Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám, csütörtök

1872. VII. 6. 5 Ĺpítäk ünnepz A távolsági gázvezeték csehszlovák szakasza 22 vízmedret szel át. Közülük a legnagyobb az Ondava folyó 250 méter hosszú híd­ja. A hidat a košicei Mélyépítő Vállalat dolgozói és az ostravai Kohászati Szereld Vállalat Jozef Patyk vezette szerelő csoportja kompletizálja. A felvételen Zoltán Sabő és Štefan Valko a híd­szerkezetet hegesztésre készítik elő. Felvétel: A. HAŠČÄK — CSTK Tudják: a Munkaérdemrend kötelez A bratislavai Doprastav Munkaérdemrenddel kitüntetett nemzeti vállalat ebben az évben 31 millió 511 ezer korona értékű munkát végez a bratislavai Duna-híd építésén, melynek átadását augusztus 29-re, a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulójára tervezik. A hídépítési munkák je­lenlegi üteme arra enged következtetni, hogy a híd a harmonogramnak megfelelően a tervezett időben el Is készül. A vállalatra a távolsági autópályák építésében is jelentős feladatok hárulnak. A D-2 távolsági út Lamač és Malacky közötti szakaszán 180 mil­lió korona értékű munkát, a 61-es út Bratislava és Senec közötti szakaszán pedig 33 millió 50U ezer korona értékű munkát végeznek az idén. A januártól májusig terjedő időszakban globáli­san teljesítették a tervet és jók a feltételek az egész évi tervfeladatok teljesítéséhez is. Jól haladnak a munkák a Liptovská Mara-i vízi erőmű építésén, ahol az idén 7 millió 885 ezer korona értékű teljesítmény vár a Doprastav dolgozóira. A vállalat a Cseh Szocialista Köztársaság te­rületén szintén jelőntős feladatokat végez. Kö­zülük megemlíthetjük a prágai észak-déli távol­sági autópálya építését, valamint a főpályaudvar és a Hlávka híd újjáépítési munkálatait. A tervfeladatok idei teljesítése, amely az egész Doprastav részéről kedvezően alakul, azt bizo­nyítja, hogy a vállalat dolgozói a fontos és fi­gyelemmel kísért építkezéseken mindent elkö­vetnek azok tervezett időben való befejezéséért. Emellett további testvérvállalatokkal együtt már a jövő évi tervfeladatok teljesítésére is gondol­nak. A Győzelmes Február tiszteletére elfogadott közös kötelezettségvállalásuk alapján a D-2 tá­volsági autópályát már 1973-ban befejezik és átadják a forgalomnak. — iniš KÖSZÖNET ÉS ELISMERÉS Az építők napjának hagyomá­nyai vannak. Ez az . ünnep számtalan új lakást, tantermet, egészségügyi intézményt, gyá­rat, utak és vasútak kilométe­reit, hidakat jelent. A hatalmas épületek, üzemek, vízerőművek, felhőkarcolók és televíziós adó­tornyok a korszerű építkezés mindmegannyi csodálatos alko­tás. Az építők hosszú sorában ott találjuk a kőműveseket is, akik naponta veszik kezükbe a több mint ötezer éves építőanyagot, a téglát, az ácsokat, akik ge­rendákat faragnak és bonyo­lult tetőszerkezeteket építenek, valamint azokat a munkásokat, akik csákánnyal és lapáttal for­gatják a földet, hogy lerakhas­sák az új építmény alapjait. Az építők széles táborába tartoz­nak az állásépítök, a szerelő szakmunkások, az acélszerkeze­tek hegesztői, valamint maguk a tervezők, akik egy darab pa­piroson mesterien fel tudják tüntetni az egész születendő művet. Ezek a tervezők már gondolatban megalkotják az egész létesítményt. Igen, ilye­nek az építők, akik monumen­tális létesítményekkel akarják ékesíteni szülőföldjüket, s akik minden becsületes polgártársuk számára kényelmes és meghitt otthont akarnak biztosítani. Még nagyobb mértékben akarnak hozzájárulni az ország iparosí­tásához, s a folyók medrének megváltoztatásával, öntöző mű­vek építésével a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Szűk­szavú, nehéz, de nemes munkát végző emberek az építők. Nem várnak dicséretre és elismerés­re, munkájukat saját alkotásuk dicsérik. Építőink címére azonban te­vékenységük egész ideje alatt számos kritika is elhangzott. Lehet ezen csodálkozni? Nem! Munkájukat gyakran az egész nyilvánosság előtt végzik, s a polgárok, a lakások igénybe ve­vői nagyon gyorsan megítélhe­tik munkájuk minőségét. Ha­sonlóan értékelhetik az építők munkáját a kórházba kénysze­rült betegek, a tantermekben ülő diákok, s a gyári dolgozók is. Valóban tény az, hogy az építkezéseken számos hiányos­sággal találkozhatunk: sokáig tart és drága. Sok a befejezet­len mű, elhúzódnak az átadási időpontok stb. Ám ezekért a hiányosságo­kért kizárólag az építők, kőmű­vesek, ácsok, állásépítők, szi­getelők, bádogosok, üvegezők, festők és mázolok, betonozók, ‘hegesztők, villanyszerelők és darukezelők stb., felelősek. Nem, vagy legalábbis nem min­den esetben. Bár az építőknek is alapos közük van a gyakran emlegetett „minőséghez“, a minőségi munka azonban az anyag minőségétől és számos további tényezőtől is függ. Cementből például 1975-ig be­hozatalra szorulunk. Gyakran még a mész is gondot okoz. Az egyik ütköző pont a terv­dokumentáció előkészítése, amely már hagyományosan ké­sik, aminek következtében gyakran az anyagigénylés is csak hozzávetőleges. Építőipari dolgozóinknak egyre több új építőanyaggal van dolguk. Ilye­nek legújabban a könnyű fém­elemekből szerkesztett acél- konstrukciók. A gépipar azonban nem tudja teljes mértékben ki­elégíteni az építők igényeit ezekből az anyagokból. Nos, ennyit is elég felsorolni azokból a ,,mennydörgős villá­mokból“, amelyek egytől-egyig az építők fején csattannak, akik pedig éppen eleget gondolkoz­tak már azon, miként lehetne egyet-mást tenni a javulás ér­dekében. Más szóval élve, itt is érvé­nyesül a vastörvény, amit így fejezhetnénk ki: mindenki tel­jesítse a kötelességét az épí­tőkkel szemben is! Minden esetben jogos tehát az építők felé irányuló kritika? Ügy látszik, az építőké^ illető dicsérő szavakkal eléggé szűk- markúan bánunk, a kritikát vi­szont talán túl bőkezűen osz­togatjuk. Tény az. hogy hazánk arcula­ta az utóbbi huszonöt év alatt teljesen megváltozott, amihez elsősorban az építőipari munká­sok tízezrei járultak hozzá. Munkájukat gyakran nehéz kö­rülmények között végzik. Az építők hozták létre Szlovákia gazdasági potenciálját, a nagy ipari komplexumokat is. Em­lítsünk meg legalább néhányat közülük: a bratislavai Slovnaft, a sereďi Nikkelkombinát, a sa­lai (Vágsellye) Duslo, a ko­márnói (Komárom) hajógyár, a nitrai Plastika, a levicei (Lé­va), Gyapotkombinát, a štúrovói (Párkány) Papír- és Celluloz- kombinát, a piešťanyi Chirana, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Martini Gépgyár, a strážskéi Vegyipari Kombinát, valamint további üzemek, az építők munkáját dicsérik. Igen, az építők százezrek számára biztosítottak új mun­kalehetőségeket. De nemcsak gyárakat építettek. Az eltelt negyedszázad alatt építészeink kereken hatszázezer lakást ad­tak át, .ami a szlovákiai lakás­alapnak több mint a fele. Mint­egy kétszáz egészségügyi intéz­ményt, kórházat és orvosi ren­delőt építettek. A különböző fokozatú és típusai új iskolák városainkban és falvainkon. gombamódra nőttek ki, még sincs belőlük elég. Nem is cso­da, hiszen nem is olyan régen mi idősebbek, hatvanan is to­longtunk egy tanteremben. Ar­ról, hogy egy ilyen iskolában tornaterem, öltöző, zuhanyozó, sőt étterem legyen, még csak nem is álmodhattunk. Tavaly minden tervezett fel­adatukat teljesítették, és így jó kiindulási alapot biztosítottak az idei évre. Az idén jó ütem­ben haladnak az építkezési munkák Szlovákia egész terü­letén. Ötödik ötéves tervünk minden éve, így az idei év is rendkívül igényes feladatok elé állítja az építőket. Az ötödik ötéves tervben 70 milliárd ko­rona értékű munkát kell elvé­gezniük, melynek keretében 128 ezer lakás kerül átadásra. Számos feladat vár még építő­inkre. A lakásokon kívül új iskolák, gyárak, hidak, vasútvo­nalak, távolsági autóutak, szál­lodák, TV-adóállomások szere­pelnek az építők terveiben. Most, amikor immár tizen­ötödször emlékezünk meg az építők napjáról, kívánunk ne* kik minden jót, hogy ez a 165 ezres hadsereg a reá háruló feladatokat hatékonyan, jó mi­nőségben, és a tervezett idő­pontokban valósítsa meg. JOZEF JANIK Azok ünnepelnek ma, akiknek munkáját nehéz lenne szavakkal érdemben méltatni. Hogyan is kelhetne versenyre a szó azokkal az új városrészekkel, lakótelepekkel, melyek őket, az építőket dicsérik. Télen fogcsikorgató hidegben, nyáron tűző napon téglát téglára téve, panelt panelre illesztve fáradságos munkával terem­tenek otthont embertársaiknak. Gondoljuk csak meg, hogy nél­külük nem mehetnénk haza, mert egyszerűen nem lenne ottho­nunk. És milyen sokan várnak még új otthonra! Valamennyien bizakodással, reménykedve tekintenek az építők felé, akik korsze­rű munkaeszközök használatával, a szocialista munkaverseny va­lamennyi formájának alkalmazásával és nem utolsó sorban fizi­kai és szellemi erejük teljes latbavetésével igyekeznek kielégí­teni a lakásigénylők nagy táborának szükségleteit. Sokszor dol­goznak szombaton, vasárnap, ha megérkezik az építőanyag túl­óráznak is, mert nekik is van otthonuk, így tudják jól, mennyire szükségük van azoknak családi lakásra, akik albérletekben ten­gődnek vagy napjában öt hat órát utaznak munkahelyükre, mert nincs lakásuk. Az építők munkája nagy fegyelmezettséget, felelőségtudatot igényel. Ha egy ing minőségével elégedetlenek vagyunk, másnap veszünk másikat, de az építők által elkészített létesítményeket nem cserélhetjük naponként, de még évenként sem. Tevékenysé­gük nem merül ki a családi házak, különféle rendeltetésű épü­letek építésében. Aki még nem látta, nézze meg a közeljövőben elkészülő bratislavai új dunai hidat. Azt is ők építik. A hazánkon áthaladó nemzetközi gázvezeték is az építők rátermettségét di­cséri. A felsoroltakból az is kitűnik, hogy a munka jellegéi, tech­nológiáját illetően mindegyik létesítmény jelentős mértékben eltér egymástól, ezért az építőknek állandóun tanulniuk kell, mert ha csak lakóházat tudnának építeni, sohase készülnének el a spe­ciális rendeltetésű létesítmények. Pártunk XIV. kongresszusa nagy feladatok elvégzésével bízta meg az építőket. Ezek közül legfontosabb az építési beruházások állandó fejlesztése, előbbrevitele, mely gyakorlatilag a gazdaság- fejlesztés nélkülözhetetlen mozgatóereje ebben az ötéves tervben és a továbbiak folyamán is. Az *építőic nagy felelősséggel láttak hozzá a pártkongresszus határozatából rájuk háruló feladatok teljesítéséhez. Igyekezetüket siker koronázza. Teljesítették az 1971. év feladatait és jó eredményeket érnek el ebben az évben is. A legfrissebb statisztika arról számol be, hogy a Szlovák Szo­cialista Köztársaság területén ez év május végéig 5500 lukásegy- séget adtak át, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 50 százalékkal több. A lakásépítés mellett gyárukat, új gyáregységeket kell felépí­teniük még ebben az ötéves tervben és a továbbiak folyamán. Igényes feladatok várnak az építőkre Prágában, az észak-cseh­országi kerületben és Bratislavában. Ezeket a feladatokat csak az irányító és szervezőmunka állandó tökéletesítésével, a komplex szocialista racionalizáció minden területen történő alkalmazásá­val, a dolgozók alkotókezdeményezésének felkarolásával, a mun­kaidő teljes kihasználásával, a korszerű építkezési anyagok és a mai technikai követelményeit kielégítő gépek alkalmazásával tudják teljesíteni. Lelkesedésben, alkotókezdeményezésben nincs hiány. A jelentős évfordulókat, kongresszusokat építőink fokozott munkaaktivitás­sal és napról napra javuló munkaeredményekkel köszöntötték. Ezt a lendületei tovább kell fejleszteni. Ismét jelentős évfordulók előtt állunk. Augusztusban ünnepeljük meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulóját. A bratislavai hídépítők példáját követve — akik vállalták, hogy augusztus 29-én átadják rendeltetésének az új hidat — az ország különböző pontjain dolgozó építők is fogadjanak el munkavállalásokat. Négy hónap választ el ben­nünket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójá­tól. Ezt a kimagasló eseményt is munkasikerekkel ünnepelhetjük meg a legméltóbban. Ma, az építők napján a legjobb eredményeket elén egyének és munkacsoportok jó munkájuk elismeréséül kitüntetésben ré­szesülnek. Kívánjuk, hogy mához egy évre az eddiginél is jobb eredményeket érjenek el és növekedjen a kitüntetésben része­sülők száma. Országos ünnepük alkalmából ehhez sok sikert kí­vánunk! KOMLÚSI LAjOS A bratislavai híd (CSTK felvételeJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom