Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám, szerda

A týni könyvtárban nagy a forqalom Týn nad Vltavou a legutóbbi közigazgatási és területi átszer­vezés óta nem járási székhely, de ez a körülmény nincs hatás­sal a város kulturális életére. A városi nemzeti bizottság 1972. évi kulturális munkater- vét tanulmányozva megállapít­hattam, hogy ebben a hat-hét- ezernyi lélekszámú városkában rendkívül gazdag kulturális és nevelőmunka folyik. A kü­lönféle országos jellegű évfor­dulók, ünnepek alkalmából ter­vezett rendezvények száma meghaladja a negyvenet. Nincs olyan jelentős esemény vagy évforduló, amelynek alkalmából a týniek ne szerveznének tar­talmas kulturális rendezvényt. Például a tanítók napja alkal­mából előadást rendeztek Ko- menský életművéről és jelentő ségéről, megemlékeztek Gaga- iin szovjet űrhajós első űruta­zásáról, májusban lampionos menetet és népünnepélyt ren­deztek. A májusi rendezvények között kiemelkedő helyet fog­laltak el az 1945-ös csehszlovák —magyar antifasiszta fegyver­barátságra emlékeztető rendez­vények. A nemzetközi gyermek­nap alkalmából megrendezték Týnben a fiatal bábjátszók és színjátszók seregszemléjét. Ugyancsak gazdag a csehszlo­vák-szovjet barátsági hónap eseménysorozata — és így so­rolhatnánk tovább. Most, a nemzetközi könvv- év is időszerűvé teszi, hogy betekintsünk a týni városi könyvtárba. Ružena Venturová könyvtárigazgató és Marie Ba- lounová könyvtáros tényekkel alátámasztott tájékoztatásából érdekes következtetésekre jut­hat az ember, ha például azt vizsgálja, mit és mennyit ol­vasnak itt az emberek? Az ol­vasóközönség többsége a 15 éven aluli fiatalság, a diákság és a nyugdíjasok közül kerül ki. A 12 253 kötettel rendelke­ző könyvtárból közel ezren kölcsönöznek rendszeresen. A vnb néhány évvel ezelőtt 72 000 korona ráfordítással felújíttatta és korszerűsíttette a könyvtárt. Venturová igazgatónő el­mondta, hogy a magyar szer­zők csebre fordított művei iránt is szép az érdeklődés. Csak úgy találomra belapoztam a kataló­gusba: Az elmúlt öt évben pél­dául Németh László Bűn c. re­gényét hatvanan kölcsönözték ki. az Iszonyt 45-en. Hasonló az érdeklődés Mikszáth, Móricz, \ könyvtár legszorgalmasabb látogatói a fiataluk Illés Béla, vagy Szabó Magda regényei iránt. Ebből is látni, hogy az 1945-ös közös antifa­siszta harc emlékeinek ébren­tartása mellett a könyv is ko­moly küldetést teljesít a . köl­csönös megismerés folyamatá­ban. A könyvtár 1970-ben, az első týni csehszlovák—magyar ba­rátsági hét alkalmából könyv­kiállítást is rendezett magyar könyvekből, s ugyanabban az évben felvette a kapcsolatot a balassagyarmati Madách Imre Könyvtárral. Jellemző, mennyi­re meghatotta a týni könyvtár dolgozóit a balassagyarmatiak levele, amelyben a többi közt azt írták, hogy Božena Némco- vá 2 évig élt városukban, s „mi őt úc/y tiszteljük, mintha saját írónk lenne“. A könyvtár az idén egy újí­tást vezetett be. Az idősebb vagy betegeskedő embereknek ház­hoz szállítja a kért könyveket. Ezt az igazán szép és humánus szolgálatot az olvasók nagyra értékelik. Bizonyítja ezt a könyvtár emlékkönyvének egyik nemrégi beírása is. Marie Lud- vová, 72 éves nyugdíjas véle­ménye: „Három éve lakom Týn­ben. Életemet a könyvek nélkül nem tudnám elképzelni. Nagyon kellemesen meglepődtem, hogy egy kisvárosban milyen nagy és szépen berendezett könyvtár van. És a könyvek! Csupa ki­váló írók művei... De emel­lett a legfontosabb, hogy a könyvtár dolgozói, Venturová Marie uaiuuuuva az iipisagi részlégét vezeti. ÁLLÁS ■ ldös, beteg asszony Keres mes, jó lelkű, magányos asszonyt, u ki szívesen vállalná kis háztartá­sa vezetését. Jelige: Kölcsönös bi­zalom. Ú-900 ■ Eladó kitűnő állapotban levő garázsok 408/I-es Moszkvics. Cím: Csölle István, Topolníky, Mostová 6, okr. Dunajská Streda. Ü-898 ISMERKEDÉS ■ 37/175, nem saját hibájából el­vált sofőr, saját lakással, szeretne megismerkedni hozzá illő nővel 30—37 évig. jelige: Boldogság. Ú-899 ■ Jelentkezem a 0-831, Margaré­ta“ jeligére. Várom levelét. Jelige: Kék nefelejcs. Ü-897 ■ Jól szituált, 58-éves, özvegy em­ber (két fia van) megismerkednék szolid özvegyasszonnyal, lehet el­vált is, 50—55 évig: Jelige: Vágyom • hr>Mnp«áe után Ú-892 ic. vctudsziarsasagok, vadaszok fi­gyelmébe! Eladó kétéves rövid szőrű, magyar vizsla, kan. Tavaszi és őszi vizsga kitűnő, orra négyes. Jelige: Ár megegyezés szerint. Ú-896 H Péterváry Annának, a legjobb feleségnek, egyetlen kincsemnek, sok boldogságot, hosszú életet kí­ván boldog '«rje. Ü 885 köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszonetet mind­azoknak, akik drága halottunkat, a legjobb édesanyát üzv. Szabó Ferencznét szül. Barna Ilonát utol­só útján elkísérték és részvétük­kel, virágadományaikkal mély bá­natunkat enyhíteni igyekeztek. Lánya és fia Ú-901 A furulya mestere Východnán, Strážnicén s a né­pi együttesek és népművészek egyéb találkozóhelyein gyakran megfordul az immár 76. élet­évét taposó Jozef Valach bácsi. Méghozzá nemcsak azért, mert szereli a népművészetet, hanem mert maga is népművész. Pász­torfurulyákat készít, s mesterien játszik is hangszerein. Furulyá jának hangja hol vidám, hol szomorú. Szlovák és magyar dalukat egyaránt hallhatunk tő­le. Tisztán beszél magyarul. Részben az iskolában sajátította el a magyar ' nyelvet, részben pedig a Mindennapi életben — jelenleg Fiiakovón (Fülek) la­kik. Az első világháborúban va­lamennyire németül, románul és oluszul is megtanult. A lučeneci (LusoncI járásban született. Játékával egy alkalommal kerületi versenyt nyert. Legkö­zelebb V ýchodnán lép fel. A népünnepélyekre persze nem egyetlen hungszert visz magá­val, hiszen árulja is őket. Igaz nem valami drágán: egy kis pásztor furulyáért mindössze 50 koronát kér. A kis furulya hosz- sza kb. 30—60 cm. A nagy fu­rulya mérete 138 tói 200 cm ig terjed. Ezenkívül készít „iker­furulyákat“ is — két összekap­csolt, egyszerre megszólaltatha­tó furulya. Tarsolyában mindig akad néhány síp is. — Akadnak e vásárlók? — érdeklődöm. — Igen —- mondja mosolyog­va. — Egyszer a külföldiek Vý chodnán az összes hangszere­met megvásárolták. Már Prágá ba is vittek tőlem hangszert nagy mennyiségben. Múzeumok is vettek furulyákat. Éppen most készítek néhány darabot a bratislavai vár részére. Rövi­desen rendszeresen fogok gyár­tani a Slovakia számára. Nyu­gat Szlovákiában nemigen is­merik az emberek a pásztorfu­rulyát, s nem is vásárolják. — Mennyi ideig készül egy furulya? — Egy kis furulyának uz el­készítése — u fa levágásán, a kéreg lehántásán, a belső rész kifúrásán és a vésésen kívül — egy egész nupig tart. Ez azért van, mert minden egyes darub rendkívül gazdug díszítésű. A fu alapszínén na­gyon szépen mutat az okker sár­ga népi díszítés: stilizált fenyő és Bulounová könyvtárosok szí­vesen foglalkoznak az olvasók­kal, felhívják a figyelmemet az új és jó könyvekre. Valóban korrektül viselkednek ... Erre mondjuk általában, hoqy jó vi­szonyuk van az emberekhez." Szép eredményeket ért el a könyvtár a Týnnel és vidékével kapcsolatos irodalom gyűjtése terén is. Könyveken kívül ebben a részlegben a kutató gazdag plakát-, folyóirat- és fénykép­anyagot is találhat. A könyvújdonságokról rend­szeresen tájékoztatják az olva­sókat, s a könyvtár hagyomá­nyos rendezvényei közé tartoz­nak az író-olvasó találkozók is. Közkedveltek a týni ifjúság kö­rében a zenei koktélok, amelye­ken szakavatott bevezető kísé­retében ismerik meg a klasszi­kus és modern zene kimagasló alkotásait. A könyvtár csak egy mozaik­kockája a týni kulturális élet­nek — de megbízhatóan jelzi a lakosság, főleg az ifjúság tu­dás- és művelődés iránti szom- ját. Elmondható, hogy ez a könyvtár jól teljesíti az UNES­CO által meghirdetett nemzet­közi könyvév gondolatát: tevé­kenységével bizonyítja, hogy a könyv, az olvasás jó szolgálatot tehet a művelődés, a nemzetek közti megértés és békés együtt­működés ügyének. Joggal tün­tették ki a týni könyvtárat a kerületi versenyben a Példás könyvtár díszoklevéllel. somogyi mátyás lozef Valach J Horný felvételei fák, bárányok és más díszítő elemek. — A mintákat saját magam találom ki — mondja az ősz mester. — Ismerek detvai és ke- let szlovákiai mintákat is. A dí­szítés sohasem kopik le a fáról, mert savval marutom rá. — Hogy un készülnek a lyu­kuk? — Nem fúrással, sem égetés­sel, mert akkor fekete lenne a szélük. Egyszerűen -késsel vá­gom ki a hat lyukat. Persze nem mindegy, hol, hiszen ettől függ a furulyu hangja. Na meg a hangszer hosszúságától. Erre nagyon kell vigyázni, mert más­különben nem lehetne rajta el­játszani a skálát. Az én furu­lyáimon el lehet játszuni. Ezért bármelyik nóta is eljátszható rajtuk. Magyarázat közben olykor a kezébe veszi hangszerét, hogy újabb és újabb népdalokat szó­laltasson meg rajia. Ujjai ügye­sen mozognak, pedig bal kezén három ujja rövidebb. Már nyug­díjas volt, amikor egy körfűrész elkapta az ujjait. Akkor éppen ácsmunkát végzett, mert áhhoz is ért. Egyébként nyugdíjazá­sáig vusutus volt — fékező, ka­lauz, pályaőr, vonutvezető. Ré­gebben egyebek közt kőbányá­ban, erdészetben dolgozott. Szívesen beszél — munkájá­ról, fiatalságáról, unokáiról, dédunokáiról, mindenről. Szere­ti az életet, mely olykor vidám, olykor meg szomorú. Akár a fu­rulyájának hangja. FÜLÖP IMRE A bratislavai StavBindustria, n. v., Bratislava, Benediktiho 5. szám nagyobb számban azonnal alkalmaz: ★ kőműveseket, ★ ácsokat, ★ munkásokat, ★ tehergépkocsi-vezetőket, ★ fűtőket, ★ a trnávkai üzemi konyhára asszonyokat (konyhalányokat) csak Bratislavából, vagy közvetlen környékéről, ★ levelezőnőt (a gépírás ismerete feltétlenül szükséges), ★ vezetőt az üzemi konyhára, továbbá ★ autómechanikusokat. Az érdeklődők üzemünk toborzási osztályán — Bratislava, Be­nediktiho 5. szám alatt — jelentkezzenek, ahol bővebb felvilá­gosítást nyújtunk. STAVOINDUSTRIA, n. p. Bratislava PZ HSV, Benediktiho 5 OF-122 1972. VII. 26. wsm 'Qí-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom