Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-24 / 172. szám, hétfő

Az olimpiák felejthetetlen alakjai

Max Klein

A középsúlyú orosz birkózó azzal került be az olimpiák történetébe, hogy ma már hihetetlennek tűnő, fantasztikus párharcot vívott a finn Askainennel a stockholmi olimpián (1912) az elődöntőben. Ebben az időben még időkorlátozás nélkül addig folytak a küzdelmek, amíg az egyik versenyző két vállra nem fektette a másikat.

A finn és az orosz birkózó kora reggel kezdte a küzdelmet, de olyan kiegyensúlyozott volt a mérkőzés, hogy a találkozó késő délutánig elhúzódott. Csak 11 órás óriási küzdelem után sikerült Kleinnek két vállra fektetnie finn ellenfelét. Eredetileg minden óra után háromperces pihenőt kapott a két birkózó, később egy percre csökkentették a szünet tartamát, majd nyolcórás birkózás után szünet nélkül folyt a küzdelem. Klein azonban nem nyerhetett aranyérmet, mert annyira kimerítette őt a finnel vívott küzdelem, hogy másnap nem állt ki a döntőre, így a svéd Johansson lett az olimpiai bajnok.

Nurmi, a futás megszállottja

Antwerpenben (192D) kezdte el páratlan olimpiai sikersorozatát a „hallgatag finn“, Paave Nurmi, a csodafutó. Az 1920-as év elején még csak a közepes finn futók közé tartozott. Első olimpiai döntőjében (50D0 m) nagy harc után vereséget szenvedett a franci Guillemattól, aki azzal is az érdeklődés középpontjába került, hogy jobb oldalt volt a szíve. Két nap múlva Nurmi 10 000 méteren visszavágott a franciának, majd két aranyérmet nyert .mezei futásban (egyéni és csapat). Klasszikus stílusáról és aszkéta életmódjáról híres Nurmi a párizsi olimpián (1924) eredményeivel elkápráztatta a világot.

Július 10-én megnyerte az 1500 métert (3:53,6 perc); pontosan 26 perc múlva rajtolt az 5000 méteren, s ebben a számban is első lett (14:31,2 perc). Július 12-én a 10 000 méteres mezei futásban sem talált legyőzőre (32:54,4). Mint a finn csapat tagja aranyérmet szerzett 10 000 méteren és 3000 méteren a csapatversenyben is. Különben ezt a két számot is megnyerte, de érmeket csak a háromtagú csapatok kaptak.

Amszterdamban (4928) Nurmi 10 000 méteren első, 5000 és 3000 méteren második lett. Harmincötévesen indulni akart a Los Angeles-i játékokon is (1932) el is utazott a tengeren túlra, de közvetlenül a rajt előtt a profizmus vádját sütötték rá, s végleg eltiltották a nemzetközi szerepléstől. A NOB csak 1952-ben rehabilitálta az alaptalanul vádolt és eltiltott finn futót.

A finn „futógép“ 22 esztendős korában lett a futás megszállottja, amikor megnyerte élete első nemzetközi versenyét a 10 000 méteren. Hat éven át egyáltalán nem evett húst, mert valahol azt olvasta, hogy a növényi táplálék a futó számára egészségesebb. Lemondott a kávé- és a teaivásról is. Alkoholt sohasem fogyasztott és egyáltalán nem dohányzott. Minden szabad idejét futással, gyaloglással, erdőjárással töltötte. Kilenc olimpiai arany- és három ezüstérmen kívül pályafutása alatt 1500 métertől 20 kilométerig 25 világrekordot állított fel.

Alvin Kranenzlein

Amerikába kivándorolt bécsi szülők gyermeke volt. A philadelphiai egyetemen tanult fogászatot, s itt lett belőle sokoldalú atléta. Elsősorban mint vágtázó tűnt ki, de vonzotta őt a gátfaitás is. Neki köszönhető, hogy már abban az időben kialakította a gátfutás ma is érvényes technikáját. Az 1900. évi párizsi olimpián négy számban indult, s mind megnyerte: 60 m síkfutás: 7 mp, 110 m gátfutás: 15,4 (akkori világcsúcs), 200 m gátfutás: 25,4 mp, távolugrás:

718,5 cm. Később mint edző működött, s ő vezette az 1912-es stockholmi olimpián az amerikai atlétacsapatot.

Jonusz Kusocinski

Nurmi eltiltása után a sportvilág arra a kérdésre kereste a választ, ki lesz a finn „csodafutó“ utódja. A Los Angeles-i olimpia 10 000 méteres versenyétől várták a választ. Két finn (Iso Holo és Värtinon, valamint a lengyel Kusocinski vívott nagy harcot a győzelemért. A célegyenesig még együtthaladt a három futó, de oít Kusocinski óriási hajrába kezdett, s 10 méterrel megelőzte ellenfeleit. Negyven év után ezt a versenyszámot nem finn futó nyerte az olimpián.

Az új Nurmit látták a 25 esztendős Kusocinski személyében. Az is lehetett volna, de bal- szerencsés versenyző volt. Alandóan térdfájdalmakkal bajlódott, így nem is vehetett részt a többi futószámban. Három héttel később azonban Chicagóban ismét rajthoz állt az olimpiai győztesek nagy nemzetközi találkozóján. Az egyetlen hosszútávú verseny, az 5000 méteres volt hivatott eldönteni, hogy ki is az akkori idők legjobb távfutója. Es „Kusi“ ritkán látható taktikai harc után, pokoli hajrájával mindenkit megelőzött. Pedig mindenki ott volt, aki jelentett valamit hosszútávon.

Kusocinski kiváló labdarúgó is volt, ezért csak húszéves korától atletizált rendszeresen. Amit fiatal korában elmulasztott, azt akarta rövid időn belül behozni. Túlbecsülte azonban erejét, ezért következett be nála a térdsérülés. Egy nap például két hosszútávú versenyszámban is rajthoz állt. Ezt a megerőltetést nem sokáig bírta a térde. Amikor a német fasiszták megtámadták Lengyelországot, az elsők között ment a frontra, ahol kétszer megsebesült. A megszállás alatt tagja volt az illegális ellenállási mozgalomnak. Később a nácik elfogták és több lengyel hazafival együtt kivégezték.

A Los Angeles-i olimpia hősének tiszteletére Varsóban minden évben nagy nemzetközi atlétikai viadalt rendeznek, a „Kusocinski emlék- versenyt“.

(t. v.J

A versenyzők egészségéért

1972.

VII. 24.

Királyok, miniszterelnökök, miniszterek az olimpián!

Georges Pompidou, francia köztársasági elnök bejelentette azt a szándékát, hogy Münchenbe látogat az olimpia idején, a bajor fővárosba való érkezésének pontos időpontját azonban még nem közölték. A jugoszláv államelnök, Joszip Broz Tito viszont már írásban rögzítette a müncheni szervezőkkel látogatásának pontos idejét.

Rajtuk -kíviil azonban még több illusztris személyiség tekinti meg a játékokat. Ott lesz a lelátókon Margit dán királynő, férjével, Henrik herceggel, János, luxemburgi és Franz Joseph lichtensteini nagyherceg, Rainier monacói uralkodó és felesége, Gracia Patricia (Grace Kelly) hercegnő is. Legtávolabbról a Samoa-szigetek királya, II. Maleitoa Tanumalfili érkezik. Az afrikai földrészt a szenegáli köztársaság elnöke, Leopold Senghor képviseli. Az angol királynővel, II. Erzsébettel és férjével, Fülöp herceggel együtt lányuk, Anne hercegnő is megtekinti a nyári játékokat. A miniszterelnökök közül Jens Otto Krag dán, Olof Palme svéd és Edward Heath angol is Münchenbe látogat.

Negyvenkét országból jelentették be további magas rangú személyiségek érkezésüket, így többek között Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Henry Kissinger, az amerikai elnök tanácsadója és Leopold belga exkirály. Eddig 56 miniszter és 60 parlamenti képviselő értesítette a rendezőket utazási szándékáról.

Az olimpiai játékok tartama alatt 230 orvos, valamint 1400 nővér, betegápoló, egészségügyi kisegítő, gyúró és orvosi műszerész gondoskodik a versenyzők és kísérőik egészségéről. Az olimpiai falu egyik ötemeletes épületében kap helyet az orvosi központ. Ebben az épületben minden helyiség a sportolók egészségét szolgálja. De ez az épület nem kórház jellegű lesz, hanem főként elsősegély és diagnosztikai célokat szolgál. Egy emeletet például teljesen elfoglal az a két röntgenáJlomás, a hozzátartozó berendezésekkel, az öltöző helyiségtől a magasfeszültségű generátorig, amely a legkülönfélébb nézetekből a lehető leggyorsabban elkészíti a kívánt felvételeket. Egy másik emeleten találjuk azokat az elektroterápiái készülékeket, amelyek segítségével a sportolók görcsöt kapott vagy megsérült izmait gyengeárammal azonnal kezelni tudják. Itt vannak a rövidhullámú készülékek és más hasonló jellegű berendezések is. Egy másik emeleten négy legkorszerűbben felszerelt fogorvosi szék várja azokat a pácienseket, akiket éppen a versenyek tartama alatt ér utói a kínzó fogfájás.

Természetesen nem hiányoznak a spirometrikus készülékek sem. A sportoló helyet foglalhat az ergométernél, amely — mint tudjuk — olyan kerék nélküli kerékpár, amelyen dolgozva szüksög esetén a felesleges kilókat is le lehet adni. Itt azonban magától értetődően egészen más a rendeltetése: az a sportoló, aki beül a nyeregbe, kap a szája elé egy szerkezetet, amelyet egy elektronikus készülékbe csatolnak. A légzés volumenéből, frekvenciájából, az oxigénfogyasztásból, a széndioxid-leadásból és a kilégzett levegő más adataiból, amelyeket a készülék pillanatok alatt elemez, le lehet vonni a megfelelő következtetéseket a sportoló teljesítőképességére.

Az orvosi központon kívül természetesen a sportolók rendelkezésére állnak azok az autóbuszok és más egészségügyi gépkocsik, amelyek az elsősegély-nyújtáson kívül mozgó diagnosztikai állomásoknak is tekinthetők. A tíz hatalmas autóbusz mindegyikében elhelyeztek egy EKG, egy szívújjáélesztő és egy oxigénbelégző készüléket. A mozgó klinikai kocsikba tökéletes elsősegélyfelszerelést építettek be. Itt is vannak mesterséges légzésre és a szívműködés ellenőrzésére alkalmas műszerek, a szívdiagnózis megállapítására szolgáló berendezések és ebben a kocsiban találhatunk egy elektromos „szívműködés-indítót“ is.

De nemcsak a sportolókra, hanem az újságírókra, ezekre a „száguldó riporterekre“ is gondoltak. A sajtóközpontban már elkészült az a „szív-állo- más", amelyet kizárólag az újságíróknak építettek. Ezen kívül az újságíróknak is rendelkezésre áll külön fogorvosi szék és több más, gyógyításra alkalmas berendezés.

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség nemrég befejezett romániai kongresszusán a lemondott svájci Hauser helyébe a szovjet Sztarovojtovot választották meg a játékvezetői bizottság elnöki posztjára. Sztarovojtov ezzel a szövetség direktóriumának tagjává lett.

A csehszlovák férfi kosárlabda-válogatott nagyon jd! jpjlt az olimpiai selejtezőben és biztosította helyét a müncheni küzdő- felek között. A csehszlovák kosárlahdasport a múltban is Európa, sőt a világ legjobbjai közé tartozott.

Az ifjúság és a dolgozók sportjátékai

Az SZSZK valamennyi járásában a testnevelés szerves részévé váltak az Ifjúság és a Dolgozók Sportjátékai. E játékok megrendezésének súlypontja az iskolákban van, ám egyre gyakrabban megrendezik az üzemekben, hivatalokban és más munkahelyeken is. A testnevelés tömeges fejlesztésének fontos eszközei, általuk kedvező alkalom nyílik a CSKP XIV. kongresszusa ez irányban hozott határozatainak teljesítésére.

A Szlovák Testnevelési Szervezet Központi Bizottságának elnöksége legutóbbi ülésén kiértékelte e játékok eddigi folyamatát, egyben az 1972/73 évekre való előkészítését.

Mindenütt, ahol az SZTSZ járási, vagy helyi bizottságának szerve következetesen teljesíti az SZTSZ programját, a CSKP XIV. kongresszusának, valamint az SZTSZ KB 9. plenáris ülésének határozatát kialakították a testnevelés tömeges fejlesztésével foglalkozó járási, vagy városi koordináló bizottságokat, ugyancsak az ifjúság és a dolgozók sportjátékainak albizottságait. Ezeken a helyeken jó eredményeket is értek el.

Például az 1971/72 sportjátékok versenyének téli fordulójában rekordrészvételt mutattak ki á košicei SZTSZ városi bizottságának szervezői, mégpedig a következő sportokban: a 29 755 rajtoló közül 4010 a sízésben, 3470 a kosárlabdázásban, 2990 a jégkorongozásban, 2500 az asztaliteniszben, 2090 a sakkban és a többiek más sportágakban indultak. Košicet, Nové Zámky (Érsekújvár) követi, ahol járási méretekben 18 831 versenyző rajtolt, ebből 5400 szánkázás- ban, 4460 korcsolyázásban, 2870 asztaliteniszezésben, 1435 jégkorongozásban, 780 sakkozásban, stb. Déli járásaink közül a Košice és környéke járás nyerte el a 3. helyezést, ahol 16 852 rajtolt, ebből legtöbben 2320 a jégkorongozásban, 1714 sísportokban, 1510 sakkozásban stb. Emellett figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a déli járásokban nincsenek meg a legkedvezőbb előfeltételek a téli sportok megrendezése számára.

Áttekintés szempontjából talán megemlíthetjük, hogy ugyanezekben a járásokban miként végződtek az Ifjúság és a Dolgozók Sportjátékai 1971. évi versenyeinek nyári fordulói:

Az elsőbbséget itt is a košicei SZTSZ városi bizottsága szerezte meg, 30 513 rajtolóval, akik közül a legtöbb — 9450 a turisztikát, 3620 az atlétikát, 2970 a labdarúgást, 2190 a röplabdát választotta. A második helyezést a košicei SZTSZ járási bizottsága szerezte 25 136 rajtolóval, akik közül 3584 a labdarúgásban, 3161 röplabdában, 1970 turisztikában, 1673 atlétikában, 1484 pedig kézilabdában indult. A Nové Zámky-i (érsekújvári járás) a nyári fordulóban meglepetésre „csak“ 10 980 rajtolót mutat föl, ebből a legtöbben — 3075 a labdarúgást, 1929 a kézilabdát, 1145 a turisztikát választották.

A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely), galántai, komárnoi (Komárom), levicei (Léva), a nitrai, Veľký Krtíš-i (Nagykürtös), a rož- iiavai, (Rozsnyó) és a trebišovi (Tőketerebes) járásokban eredményesek voltak az Ifjúság és a Dolgozók Sportjátékainak versenyei. Örvendetes tény, hogy főleg az ifjúságnak szentelnek nagy figyelmet. Ez ígéretes távlatokat nyit a teljesítmények fokozása számára is. Példamutatóan jártak el a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás szervezői, mégpedig nem csupán a hagyományos atlétikai versenyek, hanem az asztalitenisz és legújabban a kézilabda megszervezésében. Topoľnl* kyban (Nyárasd) bebizonyították, hogy érdemes foglalkozni a falnsi versenyzőkkel is. Igen, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalság soraiban is születnek majd rekordok. Ehhez bizonyára hozzájárul majd a Szlovák Testnevelési Szervezetnek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával és a Szövetkezeti Parasztok Szlovákiai Szövetségével megkötendő egyezménye.

A fenti példák világosán bizonyítják fiatalságunk sportolási készségét, amely éppen az Ifjúság és a Dolgozók Sportjátékainak versenyeiben ment át az első tűzkeresztségen, igyekezve érvényesülni, rekordokat elérni, megszilárdítani egészségüket és edzettségüket. A versenyek nem egy járásban több sportágban és sportjátékban helyettesítik a tanulók és az utánpótlás hosszú lejáratú járási versenyeit. Úgy is mondhatnánk, hogy a járások túlnyomó többségében a sportjátékok versenyeinek 3. fordulói a járási fordulók — a testnevelés tömegei fejlesztése terén végzett egész évi munka betetőzésévé, az egész járási testnevelési mozgalom ünnepévé váltak. Ez nagy jövőt jósol a sportjátékok versenyeinek és általában a testnevelés tömeges fejlesztésének.

1973 ban a Szlovák Testnevelési Szövetség, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumával, a pionírszervezettel, a SZISZ- az FSZM szervezetekkel, a Polgári Honvédelmi Szövetséggel és további szervezetekkel karöltve testnevelési ünnepségeket rendez a Februári Győzelem 25. valamint a csehszlovák testnevelési mozgalom egyesítésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségek fénypontja az ifjúság és a dolgozók sportjátékainak versenye, programja lesz más tömeges testnevelési bemutatókon kívül. E játékok téli részében elsősorban a kosárlabdázásról, asztaliteniszezésről, síspor- tokról, jégkorongozásról, a nyári részben pedig az atlétikáról valamennyi korosztály tömeges gyaloglásáról, úszásról, kézilabdáról, labdarúgásról, röplabdáról és tv- tisztikáról lesz szó.

Az 1973-ban megrendezendő testnevelési ünnepségek a CSKP XIV. kongresszusa után a tömeges testnevelés fejlesztésének hatalmas bemutatójává válnak. Bizonyára nagyobb lesz majd a rajtolók száma is, ám ez törvényszerűen több szervezőt, edzőt, bírót és további funkcionáriust igényel.

Ifjúságunk és dolgozóink egészsége, ereje és szépsége, valamint a jó ügy érdekében érdemes lesz segítő jobbot nyújtani e játékok megszervezésénél falvainknak és városainknak!

KAROL PLÄTEN1K