Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám, kedd

BERLIN ELESTE — UTOLSÓ CSAPÁS (szovjet) A grandiózus vállalkozás — az Európa felszabadításáért ví­vott harc történetének részletes és hiteles rekonstruálása színes, térhatású hangtechnika segítsé­gével — befejeződött. A Felsza­badítás című monumentális film­ciklus utolsó két része, a Berlin eleste és az Utolsó csapás a Ebben a részben elevenedik meg a jaltai konferencia számos epizódja is, Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozója. A film Konyev, Zsukov, Szokolovszkij, Tolbuhin marsallt a csaták leg­izgalmasabb pillanataiban áb­rázolja. Az alkotásban a hadmű­veleteken kívül bepillantást jelenet a Felszabadítás című szovjet hőskölteményből múlt év nyarán készült el s a moszkvai nemzetközi filmfeszti­vál vendégei elé került. Most a Dolgozók Filmfesztiváljának nyári szakaszában a hazai kö­zönség is láthatta vagy a kö­vetkező hetekben — miután a mozik műsorra tűzik — láthat­ja. Bratislavában a múlt hét péntekén — a DFF befejezése alkalmából — díszbemutató ke­retében vetítették a filmet. Bár a nyári filmszemle hivatalos befejezésére és eredményhirde­tésre csak július 3-án kerül sor, felüljáróban már most megálla­píthatjuk, hogy a bemutatott fesztiválfilmek közül a Felsza­badítás iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Košicén a fesztivál első napján például 28 250 néző tekintette meg, Nit­rán a látogatottság elérte a 14 688-at. A második világháborúról fezóló monumentális szovjet já­tékfilmciklus IV. és V. része az Európa felszabadításáért vívott harcnak azt a szakaszát rekonst­ruálja, amikor a küzdelem a lengyel és a porosz síkságon folyt, majd a Reichstag épüle­tében közelharccal folytatódott 6 a kiégett kupolára feltűzött vörös zászlóval ért véget. A film azzal a mozzanattal kezdődik, amikor Sztálin meg­határozza a támadás új időpont­ját, a Vörös Hadsereg ugyanis a legfelsőbb parancsnokság ere- öeti tervétől eltérően a szövet­ségeseknek nyújtott gyors se­gítség céljából előbb kezdte el az új offenzívát. Nagyszabású, a filmtörténelemben szinte párját ritkító a hadsereg gyors előre­törésének ábrázolása: a nagy felőretörés stratégiailag érthető, vizuálisan élményszerű képet iiyújt. Ez a rész a néző számára rendkívül érdekes: a filmvász­non látható Sztálin kremli dol­gozószobája, a ostromlott Ber­lin, a Hitler-bunker, ahol a náci vezér és környezete utolsó nap­jait élte. Történelmi szempont­ból teljesen hiteles a Führer fő­hadiszállásán lejátszódó utolsó ■„ felvonás“, az esküvő Éva Braunnal, az öngyilkosság. S talán éppen ez a rész egyike a legérdekesebbeknek, hiszen Hitler pusztulásának a történe­két a nyugati sajtó „jóvoltából“ rejtély, homály övezte. Számos ;,történész“ szenzációs tálalás­ban Hitler meneküléséről szá­molt be. Jurij Bondarev, Oszkár Kurganov és Jurij Ozerov, a film forgatókönyvének írói lep­lezetlenül bemutatják a gyászos valóságot. A fasiszta vezér cián­kálival mérgezte meg magát, előbb azonban Éva Braunt kény­szerítette a halálos kapszula le­nyelésére. A náci hóhér, a mil­liók haláláért felelős gonoszte­vő még arra is gyáva, hogy fegyverrel oltsa ki életét. A filmvásznon látott esemény ma már bizonyított tény. (A kór­bonctani, illetve a kémiai vizs­gálat ciánvegyületet mutatott ki. A történteket Rattenhuber, Hitler őrségparancsn )k.j — aki tagságba esett — írta Le.) nyerhetünk a háború „kulisszái“ mögé is, az alkotók ugyanis fi­gyelmet szenteltek a látszólag jelentéktelen, de politikai szem­pontból annál lényegesebb nioz zanatoknak, melyek döntő mér lékben befolyásolták a háború alakulását. A filmre jellemző és igen ki­fejező az óriásfilm meghatáro zás. Ez a kifejezés nemcsak a nagyszabású vállalkozást, a tíz órás vetítési időt, a monumen­tális csatajeleneteket és felel inetes küzdelmet fejezi ki, ha­nem a fasizmus megsemmisíté­séért vívott harcot is. A Felsza­badítás az eddigi legnagyobb háborús film; igaz, és hű képet ad a háborúról, a felszabadítők- ról. A szovjet harcosok nem túl idealizált hősök, az ellenség nem ostoba, a fasiszták negatí­vumai a valóságnál nem dom­borodnak ki erőteljesebben. A győzelmet húszmillió szovjet polgár az életével vívta ki — a Felszabadítás ezt kívánja meg­mutatni s azt érzékelteti, hogy egy hadművelet végrehajtása csak közös összefogással, tehát a nép és a vezetők együttes harcával lehetséges. Nem dia­dalmenet a háború, a hangsúly a nehézségeken és az áldoza­tokon van. Jurij Ozerov, a film­ciklus rendezője egy alkalom­mal nyilatkozta, hogy látták a második világháborúról készült amerikai szuperfilmeket. A ha­lál 50 óráját, A leghosszab na­pot s éppen ezek láttán vélték, hogy „nekünk is nyilatkozni kellene a film nyelvén erről a témáról, mert az amerikaiak egyetlen szóval sem említik a szovjet hadsereget, szerepét a hitleri fasizmus leverésében és azt az áldozatot, uniibe nekünk a győzelem került“. A filmeposz befejező képsora a jelent mutatja a vásznon: 27 évvel a háború befejezése után Róma, London, Prága, Varsó, az Eifel-torony látható a kocká­kon, majd egy moszkvai tömeg­felvonulás szemtanúi lehetünk. A képek eme kockáin jelenik meg vérszínű betűkkel a háború áldozatainak száma: 520 ezer francia, egymillió 600 ezer ju­goszláv, 6 millió 028 ezer len­gyel, 9 millió 700 000 német és 20 millió szovjet ember vesztet­te életét az elszabadult pokol­ban. A háború 2194 napja, azaz 6 esztendeje alatt ennyi ember pusztult el, vagyis naponta át­lag 17 000 ember halt meg. Szá­mok, számok peregnek egymást követően — számok, melyek fi­gyelmeztetnek és óva intenek! —ym— Q Két kitűnő fiatal moszkvai koreográfus, Natalja Kaszatki- na és Vlagyimir Vasziljev taní­totta be a novoszibirszki Ope­raház Rómeó és Júlia-balettjét. Prokofjev táncjátékában, a ko­reográfusok szándéka szerint, nemcsak a szerelemről van szó, hanem a fiatalok lázadásáról is a középkor megkövesedett er­kölcsi formái ellen. HŐRE KEMÉNYEDÖ MÜANYAGO Az utóbbi években a hőre keményedő műanya­gok (duroplasztok feldolgozása területén jelen­tősen fejlődött egy eljárás, tulajdonképpen a szokásos feldolgozási módszer, a „sajtoló eljárás'1 kibővítése. A sajtolástól csupán a sajtolóanyag formatérbe való befolyatásának módjában külön­bözik. Ez a különbség azonban szükségessé te­szi a feldolgozó gépek konstrukciójának megfe­lelő módosítását. Ez az eljárás a „fröccssajtolás“. Ismeretes, hogy a műanyagfeldolgozók „saj­tolás“ és „fröccssajtolás“ kifejezésen nemcsak a sajtolóanyag átalakítását, hanem ezenkívül a hő hatása alatt keményítőst (sütést) is értik. A duroplasztok feldolgozásánál az anyag a sajtolószerszámban hőhatásra megkeményedik, függetlenül attól, hogy milyen módon került a sajtolótérbe. Éppen ez a bekerülési mód külön­böző a hagyományos sajtolás és az újabban al­kalmazott fröccssajtolás között. A tapasztalatok szerint a fröccssajtolás az egyszerű sajtolásnál gyorsabb eljárás. A jelen­tős munkaidő-megtakarítás különösen a vastag falú gyártmányoknál mutatkozik, mert a szer­számfal és a fröccssajtolt anyag közötti hőátadás csak csekély mértékben befolyásolja a gyártási folyamat időtartamát. A fröccssajtolási eljárást már a harmincas évek közepén alkalmazták Né­metországban. Főleg 1945 után azonban az USA- ban már nagyobb mértékben elterjedt. Újabban az NDK-ban végeztek eredményes kísérleteket. Technológiai szempontból döntő jelentőségű, hogy a fröccssajtolási eljárásnál alapvetően két különböző szerszámfajtát különböztetünk meg, hogy a fröccsöntődugattyú „felülről“ vagy „alul­ról“ hatol be a szerszámba. Az első esetben a feldolgozás tetszés szerinti présen egy sajtólódu- gattyúval lehetséges. Ebben az esetben maga a szerszám három részből áll. A felső részhez kapcsolódva működik maga a fröccsöntődugaty- tyú. A másik eljárás az „alulról“ történő fröccssaj­tolás. Ehhez olyan hidraulikus sajtó szükséges, AZ INCHEBA ’72 JEGYÉBEN A bratislavai INCHEBA ’72 Nemzetközi Vegy­ipari Vásár, amely 1972. június 24—30-a között tartotta nyitva kapuit, nem csupán a KGST-beli országok gazdasági integrációjának fóruma volt és üzletkötési lehetőségeket teremtett, hanem a legújabb vegyipari termékek, technológiák és műszerek seregszemléje is volt. Az INCHEBA ’72 vásáron a műszertechnika te­rén a Magyar Népköztársaságnak volt a legna­gyobb kiállítása. A CHEMOKOMPLEX, a LAM- PART, a MOM (Magyar Optikai Művek) és a METRIMPEX gépeket állított ki a vegyipar és a gyógysZÉďipar számára, egyebek között saválló berendezéseket, laboratóriumi nagynyomású au­toklávokat, speküsofotomérőket, ultracentrifugá­kat, termoelektromo* ^.rendezéseket stb. Első ízben vett rés2\ INCHEBA ’72 vásáron a NIKEX, amely laboratóriumi berendezéseket, mérlegeket, víztisztító berendezéseket stb. muta­tott be. A LABOR MŰSZERIPARI MÜVEK is a vá­sár új résztvevői közé tartozott. Elektroforéziós és kromatográfiai berendezéseket, virológiái ké­szülékeket, termosztátokat, szárítóberendezése­ket, viszkozitásmérőket, biokémiai és mikrobioló­giai laboratóriumok számára szolgáló készüléke­ket kínált. A képen jobbra a magyar kiállítás kozmetikai részlege, amely szintén nagy érdek­lődésnek örvendett: amelynek a sajtolódugattyún kívül még egy fröccsölő dugattyúja is van. Ez a fröccsölő du­gattyú irányához képest ellentétesen működik. A szerszám két részből áll, és a fröccsölő dugaty- tyú a szerszám alsó részéhez van csatolva. Egy ilyen alulról induló fröccssajtolási eljárás általában legcélszerűbben a következőképpen vé­gezhető el: a) A lemért sajtolóanyag mennyiséget, ame­lyet a legelőnyösebb tablettában használni, a nagyfrekvenciás generátorban előmelegítik. A nagyfrekvenciás generátor kielégítő teljesítménye mellett egy perc alatti előmelegítési időket ér­nek el, ezalatt a sajtolóanyagot 120 Celsius fo­kig hevítik fel. b) Az így felhevített sajtolóanyag-tablettákat behelyezik a fröccsölő hengerbe, és a két szer­számfelet a sajtolóprés fedő dugattyújának le­süllyesztése révén lezárják. c) Miután kielégítő zárónyomást értek el, meg­kezdődik a fröccsölési folyamat, amely alatt a fröccsölö-dugattyú a már gyúrható sajtolóanya­got alulról, a fröccsölő hengerből a szerszám fúvókán át a mintafészekbe nyomja. Ennél az eljárásnál a sajtolóanyag teljesen egyenletesen melegszik át. A fúvókákbán fellépő súrlódó mozgás révén további súrlódási hő kelet­kezik úgy, hogy — bizonyos körülmények között — a sajtolóanyag melegebb, mint a szerszám hő­mérséklete. Nagyon lényeges, hogy az időarányok a fröccs- sajtolásnál jól össze legyenek hangolva. Például a túl hosszú előmelegítési idő már a sajtolóanyag megdermedését okozza, így a sajtolóanyag folyé­konysága csökken, és a kondenzációs folyamat túlságosan korán áll he. Ugyanilyen okból a töl­tési idő sem lehet nagyon hosszú. A fröccsölési idők betartásának az a célja, hogy a sajtoló­anyag a mintatérbe való befolyás alatt egyen« letesen melegedjék fel, ezenkívül ideje legyen arra, hogy a szerszám finom rései kielégítően megtöltődhessenek. Cmie-Expoít-lmport Az NDK egyik legjelentősebb, vegyipari cikkeket exportáló5 importáló vállalata a CHEMIEs EXPORT-IMPORT. Szervetlen éá szerves vegyi anyagok, ásvány­olaj alapú termékek, kozmeti; kai készítmények, háztartás­vegyipari gyártmányok, növény­védőszerek, műanyagok, lakkok és festékek, kaucsuk- és az besztgyártmányok vannak az árulistáján. Újdonságaival až INCHEBA ’72 vásáron is bemu­tatkozott. Különös jelentősé­gűek voltak a hidrogén gyár­tására szolgáló katalizátorok, amelyeket a Leuna-Werke gyárt. — Balra: a CHEMIE-EX PORT- IMPORT kiállítása az INCHEBA '72 vásáron. Üveglaífiinát-tariályoK Nagy kémiai ellenállóképes ség, nagyfokú szilárdság, kis súly, olcsóság, kisebb építési költségek, egyszerű karbantar­tás és javítás, jó ütközési ellen állás, kiváló villamos és hőszi­getelőképesség jellemzi azokat az üvegszövetes műanyagtartá­lyokat, amelyeket az ejpovicei Rudné a nerudné doly állított ki az INCHEBA ’72 vegyipari vá­sáron. Különös jelentősége van ezeknek a tartályoknak abból a szempontból is, hogy nagy fém­megtakarítást tesznek lehetővé. Egy tonna műanyag felhaszná­lásával ugyanis átlagosan több mint 3—4 tonna fémanyag ta­karítható meg. 1972. VII. 4. ÚJ MLMEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom