Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-24 / 172. szám, hétfő

Az olimpiák felejthetetlen alakjai Max Klein A középsúlyú orosz birkózó azzal került be az olimpiák történetébe, hogy ma már hihetet­lennek tűnő, fantasztikus párharcot vívott a finn Askainennel a stockholmi olimpián (1912) az elődöntőben. Ebben az időben még időkorlá­tozás nélkül addig folytak a küzdelmek, amíg az egyik versenyző két vállra nem fektette a másikat. A finn és az orosz birkózó kora reggel kezd­te a küzdelmet, de olyan kiegyensúlyozott volt a mérkőzés, hogy a találkozó késő délutánig elhúzódott. Csak 11 órás óriási küzdelem után sikerült Kleinnek két vállra fektetnie finn el­lenfelét. Eredetileg minden óra után háromper­ces pihenőt kapott a két birkózó, később egy percre csökkentették a szünet tartamát, majd nyolcórás birkózás után szünet nélkül folyt a küzdelem. Klein azonban nem nyerhetett arany­érmet, mert annyira kimerítette őt a finnel ví­vott küzdelem, hogy másnap nem állt ki a dön­tőre, így a svéd Johansson lett az olimpiai bajnok. Nurmi, a futás megszállottja Antwerpenben (192D) kezdte el páratlan olim­piai sikersorozatát a „hallgatag finn“, Paave Nurmi, a csodafutó. Az 1920-as év elején még csak a közepes finn futók közé tartozott. Első olimpiai döntőjében (50D0 m) nagy harc után vereséget szenvedett a franci Guillemattól, aki azzal is az érdeklődés középpontjába került, hogy jobb oldalt volt a szíve. Két nap múlva Nurmi 10 000 méteren visszavágott a franciának, majd két aranyérmet nyert .mezei futásban (egyéni és csapat). Klasszikus stílusáról és asz­kéta életmódjáról híres Nurmi a párizsi olim­pián (1924) eredményeivel elkápráztatta a vilá­got. Július 10-én megnyerte az 1500 métert (3:53,6 perc); pontosan 26 perc múlva rajtolt az 5000 méteren, s ebben a számban is első lett (14:31,2 perc). Július 12-én a 10 000 méteres me­zei futásban sem talált legyőzőre (32:54,4). Mint a finn csapat tagja aranyérmet szerzett 10 000 méteren és 3000 méteren a csapatversenyben is. Különben ezt a két számot is megnyerte, de érmeket csak a háromtagú csapatok kaptak. Amszterdamban (4928) Nurmi 10 000 méteren első, 5000 és 3000 méteren második lett. Har­mincötévesen indulni akart a Los Angeles-i já­tékokon is (1932) el is utazott a tengeren túlra, de közvetlenül a rajt előtt a profizmus vádját sütötték rá, s végleg eltiltották a nemzetközi szerepléstől. A NOB csak 1952-ben rehabilitálta az alaptalanul vádolt és eltiltott finn futót. A finn „futógép“ 22 esztendős korában lett a futás megszállottja, amikor megnyerte élete első nemzetközi versenyét a 10 000 méteren. Hat éven át egyáltalán nem evett húst, mert valahol azt olvasta, hogy a növényi táplálék a futó számára egészségesebb. Lemondott a ká­vé- és a teaivásról is. Alkoholt sohasem fogyasz­tott és egyáltalán nem dohányzott. Minden sza­bad idejét futással, gyaloglással, erdőjárással töltötte. Kilenc olimpiai arany- és három ezüst­érmen kívül pályafutása alatt 1500 métertől 20 kilométerig 25 világrekordot állított fel. Alvin Kranenzlein Amerikába kivándorolt bécsi szülők gyermeke volt. A philadelphiai egyetemen tanult fogásza­tot, s itt lett belőle sokoldalú atléta. Elsősor­ban mint vágtázó tűnt ki, de vonzotta őt a gátfaitás is. Neki köszönhető, hogy már abban az időben kialakította a gátfutás ma is érvé­nyes technikáját. Az 1900. évi párizsi olimpián négy számban indult, s mind megnyerte: 60 m síkfutás: 7 mp, 110 m gátfutás: 15,4 (akkori világcsúcs), 200 m gátfutás: 25,4 mp, távolugrás: 718,5 cm. Később mint edző működött, s ő ve­zette az 1912-es stockholmi olimpián az ameri­kai atlétacsapatot. Jonusz Kusocinski Nurmi eltiltása után a sportvilág arra a kér­désre kereste a választ, ki lesz a finn „csoda­futó“ utódja. A Los Angeles-i olimpia 10 000 mé­teres versenyétől várták a választ. Két finn (Iso Holo és Värtinon, valamint a lengyel Kusocinski vívott nagy harcot a győzelemért. A célegye­nesig még együtthaladt a három futó, de oít Kusocinski óriási hajrába kezdett, s 10 méterrel megelőzte ellenfeleit. Negyven év után ezt a versenyszámot nem finn futó nyerte az olimpián. Az új Nurmit látták a 25 esztendős Kusocin­ski személyében. Az is lehetett volna, de bal- szerencsés versenyző volt. Alandóan térdfájdal­makkal bajlódott, így nem is vehetett részt a többi futószámban. Három héttel később azon­ban Chicagóban ismét rajthoz állt az olimpiai győztesek nagy nemzetközi találkozóján. Az egyetlen hosszútávú verseny, az 5000 méteres volt hivatott eldönteni, hogy ki is az akkori idők legjobb távfutója. Es „Kusi“ ritkán látható taktikai harc után, pokoli hajrájával mindenkit megelőzött. Pedig mindenki ott volt, aki jelen­tett valamit hosszútávon. Kusocinski kiváló labdarúgó is volt, ezért csak húszéves korától atletizált rendszeresen. Amit fiatal korában elmulasztott, azt akarta rö­vid időn belül behozni. Túlbecsülte azonban erejét, ezért következett be nála a térdsérülés. Egy nap például két hosszútávú versenyszám­ban is rajthoz állt. Ezt a megerőltetést nem sokáig bírta a térde. Amikor a német fasiszták megtámadták Lengyelországot, az elsők között ment a frontra, ahol kétszer megsebesült. A megszállás alatt tagja volt az illegális ellenállá­si mozgalomnak. Később a nácik elfogták és több lengyel hazafival együtt kivégezték. A Los Angeles-i olimpia hősének tiszteletére Varsóban minden évben nagy nemzetközi atlé­tikai viadalt rendeznek, a „Kusocinski emlék- versenyt“. (t. v.J A versenyzők egészségéért 1972. VII. 24. Királyok, miniszterelnökök, miniszterek az olimpián! Georges Pompidou, francia köztársasági elnök bejelentet­te azt a szándékát, hogy Mün­chenbe látogat az olimpia idején, a bajor fővárosba va­ló érkezésének pontos idő­pontját azonban még nem kö­zölték. A jugoszláv államel­nök, Joszip Broz Tito viszont már írásban rögzítette a mün­cheni szervezőkkel látogatá­sának pontos idejét. Rajtuk -kíviil azonban még több illusztris személyiség te­kinti meg a játékokat. Ott lesz a lelátókon Margit dán királynő, férjével, Henrik her­ceggel, János, luxemburgi és Franz Joseph lichtensteini nagyherceg, Rainier monacói uralkodó és felesége, Gracia Patricia (Grace Kelly) her­cegnő is. Legtávolabbról a Samoa-szigetek királya, II. Maleitoa Tanumalfili érkezik. Az afrikai földrészt a szene­gáli köztársaság elnöke, Leo­pold Senghor képviseli. Az angol királynővel, II. Erzsé­bettel és férjével, Fülöp her­ceggel együtt lányuk, Anne hercegnő is megtekinti a nyá­ri játékokat. A miniszterelnö­kök közül Jens Otto Krag dán, Olof Palme svéd és Edward Heath angol is Münchenbe látogat. Negyvenkét országból je­lentették be további magas rangú személyiségek érkezé­süket, így többek között Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra, Henry Kissinger, az ame­rikai elnök tanácsadója és Leopold belga exkirály. Eddig 56 miniszter és 60 parlamen­ti képviselő értesítette a ren­dezőket utazási szándékáról. Az olimpiai játékok tartama alatt 230 orvos, valamint 1400 nővér, betegápoló, egészség­ügyi kisegítő, gyúró és orvosi műszerész gondoskodik a ver­senyzők és kísérőik egészségé­ről. Az olimpiai falu egyik öt­emeletes épületében kap he­lyet az orvosi központ. Ebben az épületben minden helyiség a sportolók egészségét szolgál­ja. De ez az épület nem kór­ház jellegű lesz, hanem főként elsősegély és diagnosztikai cé­lokat szolgál. Egy emeletet pél­dául teljesen elfoglal az a két röntgenáJlomás, a hozzátartozó berendezésekkel, az öltöző he­lyiségtől a magasfeszültségű generátorig, amely a legkülön­félébb nézetekből a lehető leg­gyorsabban elkészíti a kívánt felvételeket. Egy másik emele­ten találjuk azokat az elektro­terápiái készülékeket, amelyek segítségével a sportolók gör­csöt kapott vagy megsérült iz­mait gyengeárammal azonnal kezelni tudják. Itt vannak a rövidhullámú készülékek és más hasonló jellegű berende­zések is. Egy másik emeleten négy legkorszerűbben felsze­relt fogorvosi szék várja azo­kat a pácienseket, akiket éppen a versenyek tartama alatt ér utói a kínzó fogfájás. Természetesen nem hiányoz­nak a spirometrikus készülé­kek sem. A sportoló helyet foglalhat az ergométernél, amely — mint tudjuk — olyan kerék nélküli kerékpár, ame­lyen dolgozva szüksög esetén a felesleges kilókat is le lehet adni. Itt azonban magától érte­tődően egészen más a rendel­tetése: az a sportoló, aki beül a nyeregbe, kap a szája elé egy szerkezetet, amelyet egy elektronikus készülékbe csatol­nak. A légzés volumenéből, frekvenciájából, az oxigénfo­gyasztásból, a széndioxid-lea­dásból és a kilégzett levegő más adataiból, amelyeket a készülék pillanatok alatt ele­mez, le lehet vonni a megfe­lelő következtetéseket a spor­toló teljesítőképességére. Az orvosi központon kívül természetesen a sportolók ren­delkezésére állnak azok az au­tóbuszok és más egészségügyi gépkocsik, amelyek az elsőse­gély-nyújtáson kívül mozgó diagnosztikai állomásoknak is tekinthetők. A tíz hatalmas au­tóbusz mindegyikében elhelyez­tek egy EKG, egy szívújjá­élesztő és egy oxigénbelégző készüléket. A mozgó klinikai kocsikba tökéletes elsősegély­felszerelést építettek be. Itt is vannak mesterséges légzésre és a szívműködés ellenőrzésé­re alkalmas műszerek, a szív­diagnózis megállapítására szol­gáló berendezések és ebben a kocsiban találhatunk egy elekt­romos „szívműködés-indítót“ is. De nemcsak a sportolókra, hanem az újságírókra, ezekre a „száguldó riporterekre“ is gondoltak. A sajtóközpontban már elkészült az a „szív-állo- más", amelyet kizárólag az új­ságíróknak építettek. Ezen kí­vül az újságíróknak is rendel­kezésre áll külön fogorvosi szék és több más, gyógyításra alkalmas berendezés. A Nemzetközi Jégkorong Szö­vetség nemrég befejezett romá­niai kongresszusán a lemondott svájci Hauser helyébe a szov­jet Sztarovojtovot választották meg a játékvezetői bizottság el­nöki posztjára. Sztarovojtov ezzel a szövetség direktóriumá­nak tagjává lett. A csehszlovák férfi kosárlabda-válogatott nagyon jd! jpjlt az olimpiai selejtezőben és biztosította helyét a müncheni küzdő- felek között. A csehszlovák kosárlahdasport a múltban is Európa, sőt a világ legjobbjai közé tartozott. Az ifjúság és a dolgozók sportjátékai Az SZSZK valamennyi járásában a testnevelés szerves részévé vál­tak az Ifjúság és a Dolgozók Sport­játékai. E játékok megrendezésé­nek súlypontja az iskolákban van, ám egyre gyakrabban megrende­zik az üzemekben, hivatalokban és más munkahelyeken is. A test­nevelés tömeges fejlesztésének fontos eszközei, általuk kedvező alkalom nyílik a CSKP XIV. kong­resszusa ez irányban hozott ha­tározatainak teljesítésére. A Szlovák Testnevelési Szerve­zet Központi Bizottságának elnök­sége legutóbbi ülésén kiértékelte e játékok eddigi folyamatát, egy­ben az 1972/73 évekre való előké­szítését. Mindenütt, ahol az SZTSZ járási, vagy helyi bizottságának szerve következetesen teljesíti az SZTSZ programját, a CSKP XIV. kong­resszusának, valamint az SZTSZ KB 9. plenáris ülésének határo­zatát kialakították a testnevelés tömeges fejlesztésével foglalkozó járási, vagy városi koordináló bi­zottságokat, ugyancsak az ifjúság és a dolgozók sportjátékainak al­bizottságait. Ezeken a helyeken jó eredményeket is értek el. Például az 1971/72 sportjátékok versenyének téli fordulójában re­kordrészvételt mutattak ki á ko­šicei SZTSZ városi bizottságának szervezői, mégpedig a következő sportokban: a 29 755 rajtoló közül 4010 a sízésben, 3470 a kosárlab­dázásban, 2990 a jégkorongozás­ban, 2500 az asztaliteniszben, 2090 a sakkban és a többiek más sport­ágakban indultak. Košicet, Nové Zámky (Érsekújvár) követi, ahol járási méretekben 18 831 verseny­ző rajtolt, ebből 5400 szánkázás- ban, 4460 korcsolyázásban, 2870 asztaliteniszezésben, 1435 jégko­rongozásban, 780 sakkozásban, stb. Déli járásaink közül a Košice és környéke járás nyerte el a 3. he­lyezést, ahol 16 852 rajtolt, ebből legtöbben 2320 a jégkorongozás­ban, 1714 sísportokban, 1510 sak­kozásban stb. Emellett figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a déli járásokban nincsenek meg a leg­kedvezőbb előfeltételek a téli sportok megrendezése számára. Áttekintés szempontjából talán megemlíthetjük, hogy ugyanezek­ben a járásokban miként végződ­tek az Ifjúság és a Dolgozók Sportjátékai 1971. évi versenyeinek nyári fordulói: Az elsőbbséget itt is a košicei SZTSZ városi bizottsága szerezte meg, 30 513 rajtolóval, akik kö­zül a legtöbb — 9450 a turiszti­kát, 3620 az atlétikát, 2970 a lab­darúgást, 2190 a röplabdát válasz­totta. A második helyezést a ko­šicei SZTSZ járási bizottsága sze­rezte 25 136 rajtolóval, akik kö­zül 3584 a labdarúgásban, 3161 röplabdában, 1970 turisztikában, 1673 atlétikában, 1484 pedig kézi­labdában indult. A Nové Zámky-i (érsekújvári járás) a nyári for­dulóban meglepetésre „csak“ 10 980 rajtolót mutat föl, ebből a legtöbben — 3075 a labdarúgást, 1929 a kézilabdát, 1145 a turiszti­kát választották. A Dunajská Streda-i (Dunaszer­dahely), galántai, komárnoi (Ko­márom), levicei (Léva), a nitrai, Veľký Krtíš-i (Nagykürtös), a rož- iiavai, (Rozsnyó) és a trebišovi (Tőketerebes) járásokban ered­ményesek voltak az Ifjúság és a Dolgozók Sportjátékainak verse­nyei. Örvendetes tény, hogy főleg az ifjúságnak szentelnek nagy fi­gyelmet. Ez ígéretes távlatokat nyit a teljesítmények fokozása számára is. Példamutatóan jártak el a Dunajská Streda-i (Dunaszer­dahely) járás szervezői, mégpe­dig nem csupán a hagyományos atlétikai versenyek, hanem az asz­talitenisz és legújabban a kézi­labda megszervezésében. Topoľnl* kyban (Nyárasd) bebizonyították, hogy érdemes foglalkozni a falnsi versenyzőkkel is. Igen, a mező­gazdaságban dolgozó fiatalság so­raiban is születnek majd rekor­dok. Ehhez bizonyára hozzájárul majd a Szlovák Testnevelési Szer­vezetnek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával és a Szövetkezeti Parasztok Szlo­vákiai Szövetségével megkötendő egyezménye. A fenti példák világosán bizo­nyítják fiatalságunk sportolási készségét, amely éppen az Ifjúság és a Dolgozók Sportjátékainak versenyeiben ment át az első tűz­keresztségen, igyekezve érvénye­sülni, rekordokat elérni, megszi­lárdítani egészségüket és edzett­ségüket. A versenyek nem egy já­rásban több sportágban és sport­játékban helyettesítik a tanulók és az utánpótlás hosszú lejáratú járási versenyeit. Úgy is mond­hatnánk, hogy a járások túlnyomó többségében a sportjátékok ver­senyeinek 3. fordulói a járási for­dulók — a testnevelés tömegei fejlesztése terén végzett egész évi munka betetőzésévé, az egész já­rási testnevelési mozgalom ünne­pévé váltak. Ez nagy jövőt jósol a sportjátékok versenyeinek és általában a testnevelés tömeges fejlesztésének. 1973 ban a Szlovák Testnevelési Szövetség, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumával, a pionírszerve­zettel, a SZISZ- az FSZM szerve­zetekkel, a Polgári Honvédelmi Szövetséggel és további szerveze­tekkel karöltve testnevelési ün­nepségeket rendez a Februári Győzelem 25. valamint a csehszlo­vák testnevelési mozgalom egye­sítésének 25. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségek fénypontja az ifjúság és a dolgozók sportjáté­kainak versenye, programja lesz más tömeges testnevelési bemuta­tókon kívül. E játékok téli részé­ben elsősorban a kosárlabdázás­ról, asztaliteniszezésről, síspor- tokról, jégkorongozásról, a nyári részben pedig az atlétikáról vala­mennyi korosztály tömeges gya­loglásáról, úszásról, kézilabdáról, labdarúgásról, röplabdáról és tv- tisztikáról lesz szó. Az 1973-ban megrendezendő test­nevelési ünnepségek a CSKP XIV. kongresszusa után a tömeges test­nevelés fejlesztésének hatalmas bemutatójává válnak. Bizonyára nagyobb lesz majd a rajtolók szá­ma is, ám ez törvényszerűen több szervezőt, edzőt, bírót és további funkcionáriust igényel. Ifjúságunk és dolgozóink egész­sége, ereje és szépsége, valamint a jó ügy érdekében érdemes lesz segítő jobbot nyújtani e játékok megszervezésénél falvainknak és városainknak! KAROL PLÄTEN1K

Next

/
Oldalképek
Tartalom