Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám, szombat

Csehszlovákia Európa-bajnok Csehszlovákia — Szovjetunió 3:1 (2:0) Ostraván 20 000 néző jelenlétében az olasz C o n e 1 a sípje­lére a következő felállításban kezdték az utánpótlás, labdarú­gó-válogatottak első Európa-bajnoksága döntőjének visszavágó» jáí a részvevő csapatok: CSEHSZLOVÁKIA: Kéketi — St ov­ii í k, S a m e k, Dvoŕák, K u ub e k, — M e 1 i c h a r, Bičov- ský, G a j d ü š e k, — Herd a, Pekárik, Albrecht, SZOVJETUNIÓ: O 1 e j n y i k, — Szerosztanov, P n toe s- nyak, Golubjev, Z v j a g i n c e v, — Mahovikov, Jaku- b i k, B u r j a k, — G u c a j e v, N o d i j a, B I o b i n. Labdarugóink Rio de Janeiróban döntetlen eredményt értek el Brazília csapata ellen az Inipedenne pohárért vívott küzdelemben. Felveteiiinkön Adamec elhúz az elbukó Gerson mellett. Balról Van- turi és Clodoaldo. (ČSTK — UPI felvétele] Sarafetgyinovs a Znamenszkij-emlékveneny fődíja Felhős, kissé fülledt időben kezdődött a nagy találkozó, s azonnal kemény küzdelem ala­kult ki. Mindkét csapat játéko­sai nagy erőbedobással küzdöt­tek minden labdáért. A 10. percben Gajdôšek nagyszerűen tört ki és hatalmas lövést zúdí­tott a léc alá. Ugyanabban a percben a szovjet védelem meg­ingását Herda használta ki. A szovjet ellentámadások ezután Brazíliában három találkozó­val folytatták a labdarúgó mi- ni-VB küzdelmeit. Bennünket legjobban a Skócia—Jugoszlá­via mérkőzés érdekelt, amely küzdelmes játék után 2:2 (1:0) arányú döntetlent hozott. A skótok részéről Macari a 40. és 33. percben volt eredményes, a jugoszlávok egyik gólját a 60. percben Bajevics lőtte, míg az egyenlítő gólt Buchan a saját hálójába küldte (88. perc). A találkozó játékvezetője az ar­gentin Coerezza volt. A Belo Horizonte-i stadionban csupán 3492 fizető néző volt kíváncsi erre a találkozóra. Az első fél­órában roppant kemény volt a küzdelem és a játékvezető négy labdarúgót sárga cédulával fi­gyelmeztetett. A játék krónikájához tarto­zik, hogy a 84. percben a skó­tok a találkozó legnagyobb helyzetét hagyták ki. Law buk­ftz évszázad sakktalálkozója előtt Holnap este kezdődik Izland fő­városában, Reykjavikban a sakk-vi­lágbajnoki döntő a címet védő Eo- risz Szpasszkij és kihívója, Robert Fischer között. A párosküzdelem Iránt' óriási az érdeklődés és Iz­land e királyi játék Mekkája lett. A találkozót 24 játszmára ter­vezték, de előbb is befejeződhet, ha a kihívó 12,5 pontot szerez, vagy a bajnoki cím védője tizen kettőt. Hetente háromszor játsza­nak, mégpedig vasárnap, kedden és csütörtökön. Amennyiben öt órai küzdelem után egy-egy talál­kozó nem fejeződik be, másnap folytatják. Egy egy játszmában mindkét játékosnak 2,5 órányi gon­dolkodási ideje van. Ezalatt leg­alább 40 lépést kell megtennie. Amennyiben 40 lépés nem elég a játszma befejezésére, minden to­vábbi órában legalább 36 lépés­nek kell következnie. A párosküzdelem döntőbírája í.ofhar Schmidt, nyugatnémet nagymester. BORISZ SZI’ASSZKIJ 35 eszten­dős, nős, két gyermeke van, Le- rtingrádban újságíró főiskolát vég­zett, 16 éves korában nagymesteri címet szerzett, két esztendővel ké­sőbb junior világbajnok lett. Nagy sikereit 1963-tól 1965-ig érte el, amikor bonyolult selejtezők után jogot szerzett megmérkőzni a vi­lágbajnok Tigran Petroszjannal. Akkor ugyan még Szpasszkij ma­radt alul, de 1969-ben, amikor új­ra kihívta Petroszjant, már 12,5: 10,5 arányban győzött. ROBERT FISCHER Szpasszkijnál hét évvel fiatalabb. Nőtlen. Min­den idejét a sakknak szenteli. Miatta még tanulmányait is félbe­szakította. Már 14 éves korában az Egyesült Államok bajnoka volt. Egy évvel később nagymester lett. A korai siker miatt fejébe szállt a dicsőség. Fischer az elmúlt hét folyamán már harmadszor gondolta meg a dolgot és nem repült el Reykja- víkba. Pénteken reggel az utolsó repülőgép szintén nélküle indult el izlandi útjára. Megfigyelők úgy vélik, hogy Fischer lélektani harcot folytat, s ráadásul állító­lag azt követelte az izlandi rende­zőktől, hogy a már megígért ho­noráriumon túl még a belépődíjak 30 százalékát kapja meg. Érdekes dr. Euwe, a volt sakk- világbajnok véleménye Fischer- röl“ „Nem szeretem sakkvilágunk­ban Fischer urat. Jó játékos, de naponta újabb ultimátumokkal bombáz bennünket, mint például az említettel Is.“ Amennyiben Fischer nem érke­zik meg idejében Reykjavíkba, az Izlandi Sakk Szövetség megteheti a szükséges lépéseket ellene. még gyorsabbak, erőteljesebbek lettek, de a csehszlovák véde­lem és Kéketi kapus nagyon jól állt a lábán. Szünet utánra eleredt az eső, inajd záporrá vált, s hovato­vább sártenger alakult ki a já­téktéren. Ez a mély talaj az erő­teljesebb és nagyszerű erőnlé- tű szovjet csa{>atnak kedvezett jobban. Ráadásul cserélt is, Gucajev helyét Dorofjev foglal­tatásáért tizenegyes járt és Mor­gan lövését Meszkovics bravú­rosan kiütötte. A további találkozón a szov­jet válogatott gól nélküli félidő után 1:0 arányban győzött Uru­guay fölött. A Sao Paulo i sta­dionban 11000 néző előtt leját­szott mérkőzés egyetlen gólját Onyiscsenko az 56. percben lőt­te. A játékvezető az izraeli Klein volt. Az első félidőben egyenlő erők küzdelme folyt a pályán, de fokozatosan a szov­jet együttes vette át a játék irá­nyítását és sokat foglalkoztatta az uruguayi védelmet. Az uru­guayi csatársor mindenáron kö­zépütt akart áttörni, de nem boldogult a jól záró szovjet vé­delemmel. A szovjet győzelem aránya nagyobb is lehetett vol­na, de a 24. percben Szemjonov ollózva leadott lövése a felső lécről pattant a mezőnybe. A harmadik mérkőzés a Por­tugália — Argentína találkozó volt, amelyet az előbb említett csapat 3:1 (2:1) arányú győzel­mét hozta. A színhely Rio de Janeiro volt, s a találkozóra 29 592 néző volt kíváncsi. A győztesek góljait Adolfo, Euse­bio és Diniz lőtték, az argentin becsületgólt Brindisi szerezte. A gyors portugál csatársor aránylag könnyen boldogult a fáradt benyomást keltő argen­tin védelemmel, s ez nyomta rá bélyegét az egész találkozóra. A mérkőzés kitűnő játékveze­tője az angol Walker volt. A csehszlovák labdarúgó-vá­logatott vezetősége nyugtalan­kodik, mert nincs mód a meg­felelő edzésre. Valószínű, hogy a Skócia elleni találkozón a sé­rült Hagara nem szerepelhet. ta el. A második félóra letel­téig a vendégcsapat volt a töb­bet kezdeményező és támadó fél. Akkor egy jobboldali szög­let után Albrecht fejese nyomán talált utat a hálóba a labda. A szovjet együttes még ekkor sem adta fel a küzdelmet, szívósan vezette ellentámadásait és a 67. percben Blohin lövésével szemben nem volt ellenszer. Kellemes meglepetéssel szolgált az a tény, hogy a csehszlovák együttes is mindvégig bírta a nagy iramot és volt lelkiereje ahhoz, hogy éljen a kínálkozó nagy lehetőséggel. A találkozó befejezése után a küzdő felek, a baráti államok ifjú labdarúgásának legjobbjai, mezt cseréltek, majd a díszpá­holyban Gustav Wiederkehr, az UEFA elnöke a felsorakozott csehszlovák csapat kapitányá­nak, Samekn-ak adta át az első Eurőpa-bajnoki címért járó dí­szes és fölöttébb értékes serleget. A csehszlovák labdarúgás 23 évnél fiatalabb játékosai tehát az első félév utolsó napján gon­doskodtak arról, hogy futball- sportunkat ismét elismerés il­lesse. A nagyválogatott bra­zíliai döntetlenjével együtt amelyet a világbajnokkal szem­ben ért el, kiváló helytállás ... A csehszlovák „U“ együttes­ben nem volt gyenge pont, de még így is Kéketi, Samek, Dvo­rák, Melichar, Gajdüsek teljesít­ményét külön ki kell emelni. A szovjet válogatott is dicsé­retet érdemel. Legjobbjait Olej­nyik, Potocsnyak, Jakubik. Blo­hin és Nodija személyében lát­tuk. (za) Asztalitenisz ranglista A nemzetközi szövetség jóvá­hagyta az európai asztaliteni­szezők idei ranglistáját. íme: Férfiak: 1. Bengtsson (svéd), 2. Jónyer (magyar), 3. Johans­son (svéd), 4. Sztipancsics, 5. Surbek (mindkettő jugoszláv), 6. Klampár (magyar), 7. Schö­ler (nyugatnémet), 8. Korpa (jugoszlávJ, 9. Secretin (fran­cia). 10. Gotnozkov (szovjet). Nők: 1. Rudnova (szovjet) 2. Kisházi (magyar), 3. Magos (magyar), 4. Alexandru (ro­mán), 5. Vostová (csehszl.), 6. Radberg (svéd), 7. Schölerné (nyugatnémet), 8. Fjodorova (szovjet), 9. Simonné (nyugat­német), 10. Grófova (csehszlo­vák). Csapatban: Férfiak: 1. Svéd­ország, 2. Jugoszlávia, 3. Cseh­szlovákia, 4. Magyarország, 5. NSZK, 6. Szovjetunió, 7. Anglia, 8. Ausztria, 9. Franciaország, 10. Dánia. Nők: 1. Magyarország, 2. NSZK, 3. Szovjetunió, 4. Cseh­szlovákia, 5. Románia, 6. Ang­lia, 7. NDK, 8. Jugoszlávia, 9. Svédország, 10. Lengyelország. A Moszkvában megrendezett Znamenszkij-emlékverseny fő- díját Sarafetgyinov nyerte, aki az 5000 méteres síkfutásban 14:07,8 perces idővel győzött. Eredmények: Férfiak — 400 m gát: Szavcsenko 50,5, 200 m: Rahmanov 21,5, Karacsinszkij 21.5, Mikisev (mind szovjetj 21.6, 400 m: Patinez (venezue­lai) 47,2, Jugyin (szovjet) 47,3, 800 m: Poribkin (szovjet) 1:48,0, magas: Tarmak (szovjet) 221, 110 m gát: Mazepa (szov­jet) 13,8, gerely: Grebnyev (szovjet) 82,54, Hanisch (NDK- beli) 80,66. Magyar győzelem Szarajevóban Szarajevóban nagyszabású nemzetközi férfi kézilabda-tor­na kezdődött. A magyar váloga­tott Románia ellen kezdett és nagy küzdelemben 19:8 (11:5) arányú győzelmet aratott. A né­zők végigtapsolták a látványos mérkőzést. A románok kezdtek jobban, 2:0 ás vezetést szerez­lek. Ezután feljött a magyar együttes és a félidőig hatgólos előnyre tett szert. A második játékrészre a ro­mánok átcsoportosították csa­patukat, legnagyobb igyekeze­tük az volt, hogy a kitűnő for­mában levő Marosit semlegesít­sék. Ebben az időszakban vál­tozatos volt a küzdelem, fej-fej mellett haladt a két csapat, a mérkőzés végéig azonban a ma­gyaroknak sikerült az egygólos előnyt tartani. A másik mérkőzésen Jugosz­lávia 26:22 (13:10) arányban nyert Bulgária ellen. • Malmöben barátságos vá­logatott mérkőzésen Svédország csapata 27 000 néző előtt 2:0 arányban győzött Dánia fölött. Nők — 100 m gát: Szvezsen- ceva (szovjet) 13,5 400 m: Run- cova (szovjet) 53,6, 800 m: Sza- bajtova (szovjet) 2:03,4, 1500 m: Dragyina (szovjet) 4:14,8, súly: Ivanova (szovjet) 18,70, Adam (NDK-beli) 18,66. Helsinkiben a következő ered­mények születtek: hármas: Rin> ne (finn) 16,29, 200 m: Vilen (finn) 20,9, 400 m: Kukoaho (finn) 46,5, 800 ni: Davies (an­gol) 1:48,1. Kodes és Hrebec a negyedik fordulóban Wimbledonban a csehszlovák versenyzők közül Kodes és HPebec ismét sikerrel szere­pelt, bejutott a negyedik for­dulóba, Pála azonban vereséget szenvedett az ausztrál Fletcher- től és kiesett. Eredmények — Férfi egyes: Fletcher—Pála 6:1, 6:0, 6:1, Kodeš—Blackinger (amerikai) 6:0, 6:3, 6:2, Hrebec—Kakulja (szovjet) 4:6, 6:3, 8:6, 6:1, Orantes (spanyol)—Pietrangeli (olasz) 6:2, 6:2, 6:1, Parun (új- zélandi)—Bungert (nyugatné­met) 6:4, 4:6, 9:7, 9:7, Metre­veli (szovjet)—1-Paish (angol) 7:5, 6:3, 3:6, 6:4. Női egyes: Evert (amerikai) —Newbury (amerikai) 6:3, 6:0, Durr (francia)—Emanuel (dél­afrikai) 6:1, 6:1, Stowe (hol­land)—Hunt (ausztrál) 5:7, 7:5, 6:2, Melville (ausztrál)—Pacht (osztrák) 6:0, 9:7, Morozova (szovjet)—Bonicelli (uruguayi) 7:5, 7:5, Casalc (amerikai) — Dörner (ausztrál) 6:2, 6:0, 6:0, Cooper (angol)—Vopičková (csehszlovák) 6:3, 6:2, Haw* croft (ausztrál)—Birjukova (szovjet) 6:3, 2:6, 6:4. Á Szovjetunió — sportnagyhatalom A z amatőr élsportot manapság már el sem lehet képzelni az első szocialis­ta állam sportolói nélkül. A Szovjet­unió legjobbjai 1952-ben vettek részt elő­ször az olimpián, s rögtön ámulatba ejtet­ték a világot: 22 arany-, 30 ezüst-, és 19 bronzérmet szereztek. A francia Le Monde című lap a következőket írta: „A szovjet sportolók a legerősebb ellenfélként mutat­koztak be az olimpiák történetében. A leg­magasabb nemzetközi színvonalat képvisel­ték, s megjelenésük a legnagyobb világver­senyen nagyban növelte az olimpiai játé­kok jelentőségét.“ Hasonlóképpen nyilat­koztak a világ szakemberei és az újságírók is. Hogyan lehetséges az, hogy egyszerre ilyen kitűnő szovjet sportolók jelentkeztek, akik rögtön egyenrangú ellenfélként vették fel a harcot a világ legjobbjaival? Milyen előzményei voltak ennek a nagyszerű si­kernek? A szovjet sport létezésének első pillana­tától kezdve különleges támogatást élve­zett a fiatal szocialista állam párt és ál­lami szerveitől. S később is rendszeresen fejlődött a szovjet testnevelés, mígnem el­érte jelenlegi színvonalát. Nem könnyen jelentkeztek azonban az első győzelmek, az első rekordok. A cári Oroszország hagyatéka a sport területén is szinte egyenlő volt a nullával, az orszá­got nagyon megviselte a polgárháború és az intervenció. Ennek ellenére már 1923- ban győzedelmes portyát bonyolítottak le Skandináviában a szovjet labdarúgók, ami­kor legyőzték Svédország és Norvégia válo­gatottját. Az 1928. évi szovjet spartakiádou Timofej Kornyijenko 10,8 másodperces eredményt ért el a 100 méteres férfi síkfu­tásban. Ez a teljesítmény aranyérmet ered­ményezett volna számára az amszterdami olimpián (1928). Hat évvel később érte el az első szovjet világcsúcsot a súlyemelő Nyikolaj Satov. „Nem hiszünk a Moszkvá­ból érkezett hírnek. Európában azt beszé­lik, hogy az oroszok összetévesztik a kilo grammot a fonttal“ — kommentálta a vi­lágrekordot a londoni Times című lap. Ha­sonlóan vélekedtek a Szovjetunió ellensé­gei is, akik nevetségessé akarták tenni a szovjet sportolók sikereit. De ez mitsem változtatott a tényen, hogy a sikerekhez vezető alapokat lerakják a Szovjetunióban. A szovjet sportolókkal évről évre mind gyakrabban találkozhattunk a győztesek között. A II. világháború után még hatványozot­tabban jelentkeztek a szovjet sikerek. 1945 decemberében a Moszkvai Dinamó labdarú­gócsapata „ijesztett rá“ Európára: a fut­ball őshazájának, Angliának nagymúltú csapatait „leckéztették“ meg. A moszkvaiak 19:9-es aktív gólaránnyal zárták a portyát. A tornászok, atléták és más sportágbeliek is jelentkeztek a világ- és Enrópa-bajnok- ságokon. Nyilvánvalóvá vált, hogy minden versenyen komolyan kell számolni a Szov­jetunióval. Mindezen sikerek ellenére a helsinki olimpia előtt akadtak nyugati „próféták“, akik kijelentették, hogy a Szovjetunió az olimpián csődöt mond. Talán mondanunk sem kell, hogy éppen az ellenkezője történt. Az 1952. évi olimpián elért fényes sikere­ket újabbak követték; a München előtti olimpiai érmek összessége mindennél éke­sebben beszél: a szovjet sportolók eddig 161 arany-, 151 ezüst- és 147 bronzérmet szereztek. Mexikóban a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a Szovjet­unió a második helyen végzett az USA mögött. A két nagy ellenfél harca az első­ségért az utolsó versenyszámig tartott. A szovjet sport elsődleges célja a lakos­ság egészsége. A vezérfonal: a tömegsport. Miben rejlenek a Szovjetunió sportolóinak nemzetközi sikerei? Feleletként hadd idéz­zük az amerikai Sport Illustrated szerkesz­tőjének szavait: „Nem csoda, hogy roha­mosan fejlődnek a szovjet sportolók ered­ményei, hogy egymásután javítsák meg a világrekordokat. A Szovjetunióban ugyan­is nemcsak beszélnek a testnevelésről, ha­nem tesznek is érte valamit. És hol keres­sük a választ arra, hogy milyen tényezők segítik elő a tömegek testkultúráját? A legfontosabb tényező az állam önzetlen támogatása és a minden igényt kielégítő sportpályák ingyenes használata. A szov­jet sport mérföldes léptekkel halad elő­re .. Nehéz ma elképzelni a világ amatőr sporttörténetét, hogy ott ne szerepeljen Vlagyimir Kuc, Jurij Vlaszov, Borisz Sahlin, Lev Jasin, Viktor Kapitonov, Valerij Bru­me!, Ligyia Szkoblikova, Galina Kulakova, Vjacseszlav Ivanov, vagy Vaszilij Aleksze­jev neve. A szovjet sportolók részvétele az olimpiai játékokon növelte azok színvona­lát és még jobban elmélyítették a nemze­tek közötti barátságot és együttműködést. Az olimpiák alkalmával az egész világ meg­győződhetett a szocialista testnevelési rendszer előnyeiről. És ebben kell keresni a II. világháború utáni olimpiák legna­gyobb jelentőségét. lie) Döntetlen a skót-jugosziáv mérkőzésen A szovjet válogatott visszavágott a VB-ért # Meglepően biztos portugál győzelem az argentinok fölött

Next

/
Oldalképek
Tartalom