Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám, csütörtök
A propagandában rá kell világítani a párt lenini nemzetiségi politikájának feladataira és a nemzetközi jelentőségű történelmi sikerekre. Rá kell mutatnunk mindarra, ami megfelel a szovjet emberek létérdekeinek, ami egyesíti a nemzeteket és nemzetiségeket és arra az erőre, amely az egységes internacionalista közösség be való önkéntes egyesülés útján alakult ki. A nemzetiségi kérdés a társadalmi élet valamennyi területére, a gazdaságra, politikára, tudományra, népművelésre, kultúrára és a mindennapi életre is vonatkozik. Ezért az internacionalista nevelés nemcsak a pártszervezet feladata, hanem a gazdasági, kulturális és társadalmi szervezeteké is. Nagyon fontos, hogy fiataljaink büszkék legyenek szocialista hazánkra, népünkre, nagy sikereinkre, készen álljanak a haza megvédésére és tiszteljék a többi nemzetet. A szovjet iro dalomban és művészetben nagyobb teret kell kapnia a ha- zafiság és a proletár internacionalizmus gondolatának. Az ideológiai munkában sok oldalúan meg kell világítani a nemzetközi politika marxista— leninista osztályjellegét. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése, melynek lehetőségei a párt rugalmas külpolitikájának köszönhetően egyre bővülnek, nem jelenti a két rendszer közti osztályharc végét. A reakciós burzsoá ideológiával való megbékülés megbocsáthatatlan; ideológiai téren nem lehet békés együttélés a szocializmus és kapitalizmus között. Társadalmunk ideológiai politikai egysége kudarcra ítéli a Szovjetunió elleni imperialista ideológiai diverzió minden kísérletét. Tévednénk azonban, ha nem látnánk, hogy egyes politikailag éretlen emberek a burzsoá propaganda hatása alatt állnak, mely a társadalomellenes tettekre provokálja őket. Le kell lepleznünk a kommunizmusra és a Szovjetunióra vonatkozó burzsoá rágalmakat, meg kell akadályoznunk az imperializmus ideológiai diverzióját. Meg kell szilárdítanunk propagandánk ofíenzívitását és harciasságát, növelnünk kell hatékonyságát. Az imperializmus ideológiai fondorlatainak leleplezését a szocializmus számára idegen nézetek elleni harc, a múlt csökevényei, a kispolgári nézetek, a nacionalizmus, a nagyhatalmi sovinizmus, a bürokratizmus és az egoizmus elleni harc kíséri. Az eddiginél még nagyobb törekvéssel arra kell nevelnünk a szovjet embereket, hogy aktívan viszonyuljanak a világ forradalmi fejlődéséhez, a világszocializmus sorsához. A szuvjet emberek erkölcsi és politikai tulajdonságai — hangsúlyozta a XXIV. kongresszuson L. I. Brezsnyev elvtárs, az egész szocialista életmód a társadalomban végbemenő folyamatok által, de elsősorban a párt és szervezetei céltudatos szorgalmas ideológiai nevelőmunkájával alakulnak ki. A párt mindent megtesz azért, liogy nevelő és ideológiai muiffcá- ja megfeleljen a kor követelményeinek, figyelembe vegye a nagy társadalmi változásokat, a tudomány, a kultúra és a műveltség elért színvonalán. A pártbizottságok feladata az ideológiai munka irányítása, színvonalának emelése, a kommunista nevelés tudományának és művészetének fejlesztése. Az ideológia területén dolgozó káderektől megkövetelik, hogy tudatában legyenek felelősségüknek, de ugyanakkor kezde- ményezőek legyenek az időszerű problémák kitűzésében, legyenek bátrak a döntésben, pártosan ítéljék meg az ideológiai élet jelenségeit és tényeit, s állandóan növeljék szakképzettségüket. A nevelőmunkában a legártalmasabb a formalizmus, a sematizmus és az egyhangúság. Állandóan tökéletesíteni kell a propaganda formáit ás módszereit, szervezésében tudományos elveket kell érvényesíteni, emelni kell az ideológia színvonalát. A Szovjetunió megalakítása 50. évfordulójának előkészítése fontos szakasz az ideológiai munka fellendítésében és a dolgozóknak az SZKP XXIV. kongresszusa határozatai, valamint a kommunizmus építése terveinek teljesítésére való mozgósításában. Az ideolôgiai munka idíiszeríi feladatai A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKE A chutíni IHetény/ efsz építőipari csoportja 2 millió korona ráfordítással kultúr házat épít. Felvételünkön a kultúrház, amelyet augusztusban befejeznek, hogy ott tartsák meg az idei aratási ünnepséget. (CSTK — M. Vojtek felvételeJ Teljesített munkavállalásokkal készül a nemzetközi gázvezeték A racionalizáció és az anyagi ösztönzés Egy felmérés tapasztalatai Országunkban a tömegek nagy politikai és munkakezdeményezésének időszakát éljük. Ezt a kezdeményezést az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának előkészületei inspirálják. Egyre jobban megszilárdul a szovjet társadalom szociálpolitikai és ideológiai egysége, a párt és a dolgozók kapcsolata, ami lehetővé teszi, hogy biztosan haladjunk előre s megteremti a tartós alapot a hatékony ideológiai munkához. A kommunista párt és a leninizmus egyik jelentős hagyománya a forradalmi elmélet alkotó fejlesztése, a nevelés és az ideológiai munka problémáinak szentelt állandó figyelem. Az SZKP XXIV. kongresszusa sokoldalúan elemezte a szovjet társadalom szociálpolitikai fejlődését, szellemi életét, kitűzte a marxizmus—leninizmus propagandájának, valamint a burzsoá és a revizionista ideológia elleni harcnak időszerű feladatait. A Központi Bizottság a kongresszusi határozat alapján számos jelentős határozatot fogadott el a dolgozók kommunista nevelésével kapcsolatosan. A párt Központi Bizottságán a közelmúltban tartották meg az ideológiai dolgozók országos tanácskozását, amelyen az SZKP XXIV. kongresszusa határozataival és a Szovjetunió megalakítása 50. évfordulójával kapcsolatban megvitatták az ideológiai nevelőmunka kérdéseit. A széles körű vélemény- csere keretében általánosították a pártszervezeteknek a kongresszusi határozatok teljesítésében szerzett tapasztalatait, és meghatározták az ideológiai munka és a tömegek politikai nevelésének további tökéletesítéséhez vezető utat. Az ideológiai feladatok sikeres megoldására megvan minden fontos előfeltételünk: a marxizmus—leninizmus győzelmes tanítása, tudományosan megindokolt gazdasági, szociális, kulturális- és külpolitikánk, az ideológiai politikai munka fontos alapelvei, az ideológiai hatás hatékony eszközei, a gazdag és kimeríthetetlen tapasztalatok, a jelentős hagyományok, a politikailag érett és szakképzett káderek. A feladatunk most az, hogy az egész elméleti propaganda- és tömegpolitikai munkát minőségileg új színvonalra emeljük, olyanra, amely megfelel a fejlett szocialista társadalom követelményeinek, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatai hatékony teljesítése céljainak. Az ideológiai munkában a legfontosabb a marxista—leninista eszmék népszerűsítése és a dolgozók mozgósítása a párt lenini politikájának megvalósítására. Az egyik elsődleges feladat az, hogy a szovjet embereket a munkához való kommunista hozzáállásra neveljük. A párt komplex intézkedéseket tesz a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak és a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek szerves összekapcsolására. Ezzel kapcsolatban rendkívül jelentős, hogy a társadalmi élet minden szakaszán elterjesszük és széles körűen felhasználjuk a tudományos-műszaki ismereteket. A termelés hasznosságának és a belterjessé tételének irányvonala megköveteli, hogy jelentősen megjavítsuk a káderek gazdasági ismereteit. Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott arról, hogy országos méretben létrehozzuk a vezető dolgozók, szakemberek, munkások, hivatalnokok és kolhoztagok gazdasági képzésének differenciált rendszerét. Programokat dolgoztak ki, tanfolyamokat szerveznek a propagandisták felkészítésére, tudásuk elmélyítésére, és különböző segédeszközöket adnak ki. Most az a feladatunk, hogy jól megszervezzük a gazdasági oktatást, úgy, hogy az összhangban legyen a gazdasági és tudományos fejlődés mai állapotával, továbbá egybehangoljuk az ösz- szes állami és társadalmi szervezet tevékenységét. A munkához való kommunista viszony elsajátításának és a munka termelékenysége növelésének legjobb eszköze a szocialista verseny. A pártszervezeteknek és szerveknek továbbra is meg kell szilárdítaniuk a kommunista munkaviszonyért indított mozgalom tekintélyét. Az anyagi és erkölcsi ösztönzőknek az eddigieknél nagyobb mértékben kell kifejezniük az emberek munkaérdemeinek társadalmi elismerését, munkájuk hasznosságának fokát, és kedvezően kell befolyásolniuk az emberek erkölcsi arculatát. A gazdasági és nevelőtevékenység egységének a párt által érvényesített elve arra kötelezi a vezetőket, hogy a gazdasági intézkedések gazdaságilag és politikailag indokollak, nagyon hatékonyak legyenek, teljes legyen az összhang a társadalmi és az egyéni érdekek között, és fejlődjön a tömegek kezdeményezése. Maga az életmód, a kommunista társadalommá fejlődött társadalom erkölcsi és jogi normái megkövetelik tagjaitól, hogy ideológiailag és erkölcsileg érettek, politikailag öntudatosak legyenek. Gyakorlatilag végrehajtjuk a történelmi jelentőségű feladatot — a sokoldalúan fejlett személyiség kialakítását. Ez a feladat elvi és távlati jelentőségű az egész ideológiai tevékenységben. A párt ideológiai nevelőmunkájának alapja a kommunista világnézet széles körű terjesztése, a dolgozóknak a marxizmus—leninizmus szellemében történő nevelése. Elsősorban sokoldalúan fejlesztenünk kell a párt ideológiai elméleti tevékenységét, magyaráznunk és propagálnunk kell az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait és a Központi Bizottság által a kongresszus után elfogadott dokumentumokat. Nemcsak arra kell törekednünk, hogy a dolgozók tömegei elsajátítsák a tudományos kommunizmus alapelveit, hanem arra is, hogy az elsajátított ismereteket érvényesíteni tudják a gyakorlatban, a mindennapi életben. A legfontosabb problémák közül ma előtérbe kerül a dolgozók, elsősorban a fiatal nemzedék erkölcsi nevelésének tökéletesítése. Társadalmunkban olyan erkölcsi légkört kell kialakítanunk, amely elősegíti, hogy a társadalmi élet minden szakaszán, a munkában és a mindennapi életben is figyelmesen, érzéssel viszonyuljunk az emberekhez, becsületesek és igényesek legyünk önmagunkkal és másokkal szemben is, érezzük felelősségünket és elv- társiasan viszonyuljunk társainkhoz. Az SZKP XXIV. kongresszusa az új ember kialakításával kapcsolatos feladat meghatározásában kiemelte, hogy a kommunista világnézet és erkölcs a múltnak az emberek tudatában található csökevényei elleni kompromisszummentes harcban szilárdul meg és bármilyen eltérés a kommunista erkölcs alapelveitől éles ellentétbe kerül a szocialista életmóddal. Az erkölcsünkkel ellentétes huligán- ság, részegeskedés, élősködés leküzdésének mindig elvi politikai jelentősége volt. Az új erkölcs megszilárdításáért és fejlesztéséért folytatott harc megköveteli az egész párt, a tömegtájékoztatási eszközök és az egész szovjet közvélemény együttes törekvését. A politikai és kulturális nevelőmunkát a munkahelyeken és a lakóhelyeken is fejleszteni kell. Ezt a munkát céltudatosan, konkrétan kell végezni. A szovjet társadalom ereje elsősorban az osztályok és szociális csoportok, a nemzetek és nemzetiségek, az összes dolgozó szociálpolitikai és ideológiai egységében rejlik. A XXIV. kongresszus határozata és az SZKP Központi Bizottságának -a Szovjetunió megalakítása 50. évfordulója alkalmából hozott határozata kiemelte a tömegek internacionalista tudata elmélyítésének, a nacionalista cső- kevények elleni harcnak, a történelem és a kultúra osztály- szempontból történő tudományos értékelésének jelentőségét. A párt a társadalom szociális, erkölcsi és politikai egységét sértő jelenségekkel szembeni kérlelhetetlenség szellemében neveli a szovjet embereket. Josef Odvárka, a nemzetközt gázvezeték építésének szövetségi kormánybiztosa a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a gázvezeték építése az a munkahely, ahol felújítják a dolgozóknak az építés irányításában és fejlesztésében való részvétele bevált formáit. A tranzit gázvezeték építésén — jelentette ki a kormánybiztos — 55 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. Elsősorban ezek a kollektívák kezdeményezték az egyesített szocialista kötelezettségvállalás aláírását a CSKP XIV. kongresszusa és a VII. szakszervezeti kongresszus tiszteletére. A dolgozók nemcsak azt vállalták, hogy a vezeték építését a keleti szakaszon 1972. június 30-ig, a középső és nyugati szakaszon pedig 1972. december 31-ig befejezik, hanem azt is, hogy felépítik a kompresszorállomásokat, valamint a mérő- és irányító rendszereket. A szocialista verseny alapján a keleti szakaszt június 30-ig befejezték és a többi szakaszon is teljesítették az első félév tervmutatóit. Odvárka kormánybiztos hangsúlyozta, hogy nagyra kell értékelni például a bratislavai llydrostav hegesztő kollektíváját, amely Cyril Pavlovié vezetésével a szakszervezeti kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségét 27 napos időelőny- nyel teljesítette. Kiváló eredményt ért el a pardubicei Ply- nostav kollektívája Michal Čer* vinka vezetésével a gázvezeték szigetelésében és lefektetésében. Egy nap alatt 240 méter vezetéket szigeteltek és fektettek le. Nagyon jó eredménye* két érnek el az építkezésen a fiatalok, akik védnökséget vál* laltak a Veľké Kapušany-i (Nagykapósj és koufimi komp* resszorállomások építése felett. Több mint egy év telt el azóta, hogy az SZSZK kormánya a XIV. pártkongresszus határozata alapján kötelezte a minisztereket, valamint a központi intézmények vezetőit, hogy dolgozzák ki a termelés racionalizálásának tervét, mint a komplex szocialista racionalizáció szerves részét. A vállalatok racionalizáclós programjainak lényegében az évi tervek minőségi mutatóinak teljesítését kell alátámasztaniuk. Terme szetes, hogy e programoknak fel kellett ölelniük az elmúlt évben a szövetségi kormány által jóváhagyott országos racio- nalizációs programból aa ágazatokra háruló feladatokat is. Az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumának dolgozói a közelmúltban 28 ipari vállalatban mérték fel a ra- cionalizációs programok teljesítését. Mivel az ágazat jelentős vállalatairól van szó, a felmér és tapasztalatai jellemzik az általános helyzetet. Az említett vállalatokban 1971-ben 1316 intézkedést valósítottak meg, elsősorban a munka racionalizálása érdekében. Megkezdték a fejlődés által túlhaladott ter- rhelési eljárások átértékelését, a normák módosítását, hogy azok a munkateljesítmény és a munkáért járó igazságos jutalom objektív mércéjévé váljanak. Ezekkel az intézkedésekkel a 28 vállalatban relatíve 1634 munkaerőt takarítottak meg és 102 millió koronával csökkentették az önköltséget. Az ellenőrzött vállalatok közül kiváló eredményeket értek el a munkafolyamat racionalizálásával a Topoľčany-i Mier Fafeldolgozó Vállalatban. Átgondolt, a vállalat tervfeladatainak teljesítését elősegítő ra- cionalizációs programot dolgoztak ki és ennek megvalósítását nem csupán egy bizottság, hanem az igazgatótól kezdve a gépen dolgozó munkásig szinte mindenki szorgalmazta. tgy 282 intézkedés megvalósításával relatíve 60 munkaerőt takarítottak meg és az önköltséget 11,5 millió koronával csökkentették. Myjaván a Slovenská Arma- túrka üzemben a munkaszervezés javítására, az anyagmozgatásra és a szerelési munkák racionalizálására helyezték a fő súlyt. Az eredmény: sikerült 6,3 millió koronával csökkenteniük az önköltséget. Jó eredményt értek el a Stará Turá-i Chira* na üzemben is. Itt a racíonali* zációs program szerves részeként fejlesztették az újító moz* galmat. Az elmúlt évben benyújtott 268 újítási javaslatból 78-at megvalósítottak és ezzel 692 000 korona megtakarítást értek el. A felmérést végző csoport elemzésében rámutatott, hogý bár egyes vállalatokban kiváló eredményeket érnek el a racio- nalizációs programok teljesítésével, ugyanakkor mások már a programok készítése során sem járnak el helyesen, így a programok teljesítése formálissá vált, nem hozta meg a várt eredményt. Első fogyatékosság, hogy egyes vállalatokban a ra- cionalizációs program nem kapcsolódik szorosan a termelési tervhez, s csupán elvont műszaki-szervezési Intézkedések hal^ maza. Nem minden üzemben értékelik negyedévenként e programok teljesítését — pedig ez miniszteri utasítás volt — így a vezérigazgatóságoknak nincs megfelelő áttekintésük és nem tudnak színvonalas módszertani segítséget nyújtani az üzemeknek. Általános tapasztalat, hogy az üzem vezetőinek álláspontja szabja meg a racionalizáció sikerét. Ahol az üzem igazgatója — például a Kelet-szlovákiai Vasműben, a Topoľčany-i Mier Üzemben — közvetlenül irányítja a racionalizációs program készítését, és e munkában, valamint a program megvalósításában érdekeltté teszi a gazdasági vezetőket, és a dolgozókat, ott kiváló eredményeket érnek el. A munkafolyamat racionalizálását legjobban fékezi; hogy a programok készítésénél nem mindenütt állapítják meg helyesen az anyagi ösztönzőket, és az egyén nem érzi, hogy közvetlenül érdekelt a végső eredmény növelésében. Márpedig az üzemeknek van lehetőségük arra, hogy a racionalizációs intézkedések megvalósításában anyagilag érdekeltté tegyék a dolgozókat. Sok üzem nem használja ki megfelelően ezt a lehetőséget. A vezérigazgatóságoknak e téren Is hatékonyabban kell érvényesíteniük ellenőrző szerepüket, mivel az anyagi ösztönzés az egyik feszítő rúgója a racionalizációs programok megvalósításának. —CS—
