Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
A véletlen szerepe az orvostudomány felfedezéseiben Régi megállapítás, hogy a fel. találás folyamatában az előre ki nem számítható véletlennek is szerepe van. Ami mellett emberek ezrei figyelmetlenül elmentek, a hivatottak a véletlenül kínálkozó Jelenségeket is észrevették és azokat a tudomány szolgálatába állították. A biológia és az orvostudomány felfedezéseinek többsége véletlenül és váratlanul született meg, vagy legalábbis tartalmazott véletlen elemeket. Vi. szent a legtöbb felfedezést, amelynek létrejöttében a véletlennek is szerepe volt, rendszeres, éveken át folytatott kutatómunka előzte meg. A véletlen azonban csak ott jelentett komoly fordulatot, ha olyan tudóssal találkozott, aki erre a találkozásra felkészült és a kiszámíthatatlan elemeket kutatá. si rendszerébe beállította. Wangenstein szerint a kutató elméjének legjobb előkészítése az, ha megőrzi gyermeki kíváncsiságát. Szabadnak kell lennie, nem szabad ragaszkodnia az előítéletekhez. Meg kell látnia az újat még akkor is, ha az a régi elméletekkel homlokegyenest ellenkezik is. A felfedezések leírásának nagy része nem tartalmazza a véletlen elemeket. A tudós res- telli, hogy nem a szigorú logika alapján jött rá valamire, hanem a véletlen is segítette. Mintha szégyen lenne ennek bevallása. Mégis sok felfedezésből a későbbiek során mégiscsak kiderült, hogy volt az a drámai fordulat, ahol a sorsdöntő felismerés jelentkezett. Időben évszázadokra tekinthetünk vissza, amikor az egyik ilyen jellemző fordulat bekövetkezett. 1536-ban történt valami, ami a sebkezelés módját gyökeresen megváltoztatta. Ismeretes, hogy a középkori háborúk idején a kardvágta sebeket tüzes vassal kiégették, majd forró olajjal kenték be. Elképzelhető, micsoda pokoli fájdalmakat .okozott ez a kezelés. Élt abban az időben egy Páré nevű kiváló francia sebész, aki egy ütközet után, mivel nem állottak rendelkezésére a sebek kiégetéséhez szükséges eszközök, tojásfehérjéből, rózsa- és terpentinolajból keveréket készített. Az így nyert anyagot rákente a sebekre, majd tiszta vászonnal bekötözte a sérült testrészt. „Egész éjjel nem aludtam — írja naplójában Páré — attól féltem, hogy sebesültjeim, akiknek sebét nem tudtam kiégetni, mind meghalnak a mérgektől. Már nagyon korán felkeltem, de legnagyobb meglepetésemre ezeket a betegeket frissen, jól kialudva láttam viszont. Ellenben azok, akiknek a sebét kiégettem, nagy fájdalmak között fetrengtek, sebeik gyulladásosak, duzzadtak voltak. Akikor elhatároztam, hogy sohasem égetem ki többet a szerencsétlen sebesültek sebét.“ íme a véletlen. A műszerek elakadtak valahol és Páré kénytelen volt valamit tenni a sebesültek érdekében. Felfedezésének hire azonban az akkori hírközlés gyatrasága miatt csak nehezen terjedt el, de végülis tudomást szerzett róla a világ. Sirkövén a következő felirat áll: 'A sebészet atyja. Egy régi dél-amerikai indián legenda szerint a kininfa gyógyító ereje a következő módon derült ki. Egy maláriás lázban szenvedő indián eltévedt az őserdőben. Szomjúságát egy pocsolya vizével enyhítette. A víz keserű ízéből rájött, hogy az a kininfa mérgével szennyezett. Ekkor elhatározta, hogy öngyilkos lesz, és tovább ivott a vízből. Legnagyobb meglepetésére meggyógyult. Később visszatalált a falujába és elmondta a történteket. Azóta használják ezen a vidéken a malária gyógyítására ezt a gyógyszert. A spanyol hódítókat is az inkák tanították meg a kinin használatára. Christian Eijkman, holland orvos Jávában, kísérleti csirkének kórházi maradékot adott enni, mivel a csirkeeledel elfogyott. Ez a maradék főleg hántolt rizsből állott. Meglepetésére a csirkéken beri-beri, ez az erős lesoványodással és Ideg- gyulladással járó betegség fejlődött ki. Ezután azt tapasztalta, hogy a csirkék meggyógyultak, ha a rizs lehántolt alkatrészével táplálta őket. Ilymó- don Eijkman a beri-berinek, ennek az akkor igen elterjedt betegségnek találta meg az okát. Később kiderült, hogy a hántolt rizsből a B vitamin hiányzott. Az elektromosságot, amelyet testünk fejleszt, Galvani olasz orvos fedezte fel. Egy napon Galvani áramfejlesztő műszerrel kísérletezett. Véletlenül egy lenyúzott békacomb hevert a műszer közelében és amikor áramfejlesztés közben szikra pattant, a békacomb izmai ösz- szerándultak. Galvani elgondolkodott ezen a jelenségen és rézdrótot kapcsolt a béka combidegéhez és a vezeték végét a ház verandájának vaskerítéséhez illesztette. Ahányszor csak megérintette dróttal a vaskerítést, az izom megrándult. További kísérletei azt bizonyították. hogy az izom nemcsak vezeti, hanem összehúzódás közben maga is termel áramot. Galvani szomorúan mondta felfedezése után: „Két egymással ellenkező oldalról látok támadást irányulni ellenem: tudósok és tudatlanok részéről. Mind a két részen nevetnek rajtam és a békák táncmesterénék neveznek. De én tudom, hogy a legnagyobb természeti erők egyikét fedeztem fel.“ Az 1880-as években Mehring és Minkovszki a hasnyálmirigy szerepét vizsgálták az emésztésben. Ezzel kapcsolatban eltávolították néhány kutyán a hasnyálmirigyet. Egy laboratóriumi asszisztens vette észre, hogy a műtéten átesett kutyák vizeletére a legyek nagyobb tömegben szálltak, mint az várható volt. Megemlítette észlelését a kutatóknak, akik elvégezték a vizeletvizsgálatot, amely nagy cukortartalmat mutatott, így hozták létre az első kísérleti cukorbajt állaton anélkül, hogy azt akarták volna vagy erre egyáltalában gondoltak volna. Fahlberg 1879-ben kémiai kísérleteket végzett egy anyaggal. Munka után és vacsora előtt véletlenül nem mosott kezet. A szendvics, amelyet fogyasztott érthetetlen módon édes volt. Visszasietett tehát a laboratóriumba és egyenként megízlelte a vegyszereit. így talált rá arra a vegyületre, amelyet mi saccharin néven ismerünk. Trnsseau, a nagy francia klinikus egy pajzsmirigytúltengés- ben szenvedő betegnek véletlenül tinctura digitalis helyett jódtincturát írt fel. A beteg szorgalmasan szedte a jódtincturát és állapota javult. Azóta használják a pajzsmirigytúlten- gésben szenvedő beteg gyógyítására a jódot. Egy másik beteg, aki más betegsége miatt kinint szedett, jelezte orvosának, hogy paroxizmális tachy- cardiáját (rohamokban jelentkező szapora szívverését) a kinin megszüntette. A vizsgálatok a beteg állítását igazolták, azóta használják e betegségnél a kinidint. Folytathatnánk még a sort hosszan, így a Röntgen sugár felfedezéséről és sok egyébről is. Tételünk igazolására szolgáljon még a penicillin felfedezésének kalandos története. Mintegy háromszáz évvel ezelőtt Parkinson angol gyógyszerész érdekes megfigyelést jegyzett fel. „A különböző kriptákban a csontvázak koponyáján kifejlődő gombapenész azzal a nagyszerű tulajdonsággal bír, hogy mindenféle kenőcs használata nélkül begyógyítja a sebeket.“ Akkoriban a gyógyszerészt sarlatánnak tartották és felfedezését nem vették komolyan. A világ valamennyi bakteriológusa — köztük a magyar tudósok — is találkozott azzal a jelenséggel, hogy bakterium- tenyészetük egy részét elpusztította a penész. A laboratóriumokban az volt a szokás, hogy az ilyen fertőzött tenyészeteket kidobták. Fleming, aki éppen baktériumölő anyagok után kutatott, felfigyelt erre is, megállapította, hogy a gombakivonat az amely a baktériumok szaporodását gátolja és ezzel megnyitotta az utat a penicillin előállításához. Ezzel a felfedezésével lehetővé tette más antibiotikumok előállítását is. Dr. MARÉK ANTAL 1972. VII. 30. Csehszlovák geológusok és a tenger (ČSTK) — Csehszlovákia aránylag nem kielégítő nyersanyagbázissal rendelkezik — a lelőhelyek több száz éves intenzív bányaipari tevékenység folytán kimerültek. Emellett a CSSZSZK fejlett ipari államként kénytelen a jövőben biztosítani az ipari nyersanyagot. Semmilyen alkalmat sem szalaszthat el ezért, tehát a tengerfenék kiaknázási lehetőségét sem, annak ellenére, hogy szárazföldi állam. Ez az óriási lehetőség kínálkozik most a KGST valamennyi tagállamaival való komplex együttműködési program keretében. E program magába foglalja a tengerek és óceánok kutatását, ami számunkra hasznos, és ezért szükséges lesz a részvétel e programban. A CSSZSZK részt vállalhat a tenger melléki területek és óceánok kutatásában. Dr. Josef Pravda, a KGST á'Iandó geológiai bizottságának csehszlovák kép- viselője Rigában az év elején írta alá a tudományos-műszaki együttműködési egyez ményt „A tengerek és óceánok kutatása“ jelszóval indított program keretében. Az e téren kifejtendő együttműködés alkalmat nyújt számos berendezés exportálására, műszaki segítségnyújtására a kereskedelmi vállalkozás terén. Az Intermorgfo újonnan létesített koordináló központ és a KGST tagállami megbízottainak kinevezett tanácsa képviseli a legfelsőbb szerveket az elvi kérdések megoldásánál. Érdekességként megemlíthetjük, hogy jelenleg 98 állam végez mintegy 85 térségben a tengerekben és óceánokon földtani és geofizikai munkákat. Hatalmas összege, két fordítanak az új anyagok, új technológiák fejlődésére, megalakult a tengermérnöki szakma is. Ennek ellenére a kitermelés az összes ásványi nyersanyagok egész produkciójának csak fél százalékát érte el. Jelenleg a tenger mélyéről nyert ásványolaj és földgáz kitermelésének értéke 2 milliárd dollár, s ez 1980-ig 8 milliárd dollárra emelkedik. A tengerből kitermelt szén, ásvány és érc produkciója 1980-ig a jelenlegi 500 millió dollárról 6 milliárd dollárra emelkedik. MÁR MEGKEZDTÉK Oj és korszerű a Nové Zámky-ban fÉrsekújvár) a vasútállomás épülete. Leugrunk a kocsiról, és végigsietve az aluljárón kijutunk a csarnokba. Márványfalak, ragyogó üvegfalak, aprócska szökőkút. Itt minden otthonos, minden azonnal megtalál hulő, ízléses és kényelmes. Csak amikor kilép az utas a csarnokból, hirtelen mer/döbben... Olyan a tér, mint a csatatér. Ki gondolná? Ha valaki meglátja a csarnok előtti térség közepén a poshadó vizű pocsolyát, aligha gondol arra, hogy éppen a pocsolya helyén csobog majd a szökőkút vize. Pedig így lesz. Az építők már kitűzték a jelszallagozott zöld ágat a leendő postahivatal épületének ormára. Befejezték az építésű A szerelők számára hagytak azonban éppen elegendő mun~ kát, de az utas már így is láthatja, hogy a város 2. számú postahivatalának épülete dísze lesz az állomás előtti térnek. Az árkok arról tanúskodnak, hogy az ideiglenes autóbuszmegállók mellett is építenek valamit. Nagyon természetes, itt lesz a várótermek sora. Csak még kevés, nagyon kevés látszik belőle. Mert az alapoknál kell kezdeni az építést. Már megkezdték a tér átépítését. Ötmillió koronát fordítanak erre a célra, s újjávarázsolják a teret. Pénz, anyag és munka árán. Szebb lesz, mint volt. Nézzék majd meg! HAJDÚ ANDRÁS akik 1957-ben érettségiztek a Komáromi Magyar Gimnáziumban; hogy jelentsék be címüket Ivanics Viktornál Komárno, Kovácska 17 címen. Ü-88á ■ A Dunajská Streda-i (Duna- szerdahely) Felvásárló Üzem felvesz azonnali belépéssel: a légi és alistáll részlegre — elektrotechnikusokat, villanyszerelőket, géplakatosokat, munkásokat, a Uunaszerdahelyi vasüzlet részére pedig egy bevásárlót. 0-112 ■ A Járási Építővállalat mellett működő Szakipari Tanonciskola, Dunajská Streda, 1972. szeptember hó 1-vel felvesz: 1 gazdasági vezetőt a diákotthonba és a konyhára 1 főszakácsot (nőt) 2 szakácsot (nőt) 3 segédszakácsot (nőt) 4 konyhai kisegítő munkaerőt 1 raktárost 3 központifűtőt (melegvizes kazánokhoz) 1 házmestert (lakás biztosítva) 2 takarítónőt Jelentkezni lehet a JÉV igazgatóságán, Dunajská Streda, Jesenský u. 1 sz. 1972. augusztus 15 ig. ÚF-126 Kérjük azokat a volt diákokat, ADÁSVÉTEL ■ Eladó jó karban levő Octávla. Ár megegyezés szerint. Lipovský Pavel, Orechová Potôň 222, okr. Dun. Streda. 0 893 köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik drága halottunkat, szeretett gyermekünket, testvért, vöt, sógort, a legjobb édesapát, felejthetetlen jo férjemet DIKACZ ISTVÁNT július 22-én utolsó útján elkísér^ ték a marcellházi temetőbe, és részvétükkel, virágadományaikkal mély bánatunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család 0 908 IMI
