Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám, péntek

1972. VII. 14. A Balti-tenger vldéikén, még Ilyenkor nyáron is, többnyire hűvös az időjárás. Mégsem mu­lasztom el az alkalmat: J. De jewski, a Lengyel Tengerhajó­zási Vállalat igazgatóhelyettese kíséretében gyors elhatározás­sal foglalom el helyemet az egyik északi öbölben ránk vá­rakozó motoroshajón. Útközben tudom meg kísé­rőmtől és a hozzánk csatlako­zott magyar szállítási vállalat néhány bennfentes dolgozójától, milyen nagy a kereslet a len­gyel hajóipar korszerű termé­kei iránt. De ez érthető is, hi­szen a Stettin, Gdanszk és Gdy­nia hajógyáraiban épült, az igé­nyes követelményeknek megfe­lelő óceán járók, mind a szocia­lista, mind a nyugati országok gazdasági életében rendkívül fontos szerepet töltenek be. Tengeri hajóink otthonában Bár hazánktól megtagadta a természet a tengert, nekünk is vannak tengerjáró kereskedelmi hajóink. A tizenegyedik, amely a Praha nevet kapta, nemrégen hagyta el a hajógyárat. A gdanszki kikötőben -nagy a forgalom. Van mit tenniük a rakodógépeknek, hogy megbir­kózzanak az ideérkező vagy in­nen elszállításra váró évente több mint 11 millió tonna áru­val. Csehszlovákia tranzitárujá­nak 60 százaléka is itt fordul meg. Ám ez csupán a jelenlegi helyzet, mert a Lengyel Tenger­hajózási Vállalatnak alkalmaz­kodnia kell az egyes országok szerénynek éppenséggel nem mondható követelményeihez. Ez­zel magyarázható a kikötő fo­kozatos és rendszeres kiterjesz­tése, ami — tekintettel a len gyei tengerpart 500 km-es hosz- szára — elvben nem ütközik különösebb akadályokba. Az er­re a célra kiszemelt, mintegy 40 ezer hektárnyi területen már épül is az új kikötő egy része, melynek költségeire a kormány 4,5 milliárd zlotyt irányzott elő. Hajónkról éppen oda látunk a hatalmas építkezésen szorgos­kodó emberekre. A rövidebb, hosszabb és még hosszabb nya­kú daruk és teherkocsik köze­pette senki sem lézeng tétle­nül. Mindenkinek megvan a be­osztása, mintha csak egy pon­tosan működő szerkezet részét képeznék. Ezzel magyarázható, hogy a több mint 3 km-nyire a tengerbe nyúló mólók és a vízben legalább 10 m mélység­ben rögzített hullámvédő be­tonoszlopok oly gyorsan szapo­rodnak. De nem is lehet ez másként, hiszen a dolgozók tisztában vannak azzal, hogy a terv sze­rint az új kikötőt legkésőbb 1975 végéig át kell adniuk ren­deltetésének. Egy napot sem késhetnek tehát, mert minden elmulasztott hónap milliós ká­rokat jelent. Az óriási befekte­tésnek — mely kizárólag a földgáz, a kőolaj és a többi cseppfolyós nyersanyag szállí­tását lesz hivatott biztosítani — mielőbb meg kell térülnie! Nagy vagyont képvisel a tenger Lassan haladó hajónkkal a rakodópartokon és a kikötőme­dencékben veszteglő, áruval megrakott hajóóriásokat, üze­mekként berendezett halászha­jókat hagyunk el, melyekben mindjárt fel is dolgozzák és tartósítják a tenger bőséges ajándékát. Helyenként vasérccel, másutt szénszállítmányokkal ta­lálkozunk. Olyanokkal, amelyek már megérkeztek rendeltetési helyükre, de olyanokkal is, amelyeknek tranzitáruként más országokba kell eljutniuk. Ezek­re sem kell sokáig várniuk a megrendelőknek, mert az áru gépesített átrakása aránylag kevés időt vesz igénybe. Ráadá­sul megkíméli az embereket a nehéz fizikai munkától. Lépten-nyomon meggyőződhe­tünk róla, milyen nagy vagyont jelent a tenger az olyan nép számára, amely gazdaságosan és ésszerűen használja ki termé­szetadta lehetőségeit. Szeren­csére ma már ez a helyzet a Lengyel Népköztársaságban, bár nem mindig fújtak ilyen kedve­ző szelek. Különösen a kezdet volt nehéz. A lebombázott ki­kötők, az elpusztított értékek felújítása sok gonddal-bajjal járt és hatalmas anyagi befek­tetést követelt. A lengyel hajóipar teljesen tönkrement a háborúban. A gdanszki Lenin hajógyár és a Párizsi Kommünről elnevezett gdyniai hajógyár újjáépítésére és továbbfejlesztésére hihetet­len akaraterő és hozzáértés kellett. Százezer embernek biztosít megélhetést — Miből, hogyan? — tör­ték fejüket azok, akik tisztá­ban voltak a leküzdhetetlennek tűnő nehézségekkel, elsősorban a szükséges anyagiak és a szak­emberek hiányával. A megron­gált hajók megjavítása és újak felépítése hosszú éveket vett igénybe... Mégis sikerült! Ma a lengyel hajóipar több mint százezer dolgozónak ad kenyeret. A hajógyár szállító- vállalatainak a száma — bele­értve a mi üzemeink egy részét is, például a Vítkovicei Vasmű­vet, mely a hajómotorok tenge­lyét biztosítja — meghaladja a hétszázat. Fegyelmezett és meg­értő együttműködésüknek kö­szönhető, hogy a hajók építése fennakadás nélkül, tervszerűen, a szállítási határidők pontos betartásával történik. Ám a fejlődés feltartóztatha­tatlan, a megrendelők igényei egyre fokozódnak. Ezzel is tisz­tában vannak az itteni dolgozók, és ehhez az elvhez tartották magukat annak az óceánjáró halászhajónak az átadásánál is, amely Nova ja Ladoga néven nemrégiben hagyta el gdanszki bölcsőjét, hogy a Szovjetunió hajóraját gyarapítsa. Az egyik norvég cég kedve­ző véleménye is indokolt a len­gyel hajókról, melyek az álta­lános megállapítás szerint szer­kezetileg és teljesítményüket te­kintve is túltesznek a japán hajógyárak termékein. Túlzás vagy puszta udvariasság volna ez az állítás? Korántsem! Hi­szen ha nem így lenne, nem rendelte volna meg ugyanaz a norvég cég azt a 13 hajóból ál­ló flotillát, amelynek már a hatodik — 27 ezer tonnás — szerelésre váró példánya előtt éppen most vonulunk el moto­rosunkkal. De még ennél is na­gyobb örömöt jelent részemre találkozásunk legifjabb keres­kedelmi hajónkkal, a 14 ezer tonnás Prahával, mely most ké­szülődik első világ körüli útjá­ra. Ahonnan a vízbe csúsztatják a hajóóriásokat Régen elmúlt az ebédidő, mégsem érzünk éhséget. Idő­közben az ég csatornái is meg­eredtek, de szinte észre sem vesszük a felhőszakadást, anv- nyira leköt a további lenyűgöző látvány: a 8—10 emeletes épü­lettömbökkel vetélkedő 20, 50, sőt nem egy esetben 80 ezer tonnás hajók, melyeknek fel­építése a technika legkorsze­rűbb vívmányainak igénybe vé­tele nélkül aligha volna, elkép­zelhető. Hogyan és hol épülnek ezek a világ nyolcadik csodái? 3P— Ma már többnyire a száraz dok­kokban — mutat kísérőnk egy hatalmas fedett medencére, mely a gyár szerepét tölti be. A dokkból a kész hajóóriásokat egyenesen a tengerbe csúsztat­ják. Bármilyen ország lobogója alatt közlekednek is a Földkö­zi-tenger, a Csendes-óceán, vagy akár a Jeges-tenger vizeinek és kikötőinek megszokott vendé­gei — a lengyel kereskedelmi és halászhajók — méltán sze­reznek hazájuknak mindenütt megbecsülést és elismerést. A lengyel nép felszabadulása után megacélosodott erővel látott a föld színével egyenlővé tett vá­rosai, lerombolt gyárai és kikö­tői újjáépítéséhez. Ennek a ki­tartásnak és akaraterőnek kö­szönheti mai eredményeit, me­lyeknek állandó fokozása leg­főbb céljai közé tartozik. KARDOS MÁRTA Növekszik az ipari termelés (ČSTK) — A Cseh Statiszti­kai Hivatal adatai szerint a Cseh Szocialista Köztársaságban 1972 első felében az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 6,8 százalékkal emelkedett az ipari termelés. Ezt a munkater­melékenység fokozásával érték el, amely 1971 hasonló idősza­kához viszonyítva 6,7 százalék­kal volt magasabb. A tervfeladatokat azonban nem minden vállalat teljesítette. A januártól májusig terjedő idő­szakban 149 vállalat nem telje­sítette a termelési tervet. Szá­muk júniusban jelentősen csök­ken (98-ra). Új könyvekről — röviden Nyári olvasmányok Látogatás a gdanszki kikötőben A modern népvándorlás nap­jait éljük: a nyári időszakban ezrek és ezrek kelnek útra pi­henni, szórakozni, üdülni. Leg­több ember útipoggyászából nem hiányozhat a könyv sem, s ezért ezekben a napokban is sokan látogatnak el a köny­vesboltokba, hogy kedvükre va­ló könyveket vásároljanak. El­sősorban az ő figyelmüket hív­juk fel most több érdekes, ér­tékes könyvújdonságra. Az utóbbi napokban több klasszikusnak számító alkotás jelent meg új köntösben. Ezek közül említjük meg Gorkij mü­vét, Az anyát és A. Csehov Drá­ma a vadászatun című kisregé­nyét, amelyet a világhírű szer­ző írói pályájának első szaka­szában írt meg. Sajátos mű ez: a tulajdonképpeni történetet a főszereplő, Kamisev vizsgálóbí­ró mondja el, illetve írja meg, de többször közbeszól a bíró is: elmondja véleményét a fél­tékenységből elkövetett gyilkos­ságról, s megjegyzéseivel, logi­kus következtetéseivel fényt de­rít a gyilkos személyére S miközben feszült érdeklődéssel követjük az izgalmas bűnügyi drámát, melyben a romantika minden kelléke — szerelem, fél­tékenység, bosszú, lelki vívó­dás — egyaránt fellelhető, le­hetetlen észre nem vennünk, hogy ez paródia: az író a ro­mantika túlburjánzó divatját gúnyolja ki, a sekélyes érzel­meket, a túlzott regényességgel bonyolódó cselekményt, egyszó­val mindazt, ami elrejti a szem elől az élet valóságának fény­es árnyoldalait. Ugyancsak most látott napvi­lágot S. Zweig történelmi regé­nye, a Stuart Mária. A szép versek kedvelői sem távoznak üres kézzel könyvesboltjaink­ból, hiszen Goethe verseinek új magyar nyelvű kiadványa — neves költőink tolmácsolásá­ban — minden bizonnyal meg­nyeri tetszésüket. Megkülönböztetett figyelmet érdemel A. Kuprin Párbaj című regénye is, amelyben az író mély és igazán emberi érzése­ket szegez szembe a cári tisz­tikar züllött és erkölcstelen vi­lágával. Vad és kegyetlen vi­lág ez, amelyben törvénysze­rűen pusztulnak el a gyengék, akik nem látják a társadalom mélyebb összefüggéseit és nem találják meg a kérdések zűrza­varából a kivezető utat. A nemrég elhunyt neves ma­gyar írónak, Tersánszky j. Je­nőnek ezúttal novelláskötete jelent meg, Barbara szerelme címen. Az új könyvek között számos mai író alkotását is megtalál­hatjuk. Thurzó Gábor Rászedet­tek című könyvében legsikerül­tebb elbeszéléseit, novelláit gyűjtötte egy csokorba. Lengyel József Isten ostora című törté­nelmi regényében Attiláról, a hun vezér koráról ír történelmi regényt. Lengyel József hőse „a“ diktátor, az egy személy­ben megtestesülő, közösségeken és egyéneken könyörtelenül átgázoló akarat, történelmi ta­nulság, mely bizonyítja, „hogy az államot kormányozni csak tanáccsal lehet“. Attila birodal­mának el kellett vesznie, logi­kus, hogy e pusztulás más pusz­tulást is felidéz: a lebilincse- iöen izgalmas események mö­gött az okokat is feltáró kisre­gény végén Attila korának Ró­mája mellett felrémlik a husza­dik századi is, amint falai kö­zül kitakarodnak Hitler szét­vert hadai. Érdekes „csemegét“ kapnak kezükbe a színjátszás kedvelői is. Gábor Miklós a Tollal című nagysikerű könyve után ismét tollat fogott s megírta A szí­nész árnyéka című könyvet, amely tulajdonképpen lírai val­lomás. A legszemélyesebb rész­letei is a színészetre vonatkoz­nak. Gábor önmagáról ír: az előadás után, letéve a színpadi királyok koronáját, a színpad magányából visszazárkózik nap­lója magányába, hogy az írás erejénél fogva ismét vérrel tölt­se meg, akinek a színpadi hő­sök elszívták húsát és vérét: a színész árnyékát — önmagát. Bizonyos értelemben egzoti­kumként hat Patrick White Az élet fája című regénye, mely­nek cselekménye napjaink Ausztráliájában játszódik. Külö­nösen a nők körében lesz nép­szerű Szinnyei Júlia Megnőnek a fák című regénye. E műben a mai negyvenéves asszonyok kelnek életre, múltjukkal és je­lenükkel. Szabó Magda regé­nye, Az őz az MKBK sorozatban jelent meg. Örkény István Időrendben cí­mű könyve a neves magyar ír® talán legsikerültebb három kis­regényét, a Glóriá-t, a Macska- játék ot, és a Tótliék-at tartal­mazza. Számos értékes könyv jelent meg a Diákkönyvtár-sorozat­ban. Megkülönböztetett figyel­met érdemel a Vallomás az írás­ról című kiadvány, amely szá­zadunk legnevesebb magyar íróinak és költőinek esztétikai és irodalomkritikai tanulmá­nyait, vallomásait adja közre. E sorozatban jelent meg Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem, Ta­mási Áron Czímeresek című műve, valamint Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. Nyilván sokan megvásárolják majd Lomb Kató érdekes könyvét, amely így tanulok nyelveket cí­men jelent meg, s egy tizen­hat nyelvű tolmács feljegyzé­seit tartalmazza. A nyári időszakra való tekin­tettel néhány könnyebb fajsú­lyú olvasmányra is felhívjuk a figyelmet. Most jelent meg ma­gyarul F. Carsac világhírű fan­tasztikus regénye A világűr Ro­binsonjai. Thor Heyerdahlt nem kell bemutatni az olvasóknak. A Tutajjal a Csendes-óceánon és az Aku-Aku című könyve magyarul idáig hat kiadásban jelent meg. A trilógia harmadik része a Ra expedíciók, amely még érdekesebb és irodalmi szempontból érettebb írás, min-t az előző kettő. A Rán, a papi­rusznádból épült naphajón át­kelt az Atlanti-óceánon, hogy felderítse, létezhetett-e kulturá­lis kapcsolat az ősi Egyiptom és a közép-amerikai indiánok között. A kalandokban s nem mindennapi izgalmakban bővel­kedő regény emlékezetes él­ményt szerez minden olvasójá­nak. Hasonlóan érdekfeszítő ol­vasmány Josephine Scarr Nők hatezres csúcsokon, című úti­kalandja is, amely néhány me­rész nő bátor elhatározását kö­veti nyomon. A krimi-kedvelők ezúttal V. Erben Holttest a füg­göny mögött című detektívre- gényt vásárolhatják meg. Nem­csak a fiatal olvasóknak, de el­sősorban nekik szól Takács Ti­bor Klapka katonái című törté­nelmi regénye, amely a legen­dás hírű Klapka György alak­ját, harcait, Komárom várának hősi helytállását eleveníti fel. Gyermekek és felnőttek minden bizonnyal nagy szeretettel és érdeklődéssel lapozzák fel a Walt Disney című könyvet, amely a világhírű mesefilmek alkotójának életútját követi nyomon. —y—f Miloš Axman szobrászművész e napokban fejezte ba „Ifjúság“ című művének utolsó munkála­tait. A 2,8 m magas szobrot a Delhiben megrendezendő III. ázsiai őszi naqi/vásár csehszlo­vák pavilonja előtt állítják majd fel. (Felvétel: E. Bican — ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom