Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó
FEJLESZTÉS ÉS SZEMLÉLET Bratislava I. városkerületének határai 1972. janulr 1 -tői kibővültek, és az Óvárosi Városkerületi Nemzeti Bizottság problémái, gondjai megsokasodtak. A múlt évi választások után a városkerület vezetői, a képviselők és a nemzeti bizottság dolgozói egyaránt — helyes arányérzékkel, a választók és a kerület területén működő vállalatok, intézmények észrevételei és indítványai alapján állították össze a fejlesztést szolgáló társadalmi munka (Z-akciój tervét. A tervben rögzített 18 akció feltételezett értéke 8 millió korona, a ráfordítás összege pedig 5 950 000 korona. A különféle szervezetek vállalták, hogy 121041 óra brigádmunkával járulnak hozzá a városkerület fejlesztéséhez, szépítéséhez, de eddig — ahogyan azt Jozef Ur- hártok elvtárstól, a nemzeti bizottság fejlesztési ügyosztálya dolgozójától megtudtuk — a kedvezőtlen külső tényezők miatt csak 20 000 órát teljesítettek. — A legnagyobb akadályt a szeszélyes időjárás jelentette, de gyakori, hogy egy-egy tervezett akciót nem tudunk elkezdeni, mert színhelyét az úttestek átépítése miatt nem lehet megközelíteni. Sok nehézséget okoz, hogy a szakmunkákra — elsősorban az építőipari munkára gondolok — nem kapunk kivitelezőt, az anyagokat, nyersanyagokat nem tudjuk a munkahelyekre szállítani, mert nincs teherautó, és őszintén meg kell mondani, hogy a vállalatok, intézmények részéről nem kapjuk meg a kellő támogatást. (Ezt egyébként Hrivňák elvtárs, a városkerületi nemzeti bizottság alelnöke is megerősítette!) Azonban véleményünk szerint van még egy súlyos fogyatékosság, amiről nem szabad hallgatni. A szervezetek kötelezettségvállalásai két részből állnak. Egy bizonyos mennyiségű brigádmunkával járulnak hozzá a nemzeti bizottság által tervezett akciók megvalósításához, de a felajánlott idő jelentősen nagyobb részét saját belső tervük realizálására fordítják. Márpedig véleményünk szerint egy üzem, egy intézmény, egy szervezet területén belül nem társadalmi munkában kell rendet teremteni, a raktárak és a gyárudvarok takarítása, a hulladék összegyűjtése és elszállítása: fizetett kötelesség, és nem szocialista vállalás! A párt, az állam, valamint a szakszervezetek vezetői számtalanszor hangsúlyozták, hogy a szocialista munkaversenyből, a társadalmi munkából ki keli iktatni a formalizmust, mert nem az a társadalmi többlet, amiért fizetést kapunk, ami munkabeosztásunkból eredő kötelességünk, hanem az, amit ezen túl vállalunk és teljesítünk! Ezt hangsúlyozták az SZLKP városkerületi bizottságának a kerület lakóival rendezett gyűlésein is, és ez vonatkozik egyénekre és üzemi közösségekre egyaránt. Minden tervezett akcióhoz pontos tervdokumentáció kell. Ezek egy részét a mérnökök, technikusok valóban a kötelezettségvállalás alapján készítik el, de szép számmal akadnak olyanok, akik minden tevékenységért — a brigádmunkáért is — anyagi juttatást igényelnek. Sajnos, ezzel a magatartással nemcsak Bratislavában, s nemcsak ebben a városkerületben találkozunk, holott a kollektivizmus — a kommunista erkölcs egyik alapelve — megköveteli a társadalmi és egyéni érdekek egységének tudatosulását, azt, hogy az ember bizonyos esetekben, amikor szükséges, lemondjon saját érdekeiről a társadalmi érdekek javára. — Áprilisban és májusban választottuk meg az új polgári bizottságokat — közölte Gabriela Judinyová elvtársnő, a nemzeti bizottság szervezési ügyosztályának a vezetője. Ebbe aktívan kapcsolódtak be a nemzeti bizottság újonnan megválasztott képviselői és a gyűléseken hangsúlyozták a társadalmi munka, a közérdekű munka fontosságát, erkölcsi és gazdasági jelentőségét. A képviselők tevékenységét igyekeztünk megkönnyíteni azáltal is, hogy a városkerület területén harmincegy, úgynevezett „képviselői fogadószobát“ nyitottunk, ahol havonta legalább egyszer közvetlen kapcsolatba kerülhetnek választóikkal, és természetesen, ezeket az alkalmakat ki is használják a közösségi érzés fejlesztésére. Az ilyen irányú nevelőmunkát példásan és sokoldalúan segíti a városkerületi pártbizottság is, és ennek, valamint a SZISZ városkerületi bizottsága valóban lendületes segítségének köszönhetjük, hogy bár lassan, de mégis láthatóan változik a kerület lakóinak szellemisége, és egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a közügyek iránt, egyre erősebben érzik, hogy az egyéni érdek és a közérdek iránya, célja azonos. Nagy mozgósító erőt jelentenek a polgári bizottságok’ is, hiszen tagjaik szinte naponta érintkeznek választóikkal, közöttük élnek, ismerik problémáikat, panaszaikat, és személyes példamutatásukkal is társadalmi aktivitásra buzdítják a lakosságot. Különösen ki szeretném emelni az Ipari Szakközépiskola tanítóit és diákjait. Nemcsak a pontos műszaki tervek elkészítését vállalják, hanem minden rábeszélés nélkül, szinte azt mondhatnám, hogy „telefonhívásra házhoz jönnek“ alapon, csákánnyal és ásóval is, minden munkát vállalva járulnak hozzá terveink megvalósításához. Nem elég tételesen felsorolni a pozitívumokat és a negatívumokat, el kell készíteni az egyenleget is! Szlovákia fővárosának első kerületében az országos, immár város- 'és községfejlesztési akció mérlege a jelek szerint — „deficites“. A vállalt 121 041 brigádórából az év első felében csak 20 000 órát teljesítettek. A városkerületi pártbizottság, a nemzeti bizottság, a képviselők, a polgári bizottságok tagjai és a SZISZ jól végzett, sokoldalú munkával igyekeznek elősegíteni, hogy a terv valóra váljon. Az illetékesektől kapott tájékoztatás alapján azt is tudom, hogy a lakosság — még az öreg nyugdíjasok is — tettekkel bizonyítják, hogy szeretik kerületüket, szűkebb hazájukat. De hogyan lehetséges az, hogy ennyi tettvágy, segítő akarat, közérdekű lelkesedés kénytelen megtorpanni csupán azért, mert — nincs teherautó, amely elszállítaná a kijelölt munkahelyre a néhány zsák cementet, szerszámot, anyagot, mindazt, amit emberi erővel a helyszínre juttatni izmokat feszítő, nehézkes és felesleges energiapazarlás lenne?! Hogyan lehetséges ez egy kerületben, ahol olyan nagy iparvállalatok központjai működnek, mint például a Stavoindust- ria, Magasépítő n. v. vagy a Dunajplavba?! Hogyan lehetséges az, hogy amikor egyes vállalatok, üzemek dolgozói társadalmi munkában „takarítják az udvart“, a nemzeti bizottságok által tervezett, tehát valóban közérdekű akciók befejezése „szakemberhiány“ miatt késedelmet szenved?! Ugyanakkor tudjuk, hogy a kereskedelmi és egyéb szervezetek a kerület műemlékértékű épületeiben tartanak fenn műhelyeket, raktárakat, reprezentatív üzlet- helyiségeket, kíméletlenül rongálva az épületek falait, beszennyezve az udvarokat és az utcákat. Vajon nem érzik, hogy a közkincseket nincs joguk megrongálni — se nekik, se másoknak?! Kezdődik a második félév. Ez a városkerület az elmúlt években mindenkor teljesítette, sőt túlteljesítette a város- és községfejlesztési társadalmi akció feladatait. Bízunk benne, hogy ebben az évben is így lesz! Ehhez azonban nem elég a képviselők, pártszervek, polgári bizottságok erőfeszítése és igyekezete, hanem szükség van a városi nemzeti bizottság, vagy ha ez sem elegendő — a felsőbb szervek illetékes bizottságainak hathatós és a szervezeteket tettekre kötelező segítségére is! PÉTERFI GYULA A Galantai Jnb és a Trnavai Vnb felhívását kerületünk minden járása, valamint 1109 városi és helyi nemzeti bizottsága fogadta el. A szocialista kötelezettségvállalások teljesítésével a kelet-szlovákiai kerület dolgozói hozzájárultak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez, a falvak, városok gazdasági és kulturális életszínvonalának emeléséhez, valamint a munkakörnyezet megjavításához. Kerületünkben hazánk felszabadításának 27. évfordulója tiszteletére 0918 kollektíva és 194 244 egyén fogadott el szocialista kötelezettségvállalást, melynek értéke 1 milliárd 421 millió 340 korona. A nemzeti bizottságok kötelezettségvállalásainak jelentékenyebb része a városok és falvak szépítésére vonatkozik. A kerület dolgozói a Z-akció keretében 20 millió 900 ezer ingyenes brigádóra ledolgozását vállalták. A brigádmunkák keretében a kerületben ebben az évben 48 hnb-épület 48 kultúrház, 57 tűzoltószertár, 66 helyi vízvezeték, 22 bölcsőde és óvoda, 55 sportpálya, 348 kisebb építkezés stb. építését fejezik be. Példás vállalásokat tettek a mezőgazdaságok is. Terven felül 12 229 mázsa húst, több mint 2,5 millió liter tejet, csaknem két és egy negyed millió darab tojást, 54 484 mázsa burgonyát, 10 429 mázsa szemes terményt és 40 842 mázsa más termelvényt adnak be. A CSKP XIV. kongresszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB februári plénuma határozatainak értelmében az üzemek és szervezetek dolgozói igyekezetüket a tervek és szolgáltatások minőségének emelésére, a költségek csökkentésére és a munka jobb szervezésére fordítják. BOHUŠ NEMČEK Minden kezdet nehéz Júlia Puškášová Júlia Puškášová, a Csehszlovák Vöröskereszt rožňavai járási bizottságának gazdasági titkára naponta štít- níkröl utazik munkahelyére. Ez csaknem két órát rabol el szabad idejéből. — Megszoktam már az utazást — mondja. — Egyébként nem kényeztettek el gyermekkoromban sem. Hatan voltunk testvérek, s bizony odahaza is mindig sok volt a munka. Az alapfokú iskola befejezése után elvégezte a kétéves kereskedelmi tanonciskolát. Elárusító lett, később Petrovcén üzletvezető. Ekkor kezdett járni a közgazdasági iskola esti tagozatára. Három évfolyam elvégzése után, különböző okok miatt, félbeszakította a tanulást. — Az iskolát minden bizonnyal befejezem — mondja. — Igaz, hogy már 28 éves vagyok, de még így sem késő. Három éve dolgozik jelenlegi beosztásában. Hetente kimutatásokat, havonta zárlatot készít. Gazdasági dolgozó, de gyakran kijár a falvakba is, az illetékeket rendezni, a helyi szervezeteket meglátogatni, elbeszélgetni az emberekkel. Lakóhelyén a SZISZ helyi szervezetének a pénztárosa. A múlt választások óta jnb-képviselő, a pénzügyi szakbizottság tagja. — Fiatal képviselőnek bizony nehéz megismerni a problémák sokaságát. A közelmúltban például az egészségügyi központok építésének kérdései szerepeltek napirenden. Ez sokkal közelebb állt hozzám, mint bármi más. Bízom abban, hogy az idősebb, tapasztaltabb képviselők segítenek majd a feladatok megoldásában. Aztán választókörzete, Štítnik került szóba. Amint mondja, a művelődési otthon nincs kellőképpen kihasználva. Ennek érdekében pedig tenni kell valamit. Inkább itt szórakozzanak a fiatalok, mint a kocsmában. A „Gemer“ kisipari termelőszövetkezet kazánjára rákapcsolták a központi fűtőtesteket. Az ősz, illetve a tél mutatja majd meg, hogy a fiatalok értékelik-e a művelődési otthon eme előnyeit. — Tőlünk 6—7 kilométerre arago- nit barlang megnyitására kerül sor. Ez annyit jelent, hogy nálunk is megnövekedik majd az idegenforgalom, tehát idejében fel kell rá készülnünk. Első teendőink közé tartozik a nyári fürdő rendbehozatala. A többin még el kell gondolkodnunk — szögezi le. Beszélgetés közben többször megigazítja rakoncátlan hajtincsét. Félszemmel többször beletekint az előtte levő aktába, amelyen számoszlopok sorakoznak. Érdeklődöm személyes tervei felől is, ám ügyesen kitér a válaszadás elől. Annyit azonban mégis elárul, hogy az iskolát szeretné befejezni, s ha megtalálja az igazit, nem mond ellent a családalapításnak sem. Szabad idejében olvas, kézimunkázik. — Egy év múlva többet mondhatok majd képviselői munkámról is. Nem szeretnék visszaélni a belém helyezett bizalommal. Remélem, hogy az együttműködés elmélyül választóimmal és a hnb-vel egyaránt. Elnézést kér, összerakja az iratokat, rendet teremt az íróasztalán. Az autóbusza húsz perc múlva indul, s otthon SZISZ-szervezetének vezetőségi ülése van. Az ajtóból még visszaszól: — Jövőre látogasson el majd hozzánk! Egy-két meglepetést tartogatunk a nagy nyilvánosságnak! NÉMETH JÁNOS 1972. VII. 16.
