Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó
Gyémánt és fegyver Tel-Aviv központjától néhány kilométernyire emelkedik az a 28 emeletes, modern épület, amelynek építése kerek 6 millió dollárba került. Ez a felhőkarcoló nemcsak arról híres, hogy felépítése ilyen nagy összeget emésztett fel, hanem elsősorban arról nevezetes, hogy itt van a világ legnagyobb gyémántbörzéje. Az utóbbi években a gyémánt feldolgozása Izrael egyik legnagyobb iparágává fejlődött. E drágakő exportja 1969-ben több mint 200 millió dollár bevételt hozott az izraeli államkincstárnak. Izrael a gyémántot a legnaTel Aviv látképe Jaffából nézve. gyobb termelőtől — a JDél- Afrikai Köztársaságtól vásárolja. A Párizsban megjelenő „Africasia“ című folyóirat tudósítása szerint 1967 júniusa óta minden téren állandóan fejlődnek Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság kapcsolatai. Ehhez nagyban hozzájárul a dél-afrikai fizetőképes, jómódú zsidó hitközség, amely részét alkotja a fajgyűlölő kizsákmányoló dél-afrikai rezsimnek. Ennek a hitközségnek a tagja többek között Oppenheimer, „a gyémántkirály“ is, aki egyidejűleg dél-afrikai és izraeli államolgár. Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság közötti szoros kapcsolatokat bizonyítja az a tény is, hogy a dél-afrikai zsidó hitközség egyetlen egy napon, 1967. június 5-én 21 millió dollárt gyűjtött össze, és a hatóságok tudtával átutalta Izraelbe. Amint a dél-afrikai „Facts and Reports“ című lap hangsúlyozta, ez a zsidó hitközség a New York-i után a legtöbb pénzt gyűjtötte össze Izrael számára. Az Africasia izraeli forrásokra hivatkozva rámutat arra is, hogy Izrael 1967-től 1970-ig fegyverkivitelét háromszorosára növelte, s a fegyvervásárlók listáján az első helyen Pretoria áll. Az izraeli kereskedelem és iparügyi minisztérium adataira hivatkozva, a francia Le Monde a következőket írja: „Izrael Dél-Afrikába irá-> nyúló exportja az 1969. évi 3 millió dollárról 1970-ben 10 millió dollárra emelkedett. Szakértői becslések szerint ez a szám még tovább emelkedik, és 1973-ban a Dél-Afrikába irányuló izraeli export eléri a 20 millió dollárt is.“ (NBI) Sárga, mérges gázfelhők vonulnak át a kopár iparvidéken, szétmarják a bázak falait, ragyásra marják a templomok bronzkapuit. Nem hallatszik madárdal, nem repkednek pillangók. Csak néhány csontig fogyott, hamusziirke bőrű ember turkál süketen és fáradtan a bűzlő szemétdombokon, s minden lépésük szürke port ver fel. A környezetkutatók ilyen sötét képet festenek jövőnkről. Ilyen lesz a holnap világa, ha továbbra is olyan közömbösek leszünk a környezetvédelemmel szemben, mint eddig! A környezetvédők gondjai nem túlzottak: a Köln melletti községet, Knapsackot már most megfojtással fenyegeti az ipari por. Naponta több mint 10 tonna por hull a 2 ezer lakosú községre. Ez a mennyiség egy fél tehervonat rakományának felel meg! Knapsack, a Német Szövetségi Köztársaság első községe, amelynek lakosait a levegőszennyeződés miatt máshová kell telepíteni. Rossz idő esetén már csak zárt helyiségekben tudnak lélegzeni. Amióta ipari óriások veszik körül, e korábbi erdei falu kertjeiben még a legszívósabb és igénytelenebb növények is kipusztulnak, a talajvizet pedig egy bányatársaság szivaty- tyúzza el. Knapsackban embernek, állatnak és növénynek nincs többé életlehetősége. A Német Szövetségi Köztársaság számos községét fenyegeti a Knapsackéhoz hasonló sors. Hisz a hatóságok éveken át halogatták a környezetvédelmi problémák megoldását. A hatékony környezetvédelmi intézkedéseket éveken át késleltette az egyes tartományok közötti illetékességi viszály. Vonakodtak, hogy hatáskörükről e kérdésben lemondjanak a szövetségi kormány javára. A Német Szövetségi Köztársaság lakosságának háromnegyede belátja, hogy a levegőt és a víz tisztaságát a törvény erejével kell védelmezni. Belátják, hogy a hulladéklavinát meg kell állítani és csökkenteni kell a lármát. Az egyik közvéleménykutatás alkalmával a lakosság 7B százaléka tartotta fontos reformtervnek a környezetvédelmet. Ugyanakkor azonban ezek az állampolgárok sem voltak minden esetben készek arra, hugy évente átlagosan 4,87 márka adót fizessenek a környezetvédelem céljaira. Most a helyzet inár annyira romlott, hogy az adófizetőknek ennél sokszorta nagyobb összeget kell kiizzadniok, s inilliárdokat kell költeniük a múlt bűneinek helyrehozására. A legtöbb nyugatnémet polgár csak akkor ébredt rá a környezet tisztaságának fontosságára, mikor a lélegzet a szó szoros értelmében nehézzé vált, amikor olyan városok felett, mint München a nap évente 3U0 órával kevesebb ideig süt, mint eddig, mert nem tud többé áthatolni a gáz- és párarétegen. (UUICK) A gyárak niegmérgezik a levegőt: egész erdők válnak kopárrá. Nyugat-berlini „rozsdatemető'1, keves az autoruucsokat osszepréselü és feldolgozó berendezés. BORGAZDASÁG A jé termés érdekében Idejében el kell végezni a szőlőkötözést, mert az elősegíti a jobb hajtásnövekedést, és zivatarok idején sem törnek le a vesszők. Ezenkívül egyszerűbb és hatásosabb a növényápolás is, hiszen a hajtások nem lógnak le a talajra, nem akadályozzák a munkát. (Erről részletesen előző számunkban írtunk.) A kötözésre rafia, vagy műanyagszál a legalkalmasabb. A szőlő talaját továbbra is fontos gyommentesen tartani, mert ezzel lényegesen csökkenthetjük a gombabetegségek fellépését, elterjedését. A gyomirtószereket lehetőleg szélcsendes időben, terelőlemezekkel felszerelt szórófejjel permetezzük ki, nehogy károsodás érje a hasznos növényeket is! Nem szabad megfeledkezni azonban a borospince hőmérsékletének állandó ellenőrzéséről sem. A nyári forróságban főleg a gyorsan melegedő pincék ablakait, ajtóit kell beárnyékolni. Ilyenformán ugyanis gyakori bőrbetegségeket lehet megelőzni. Meleg időben csak kora hajnalban és éjjel tanácsos szellőztetni. Ezekben a napokban a peronoszpóra és a lisztharmat mellett a szőlőmolyok első nyári nemzedékének rajzása is komoly veszélyt jelent. Ezért a permetlébe rovarölő szert is ajánlatos keverni. Ezenkívül a hernyók fürtkártételének megelőzése a szürkerothadás, valamint a fakórothadás fertőzési lehetőségének csökkentése miatt is fontos. — bn — ■33jn£j53l Júliusi tennivalák Fiatal gyümölcsfáink töve körül a talajt 60—100 cm sugarú körben egész nyáron át borítsa lekaszált fű, szalma vagy szalmás trágya. Ha erre nincs lehetőség, rendszeresen lazítsuk a talaj felszínét. Az öntözővízzel műtrágyát is adagolhatunk, 10 liter vízben 20 gramm kálisót és 20 gramm pétisót, vagy 50 gramm vegyes műtrágyát oldjunk fel. A 3—4 éves, letermett szamócatöveket ássuk ki, csak azokat hagyjuk meg, amelyekről szaporítóanyagot akarunk nevelni. A betelepítendő szamócaágyások talajára szórjunk Magyar- országról beszerezhető Hungária L7 porozószert [14 dkg-ot 100 m2-re), amely a talajba forgatva elpusztítja a pajorokat. Alma- és körtefáink vegyszeres kezelésén kívül érdemes a fák törzsére alma- molyfogó öveket raknunk. Hullámpapírból készítsük, és spárgával vagy rafiával erősítsük fel a törzsekre. Az eljárás célja az almamoly. kifejlett hernyóinak az összegyűjtése. A gyümölcsben fejlődő almamolyhernyók ugyanis fejlődési idejük végén kimásznak a károsított termésből, és bábozódásra alkalmas helyet keresnek. E célra előszeretettel választják a hullámpapír-öv védett zugait. A hónap utolsó felében felrakott öveket hetenként-tíznaponként cseréljük. A leszedett öveket göngyöljük össze, majd égessük el. A cseresznye, meggy szüretelésének idején fontos a hullott, fertőzött, károsodott gyümölcsök minél gyakoribb felszedése, összegyűjtése és megsemmisítése. E munkával — a nyüvek elpusztítása révén — főleg a cseresznyelégy következő évi kártételét csökkentjük. 1972. VII. 16. A vajkár A vad által okozott károk elieni küzdelem a vadászok egyik legfontosabb feladata ezekben a napokban. Minden vadásztársaságnak idejében felül kell vizsgálnia a gondjaikra bízott terület vadeltartó-ké- pességét, és biztosítania kell a terveknek megfelelő vadállomány fenntartását. Ennek érdekében szigorúan be kell tartani a tervezett selejtezési, illetve állomány-szabályozási előírásokat. A mértéktelenül magas vadlétszám komoly károk forrása lehet. Ezek elhárításához a mezőgazdasági üzemekben az első eredményes lépést a vetések elhelyezésével lehet megtenni. Az ismert vadcsapások, a vad által gyakran látogatott területek növényeit úgy kell megválasztani, hogy az ilyen parcellákra lehetőleg olyan növények kerüljenek, amelyeket inár a koranyári hónapokban, fokozatosan lehet betakarítani. Ilyenek például az egynyári szálasok, amelyeket már május elején is kaszálni lehet. Az erdőhöz közeli területeken monokultúrás termesztéssel szinte minimálisra lehet csökkenteni a vad által okozott károkat. Tehát mindenképpen megéri a földművesszövetkezeteknek, ha ezt számításba veszik a tervkészítések idején, ráadásul pedig a vadász- társaságokat is jelentős kiadásoktól mentesítik. Sok mindent lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy a mezőgazda- sági üzemek és a vadásztársaságok között kialakított jó kapcsolatok további megszilárdításával milyen jelentős eredmények érhetők el. Remélhetőleg ezúttal mindkét fél hasznára sokkal eredményesebben lehet majd megszervezni a károk elleni védekezést, mint a korábbi években sikerült.-lyHiányos Környezetvédelem
