Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
ahüsnak van. Termelésé- számos intézkedés révén Ilyenek: az állomány fel- sl súly jelentős növelése, ! a hizlalási idő csökken- ró gazdaságok tapasztalaik, hojyy az intenzív hiz- egszervezése esetén a nö- —18 hónapos korban el- 500 kilogrammos élősúlyt, nél 120—200 kilogrammal tor a növendékállatok in- ival jobb minőség« hús evesebb költséggel. alapvető részéi a tehené- elkező körzetekben fog- A tejtermelő típusú nö- hizlalási hatékonyságának narhahús minőségének ja- nagy jelentőségre tesz állat előállító keresztezés 2vés tejet termelő tehenek bikák között. Ez az intéz- teszi a marhahús-terme- :a!ékos növelését, ugyan- a takarmányfelhasználás minősége. bázis további megszilárdí- tartaléka a természetes etek, a kaszálók és a Snak növelése. A Kazah dául nagy termőképessé- legelőket hoznak létre llió ha területen, öntöznek llió hektár legelőt és fel- ó hektár korábban öntö- a hidrotechnikai berendelt SZSZK-ban 300 000 hek92.4 cukorrépa ítésének fejlődése 1940-től i Litván SZSZK-ban 140 000 ín, a Belorusz SZSZK-ban hektár területen hoznak mú réteket és legelőket. észtés takarmányellátásá- repet játszik a takarmány- pártó- és a mikrobiológiai terv végére a takarmány- rtását az állami üzemek- 30 millió tonnára fogják érje és vitaminkiegészítők dig eléri az 1 millió toi\ás sikeres fejlesztésének 3 az egymást kiegészítő is társítása. A kolhozok és kosítása, a termelés kon- ipari alapon történő meg- iagy társadalmi-gazdasági . Azokban a gazdaságokén a legkorszerűbb techni- ik és egynemű, kiváló miiek nagy tömegét állítják nak a munkafeltételek is. robb szakképzettséget kö- tt fiatalok számára von- termelés szakosítása és ári feldolgozása lehetővé ittebb technológia beveze52.0 t ojóa /milliárd darab/ övekedése 1940-től 1975-ig az előállított termékek fel- z alapvető ágazatok hulla- Srtve; ésszerűbb munkaerőtesz lehetővé; javítja a ter- isának feltételeit; növeli az a falura áramlását üzemi útépítés, valamint lakóhá- is intézmények építése célítővé teszi, hogy a párt megfelelően a város és a zociális-gazdasági és kultu- lönbségek minél gyorsab- enek. Termésnöveló légiflotta Az SZKP huszonnegyedik kongresszusán kijelölték a szovjet mezőgazdaság fellendítésének új, hatékony módjait, melyek között első helyen szerepel a mezőgazdaság kemizálása és komplex gépesítése. A szovjethatalom 50 éve alatt a Szovjetunióban a műtrágyák használata 190-szeresére nőtt, a nyolcadik ötéves tervben gyártásuk kétszeresére emelkedett. A kemizálás azonban csak akkor hatásos, ha a földművelés magas színvonalú. Nemcsak sok műtrágyát kell gyártani, de biztosítani kell korszerű szállításukat, helyes felhasználásukat is. A szovjet mezőgazdaság hatalmas ipari-műszaki bázisra támaszkodhat, amely ellátja különféle gépesítési eszközökkel. Ezek között fontos szerepe van a repüléstechnikának, amelyet ma már széles körben használnak a műtrágyázásban. 1970-ben a Szovjetunióban 76,3 millió hektár területet műtrágyáztak, ebből 30,2 millió hektárt repülőgépről. A légiflotta segítségével fejtrágyázzák a kolhozokban és a szovhozokban az őszi és a tavaszi kalászosokat, a rizst, a kukoricát és más növényeket. A levegőből történő műtrágyázásnak több előnye van a földönjáró gépekkel szemben, különösen a fejtrágyázáskor. Ismeretes, hogy az ősziek fejtrágyázása akkor a leghatásosabb. ha kora tavasszal végzik, mindjárt a hó elolvadása után. Ilyenkor viszont a talaj nedvessége miatt nem mindig lehetséges földönjáró gépekkel elvégezni a fejtrágyázást. Ezért a gazdaságok ezt régebben kézierővel végezték, ami rengeteg munkába és pénzbe került. A repülőgépek fel- használásával lehetővé vált az igen korai fejtrágyázás nagy területeken, függetlenül a talaj állapotától, a fejlődési foktól és az állománysűrűségtől. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ősziek korai repülőgépes fejtrágyázása nagyobb mértékben növeli a terméshozamot, mint a földi gépekkel végzett fejtrágyázás. A Krasznodari Mezőgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az őszi búza februári fejtrágyázása a szemtermést 6,2 mázsával növelte, az áprilisi csak 1,5 mázsával hektáronként. Hasonló eredményeket értek el az ország több kísérleti intézetében, kolhozában és szovhozában is. Kedvező eredményekkel jár a repülőgépes fejtrágyázás más mezőgazdasági növények esetében is. A tavaszi búzánál átlagosan 2—3 mázsa terméstöbbletet eredményez, a rizsnél 4,2, a lucernaszénánál 8—15, a lucernamagnál pedig 0,62 q terméstöbbletet jelent. Üzbegisztánban a gyapotültetvények levegőből végzett műtrágyázásával 15—20 %- os terméstöbbletet értek el. Ugyanilyen hatékony a légiflotta alkalmazása a mezőgazdasági növények permetező trágyázásnál is. A levegőből végzett permettrágyázás kalászbamenő őszi búzánál a szem fehérjetartalmát 1,5—3,5 százalékkal, sikértartalmát 6,3 százalékkal növelte. A cukorrépa nyomelemes permettrágyázása a terméshozamot 10—25 százalékkal, a gyökerek cukortartalmát 1,0—1,2 százalékkal növeli. A felsoroltak mellett igen nagy jelentőségű tényező a munkatermelékenység növelése is; ez a földi gépek alkalmazásához képest többszörösére nő. A műtrágyázáshoz az AN—2, AN—2M típusú repülőgépeket és helikoptereket alkalmazzák. A munka nagyobb részét az AN—2 típussal végzik, amelynél már megoldották a műtrágyaberakodás gépesítését is. A repülőgépes technikát jelenleg már széles körben alkalmazzák az ősszel adagolt műtrágyák kiszórására is. A Krasznodar környékén végrehajtott kísérletek kimutatták. hogy a repülőgéppel trágyázott parcella a kontrolihoz képest 5,3 q/ha terméstöbbletet adott, míg azon a parcellán, ahol traktoros berendezéssel végezték a műtrágya kiszórását, csupán 5 q/ha terméstöbb- ietet értek el. A realizált terméstöbblettel elért jövedelemből teljesen megtérültek a műtrágyát-' zás kiadásai, ezen kívül a kísérleteket végző kolhoz minden hektárról plusz 11,15 rubel tiszta jövedelmet ért el a földön kiszórt műtrágyával és 18,20 rubelt a légi műtrágyázással. A műtrágyázás céljaira alkalmazott repülőgépek gazdaságosságának elemzése azt bizonyítja, hogy a légi kiszórási módszer igen jó hatékonyságú, széles körű és helyes alkalmazása a kolhozokban és szovhozokban elősegíti a mezőgazdasági termelés növelését és önköltségének csökkentését. A szovjet földművesek folytatják Szibéria meghódítását A földművelő családok ezrei költöznek minden tavasszal a Szovjetunió sűrűn lakott területeiből Szibériába és a Távol-Keletre. Több tíz vonat indul ilyenkor Brjansk, Gor- kovszk, Voronezs és Szverdlovszk területeiről, Észak-Kaukázusból, valamint a Csuvas, a Baskír és a Mordvin Köztársaságból. önkéntes a költözködés, melynek több indítóoka van: az új föld megművelésének hazafias tradíciója, az új vidék megismerése utáni vágy — főleg a fiataloknál —, valamint az is, hogy nagyon sok szibériai falut a középorosz falvak régi és újabb lakói lakják. Ezek a szibériai falvak általában a lakók szülőfalujának nevét viselik és az emberek tudják, hogy ezekben a falvakban sokminden emlékezteti majd őket az otthoni környezetre. Emellett fontos az anyagi indítóok is. Az államnak érdekében áll a termelőerő racionális elosztása, ezért a települők számos előnyben részesülnek. A települést a munkaerő-forrás kihasználását irányító kormánybizottság szervezi. Az új helyen a családok azonnal ingyenes lakást, szarvasmarha-istállót és háztáji gazdaságot kapnak. Ha lakásépítésre határozzák el magukat, a költségek 65 százalékát az állam, illetve a kolhoz fedezi, a többit pedig 5 év után kezdi fizetni a tulajdonos. Az első két évben az áttelepülők ingyen kapnak tüzelőt és ingyen élvezik a közüzemi szolgáltatásokat. A költözködés ingyenes és a család 2 tonna súlyú csomagot vihet magával. A családfő támogatást kap saját maga és a család minden tagja számára. Az áttelepülők körülbelül 40 százaléka szakképzett mezőgazdasági gépesítő, ezek megérkezésük után mindjárt jól fizetett állást kapnak. Az áttelepülők gazdasági helyzetének és munkafeltételeinek javítása érdekében hozott kormányhatározat a lakásépítés jó minőségű. tartós anyagokból való fejlesztését, az óvoda-, kórház-, üzlet-, a közétkezési és a közszolgáltatási hálózat kibővítését szorgalmazza. Ez a szervezet „családos“ költözködés a szibériai és távol-keleti vidékek intenzív megművelésének fő forrása. Látszatra talán nem annyira hatásos, mint a több százezer fiatal települése, akik 1954-ben felhívásra válaszolván több tíz millió hektár megművelését vállalták. Nem számítanak itt azonnali eredményekre, mert a Szovjetunióban gyakorlatilag már nincs is mezőgazdasági talaj, amely megműveletlen maradna, de az ilyenfajta áttelepülés távlati jelentősége legalább annyira nagy, mint a töretlen föld megművelése volt. APN Ilyen a „béke harctere“ a Szovjetunióban. K—700-as traktorok, földgyaluk és speciális gépi berendezések teszik termékenyebbé a földet. Az oldalt az Ekonomicseszkaja gazeta, a Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle és a * APN közleményei alapján összeállította: MAKRAI MIKLÓS. A rizsföldeken a vetést is repülőgépekkel végzik.
