Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

A BALESETEK MEGKÁROSÍTJÁK N ÉPGAZDASÁGUNKAT Elgondolkoztató tények a helyi építőipari vállalatoknál történt balesetekkel kap­csolatban 0 Pezinokban és Prešovban nem csökkent a járási építőipari vállala­toknál a balesetek száma >0 A munkahelyeket nemcsak áprilisban kell ellenőrizni 0 A változást a versenytől és jutalmaktól várhatjuk A Pezinoki Járási Építőipari Vállalatban 1970-ben 39 munkabaleset történt, és en- iaek alapján 822 munkanap veszett el. 1971-ben is hasonló volt a balesetek és a le nem dolgo­zott munkanapok száma. A munkaba]esetek száma nem csökkent a Pre­šovi Járási Építőipari Vállalatban sem, ahol 1970- ben 34, 1971-ben pedig már 37 baleset történt. Ebben a vállalatban a munkabalesetek címén csak az 1971-es évben több mint 970 napot mulasztottak. A Prešovi Járási Építőipari vállalatban 32 munkabaleset kártalanításakor több mint 14 000 koronát fizettek ki. A regresszív kártalanítások száma a 33/65 Tgy. számú törvény szerint 7 volt, és 5580 koronát fizettek ki. Nagyobb kiadásai voltak a Pezinoki Járási Építőipari Vállalatnak, amely az 1971-es évben munkabalesetek kárta­lanítására 324 ezer koronát fizetett ki. Amint e két járási építőipari vállalat példá­ján látható, a munkabalesetek a termelés, a gazdálkodás terén nagy veszteséget jelentenek. A sérült személyeket az orvosok kezelték, gyó­gyították, és amikor nem dolgozhattak, keve­sebb volt a jövedelmük is. Egyszóval a munka­balesetek nem csupán a sérült személyeknek «koznak fájdalmat, megcsonkítják őket, veszé­lyeztetik egészségüket és életüket, hanem ugyanakkor a le nem dolgozott munkanapok megkárosítják népgazdaságunkat, közgazdasá­gunkat és ezáltal egész életszínvonalunkat. Ha felsorolnánk azokat a veszteségeket, ame­lyeket Szlovákia több mint 30 helyi építőipari vállalatában a munkabalesetek okoztak, akkor az említett veszteségek sokszorosan megnöve­kednének. Mindent meg kell tennünk, hogy ezekben a vállalatokban a balesetek száma lé­nyegesen csökkenjen. A termelés tervezői, az építővezetők, a mesterek, a csoportvezetők és a szocialista munkabrigádok kollektíváinak ve­zetői a szakszervezeti szervekkel karöltve biz­tosítsák az építkezéseken és munkahelyeken a legalapvetőbb feltételeket: a rendet, a tisztasá­got, az anyag helyes és biztonságos elraktáro zását, ügyeljenek arra, és ragaszkodjanak ah­hoz, hogy a dolgozók betartsák a biztonsági rendszabályokat, az egészségvédelem elveit és használják a védőöltönyöket és segédeszközö­ket. A balesetek számának a lehető legkisebbre való csökkentésénél nagy segítséget jelenthet­nek a munkabiztonsági őrségek, a balesetelhá­rítási előadások, a munkahelyek ellenőrzései — nem csupán áprilisban, az ellenőrzés hónap­jában, hanem más hónapokban is, a szükség szerint — továbbá a dolgozók orvosi felülvizs­gálatai és egyéb intézkedések. Például a Pezi­noki Járási Építőipari Vállalatban az elmúlt években szerzett szomorú tapasztalatok alapján az FSZM üzemi bizottsága és a gazdasági veze­tőség az idei év elején vállalatközi versenyt hirdetett A munkabaleset nélküli munkahely címért, s ezt a versenyt pénzjutalommal egészí­tette ki. Elhatározták továbbá, hogy jutalmat kap az a központ, amelyikben nem történik baleset, és ezt sokkal készségesebben nyújtják, mint a munkabalesetekért járó kártalanítási összegeket. MIKULÁŠ MAŤAŠEJE A közellenség nyomában Egy csepp vérből, minden kü­lönös berendezés nélkül, bárme­lyik klinika laboratóriumában felismerhetjük a rákot. Igaz, egyelőre csak a májrákot, de újabb kutatások alapján remél­hető, hogy ugyanez a módszer a rák minden fajtájának a nyo­mára vezethet. A rák (a szív és érbetegségek után) sorrend­ben a második számú közellen­ség. A védekezés kidolgozása az orvostudomány egyik legfon­tosabb feladata. A „HÍRNEK“ Szovjet kutatók megtalálták a a májrák „hírnökét“. Nem más ez, mint egy fehérje féle (az alpha-beta-protein „ABP“), ame­lyet a máj nyomban kiválaszt és a vérkeringésbe juttat. A kö­zelgő betegség hírnökét a vér­ben elfogni már nem jelent kü­lönösebb nehézséget. A fölfede­zés dr. G. I. Abelev és asszisz­tensei, S. D. Perova és N. I. Kramková (moszkvai Járvány­ügyi és Mikrobiológiai Intézet) továbbá Y. S. Tatarinov profesz- szor (asztraháni Egészségügyi Főiskola) kutatásainak eredmé­nye. Az új módszer egyszerű és biztosnak bizonyult. NEMZETKÖZI VIZSGÁLAT Az Egészségügyi Világszerve­zet által alapított Nemzetközi Rákkutató Intézet (Lyon) szé­les körű vizsgálatot rendelt el. Azokból az országokból, ame­lyeket a májrák leginkább sújt — Szenegál, Nigéria, Kenya, Uganda, Szingapúr és Jamaika — vérminták ezreit küldték Moszkvába, Asztrahánba és Pá­rizsba 1967 és 1969 között. Végül 1969-ben minden labo­ratórium beszámolt a tapaszta­latairól egy párizsi konferen­cián: egymástól függetlenül, mindannyian ugyanarra az eredményre jutottak és ez tel­jes mértékben igazolta a szov­jet módszer helyességét. CSATANYERÉS De felismerni a bajt még nem azonos az orvoslással. „A korai rákdiagnózis életet n^ent“ hangzott az 1971 áprili­sában megrendezett Egészség­ügyi Világnap jelszava. És ez nagyon időszerű jelszó! — Az elmúlt években ugrás­szerűen nőttek a rák kezelésé­ben elért eredmények — mond­ja dr. A. V. Csáki in, a Szov­jetunió Egészségügyi Miniszté­riumának főonkológusa. — Se­bészeti, röntgen és gyógysze­res beavatokzás kombinálásával alapvetően új helyzet alakult ki: bizonyos esetekben teljes gyógyulás is lehetséges. A rosszindulatú daganatok majd minden fajtáját befolyásolni tudjuk már. Nem mondom, hogy döntő győzelmet értünk el, de nyerhetünk csatákat a rák el­len, ha időben észrevesszük és késedelem nélkül energikusan ellentámadást indítunk. A mo­dern onkológia óriási felismeré­se volt, hogy a rákot általában más, makacsul elhúzódó bán- talmak (az úgynevezett „pretu- mor“) előzik meg. Ha ezeket elűzzük, útját álltuk a ráknak. Ebből a szempontból még in­kább fokozódik a szűrővizsgá­latok jelentősége. A Szovjetunió­ban évente hatvanmillió embert vizsgálunk meg.“ (APN) EMBER A TÁRGYAK MÖGÖTT Lépten-nyomon hallhatunk ilyen kijelentéseket: „Meg kell élesíteni a zsilettet“, „megőrjít ez a wurlitzer“, „heverj ide a rekamiéra“. Ilyenkor ritkán gon­dolunk arra, hogy tulajdonkép­pen emberek nevét mondtuk ki. Monsieur Gilette ugyanis nem más, mint egy francia, Mr. Wur­litzer pedig egy amerikai gyá­ros. Madame Recamier viszont egy híres francia szépség volt, aki attól lett halhatatlan, hogy támlás fekvőhelyet csináltatott magának. A zsilettnél veszedel­mesebb guillotine is egy fran­cia személy nevét őrzi, a nyak- tilót feltaláló J. Guilottin fran­cia orvosát. A mannlichert egy Mannlicher nevű osztrák mér­nök találta fel, a colt és brow­ning nevű lőszerszámokat pe­dig egy amerikai gyárosról, il­letve feltalálóról nevezik így. Julius Caesar a névadója min­den későbbi „császárnak“, a bédekkereket viszont egy lip­csei könyvkiadóról Carl Baedec- kerről nevezik így. A hírhedt Bed ó-rendszert Bedeaux francia mérnök találta ki, s nem di­csőbb az írországi angol jó­szágkormányzó, Ch. C. Boycott sem, akinek kíméletlen mód­szerei miatt a környék napszá­mosai nem vállalták birtokán a munkát — tehát „bojkottálták“. Köztudomású, hogy a lincselés névadója Linch amerikai bíró volt. Az ohm és watt mértékegysé­gek Ohm német fizikus, illetve Watt angol mérnök szellemi ter­mékei, így joggal viselik az ő nevüket, A filippika, vagyis az éleshangú, támadó szónoklat az első filippika címzettjétől, Fü- löp makedón királytól kapta a nevét. A nikotin névadója Jean Nicot francia diplomata volt, a kardán nevű autóalkatrész pe­dig Cardano olasz feltaláló ne­vét örökítette meg. A magyar „ripacs“ sző név­adója a Ripacs nevű színész Szigligeti Csókon szerzett vőle­gény c. darabjában domborított egy szerepet, a jelek szerint nagyon rosszul. Végül pedig „fukar“ szavunk a izívtelen bankárcsaládra, a Fuggerekre emlékeztet. (MTI) A PÓTOLHATATLAN VÍZ A városok, az ipar, a mező- gazdaság és az energiatermelés vízellátására ma a világon éven­te több mint 600 köbkilométer vizet vesznek igénybe a fo­lyók és a földalatti vízgyűjtők vízkészletéből. Ez nem több, mint a világ állandó vízmennyi­ségének 2,5 százaléka, amely­ből 150 köbkilométernyit telje­sen elhasználnak. Ügy tűnik, hogy ilyen elenyészően csekély vízfelhasználás mellett nem fe­nyeget a vízkészletek kimerülé­sének a veszélye. A fennmaradó 450 köbkilomé- ternyi szennyvíz semlegesítésé­re azonban kb. 6000 köbkilomé­ter tiszta folyóvizet kell fel­használni, ez pedig már az ál­landó vízkészletnek csaknem 40 százalékát teszi ki. Ha figye­lembe vesszük, hogy a népes­ség és az ipar nem oszlik el egyenletesen a földön, akkor nyilvánvaló, hogy miért merül­nek ki a folyóvíz-készletek a legnépesebb körzetekben. Ezért olyan javaslatok szület­tek, hogy sótalanítani kpll a tengervizet, fel kell használni a föld alatt mélyen rejtőző vi­zeket és Grönland gleccsereit. A másik lehetőség: a szennyvi­zek mesterséges megtisztítása, miáltal jelentősen csökkenne a folyók és a tavak szennyeződé­se. A szennyvizek mesterséges tisztítására alkalmazott módsze­rek fejlődése azonban elmarad a szennyvízmennyiség növeke­désétől és szennyezettségi foká­tól. Az általában alkalmazott módszerek tehát minden jelen­tős erőfeszítés ellenére sem old­ják meg a problémát, csak el­odázzák azt a pillanatot, ami­kor a vízkészletek minőségi ki­merülése végül is válsághoz ve­zethet. A Szovjet Tudományos Akadé­mia Földrajzi Intézetében meg­állapították, hogy a szennyvi­zek semlegesítésére kb. 30 év múlva a föld folyóinak teljes tlsztavíz-készletét fel kell majd használni. Ez a feltevés az ösz- szes szennyvíz megtisztítására vonatkozik, bár a mainál fejlet­tebb módszerekkel. lA mai feltételek között a leg­inkább ésszerű és leghatéko­nyabb eljárás az, ha megszün­tetjük a szennyvizeknek a fo­lyókba és vízgyűjtőkbe vezeté­sét, és e szennyvizeket különbö­ző célokra másodlagosan ismét felhasználjuk. Első pillantásra ez a cél irreálisnak látszik. Csakugyan, hová tegyük a solc- milliárd köbméternyi szennyvi­zet? Ez azonban célirányos intéz­kedések együttes alkalmazásá­val teljesen megvalósítható. A városi szennyvizek egy részét például megtisztítás után olyan üzemek vízellátására lehet fel­használni, amelyek nem igé­nyelnek „steril“ vizet. A víz- tisztítás költségei az iparban és az energiatermelésben meg­térülnek, hiszen a szennyvíz másodlagos felhasználása sok­szor olcsóbb, mint a tiszta ví­zé. A városi csatornahálózaton lefolyó vizet célszerű a mező- gazdaságban öntözésre használ­ni, mert a talajban végbe megy teljes megtisztulásuk. Ez sokkal hatékonyabb, mint a folyók ön­tisztulási képessége. Moszkva és Kijev környékén, valamint más szovjet városok körül már több tízezer hektár­nyi ily módon öntözött föld van. Egészségügyi szempontból leg­célszerűbb ezeken túlnyomóan takarmánynövényeket termesz- tenL Ez az öntözéses gazdálko­dás igen rentábilis: a legdrá­gább csővezetékes öntözőrend­szer létesítése is 3—4 év alatt megtérül. A szennyvizekkel való öntö­zés problémáját gyakorlatilag mind egészségügyi, mind mező­gazdasági, műszaki és közgaz­dasági szempontból megoldot­ták. Meg kell végül említeni a földalatti víztárolók létesítésé­nek a problémáját. Ezek bizto­sítják leginkább a víz megtisz­tulását. Előnyös ez azért is, mert nem jár nagy területek elárasztásával és megóvja a vi­zet az elpárolgástól. Ha a szennyvizeket többé nem vezetik a folyókba, akkor ezek nagyon hosszú Ideig tisz­ták maradnak és alkalmasak bármilyen célú felhasználásra. Szerencsére ma már megválto­zott az a felfogás, hogy a víz a természet kimeríthetetlen ajándéka. Ha a víz körforgásá­ban nem történnek kedvezőtlen változások, a vízkészletek örök­ké szolgálhatják az emberisé­get. De a víz ma már olyan nyersanyag, ami gondosabb bá­násmódot igényel, mint bármi más, hiszen semmivel sem pó­tolható. (APN) Zöldellő emlékmű A szovjet népek életének ne­vezetes napját, a Szovjetunió megalakulásának 50. évforduló­ját (1972. december 30.) 50 millió fa elültetésével ünnepük meg Grúzia erdészei és kerté­szei. Üj gyümölcsösöket, cit« rusligeteket, erdősávokat tele­pítenek; ez utóbbiak védik majd a talajt az eróziótól. A telepítés kiterjed az új állat- tenyésztés és baromfitenyésztő gazdaságok területére. A Feke­te-tenger partvidékének üdülő­helyeire is, de nem maradnak ki az öntözőcsatornák partjai és az utak szegélyei sem. A grúz erdészek részt vesznek egy jelképes jelentőségű mun­kában: a Lenin szülővárosában, Uljanovszkban létesülő park, a Szovjet Népek Barátsága Park­jának, a „zöldellő emlékmű­nek“ létrehozásában is. (APN) ■ A bratislavai Mezőgazdasági Építkezések nemzeti vállalat 01-es számú építőipar) vállalata — Bra­tislava, Stará Vajnorská cesta — azonnal alkalmaz — hegesztőket magasnyomású cső­hálózat, szereléséhez (15 at­moszféráig), továbbá —. építésvezetőket és — mestereket. Lakásról gondoskodunk. Szükség esetén az egész család részére is tudunk lakást biztosí­tani. POĽNOHOSPODÄRSKL fcTAVBY v Bratislave, n. p. Stavebný závod 01 Stará Vajnorská cesta Bratislava ÜF-115 ■ A Dunajská Streda-i (Duna- szerdahely) Felvásárló Üzem fel­vesz azonnali belépéssel: a légi és alistáll részlegre — elektro­technikusokat, villanyszerelőket, géplakatosokat, munkásokat, a dunaszerdahelyi vasüzlet részé­re pedig egy bevásárlót. ÚF-112 ■ Eladó Zetor Super 50, gyártási év 1968, két pótkocsival. Ar meg­■ 35/157 középiskolai végzettsé­gű hajadon társaság hiányában megismerkedne inteligens, jó meg­jelenésű férfival. Jelige: Könyvel­jünk. Ú-802 ■ Középkorú férfi megismerkedne fiatal árva leánnyal 35 évig. Je­lige: Várandós. 0-817 ■ Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik elkísérték utol­só útjára drága halottunkat, Zsabka Norbertot a Dedina Mládeže-i te­metőbe. A gyászoló család. Ú -804 ■ Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak a rokonoknak, volt munkatársaknak, barátok­nak, ismerősöknek és az összes végtisztességtevőknek, akik 1972. június 8-án elkísérték utolsó út­jára drága halottunkat, felejthe­tetlen jó férjemet, fiunkat és vőn- ket Koósa Gusztávot a kampesai temetőbe, virágaikkal és részvé­tükkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0 803 «PRÖHÜtDETÉS \ ISMERKEDÉS I KÖSZÖNETNYÍLVANITAS ----- ••

Next

/
Oldalképek
Tartalom