ve­zették be azt a módszert, hogy azok a dolgozók, akik a munkahelyeken tanít­ják az ipari tanulókat, megfelelő anyagi jutalmat kapjanak. Pedig csak így kí­vánható tőlük, hogy jó munkára tanítsák a fiatalokat. Másik fontos tényező: a munkaterme­lékenység növelése. Ez nemcsak erőki­fejtéssel érhető el. Ezen a téren helytáll­nak a szocialista brigádok tagjai. De gondoljunk arra, hogy időveszteséggel, felesleges fizikai erőfeszítéssel jár, ha a szerelők nem azt az anyagot kapják, melyre szükségük van, *ha szüntelenül helyettesíteni kell egyik szerelési anya­got a másikkal. A munkahelyek tökéle­tes anyagellátása nélkül nem lehet kel­lő módon növelni a munkatermelékeny­séget.“. Erdélyi Lajos a Járási Építővállalat autójavító üzeméből: „Fontolóra kell venni, milyen módon, lehetne a raktároso­kat, az anyagbeszerzőket is bevonni a szocialista munkaversenybe. A mi üze­münkben 168 kerekes jármű karbantartá­sáról gondoskodunk. Ezek közül egy má­sodik kiadású TATRA-138-as típusú te­herautó már három és fél hónapja áll a javítógödör fölött, egyetlen fogaskerék hiánya miatt. Ha a raktáros és az anyag- beszerző is érdekeit volna a munkaver­senyben, talán-talán megváltozna a hely­zet.“. Koprda Stefan mérnök a HYDROSTAV salai (Vágsellye) üzeméből: „Mi a tech­nikusok körében is szocialista munkabri­gádokat szerveztünk. Tavaly próbálkoz­tunk meg ezzel, s elmondhatjuk, hogy bevált. Megállták helyüket, s ha szükség volt rá, még szombat, vasárnap is dol­gozlak. A munkaverseny ilyen ki- terjesztése hasznára vált üzemünknek.“ Račková Oľga a ZIP vállalat seredi (Sze­red) üzeméből: „Nincs rosszabb, mint a csak formálisan megszervezett munka­verseny. A mi üzemünkben 1960-ban ilyen rossz módon négy munkabrigádot szerveztek. Két év alatt egy híján szét­esett mindegyik. Valójában 1970-ben kezdtük meg a szocialista munkabrigá­dok szervezését. A kommunisták példa- mutatása alapján, hisz az első brigádot a pártszervezet elnöke szervezte meg. Ma már öt szocialista munkabrigádunknak 120 tagja van. A formázok öttagú munka- csoportja május elsején nevezett be a munkaversenybe. A darujavítók négytagú brigádja pedig már dicsérő oklevelet is kapott. Kelemen Viktor a Vízgazdálkodási vál­lalat salai (Vágsellye) üzemrészlegéből: , „A munkaversenyben nagy jelentősége van a vállalások becsületes teljesítésé­nek. A mi üzemrészlegünk már ebben az évben 380 ezer korona értékű vállalást teljesített. Ezt főleg anyagmegtakarítás-r sál és a feladatok idején való teljesíté­sével érte el. Járási méretben a vállalá­sok több mint 40 millió korona értéket képviselnek. Ha minden egyén, minden kollektíva becsületesen teljesíteni fogja a vállalásokat, akkor az év végén jog­gal lehetünk majd büszkék.“ Hučko Ľudovít, a Vízgazdálkodási vál­lalat Salai (Vágsellye) üzemrészlegéből: „Csak úgy valósíthatók meg a kitűzött célok, ha jő módszereket alkalmazunk. A verseny során a munkahelyeken ne­künk, a szocialista munkabrigádok veze­tőinek kell olyan helyzetet teremteni, hogy minél többen bekapcsolódjanak a versenybe, mozgalmunkba.“ # * * A tanácskozás során szót kért V a- lent Miroslav elvtárs is, a szak- szervezeti tanács járási vezetőségének tagja. Azt tanácsolta, hogy a szocialista munkabrigádok saját maguk is foglal­kozzanak a mozgalom népszerűsítésével. Felhívta a figyelmet arra, hogy jó al­kalom erre az a verseny, melyet a szakszervezeti tanács hirdetett meg a legjobb faliújság díjáért. Ľ e h 1 a A n- t o n elvtárs, a járási pártbizottság kép­viselője pedig a kommunisták kezdemé­nyezését sürgette. A vélemények, a tapasztalatokon ala­puló felszólalások, majd a tanácskozás végén hozott határozatok azt bizonyít­ják, hogy a szocialista munkabrigádok vezetői a lehető legjobb módon, komo­lyan és felelősségük tudatában foglal­koztak a szocialista munkaverseny idő­szerű problémáival. HAJDŰ ANDRÄS HOLNAP OLCSÓBBAN, MINT MA Sikerek a Stará Turá-i Chirana üzemben Vállalataink termékeit funkció­juk és esztétikai kivitelük szem­pontjából a Termelés Képzőművé­szeti Kultúrájának Tanácsa érté­keli. A Stará Turá-i Chirana gyártmányát, az egyszeri haszná­latra alkalmas műanyagból ké­szült injekciós tűt ez a szerv kivá­ló minőségű ipari terméknek mi­nősítette. Az injekciós tű kifejlesztése nem ment egyik napról a másikra. Az üzem arra törekedett, hogy a munkatermelékenység fokozásával minél több színesfémet takarítson meg. Munkájukat többéves kísér­letezés után siker koronázta. A „klasszikus“ tűtől — melynek elő­állításához lényegesen több szí­nesfémre volt szükség, mint a későbbi, szétszedlietőhöz — elju­tottak az egyszeri használatra al­kalmas műanyagból készült injek­ciós tűig. Mióta ezt gyártják, a munkatermelékenység az eddigi­nek több, mint a háromszorosára emelkedett, és ez komoly sikert jelent. A tűket a Jaromír Pavlák mérnök vezette üzemrészlegen ál­lítják elő. Helyettese Ján Mareček. Ök ketten és a népes kollektíva — melyben újítók is dolgoznak: Pavol Tanuška, Milan Formánek, Rudolf Arbet, Jaroslav Stacha és Ján Petrovič — becsületes munká val veszik ki részüket a már ed dig benyújtott 96 ésszerűsítési ja vaslat megvalósításából, ami álta több mint kilencmilliós nyereség hez jut a vállalat, és az áruterme lés csaknem 23 millió koronává emelkedik. # # * Amikor a komplex racionalizá- clós programot összeállították, so­kat gondolkoztak azon, milyen in­tézkedésekkel járuljanak hozzá az injekciós tűket gyártó üzemrész­leg dolgozói a gyártási program teljesítéséhez. Arra gondoltak: — Nem beszédre és ígéretekre, hanem munkaeredményekre van szükség. Ez az elv vezeti őket ma is, és el kell ismerni, nem ered­ménytelenül. Az injekciós tűk dugattyúinak sajtolására irányuló racionalizá- ciós intézkedésekkel elérték, hogy egy dolgozó hét gépen végzi a munkát. További racionalizációs intézke­déssel — egy gépkezelésről két gépkezelésre való áttéréssel — ja­nuár 1-ig ötven százalékkal nö­velték a munkatermelékenységet. Ezzel a munkamódszerrel az idén 88 000 korona bérmegtakarítást ér­tek el. Ez elsősorban a már emlí­tett újítók igyekezetét dicséri, kifejlesztették az injekciós tűk gyár­tásának eddig nem ismert, nagy hasznot hozó termelési technoló­giáját. Az űj módszer alkalmazá­sával hat dolgozó munkáját taka­rították meg. Ján Mareček dicsérően nyilatko­zik az újítómozgalomról: — Célunk, hogy holnap olcsób­ban termeljünk, mint ma. Hozzá­értő szakemberekkel dolgozunk, szükséges kihasználnunk széles körű szakismereteiket. Ezért ösz­tönöztük őket főleg e két raciona­lizációs intézkedés megvalósítá­sára. Az intézkedések hozzásegí­tettek bennünket ahhoz, hogy a vállalaton belüli szocialista ver­senyben háromszor egymás után az első helyre kerültünk. — Jobb a racionalizációról keve­sebbet beszélni, de érdekében töb­bet tenni — mondja Jaromír Pav­lák mérnök. Nemcsak a meghatá­rozott racionalizációs intézkedé­sek megvalósításában érünk el szép eredményeket. Olyan intézke­déseket is foganatosítunk, amelye­ket nem foglaltak bele a komplex racionalizációs programba. Tuda­tában vagyunk annak, hogy csak így érünk el jó eredményeket. Egyik Ilyen intézkedés a két gép­kezelésről a négy gépkezelésre va­ló áttérés, amire ebben az évben sor kerül. Ezzel három további munkaerőt takarítunk meg. Pavlák mérnök elképzelése, hogy a racionalizációban nem sza­bad csak a tervezett intézkedések megvalósítására gondolni, hanem ennél többet kell tenni, figyelmet érdemel. A Chiranában ma kiváló minőségű gyártmányokat állítanak elő, és ez a keresés, a kutatás eredménye. Ha fárasztó is ez a munka, de eredményekhez vezet. Ezt bizonyítja az egyszeri haszná­latra alkalmas, műanyagból ké­szült injekciós tű is. P. SKRIŇA H arminckét Szlovák üzemében Mári da hát, hogy ai úgy érzed, hog krónika lapjai, ban kezdett d kényeztette ©1. tést kellett élt ken át kitartotl munkahelyen, szabadulás utá; változott az él legnagyobb em társával együtt rekedett. Dolgi előmunkásként, Kezdeményez a szocialista m bontakoztatott két év múlva i lomát. Azóta értékelik tevék évben megvédi! Mária Bumbalc megalakulása ( még nyolc őrsi portban, de ten rán sok szeméi’ szén senki ner hogy a kollektí maradjon. Ezér abban, hogy m beosztását. Sok tőműhelybe és De mindig jött mint az orsőzi négy szociálist; szönhető, hogy volt mindenkor erők tartaléka, is dicsérik ök© bak, akik azelŕ goztak. Ugyanis munkára, ügyi Mindenki tudj; nem teljesíti a A SZ Erőt, knártá mesterség. Nyá gató hidegben házakra, iskol mindig szükség A košicei b (Szepsi) részle zéseiből derekí zette kilenctag ható, hogy a v odaadó, becsül elmondották, n világháborút. / jaiból újjáépíti emberek valare Szakács Józsi ta a munkacso] — Életem s: hatatlan a mali a szocialista i tagjai: a háror KEZDEMÉNYEZŐK, Pl A svíti Chemosvit Kelet-Szlovákia egyik legjelentősebb vegyipari üze­me, melyben tizennégy munkaközös­ség versenyez a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért. Amikor a válla­lati pártbizottságon a versenyző kol­lektívákról érdeklődtünk, azt a vá­laszt kaptuk: sajátos módon mind pél­dát mutatnak a vállalat dolgozóinak. Jóleső érzés ilyesmit hallani. Ebben az üzemben több mint kétszáz ember végez példamutató munkát, s ez a példamutatás vonzó hatású. Jozef TerifeJ elvtárs, a vállalati pártbizottság elnöke azt is megje­gyezte, hogy Milan Vrbenský vezette 15-tagú munkaközösség, amely a kö­zelmúltban nyerte el a „CSKP meg­alapítása 50. évfordulójának brigádja“ címet, kitűnik a többi közül. A pártjubileum megtisztelő címet viselő brigád tagjai, a jelentős ex­porttermelést végző sviti vállalat nem éppen legtipikusabb munkahét lyén, a gépgyártó elektrorészlegen dolgoznak. De ez talán lényegtelen. Ennél fontosabb az, hogy a Vrbenský1- brigád lelkes munkája igen nagy mér­tékben elősegíti a vállalat tervteljesí­tését, termékei jó hírnevének öregbí­tését még az ország határain túl is. Michal Fáix, a „KQVO“ részleg mestere megjegyezte, hogy a Vrben- ský-brigád megérdemelten kapta a megtisztelő címet, habár alig egy éve versenyeznek. — Ez a munkaközösség, melynek magva tulajdonképpen a villany- szerelők ifjúsági műhelyéből fejlő­dött, már évekkel ezelőtt folyamato­san munkasikerekkel hívta fel magá­ra a figyelmet — tájékoztatott Faix mester. Mások is bekapcsolódtak a beszél­getésbe s elmondták, hogy a brigád tagjai villanyszerelők, konstruktőrök, a formáló gépek technikusai, a válla­lati és járási versenyekben, a breznói Hídüzem és más partnerek részére rendelt termékek időbeni leszállításá­nál s egyéb munkálatoknál már sok sikert könyveltek el. A brigád tagjai olyan fiatalok, akik nem riadnak visz- sza a nehézségektől. Ján Jaborník elvtársnak, a „KOVO“ üzemrészleg vezetőjének véleménye a brigádról: — Csupa Vrbenský-bi gyobb erőss sokoldalúsá; mivel járult reihez. Kül előállításéin lak műszak szerűsítését. mos kapital ba szállítui; munkaközös NDK-ban vé szerelési m még azt i Vrbenský’-bi nes díszíté villanyszere tott végre, nak merész dóm, kezde kezdeménye hogy amibe dig sikerül ma már na vaslataikat. A beszélg hangzott £ Mindenki szocialista modon • Mindenki szocialista rnodon

Next

/
Oldalképek
Tartalom