Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám, kedd
Lapunk szombati számában Irányelvek, Jeltételek, eredmények címmel közöltük cikkünk bevezető részét, mely foglalkozott a nyugati sajtóvisszhanggal, a Komplex Program realizásának feltételeivel és az első eredményekkel. Dr. LADISLAV BALCAR, a KGST-titkárság dolgozójának cikkét — a Rudé právo alapján — rövidített formában közöljük. A KGST új szervei A Komplex Program realizálása szerkezeti és szervezési módosítások egész sorát tette szükségessé, ezért jöttek létre azok az új szervek, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a nemzetközi szocialista integráció fejlődéséhez. Elsősorban említést kell tennünk két újonnan megalakult bizottságról: — A tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködést irányító bizottság fő feladata, hogy a népgazdasági tervek koordinációjában érvényre juttassa a sokoldalú nemzetközi együttműködés fő feladatainak elsődleges megoldását, és ezzel egyidőben javaslatokat dolgozzon ki ezek leghatékonyabb realizálására. Az említett bizottság megalakításával a tervező tevékenység egy új, magasabb stádiumba jut és ezzel kétségkívül hozzájárni a KGST tagállamok népgazdasági egységeinek szorosabb és hatékonyabb együttműködéséhez. — A tudományos-műszaki együttműködést irányító bizottság feladata biztosítani a Komplex Program tudományos kérdéseinek megoldását és a tagállamok műszaki potenciáljának sokoldalú felhasználását, rzzel hozzájárulni a műszaki fejlődés meggyorsításához a nemzetközi munkamegosztás, a koordináció, a gyártásszakosítás és a műszaki feladatok közös realizálása alapján. A Komplex Program és a Nemzetközi Bankok A Komplex Program realizálásában fontos szerepet tölt be ,i Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, amelynek feladata nemcsak a bankműveletek folyamatos lebonyolítása, az anyagi eszközök legracionálisabb felhasználásának biztosítása és ezek körforgásának meggyorsítása, hanem a hitelek és kamatok szerepének növelése annak érdekében, hogy a hitelrendszer hozzájáruljon a tagországok kölcsönös kereskedelmi kötelezettségeinek teljesítéséhez. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank aktív tevékenységét az 1971-ben elért eredmények alapján ítélhetjük A KGST tagállamainak Komplex Programja II. Ä feladatok megvalósításán a sor meg. Az előzetes .adatok szerint a Nemzetközi Bankoif keresztül megvalósított szállítások és elvégzett feladatok értéke meghaladja a 40 millió átszámítási rubelt. Ez az összeg tíz százalékkal magasabb mint az előző évben, és a bank által nyújtott hitelek mennyisége is negyven százalékkal növekedett. 1971-ben kezdte el működését a Nemzetközi Beruházási Bank. Közvetlen a megalakulása után a bank tanácsa jóváhagyta az első, Magyar- és Lengyelországnak nyújtandó hiteleket. Az egész mennyiségből (45 millió átszámítási rubel) Magyarországnak 30 milliót utaltak a fő vasúti vonalak villamosítására és Diesel-mozdonyok vásárlására. Ennek köszönhető, hogy Magyarország már most megvalósíthatja az állami vasutak mozdonyparkjának bővítését. Az említett hitelből szélesítik és modernizálják az Ikarus üzemet is. Lengyelország 15 millió rubelt kap finommechanikai üzem fejlesztésére és egy villanymotorokat gyártó üzem építésére. 1971 novemberében a Nemzetközi Beruházási Bank jóváhagyta azoknak a fontos építkezéseknek a sorrendjét, amelyekre 1972-ben hitelt nyújt. Ezek közül ötöt Csehszlovákiában, az NDK-ban, Romániában és a Lengyel Népköztársaságban valósítanak meg. A szerződésekbe foglalt hitelek visszafizetési határidejét az építkezések jellege szerint határozzák meg, 3—12 éves időtartamban. Az említett akciókra folyósított anyagi eszközök összege 107 millió rubel, ennek 2/3-át transzferábilis rubel formájában, 1/3-át pedig szabadon át- -váltható valutában utalják át. Valamennyi, a Nemzetközi Beruházási Bank által nyújtott, hitel feltétele, hogy a segítségével létrehozott új termelési kapacitások termékei a KGST piacára kerülnek. A Nemzetközi Beruházási Bank működése első évének eredményei mutatják, hogy a Komplex Program által meghatározott feladatok teljesítésében milyen fontos szerepet tölt be, különös tekintettel a szocialista munkamegosztás és a gyártásszakosítás folyamatának meggyorsítására. A tervező tevékenység tökéletesítése A Komplex Program feladatai teljesítésének első lépései és tapasztalatai alátámasztják Leonyid Brezsnyev elvtársnak az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott szavait: „a szocialista országok gazdasági integrációja egy ineriíben új, összetett folyamat, szükségessé teszi a feladatok racionális megoldását, valamennyi egyiittmű- ködu ország népgazdasági érdekének figyelembe vételével, felhasználva a tudomány és technika legújabb vívmányait a termelésben“. A nemzetközi szocialista integráció helyes megvalósítása szempontjából rendkívül fontosak ezek az elvek, és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket ez évben sem, amikor sor kerül a Komplex Program részlet- kérdéseinek konkrét kivitelezésére. 1972-ben a KGST-tagállamok nagy figyelmet fordítanak a szocialista tervezés általános folyamatának kezdeti szakaszára a prognosztizálásra. Az elmúlt évektől eltérően a prognóziskészítés nemcsak a termelés legfontosabb ágazatait érinti. A KGST-tagállamok 1971-ben kidolgozták az előrejelzés területén megvalósuló munkák megszervezését és módszereit. Ezeknek az elveknek alapján a KGST állandó bizottságai kiválasztották azokat a témaköröket, amelyekben e téren az együttműködés megvalósulhat. A prognózisok kidolgozását 1973-ra kell befejezni, hogy eredményeiket fel lehessen használni az 1976—1980-as ötéves tervek koordinálására. A tervezés két fázisa, az előrejelzés és a koordináció, kiegészítve a gazdaságpolitika kérdéseit érintő konzultációkkal a tervező tevékenységnek egy olyan célszerű rendszerét alkotja, amely hozzájárul a tervezés magasabb színvonalához. A közeljövő feladatai A KGST-tagállamok az 1972- es év folyamán szorosan együttműködnek a nyersanyagbázisuk fejlesztési irányának kidolgozásában és nyersanyagszükségletük megállapításában. Hazánk számára rendkívül fontos ennek a feladatnak a megoldása, mert csak így lehet iparunk számára biztosítani a kellő nyersanyagmennyiséget és villanyenergiát, a további fejlődés döntő tényezőit. A KGST XXV. ülésszaka megerősítette azt a már eddig is érvényben levő szabályt, amely szabad döntést biztosít valamennyi tagállam számára a szocialista integráció folyamatában megvalósuló közös akciók részvételét illetően. Ezek az akciók a sokoldalú együttműködés egyik fontos formáját jelentik, hozzásegítenek a KGST- tagállamok népgazdaságainak szoros összekapcsolásához a gyártásszakosítás és a kooperáció alapján. A kohászaiban közös beruházások segítségével szélesítik a Szovjetunió és Bulgária egyes ferroötvözeteket előállító vállalatait, Lengyel- ország réz-, nikkeltermelését. A közeljövő egyik fő feladata lesz, egy, az érdekelt országok által a Szovjetunióban felépítendő kohászati kombinát terveinek kidolgozása. A vaskohászat terén .feldolgozásra kerülnek az együttműködés hosszú távú fejlesztésének főbb koncepciói és az ebből eredő gyártásszakosítási és kooperációs javaslatok, elsősorban olyan hengereltáru és cső- fajtákra vonatkozóan, amelyeknél a KGST tagállamok szükségleteinek kielégítése új kapacitások létesítését teszi szükségessé. Ebben az évben a gépiparra is rendkívül igényes feladatok várnak. Sor kerül a bányászati berendezések fejlesztésének műszaki és gazdasági elemzési és gyártásfejlesztési prognózisainak kidolgozására. Nagy figyelmet fordítanak a gépipari termelés szakosítására és kooperációjára. A tudomány és technika terén a KGST-tagállamok kölcsönös konzultációk rendszeres folytatását kezdik meg a tudományos-műszaki együttműködés alapvető kérdéseiről, javaslatokat tesznek új koordinációs központok megalakítására a tudományos együttműködés különböző ágaiban, mint például a biológiai és orvosi berendezések gyártásában. A már megr kötött, vagy előkészített egyezmények 34 koordinációs központ létrehozásával számolnak. Az építőipar terén folytatják az alapvető építőanyagok gyártásának fejlesztését, nem hagyva figyelmen kívül a gyártás modernizálását, automatizálását, az irányítás és szervezés színvonalának emelését. A KGST-tagállamok továbbra is nagy figyelmet fordítanak a valutáris-pénziigyi kapcsolatok tanulmányozására. Úgy vé^ lik, hogy ezeknek aktívabb szerepet kell játszaniuk a tervszerű gazdasági együttműködés további megerősítésében és fejlesztésében. A KGST valamennyi tagállar mának érdeke, az átszámítási rubel szerepének megszilárdítása, abból a célból, hogy betöltse a nemzetközi szocialista valuta alapvető funkcióit (értékmérő. fizetési és felhalmozási eszköz). Kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a kollektív valuta a KGST-tagállamok nemzeti valutáira történő átválthatóságának és a nemzeti valuták kölcsönös átvált- hatóságának bevezetéséhez szükségesek. Ennek a feladatnak az elvégzése természete* sen hosszabb időt igényel, mert ezt a problémát nem lehet csupán a valutáris-pénziigyi kapcsolatokra korlátozni. A Komplex Program ez évi feladatainak ez a távolról sem teljes felsorolása is mutatja, milyen komoly és összetett problémák megoldása vár a KGST-tagállamok népgazdasági egységeire 1972-ben, ezen belül Csehszlovákia gazdasági életére is. Ezért a csehszlovák kormány a múlt év novemberében határozatot fogadott el a Komplex Program Csehszlo> vákiát érintő feladatainak fel» dolgozására és biztosítására. A Traktoexport szovjet külkereskedelmi vállalat a világ 62 országába évente több mint 30 000 traktort szállít. Felvételünk a pav- lodari traktorgyárban készült, ahol negyedik éve gyártják a „Kazahsztán“ védjegyű traktorokat. (ČSTK—APN felvétel) KLOSS KAPITÁNY KALANDOS TÖRTÉNETE A vendégek akkor érkeztek, amikor befejezték a reggelit, fan ceremóniásan vezette be őket a szalonba. — Majewski úr Edward úrral megérkezett — jelentette az ajtóban megállva. Kloss észrevette, hogy Edward, a huszonhat, huszonhét éves, csinos, barna arcú, bajuszos férfi, fényes magas szárú csizmában, először Zosiát üdvözölte, sőt megcsókolták egymást. Ez tehát azt jelenti, hogy hivatalosan is menyasz- szonya, különben nehéz elképzelni, hogy Przetocki elnéző lett volna unokájával szemben. Az idősebbik, a sovány, magas, hajlott hátú, dús ősz hajú, vadászruhába öltözött férfi nem titkolta Kloss jelenléte miatti meglepetését. — Hívatlan vendép — tárta szét kar-. ját Przetocki. — Néhány nappal ezelőtt beszállásolta magát és nem is gondol arra, hogy kimozduljon. De nem veszedelmes. Egy szót sem ért lengyelül. A vadászruhás feddöen pillantott Zo- siára, aki valamit mondani akart. Feltartott kezekkel félbeszakította. Ha Kloss eddig semmit sem vett volna észre, ez a mozdulat nem kerülhette volna el a vak figyelmét sem. A vadászöltöny majdnem egyenruha volt. Tiszt, méghozzá magas rangú — állapította meg Kloss — és Zosiával szolgálati viszony köti össze. Fordította: Bába Mihály — Később — mondta Majewski. Marta új terítékeket hozott, a vendégek asztalhoz ültek, és Edward, aki már befejezte suttogását Zosiával, hosz- szán, kutatóan nézett Klossra. A beszélgetés döcögött. A német tiszt jelenléte jeges zuhanyként hatott rájuk. Kloss lassan kenegette a vajat a kenyérre, s igyekezett minél többet meghallani és megfigyelni, mivel minden jel arra mutatott, hogy Majewski urat (arról, hogy első benyomása helyes volt, Kloss néhány pillanat múlva meggyőződhetett, amikor Przetocki Majewskinek nyújtva a cukrot, megkérdezte: „A lovaskapitány úr már vett cukrot?“ így tehát már ismerte tiszti rangját isj nem lehet olyan könnyen meggyőzni, hogy a német tiszt jelenléte ebben a házban teljesen véletlen és hogy ez a tiszt egyetlen szót sem tud lengyelül. Przetocki hosszan mesélt Przeminski ügyvédről, folanta apjáról s kérte a lányt, hogy igazolja állításait, jolanta ennek lelkesedés nélkül eleget is- tett. Láthatóan ideges volt — biztosan únta az öreg fecsegését. folanta, mintha valamire várna. Éberen figyelt, ugyanakkor a szokásosnál hűvösebb volt, mint egy maneken. — Tadeusz úr, tudja ön, hogy Wegor- zewski nősül? — kérdezte Majewski, amikor végre szóhoz jutott. — Wegorzewski? Uram, teremtőm — az öreg szinte kapkodta a levegőt meglepetésében. — Öt esztendővei idősebb tőlem! Csak nem fiatal lányt vesz feleségül? — Özvegyet. A negyedik X-et már átlépte, de még elég csinos. — Megengedi kegyelmed, hogy kita láljatn? Konopacka? — A gróf úr, mint mindig, fején ta lálta a szöget. — Konopackit, áldott legyen az emléke, jól ismertem. Az ő birtoka az enyémmel határos. —■ Szenátort feje volt. — Ugyan — ellenkezett az öreg. — Becsületes ember volt, az igaz, de ostoba. Emlékszem, egyszer együtt jöttek látogatóba, egy évvel a háború előtt. Amikor eltávoztak, megparancsoltam Iannak, hogy minden ablakot nyisson ki a kastélyban, hogy kiszellőztessek __ Klo ss csaknem fulladozót. Przetocki megjegyzése olyan váratlan és találó volt, hogy csaknem elárulta — érti a beszélgetést. Szerencsére az öreg szavai láthatóan érzékenyen érintették Ma- jewskit, mert felugrott. — Tadeusz úr! Przetocki így sietett Kloss segítségére. Majewski lovaskapitány azonban Kloss jelenlététől bizonytalan lett és leült. — ló, jó, rendben van, nem akarták nekem akkor elhinni, pedig mondtam! — De minek most ezt emlegetni? — kérdezte Majewski. — Miért kell visz- szatérni ehhez az esethez? — Okos lengyel a kár után... — folytatta Przetocki. — Pedig ... — Felesleges a régi veszekedéseket felidézni — jegyezte meg Majewski engedékenyen. — Régi, nem régi... hát négy évvel ezelőtt még ki fenyegetett meg engem a lengyel fasisztákkal? Oroszország olyan, amilyen, bolsevista vagy nem bolsevista, de mégis csak Oroszország. Ha valaki akkor rám hallgatott volna, ez most nem lenne itt — tekintett Klossra, aki úgy tett, mintha nagyon el lelt volna foglalva a kávétöltéssel, nehogy egy csepp is a teritőre csöppenjen. — Nagyapa — szólt közbe könyörqön Zosia — még megértheti, hogy róla van szó-. — Te, gyermekem, ne avatkozz olyan dologba, amihez nem értesz — szórta dühének maradványait unokájára. Lassan megnyugodott, biztosan megértette a különös helyzetet. Bólogatott, amikor Majewski a lótenyésztésről kezdett beszélni. Az asztal másik végén az Edwardnak nevezett férfi jolantához hajolt. — Nem játszott ön a háború előtt a Frascatti teniszpályán? — Azt gondolja, hogy igen és állandóan? Biztosan nem, talán1 egyszer vagy kétszer. Különben erre sem mernék megesküdni. Alig ismerem Varsót. A Frascatti pálya volt? Miért kérdezi? — Mintha ismerném valahonnan. Olyan arca van, amit nem felejt el könnyen az ember. — Bók? — kérdezte Iolanta és Zo- siahoz fordult: — Ez a te Edwardod nagyon nagy bókoló. Kloss figyelmesen nézett erre a párra. jolanta mosolygott, de ez a mosoly csak a száj mosolya volt, a szemek nem vettek részt benne. Szeme hideg, komoly volt, Edward is olyan ember benyomását keltette, aki komédiázik. Kérdései feltevéséből valami felderengett Klossban. (Folytatjuk.) 1972. VII. 11. 4 Andrzej Zbych:
