Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám, szombat
3 1972. VII. 15. Miamitól San Diegóig festői floridai partvidéken, Miami Beacliben lezajlót az jTm. amerikai Demokrata Párt 36'. elnökjelölt-választó konvenciója, mely a szavazatok túlnyomó többségével úgy döntött, hoqy a párt a novemberi elnökválasztáson George McGovern szenátort állítja szembe a republikánusok elnökjelöltjéitel, aki — minden valószínűség szerint — Nixon, a jelenlegi amerikai elnök lesz. Egy hónap van még hátra a Köztársasági Párt augusztusi, San Diego-i elnökjelölt-választó konvenciójáig, s ez alatt a demokraták jelöltjének nagyon népszerűsítenie kell politikáját, hogy novemberben a mérleg nyelve az ő javára billenjen. Befejeződött a Demokrata Párt 36. konvenciója Az alsóház jóváhagyta a közös piaci törvényt A KGST-tanácskozás visszhangja a szocialista országokban 0 Thomas Eagleton fel az amerikai társadalmat gyötrő súlyos problémákat, amelyek szerinte megérlelték a közvélemény hangulatát és követelését az irányváltásra, „jövő januárjában visszaadjuk a kormányt a népnek“ — jelentette ki. McGovern ezután legyőzött pártbeli ellenfeleit méltatta, mintegy jelezve: kész békét kötni velük a választási pártegység helyreállítása érdekében. Külpolitikai kérdések között első feladatának a vietnami béke megteremtését jelölte meg. „Nekem nincs titkos béketervem — nekem nyílt béketervem van“ — mondotta, kifejtve a háború befejezésére vonatkozó ismert elgondolásait. „Fogadjuk meg — fűzte hozzá —, hogy soha többé nem fogjuk nemzetünk ifjú vérét ontani azért, hogy hatalmon tartsunk külföldön egy senkit sem képviselő kliens-rezsiniet“. A továbbiakban hangoztatta, elnökké választása esetében nem engedi meg, hogy az USA „másodrendű hatalommá váljék“ és megfogadta: biztosítani fogja, hogy az USA katonai ereje „elegendő legyen bármilyen veszedelem kivédésére“. Befejezésül „térj haza Amerika“ refrénszerű ismétlésével felsorolta az amerikai társadalom úttévesztéseit és azt ígérte, hogy a novemberben kivívandó választási győzelemmel „együttes erővel hazatérítjük Amerikát az alapítók eszményeihez“. San Clemente — Nixon elnök csütörtökön megbízta Henry Kissingert, nemzetbiztonsági főtanácsadóját, hogy ezentúl folyamatosan tájékoztassa George McGovernt, a Demokrata Párt elnökjelöltjét a kormány folyamatban lévő tárgyalásairól, valamint a titkosszolgálati jelentésekről — jelentette be Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője. McGovern és Kissinger első találkozójára feltehetően a jövő héten kerül majd sor. Az első találkozó után Helms, a CIA főnöke veszi át a tájékoztató szerepét. tervezet törvényerőre emelkedik. A szavazás utolsó, csütörtöki fordulója a kormány helyzetének megszilárdulását tükrözte. A képviselők 301 szavazattal 284 ellenében foglaltak állást a közös piaci csatlakozás mellett, a konzervatív kormány többsége tehát a februári 4-ről 17-re emelkedett. A Munkáspárt, amely a csatlakozás feltételeit támadta, megosztottan került ki a vitából: három vezető tagja is lemondott. A vita során a Konzervatív Párt sem tudta megőrizni egységét. ^ Miért McGovern? A floridai demokrata konvenció légköre nem volt mentes az izgalmaktól. Ezt már előkészítése során sejteni lehetett. A demokrata párti politikusok különböző jelölteket támogató csoportjai úgy jöttek össze a Nixon-tábor hivatalos ellenfelének kiszemelésére, hogy a konvención „amerikai történelmet“ csinálnak. Ennek a hangzatos kijelentésnek különösen a vendéglátó ipari vállalkozók örültek, mert Miamiban a konvenció idején 30 ezer vendég fordult meg és hét nap alatt tízmillió dolláros hasznot hajtott a szállodatulajdonosoknak. A konvenciónak nemcsak a szokásos látványosságok adtak keretet, hanem a szokatlanul nagyszabású biztonsági intézkedések is. A konvenció színhelye fölött sűrűn köröztek rendőri helikopterek, készültségben volt a parti őrség, valamint 2500 ejtőernyős és tengerész- gyalogos és a nemzeti gárda háromezer fegyverese is. A nagy biztonsági előkészületek feleslegesnek bizonyultak, mert nem került sor rendbontásra. Pedig McGovern hívei radikálisok hírében állnak. McGovern sikerét már a próbaválasztásokon történt előretörése sejtette. Mégis ellenfelei az utolsó pillanatban is a szavazatok körüli manipulációkkal próbálták csökkenteni esélyeit, nevezetesen a kaliforniai szavazás eredményeinek megváltoztatásával, de a szerencse az utolsó pillanatban is McGovern mellé szegődött és fő ellenfelei, Humphrey és Muskie szenátor az ő javára elmondtak, azaz támogatóik McGovern mellé álltak. A kérdés, amelyre a választ a jövő talán még korrigálni fogja, miért éppen McGovern került ki győztesen a belviszá- lyoktól tépázott Demokrata Párt választási küzdelmeiből. A megfigyelők, akik rokonszenv- vel kísérték a szenátor elővá- lasztási sikereit, látszólagos esélyei ellenére sem jósolták, hogy McGovern megszerzi pártja elnökjelöltségét. Éspedig azért nem, mert úgy vélték, hogy ellenfeleihez képest „túl becsületes“, azok egyébként is „hét- próbás gyakorlati politikusok“. McGovern győzelme azt bizonyítja, hogy törés következett be a Demokrata Párt politikájában, s az újat, a változót éppen McGovern képviseli. Nem titok, hogy legfőbb támogatója a fiatalság, az egyetemi campus-ok köreiben akadt, mert reform- programja éppen a fiataloknak tetszik. McGovern egyik fő ereje tehát a fiatalság volt. Másodszor vietnami programjával szerzett magának híveket. Nixon ellenfeleként nemegyszer hangoztatta, hogy ha mint elnöknek kezében lenne a döntés joga, három hónapon belül véget vetne a vietnami háborúnak és rendezné az indokínai problémát. Választási sikerét amellett főként annak köszönheti, hogy a politikában „inkább befelé, mint kifelé néz“. Vagyis nem annyira más országok problémái érdeklik, hanem elsősorban az amerikai problémák, melyek az előző kormányok idején nagyon felhalmozódtak. így például a monopóliumok szigorúbb megadóztatásával kíván könnyíteni az adófizető polgárok súlyos terhein, a katonai költségvetésnek a jelenlegi egyharmadára történő leszállításával akar eszközöket nyerni a nagy ország szociális bajainak orvoslására, s korlátozni kívánja a hadiipari komplexum befolyását. McGovern programjában nem utolsó helyen szerepel a néger kérdés kedvező rendezése is, mint a szociális bajok orvoslásának szerves része. £ Vihar a program körül i , Dióhéjban ezt tartalmazza McGovern programja. Még mesz- sze van attól, hogy realitásnak lehessen nevezni, de máris heves küzdelem bontakozott ki körülötte. A Demokrata Párt jobbszárnya túl liberálisnak, sőt radikálisnak tartja a programot, s a jelek szerint McGovern máris „tojástáncot járva“ módosít eredeti elképzelésein. Például Vietnamot illetően annyiban visszakozott, hogy csak a hadifogoly-kérdés megoldása után rendelné haza az amerikai csapatokat. Nagyon is várható, hogy azok, akik eredetileg más, kevésbé liberális pályázókat támogattak, a jövőben támadni fogják McGovern „merésznek“ tartott programját, illetve eredeti elképzeléseinek feladására fogják szorítani. Az amerikai kisember szemében McGovernt több körülmény teszi rokonszenvessé. Csendes emberként kezdte és folytatta pályafutását. Mint metodista prédikátor fia és kezdő lelkész szoros kapcsolatban állt az emberekkel és később is kereste a kisembereket, amikor „radikális“ nézetei miatt eltanácsolták a lelkészi pályától. Tisztes, példás családapa. Sikerének titka a kisember megnyerése. Köztudott róla, hogy „ismerőseit feltérképezi“, azaz nyilvántartási kartotékot vezet róluk. Beleértve azt is, hogy mennyivel járultak hozzá választási sikeréhez. Persze a kartotékokban nemcsak kisembereket találunk, hanem olyan ' tekintélyes milliomosokat is, mint amilyen a General Motors alapítójának unokája. Ebből is következik, hogy McGovern elnökké választása esetén sem lenne szabad kezű politikus. Azoknak a tőkés csoportoknak az érdekében cselekedne, amelyek világosabban látják az ország bajait a Nixon- klannál, s ezért új utakat keresve szeretné megszépíteni, „tökéletesíteni“ az amerikai kapitalizmust. Lényegében ez tükröződik McGovern programjában, amelyet egyes megfigyelők amolyan fregoli-programnak neveznek, azaz McGovernt nem tartják egyprogramú politikusnak. Bizonyos ellentmondás is található benne, mert például míg síkraszáll a vietnami kérdés békés rendezése, a görög és a portugál fasiszta rendszer támogatásának megszüntetése mellett, ugyanakkor a közel-keleti kérdésben egyértelműen támogatja az izraeli agresszorokat és támogatja az Izraelnek való további fegyverszállítások politikáját. 9 Remények és valóság McGovern nagy fába vágta fejszéjét, ha szavát állva maradéktalanul teljesíteni akarja választási ígéreteit. Egyebek között öt és fél millió amerikai munkanélkülinek, a városi fiatalság állástalan 40 százalékának elhelyezése nem könnyű dolog, s ebben szinte legyűrhe- tetlen akadályt jelentenek a kapitalizmus belső ellentmondásai. A tekintélyes Washingtoni Post eleve kételyekkel ír McGovern terveiről megállapítva, hogy „az új elnök tényleges programja és tevékenysége sok tényezőtől, egyebek között egyéni filozófiájától, választási kampányának visszhangjától, kongresszusi kapcsolataitól és a nemzetközi eseményektől fog függni“. A . lap hangulatrontóan írja, hogy „a Demokrata Párt platformját nem lehet komolyan venni, útmutatásként egy demokrata párti elnök teendőire, ha győzne a novemberi elnökválasztáson“. L. L. McGovern programbeszéde a párt alelnökjelöltje Miami Beach — George McGovern demokrata párti elnökjelölt, szakítva az amerikai pártpolitikában hagyományos választási ticket-kiegyensúlyo- zás gyakorlatával, csütörtökön saját politikai képmására gyúrt alelnökjelöltet választott maga mellé Thomas Eagleton missouri szenátor személyében. Ezzel véget vetett azoknak a spekulál cióknak, hogy McGovern — liberális alapállásának ellensúlyaként — célszerűnek találhatja egy konzervatív, a déli államokban is „elfogadható“ alel- nökjelölt felvonultatását a választási kampányban, amint azt például John F. Kennedy tette 1960-ban Lyndon B. Johnson alelnöki jelölésével. A 42 éves Eagleton liberális politikai portréja gyakorlatilag azonos McGovernéval. „Hozománya“ ebben a politikai házasságban az, hogy a protestáns McGovern mellé egy katolikus politikust állít, akinek ráadásul erős kapcsolatai vannak a szak- szervezetekkel. A farmer-háttérrel rendelkező McGovernnek — az AFL—CIO jobboldali vezérkarával történt heves összecsapása után — okvetlenül békét kell kötnie a Demokrata Párt számára kulcsfontosságú szervezett munkásság befolyásos képviselőivel.’ A Demokrata Párt 1972-es elnökjelölő koncenciójának pénteken hajnalig tartó záróülésén már csupán puszta formaságnak számított McGovern jelöltjének megerősítése az alelnöki poszt várományosaként. Az alelnökjelölt megválasztása után került sor az előző éjszaka nagy többséggel megválasztott elnökjelölt diadalmas bevonulásra a Convention Hall óriási arénáját zsúfolásig megtöltő küldöttek üdvrivalgása közepette. Az elnökjelöltségei elfogadó záróbeszéd dramatizáiá- saként megjelent Edward Kennedy szenátor is az elnöki emelvényen, teljes támogatásáról biztosítva McGovernt, „az Egyesült Államok következő elnökét“. McGovern záróbeszédében „itt az idő" motto jegyében sorolta London — Az angol alsóház csütörtökön este harmadik olvasásban is jóváhagyta a Nagy- Britannia közös piaci csatlakozásának feltételeit rögzítő törvénytervezetet. Ezzel elvileg elhárult minden akadály az elől, hogy Nagy Britannia 1973. január 1-től kezdődően az Európai Gazdasági Közösség tagjának vallhassa magát. Igaz, a törvénytervezetet a Lordok Házának még jóvá kell hagynia. A felsőházban azonban a konzervatív kormány már szilárd többséggel rendelkezik, az eredmény tehát nem kétséges. A királynő formális aláírása után a A szocialista országok valamennyi hivatalos lapja foglalkozik a KGST XXVI., most befejeződött moszkvai ülésszakával, és kivétel nélkül kiemeli annak nagy jelentőségét, tekintettel a Komplex Program célkitűzései teljesítésére és a szocialista integráció elmélyítésére. A varsói Trybuna Ludu hangsúlyozza, hogy a 26. ülésszak eredményei elősegítik a szocialista országok további együttműködését, valamint rámutat arra, hogy az ülésszak befejezésekor nyilvánosságra hozott közlemény bizonyítja a szocialista országok gazdaságpolitikai irányvonalának helyességét. A bolgár Rabotnlcseszko Delo „A szocializmus legyőzhetetlen ereje“ cím alatt közölt cikkében írja, hogy a moszkvai ülésszak bebizonyította a szocialista országok összeforrottságát és megcáfolta a kapitalista sajtó koholmányait. A budapesti Népszabadság a Komplex Program teljesítése első évének eredményeit értékeli és kiemeli a KGST-tagállamok befolyásának növekedését a nemzetközi gazdasági és politikai életben. A román sajtó az ülésszak fontosságának méltatása mellett beszámolt A. N. Koszigin és Ion Maurer kormányfők találkozásáról. A jugoszláv Politika és Borba című lapok véleménye szerint az ülésszakon kibocsátott közlemény segíteni fogja a Komplex Program feladatainak teljesítését, és egyesíti a KGST-tagállamok műszaki-tudományos tevékenységét. A mongol rádió kommentárjában hangsúlyozza a közlemény jelentőségét, amely megszilárdítja a szocialista társadalom egységét és hozzájárul az élet- színvonal további emelkedéséhez. A mongol lapok — kapcsolódva a többi szocialista ország sajtójához — iidvözlik Kuba felvételét a KGST-be. Haladás az üregyüttmíiködásben Houston — „Máris jelentős haladást sikerült elérni az 1975- re tervezett közös szovjet—amerikai űrkísérlet előkészítésében, amelynek az a feladata, hogy kipróbálják a két állam űrhajóinak újfajta összekapcsoló rendszerét“ — jelentette ki houstoni sajtóértekezletén Borisz Petrov akadémikus, a Szovjet Interkozmosz Tanács elnöke, aki egy 22 tagú küldöttség élén éppen azért tartózkodik az amerikai űrhajózás központjában, hogy kidolgozzák ezt az új, i közös összekapcsolást elősegítő dokkoló rendszert. George Low, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal igazgatóhelyettese ugyanezen a sajtóértekezleten arról számolt be, hogy ha a közös összekapcsolási rendszer beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkpr a jelenlegi tervek szerint 1978-ban „üzembe helyezendő“ új amerikai űrhajóba már ezt a rendszert fogják beépíteni. Petrov és Low egyaránt hangsúlyozta, hogy a közös csatlakozó rendszer nemcsak közös kísérleteket tesz lehetővé, hanem nagy mértékben növeli az űrhajózás biztonságát is. A KREMLBEN tegnap meg-' kezdődtek a tárgyalások Leó* nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Alekszej Koszigin, a Szovjetunifi Minisztertanácsának elnöke, valamint Aziz Szidki, az Egyip- tömi Arab Köztársaság miniszterelnöke között. SZÓFIÁBAN tegnap befejeződtek Mladev bolgár és Olszowski lengyel külügyminiszter tárgya-* lásai. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa* nak elnöke Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte Georges Pompidou elnököt. Táviratában ki« jelenti, hogy a szovjet és francia nép barátságának további elmélyítése hozzájárul a béke megszilárdításához. A GRECSKO marsall meghívására a Szovjetunióban tartózkodó Mohammed Ali Szamater, a szomáliai nemzeti hadsereg lü- parancsnoka Leningrádba látogatott. AZ OLASZ textilipar csaknem 300 ezer dolgozója néhány óms sztrájkkal követelte a munKa- nélküliség megszüntetését és a termelés modernizálását. SIKERREL fejeződött be a Hawai-szigetek dokkmunküs.i i- nak sztrájkja. A hajóstársaságjK képviselői aláírták a béremelést és a munkahét rövidítését tartalmazó új szerződést. MANILÁBAN befejeződött ;tz Indonéziát, Singapooret, Thaiföldet, Malaysiát és a Fülöp-s,ii- geteket tömörítő Délkelet-ázsi i Országok Szövetsége (ASEAN) külügyminisztereinek értekezlete. BORISZ PETROVSZKIJT, a Szovjetunió egészségügyi miniszterét megválasztották a Brit Sebészek Királyi TársaságánuK tiszteletbeli tagjává. PHENJANBA utazott a Japán Szocialista Párt küldöttsége. A delegáció tagjai phenjani tartózkodásuk alatt találkoznak Kim ír Szén miniszterelnökkel. SZUHARTO indonéz elnök a kormány születésszabályozási programjának keretében szigorúan megtiltotta, hogy a fegyveres erők tagjainak ötnél több gyerekük legyen. Indonézia lakosainak száma mintegy 117 millió. TANZÁNIA tegnap nyilvánosságra hozott kormányközleményében elismeri a Bengáli Népi Köztársaságot. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke Irak nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte Ahmed Hasszan el-Ba- ku köztársasági elnököt. U NE WIN, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök pénteken délelőtt a budapesti Hősök terén megkoszorúzta a hősök emlékművét. Hétvégi hírmagyarázatunk
