Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

a. m £ Am, mm m ah. CSEHSZLOVÁKOK ES MAGYAROK •. 0S$8&­feffjl Í '^MS ;• .*■ yŽSfy HpHp •ÄSidRí CSEHSZLOVÁK ZÁSZLÓ ALATT i—a— vamapi aranyérmet nyert (helyből magasugrás: 165 cm, hely­ből távolugrás: 3,21 m, helyből hármasugrás: 10,58 m stb.). A magyarok Baueren kívül még öt érmet (ezüst, bronz) szereztek. Egyébként összeségben a legtöbb győzelmet az amerikaiak aratták. ISMÉT MAGYAR ÜSZÖSIKER A harmadik olimpiát az Újvilágban rendezték meg, St. Louis látta vendégül a világ sportolóit (1904). A nagy távolság miatt az európai országokat csak kis küldöttségek képviselték a tengerentúlon. Csehor­szág nem vett részt, Magyarországot négy versenyző képviselte St. Louisban. Halmay Zoltán nyerte meg az 50 és a 100 yardos úszást 28,0 mp-cel, illetve 1:02,8 perccel. Az eredmények jobbak voltak, mint Párizsban, s a hazaiak győzelem sorozatát csak itt-ott szakította meg valamely más nemzetbeli siker. A diszkoszvetés­ben az a ritka eset fordult elő, hogy holtverseny után pótdobás döntötte el a bajnokság sorsát. A maratoni futás győzteséről, az amerikai Lorzról hamarosan ki­derült, hogy a táv nagyobb részét gépkocsin tette meg. Nagy felháborodás közepette megsemmisítették az eredményét, és örökre eltiltották az olimpiától. BIRKÓZÁS 70 PERCIG Sorrendben a negyedik olimpiát Rómában kellett volna megrendezni, de az örökváros nein vállalta, így aztán Londonban került sorra. 22 ország vett részt az első, méreteiben és külsőségeiben már egy­aránt igazi nagy világversenyen. Csehországot 21, Ma­gyarországot 63, versenyző képviselte. A magyarok három bajnokságot és több ezüst-, illetve bronzérmet szereztek, Csehország képviselői pedig két bronzér­met harcoltak ki. (a vívás egyéni és csapat bajnok­ságában; a kardcsapatdöntőben a magyarok 9:7-re nyertek (Csehország ellen). A három arany tulajdo­nosai: kardcsapat, Fuchs jenő kard egyéni (a hatos döntőben öt magyar szerepelt), Weisz Richard kötött­fogású, nehézsúlyú birkózás. A magyar olimpiai baj­nok az elsőséget eldöntő mérkőzésen 70 percig birkó­zott Petrov orosz orvos ellen. Mivel az egyes számokban nem korlátozták a részt­vevők számát, így Anglia 700 sportolóval indult az olimpián. Fölényesen meg is nyerte a nem hivata­los pontversenyt. Az újkori olimpiák első bajnoknő­jét a fedettpályás teniszben avatták, Eastlake-Smith személyében. Drámai pillanatokban bővelkedett a maratoni futás. Az olasz Pietri érkezett be elsőnek a pályára, de annyira kimerültén, hogy több ízben ösz- szeesett, és 30 méterrel a cél előtt már nem tudott felkelni. Közben az amerikai Hayes is feltűnt a sta­dion bejáratánál. Az angol nézők nagy buzdítása kö­zepette honfitársai valahogy lábra segítették Pietrit, és végül a vezető versenybíró valósággal átvonszolta a célon. Bár a győzelmi árbocra először az olasz lo­bogót húzták fel, a versenybírók diszkvalifikálták Pietrit, és a 19 éves Hayest hirdették ki bajnoknak. HÉT MAGYAR A NYOLCAS DÖNTŐBEN Stockholm alaposan előkészítette a londoninál is nagyobb méretű 1912. évi olimpiát. A svéd főváros­ban vettek részt először az olimpián öt világrész sportolói. A 2504 sportoló közül 57 nő volt. Csehor­szágot 36 sportoló képviselte, akik közül senkinek nem sikerült érmet szerezni, csak három negyedik helyre futotta erejükből. Magyarországról 120 főnyi csapat utazott Stock­holmba, de csak 3 aranyérem (jelezte a sikert) lö­vészet, kard egyéni (Fuchs) és csapat. Az utolsó „békeolimpia“ kitűnő eredményeivel a sport óriási fejlődését bizonyította, és azzal a ta­pasztalattal gazdagította a résztvevőket, hogy a vi­lágszerte fokozódó versengésben csak a céltudatos, korszerű felkészülés eredményezhet sikert. Három kimagasló alakja volt a stockholmi olimpiá­nak: a finn Kolehmainen, az indián származású ame­rikai Thorpe és a tavalyelőtt elhunyt hawaii Kahana- moku. A finn sportoló három egyéni bajnokságot nyert az atlétikában, Thorpe pedig öt- és tízpróbá­ban lett első. Egy év múlva kénytelen volt visszakül­deni aranyérmeit a NOB-nak, mert az olimpia előtt egy ideig hivatásos baseballcsapatban játszott, tehát nem volt teljesen amatőr. A maratoni futás ezúttal nem okozott izgalmakat, de egy áldozatot követelt: a szokatlanul nagy melegben a portugál Lazaro nap­szúrást kapott, és másnap meghalt. Jaroslav Skobla (jobboldalt) — a melbourne-i olimpiai játékokon súlylökésben bronzérmet szerzett Jirí Skobla édesapja — Los Angelesben aranyérmet nyert súlyemelésben. VENTURA ÉS VÁCHA Amszterdamban (1928) tovább szaporították olim­piai érmeik számát a csehszlovák sportolók. Franti­šek Ventura lovaglásban két első helyet szerzett, s a tornász Ladislav Vácha is aranyéremmel tért haza Hollandiából. Magyarország sikerességét négy arany­érem bizonyítja (kardcsapat, kard egyéni—Terstyán- szky, birkózás — Keresztes, ökölvívás — Kocsis). Ezen az olimpián jelentek meg először az atléta­nők és írtak már ki tornásznőknél is csapatversenyt. A tenisz végleg, a lövészet átmenetileg lekerült a műsorról. Az atlétanők bemutatkozása öt szám közül négyben jól sikerült. A 800 m-es befutó már nem ta­lált tetszésre; heves ellenzői azonban elfelejtették, hogy az indulók nagy része felkészületlensége miatt érkezett kimerültén célba. Elhamarkodottan törölték ezt a számot a műsorból. TOMI VINCE jÍKiadjo Szlovákia Kommunista Pártjo Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkeszti bi*jtts<5g. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula, Szerkesztőség: Bratislava Gorki) Jutco 10 Telefon: 537 16 512-23, 335-68 Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovot: 505-28, gazdoságl ügyek 506-39 távíró 09308 Pravde Kiodóvál* |alat, Bratislava, Volgogradská 8 Nyomja o Provdo Nyomdavállolat brotisiovo. 'rzeme, Bratislava, Štúrovo 4. Hirűetőirooo Bratislava jesenskéhc '2. 9 Telefon: 551-83. Előfizetés* díj havontc 14,70 korono, e Vasárnapi 0| Szí negye-'^vre 13 korona. Ter|esztl o Posto HIrlapszolgálot Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — 0stredná expedícia tlaCe, Bratislava, Gottvvaldovo námestie 48/VH. mélyiség jelen volt Athénban dr. Guth-jarkovsky, aki a NOB alapító tagjai közé tartozott. Magyarországot 8 sportoló képviselte, többen közülük önköltségen utaztak Athénba. Legsikeresebben a 18 esztendős Hajós Alfréd szerepelt: megnyerte a 100 és az 1200 méteres úszást. Az utóbbit nyílt tengeren bonyo­lították le. Hajós faggyúval kente be a testét, így vé­dekezett a közel mínusz 10 fokos, dermesztő víz ellen. Majdnem három perccel előzte meg a második helye­zett görög úszót. Hajós ideje a két távon 1:22,2, illetve 18:22,2, perc volt. A verseny után a király fo­gadást rendezett az olimpiai érmesek tiszteletére, és Hajós Alfrédtől megkérdezte, hol tanult meg ilyen jól úszni. A fiatal műegyetemista így felelt: „A víz­ben, felség!“ Az olimpia középpontjában — akárcsak ma is — az atlétika állt. Az eredmények erősen elmaradtak az akkori világcsúcsoktól. Korai volt az időpont, s a stadion, igen éles kanyaraival sok nehézséget okozott a futóknak. A maratoni futást a görög Szpiridon Luisz, a 25 éves postaküldönc nyerte. Rúdugrásban olyan fölényben voltak az amerikaiak, hogy edzésük után a benevezettek többsége visszalépett. A birkó­zást ókori módon, testsúlyra való tekintet nélkül, egy csoportban rendezték meg. A bajnokságok száma alapján az amerikaiak és a görögök szerepeltek a leg­jobban. ELSŐ ÉREM CSEHORSZÁGNAK 1900-ban Párizs rendezte meg a II. olimpiát, ame­lyet a hivatalos francia körök csak a párizsi világ- kiállítás inellékeseményeként kezelték. 11 sportág 97 versenyszámában rajtolt az 1071 férfi és hat női sportoló (előszörl). Huszonegy országból érkeztek sportolók Párizsba. Először szerepelt az olimpián négy cseh versenyző is, akik közül František Jarda- Suk ezüstérmet nyert a diszkoszvetésben (35,25 m) a 21 esztendős magyar Bauer Rudolf mögött (36,04 m). Az amerikai atléták — még mindig csak néhány egyetem, illetve egyesület képviseletében — kitűnő eredményekkel learatták a többi számban a babért. Különösen nagy hatást tett a gyér közönségre négy győzelmével a sokoldalú Kranezlein (a távolugrást 7.19 méterrel, a 110 gátfutást 15,4 mp alatt teljesítet­te), és Párizsban kezdte meg a helyből ugrásokban páratlanul eredményes olimpiai szereplését az öt­éves korában béna Ewry. Három olimpián nyolc Berlinben kellett volna lebonyolítani 1916-ban a VI. olimpiát, s az utána következő játékok rendezését a NOB 1914-es határozata Budapestnek biztosította. Mi­vel azonban kitört az első világháború, egyik város sem rendezhette meg a nagy versenyt. A következő olimpiát 1920-ban, Antwerpenben bonyolították le. A Németország oldalán harcoló országokat és a fiatal Szovjet-Oroszországot nem hívták meg Antwerpen­be. Csehszlovákiát 115 sportoló képviselte, de érmet csak teniszben (vegyes páros) sikerült szerezni. Az aranyéremhez legközelebb a futballisták álltak, mert a csehszlovák labdarúgás azokban az időkben na­gyon színvonalas volt, amit az olimpia is bizonyított. Könnyedén jutottak be a döntőbe, s éppen a hazaiak belgák voltak az ellenfelek. A csapat vezetői már előzőleg tiltakoztak a döntő angol játékvezetője el­len, más bírót kértek a találkozó levezetésére. Azon­ban mégiscsak Lewis vezette a mérkőzést, s tegyük rögtön hozzá, hogy nagyon részrehajlóan. A sokat idegeskedő csehszlovák csapat 2:0-ás belga vezetés­nél levonult a pályáról. A meggondolatlan tett követ­kezménye természetesen a diszkvalifikálás volt, s megsemmisítették a csehszlovák válogatott eredmé­nyeit. ARANYÉREM KÖTÉLMÁSZÁSÉRT A béke meghozta az érdeklődést az olimpia iránt. Coubertin kívánságára Párizs rendezte az 1924. évi játékokat. A francia fővárosban résztvevők száma csúcsot jelentett: 45 ország több mint 3000 sportolót indított. A háborúban vesztes országok visszatérhet­tek az olimpiai közösségbe, de a németeket még mindig nem hívták meg. Csehszlovákia 111 sportolót indított a párizsi olim­pián. Legsikeresebben a tornászok szerepeltek, akik közül kötélmászásban Bedrich Supčik megszerezte az első aranyérmet Csehszlovákiának. Egyébként a tor­nászok kilenc érmet gyűjtöttek össze. Supčik lábérin­tés nélkül 7,2 másodperc alatt mászta meg a 9 mé­ter hosszú kötelet. Párizsban kétszer játszották a magyar himnuszt a győztesek tiszteletére: Halassy Gyula agyaggalamb- lövészetben,' Posta Sándor kardvívásban végzett az élen. Nagy csalódást okozott a túlzott reményekkel indított magyar labdarúgócsapat. Első mérkőzésén fölényesen győzött (5:0) Lengyelország ellen, utána következett azonban a sokáig emlékezetes egyiptomi „csapás“. A lebecsült egyiptomi csapat nagyszerű hátvédjén, Szalemen sorra megtörtek a magyar tá­madások. Az olimpia egyik legnagyobb meglepetését jelentette az egyiptomiak 3:0-ás győzelme. A mikor 1894 nyarán megalakult a NOB Athént bízta meg az első újkori olimpiai játékok meg­rendezésével. A görögök nemzeti ünnepén, 1896. áp­rilis 6-án a török iga lerázására indított háború kez­detének 75. évfordulója), egy szerdai napon a feldí­szített stadionban több, mint 70 000 néző örömúj- jongása közepette György király elmondta az azóta hagyományossá vált 16 szót, s megnyitottnak nyilvá­nította az első nemzetközi olimpiai játékokat. HAJÓS ALFRÉD KÉT ARANYA Tizenhárom ország 295 résztvevője 9 sportág 43 versenyszámában mérte össze tudását. Csehország nem indult az első olimpián, de mint hivatalos sze­Athéntől Münchenig ■*. jejj a sí §1 W I 1 m llíTTi Tľl « fii ~ ******* aim í’íŕ ä ! ggyjjR ďaSPISgg n j Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom