Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám, kedd
1972. VII. 25. 5 Népgazdaságunk fejlődése és o terv teljesítése 1972 első' felében (Folytatás az 1. oldalról) Az első fél évben a termelés növekedése valamennyi csoportban gyorsabb volt, mint ahogy azt az állami terv előirányozza, kivéve az üveg-, porcelán és kerámiaipart, valamint az egészségügyi berendezések gyártását. A növekedés ütemében szerzett előnyre szükség van, tekintve, hogy idén a második fél évben alacsonyabb lesz a munkaidő- alap, 129 munkanap lesz, míg tavaly a második fél évben 132 munkanap volt. A gazdasági politika céljaival összhangban a termelés növekedése a legnagyobb a hő- és villanyenergiatermelésben (10,1 százalék), az ércbányászatban (12,7 százalék), a vegyiparban és kőolajfeldolgozásban (11,9 százalék), a gumiiparban és a műanyagfeldolgozásban (12,4 százalék), a bőr-, cipő és szőrmeiparban (8,8 százalék) volt. Az ipari termelés sikeres fejlődését elősegítette a tüzelő- anyag-energetikai alap kedvezőbb helyzete. Az első fél évben 57,7 millió tonna szenet és lignitet bányásztunk, vagyis az évi terv 51,3 százalékát, ami két százalékkal több mint 1971 azonos időszakában. Az első fél évben a vegyiparban és gumiiparban elért növekedés jelentősen megszilárdította az ipari termelés progresz- szív alapját. A gépiparban 0,3 százalékkal teljesítették túl az üzemi termelési terveket. Az építőanyagok gyártásának fejlesztésével sikerült enyhítenünk az alapvető építőanyagok hiányát, de ennek ellenére még mindig vannak fogyatékosságok. A közszükségleti- és élelmiszeripar termelésének növekedése lehetővé tette a hazai piac ellátásának további javulását. A források kialakításának fokozott dinamikája megnyilvánult az áruértékesítés növekedésében is. Az állami tervbe bevont ipari szervezetek januártól májusig 6,5 százalékkal több termékei és árut értékesítettek, mint tavaly. A mezőgazdaságban idén kedvező feltételek alakultak ki a növénytermesztésben a sikeres betakarításhoz. A munka szervezettségének megjavítása és az aránylag kedvező időjárás lehetővé tette, hogy időben elvégezzük a tavaszi munkákat. A tavaszi vetést, a cukorrépa vetését és a burgonyaültetést a tervezett időben végezték el. Az áprilisi fagyok a köztársaság egyes részeiben nagy kárt okoztak a gyümölcstermesztésben. Az idei terv a mezőgazdaságban előirányozza a gabonane- műekkel bevetett területek növelését és a nagy hektárhozamok elérését. Ezzel a követelménnyel összhangban 1971-hez viszonyítva 80 ezer hektárral növekedett a gabonanemtíekkel bevetett terület. A burgonyaföldek nagysága viszont tavalyhoz viszonyítva 11 ezer hektárral csökkent, a cukorrépa földek területe 189 ezer hektárról 192 ezer hektárra növekedett. Előzetes becslések szerint hozzávetőlegesen ugyanannyi búzát, árpát, rozst és zabot aratunk le mint tavaly, ami megfelel a tervnek. Az állattenyésztés növekedését a tenyésztés hasznosságának növelésével és az állatállomány növelésével érjük el 1971- hez viszonyítva a szarvasmarhaállomány 72 ezerrel, ebből a tehénállomány 9 ezerrel, a sertés- állomány 345 ezerrel emelkedett, ami megteremti a feltételeket a tervfeladatok teljesítéséhez. Az első fél évben a hústermelés 1971 azonos időszakához viszonyítva 49 ezer tonnával növekedett, a tejtermelés 80 millió literrel, a tojástermelés pedig 45 millió darabbal. A termelés növekedése visszatükröződik a felvásárlás növekedésében is. Az erdőgazdálkodásban az állami terv 14,7 millió folyóméter fa kitermelését irányozza elő. Az első fél évben ebből 8,7 millió folyómétert termeltünk ki, ami ugyanannyi mint 1971 első felében. Az első fél évben 38 ezer hektár területet erdősítettünk. A vízgazdálkodásban 498 millió köbméter ivóvizet termeltünk ( a tervezett évi mennyiség 50.1 százaléka). 1971 első felé-* hez viszonyítva a víztermelés 5,7 százalékkal emelkedett. A vízvezetékhálózalból ellátott lakosok arányszáma az első fél év végén elérte az 59 százalékot. . Az építőiparban az első fél évben a rendkívül enyhe tél következtében nagyon kedvező eredményeket értünk el. A második negyedévben azonban a termelés növekedésének üteme lelassult. Az építővállalatok az első fél évben 27,4 milliárd korona értékű munkát végeztek, ami 12,5 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Az építővállalatok az első fél évben 27 063 lakás építését fejezték be. A lakásépítés évi tervét az első fél évben 39,9 százalékra teljesítették, míg tavaly azonos időszakban csak 37,5 százalékra. A teherszállítás az első fél évben elegei tetl a népgazdaság tervfeladatainak. 256,2 millió tonna árut szállítottak és ezzel 103.1 százalékra teljesítették a tervet. A teherszállítás növekedési üteme 3,3 ponttal volt gyorsabb, mint a terv által előirányzott ütem. A vasutak 128,3 tonna árut szállítottak és 3,1 százalékkal teljesítették túl a tervet. A csehszlovák gépkócsifuvarozási vállalat az első fél évben az áru- szállítás tervét 103,4 százalékra teljesítette. 4,1 millió tonnával több árut szállítottak, mint amennyit a terv előirányoz. 0,2 százalékkal emelkedett a személyszállítás keretében szállított személyek száma. Továbbra is csökken a vasúttal szállított személyek száma. Az első fél évben a légiforgalom 730 ezer utast szállított, ebből 506 ezret a hazai vonalakon, 224 ezret pedig a nemzetközi vonalakon. A tervet 104,2 százalékra teljesítették. A gazdaság fejlődésének minőségi mutatói A CSKP XIV. kongresszusa határozataival összhangban az 1.972. évi terv nagy gondot fordít a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére. 1972. első felében pozitív tényező volt, hogy a termelés növekedésének növelését az iparban és az építőiparban is a munkatermelékenység növelésével fedeztük. Az első fél évben az iparban a munkatermelékenység 6,6 százalékkal növekedett. Az építőiparban az utóbbi három év alatt 1972 első felében növekedett a legnagyobb mértékben a munkatermelékenység. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva a munkatermelékenység 9,3 százalékkal növekedett. Az iparban és az építőiparban is a munkatermelékenység tervezett növekedésének túlteljesítésével összefüggésben túlteljesítették az átlagbérek tervezett növekedését is. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-eken kívül) az alkalmaztatottság fejlődése ez év első felében 1971 azonos időszakához viszonyítva gyorsabb volt, mint ahogyan azt az évi állami terv előirányozza. A gyorsabb növekedést elsősorban a szolgáltatásokban, a kiskereskedelemben, a közétkeztetésben és az egészségügyben érték el. A szocialista szektorban (az efsz nélkül) az alkalmazottak száma az első fél évben 70 ezer személlyel növekedett, vagyis 1,2 százalékkal. Az állami gazdasági szervezetek tartaléka idén januártól májusig 6,3 milliárd koronával növekedett, vagyis 1971 azonos időszakához viszonyítva 3,1 százalékkal. A tartalékok növekedésének jelentős része az ipari vállalatokba és az Építőipari Minisztérium vállalataiba összpontosul. Idén is érvényesül a tartalékok jobb kihasználásának irányvonala. A vasúti közlekedésben az in- tezinfikációs mutatók fejlődése pozitív volt. A tavalyi színvonalhoz és a tervhez viszonyítva növekedett a tehervonatok összsúlya, villany- és motoros mozdonyok teljesítménye és lerövidül a vagonok körforgási ideje. A pozitív eredményekre azonban kedvezőtlenül hatott a berakodás és kirakodás folyamatosságának csökkenése szombaton és a munkaszüneti napokon. 1972 első felében folytatódott a munkaidőalap kihasználásának kedvező fejlődése. Az iparban 1971 első fél évében elért 92 százalékról 92,2 százalékra növekedett a munkaidőalap kihasználtsága. jelentős tartalékaink vannak az iparban az állőalapok kihasználásában. A műszakok számának kedvezőtlen csökkenése az első fél évben is folytatódott. A műszakok számának koefi- ciense a tavalyi 1347-ről idén 1337-re csökkent. A betegség vagy baleset okozta munkaképtelenség az 1971 első félévi 4,64 százalékról 4,18 százalékra csökkent. Ezáltal a munkahelyeken naponta átlag hiányzó dolgozók száma tavalyhoz viszonyítva 24 ezerrel csökkent. Lerövidült a munkaképtelenség időtartama is. Idén átlag 17,29 nap volt, míg tavaly 17,44 nap. A munkaképtelenség eseteinek száz biztosított személyre eső száma csökkent. A tudomány és technika állami terve idén 685 feladat megoldását irányozza elő, ebből az első fél évben 540 állami feladatot teljesítettek. 145 feladatnál a teljesítés veszélybe került. A beruházások Az első fél évben a beruházásokat az elvégzett munka és a szállítások volumenének gyorsabb növekedése jellemezte, mint 1971 azonos időszakában. A népgazdaságban 44,0 milliárd korona értékű beruházási munkálatot és szállítást teljesítettünk, ami 8,3 százalékkal több, mint 1971 első fél évében. Az állami terv 4,8 százalékos növekedést irányoz elő. Növekedett a beruházásoknál végzett építőmunkák volumene. 29,2 milliárd korona értékű ilyen munkát végeztek, ami 1971 első fél évéhez viszonyítva 13,9 százalékkal több. 11971 első fél éve = lüü) Üszesen Ebből: szocialista országok kapitalista országok Az első fél évben 49,4 százalékra teljesítettük a kivitel évi tervét, ebből a szocialista országokra irányuló kivitelt 51,1 százalékra, a kapitalista országokba irányuló kivitelt 46,7 százalékra. A behozatal évi állami tervét az első fél évben 43,7 százalékra teljesítették, ebből a szocialista országokból való behozatalban 45,4 százalékra, a kapitalista országokból 41,3 százalékra. Az 1972. évi állami fejlesztési terv feladatait 'jobban teljesítik a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben, mint a kapitalista országokkal folytatott kereskedelemben, a kivitelben és a behozatalban egyaránt. Lemaradás tapasztalható a gépipari termékek behozatala és kivitele igényes feladatainak teljesítésében. A kereskedelmi és fizetési mérleg fejlődése a szocialista országokkal és a kapitalista országokkal egyaránt kedvezőbb, mint ahogy azt a terv előirányozza. Életszínvonal Az 1972. évi terv az életszínvonalat illetően a lakosság kereslete jobb kielégítésére, a társadalmi biztonságérzete megszilárdítására, a pénzbevétel növekedésének szabályozására irányul, ami lehetővé teszi, hogy összhangban legyen a források kialakítása és a kereslet nagysága, valamint struktúrája között. A lakosság pénzbevétele 1971 első fél évéhez viszonyítva 6,7 milliárd koronával, vagyis 5,8 százalékkal növekedett. A bérek és bevételek növekedését elsősorban az átlagos névleges bérek növekedése befolyásolta. A .beruházásoknál fokozatosan sikerül a döntő fontosságú építkezésekre koncentrálnunk a szállító kapacitásokat, amit az is bizonyít, hogy a feladatokat a döntő fontosságú építkezéseken jobban teljesítik mint a beruházási építkezéseken. Ennek ellenére egyes építkezéseken nem kielégítő az építés folyamata. Nem sikerült teljesíteni a megkezdett építkezések számának tervezett csökkentését. Fogyatékosságok tapasztalhatók az építkezések területi és tervezési előkészítésében és az új létesítmények üzembehelyezé- sében. Továbbra is emelkednek az építkezések költségvetési árai. Az első fél évben a beruházási építkezésekkel 27,7 milliárd korona értékű alapeszközöket nyertünk, ami 9,1 százalékkal több. mint 1971 első fél évében. Üzembe helyezték az ostra- vai-karvinái szénmedencében a CSISZ Bányát, amelyben 187 ezer tonna feketeszenet bányásznak majd, a Starič Bányát, amelyben 50 ezer tonna szenet bányásznak, az egy óra alatt 160 tonna gőzt termelő Malešice II. hőerőművet, a 200 ezer téglaegységet gyártó Dolní Jlrčany-i téglagyárat, a Ceské Budéjovice-i építővállalat panelgyárát, a podbrezovái Sverma Vasmű csővonó részlegét, Banská Bystricán az évente 18 600 kg kötöttárut gyártó Slovenát, az évente 713 ezer kilogramm nyersbőrt feldolgozó bošany bőrcserzöt, az évente 553 ezer pár bőrcipőt gyártó partizánskej Augusztus 29 üzemet. A külső gazdasági kapcsolatok Az első fél évben az állami terv feladataival összhangban a csehszlovák gazdaság még nagyobb mértékben bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba elsősorban a szocialista országokkal folytatott árucsereforgalom gyorsabb növelésével. A kivitel növekedésének tervezett ütemét túlteljesítettük, a behozatal a tervezett évi ütemhez viszonyítva lassabban növekedett. kivilel behozatal 1(18,1 106,7 112, 115,3 1U2,7 96.6 A népgazdaság szocialista szektora (az efsz-eken kívül) dolgozóinak átlagos havi névleges bére 2040 korona volt, ami azt jelenti, hogy 1971 első fél évéhez viszonyítva 4 százalékkal növekedett. A névleges bérek gyorsabb dinamikáját befolyásolta a munkatermelékenység gyors emelkedése és a munkaidő jobb kihasználása. A reálbérek 0,7 ponttal gyorsabban növekedtek, mint a névleges bérek. Ehhez hozzájárul a névleges bérek emelkedése mellett a munkások és alkalmazottak létfenntartási költségeinek csökkenése. Jelentősen emelkedett a lakosság szociális bevétele, elsősorban a nyugdíjjárulékok és a betegbiztosítási járulékok, melyek 1971 első feléhez viszonyítva 8,2 százalékkal voltak magasabbak. Ezt a nagy növekedést az 1971 utolsó negyedévében hozott szociális intézkedések befolyásolták: emeltük az öregségi nyugdíjjárulékokat, az alacsony nyugdíjjárulékokat, a gyermek születésénél nyújtott segélyt és az anyasági segélyt. A szociális bevételek dinamikájában megnyilvánult a betegbiztosítási járulékok növekedésének alacsonyabb üteme. Emelkedett a lakosság megtakarított pénze, idén június végén az állami takarékpénztárakban 10,3 milliárd koronával több megtakarított pénzük volt mint tavaly. A piac ellátása folyamatosságának és rugalmasságának lényeges megjavítása megnyilvánult a kiskereskedelmi forgalom növekedésében. Az első negyedévben, tekintettel a tavalyi alacsonyabb színvonalra, gyorsabb volt a kiskereskedelmi forgalom növekedésének üteme, a második negyedévben megközelíti a növekedi tervezett ütemét. Becslések szerint az eit;ő fél évben valamennyi kereskedelmi rendszer kiskereskedelmi forgalma 83,6 milliárd korona volt, vagyis 105,7 százalék, ami azt jelenti, hogy túlteljesítették a tervezett évi növekedési ütemet, 1971 első fél évéhez viszonyítva 4,5 milliárd koronával többet sikerült realizálni. Az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalma elérte a 42,3 milliárd koronát, az ipari cikkeké a 41,3 milliárd koronát. Az élelmiszerek áruforgalma a tervezettnél gyorsabban növekedett. Az ipari cikkek és a tartós fogyasztási cikkek eladásának gyorsabb ütemét azért nem értük el, mert a termelés lassan alkalmazkodik a lakosság keresletének változó összetételéhez. Eddig nem sikerült kielégíteni egyes fajta fehérneműkben a keresletet, nem teljesítik a kereskedelem gyermekfehérnemű és gyermekruha, melegítő, crimplen anyag, kordbársony és frotír rendeléseit. Ugyancsak nem elégítik ki a kereskedelem férfi és fiú kordbársony cipőszükségletét. Nem kielégítő a szállított áruk struktúrájának változása. Fokozatosan megfelelő változásokat figyelhetünk meg a bútor- választékban, ahol a fogyasztók érdeklődése az egyes bútordarabokra összpontosul. A kereslet és kínálat aránya megjavult az elmúlt évekhez viszonyítva a textilárut, a hűtőgépeket, varrógépeket, tranzisztoros rádiókészülékeket, üvegeket és porcelánt illetően. A kiskereskede-lmi forgalom növekedésének legmagasabb ütemét a bútorüzletek, ékszerüzletek, cipőüzletek és élelmiszerüzletek érték el. A kiskereskedelmi árak és a szolgáltatások ára 1972 első fél évében 1971 azonos időszakához viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent; az élelmiszercikkek ára átlag 0,3 százalékkal, az •pari cikkek ára 1,0 százalékkal, a szolgáltatások ára 0,3 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi árak indexének csökkenésére elsősorban az hatott, hogy 1971. május 3-án leszállítottuk bizonyos ipari cikkek árát. 1972 első fél évében enyhén csökkent az élelmiszercikkek indexe, ezt elsősorban a disznózsír és disznószalonna árának csökkenése 'okozta, ezzel szemben emelkedett a friss gyümölcs és zöldség ára. A szolgáltatások közül 1972. január 1-től alacsonyabb lett a taxi-szolgálat ára. Az egy kilométerért fizetett illeték 2,40 koronáról 1,80 koronára csökkent. A létfenntartási költségek indexe a kiskereskedelmi árak fejlődésével összhangban fejlődött. 1972 első felében az elmúlt év első feléhez viszonyítva a létfenntartási költségek a munkásoknál 0,7 százalékkal, a szövetkezeti parasztoknál 0,8 százalékkal, a nyugdíjasoknál 0,4 százalékkal csökkentek. Az első fél évben 38 949 lakás építését fejezték be, ami 4,6 ezer lakással több, mint 1971 azonos időszakában. A felépített lakásokból 8679 községi építkezéssel, 12 240 lakás szövetkezeti módon épült, 7414 az ’ üzemi lakás, 10 616 pedig egyéni építkezés. Az első fél évben az 1972-re tervezett 106 400 lakás 36,6 százalékát építették fel. Kedvezőtlen a helyzet Prágában, ahol az első fél évben 1102 lakást építettek fel, ami az évi terv i4 százaléka. Az egyéni telefonállomások száma 30 ezerrel emelkedett, 1972 első felének végén szá* műk eléri a 656 ezret A népszaporulat fejlődése kedvezőbb volt, mint az elmúlt években. 123 ezer gyermek szü^ letett, és így a lakosság ter^ mészetes szaporulata az első fél évben 42 ezer személy volt. Az első fél évben 57 ezer há1- zasságot kötöttek. Június vé* gén Csehszlovákiának 14 478 00Ö lakosa volt. A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM NÖVEKEDÉSE 1972 ELSÓ FÉL ÉVÉBEN SZÁZALÉKBAN
