Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-05 / 130. szám, hétfő

1972. VI. 5. A reprint szó szerinti fordí­tása újranyomás; annyit jelent: régi könyv új papíron. A Né­met Demokratikus Köztársaság lipcsei központi antikváriumá­ban azokat a régen kiárusított műveket, amelyekből már csak egyedi darabok vannak, s csak igen ritkán találhatók meg az antikváriumokban, de nagy a kereslet irántuk, lefényképezik (az eredeti mű minden egyes lapját) és azután újranyomtat­ják. A tudományos művekből rendszerint 300—400 példányt adnak ki, mert ez a példány­szám általában elegendő a ke­reslet fedezésére. Vannak azon­ban olyan művek — mint pl. a Hallei Lexikon —, amelyeket sokkal nagyobb példányszám­ban nyomtatnak ki, mert igen nagy az érdeklődés irántuk. A fénykép mechanikai eljá­rással történő újranyomás sok­kal könnyebb mint a könyv új kiadása. Ezenkívül megvan az az előnye is, hogy a reprint hí­ven tükrözi az eredeti mű kül­sejét is, s így nemcsak a tu­dósok, hanem a laikusok szá­mára is vonzóbb. Felmerült a kérdés, hogy a hagyományos antikvárium, a régi könyvekkel folytatott ke­reskedelem hanyatlóban van-e, sőt nincs többé jövője? Kérdé­sünkre Rudolf Vogel, a lipcsei Központi Antikvárium, vagy ahogy röviden nevezik, a „ZA“ (Zentralantikváriát) igazgatója határozottan nemet mond. „A régi könyvekkel folyta­tott kereskedelem forgalma nem csökkent. Igaz, hogy a ré­gi könyvek általánosságban már nem oly értékesek, mint valaha voltak. Ma elsősorban a régi tudományos művek iránt nyilvánul meg nagy érdeklődés. A második világháború alatt, amelynek folyamán számos pó­tolhatatlan, érték semmisült a meg. A háború után a reprint kiadványok fontossága ugrás­szerűen megnőtt. Ma a világ különböző részein 200—300 ilyen, a mi központi antikvá­riumunkhoz hasonló cég mű­ködik. Hasonló kockázattal dolgoznak, mint a többi könyv­kiadó vállalat. Ugyanis régi igazság az, hogy nem minden olyan mű arat reprintként fel­tétlenül sikert, ami iránt az antikváriumokban nagy a ke­reslet.“ Az NDK Központi Antikvá­riumának 1971. évi reprint ka­talógusa több mint 500 címet tartalmaz. Különféle történelmi és tudományos műveken kívül megtalálható itt a XIX. század második felében kiadott számos folyóirat gyűjteménye is. Fur­csaságként megemlíthető, hogy olyan folyóiratok is, amelyek tulajdonképpen alighogy meg­jelentek, már kifizetődőek az újranyomás szempontjából. Ilyen pl. a „Weimarer Báytra- ge“ című folyóiratnak 1950-től 1964-ig terjedő évfolyamai. E folyóirat 15 kötetes újranyo­mása jelenleg 850 márkába ke­rül — sokkal többe, mint amennyit az előfizetők az ere­deti füzetekért fizettek. Sok igényt kielégítenek azok a tematikai gyűjteményes kiad­ványok is, amelyek válogatáso­kat tartalmaznak az újranyo­másban megjeleni kötetek egyes részeiből. Régi folyóiratok és újságok eredeti példányainak össze­gyűjtése és teljes évfolyamok kötetbe foglalása fáradságos munka, sok türelmet igényel, de ugyanakkor kifizetődő is. Úgy tűnik könnyebb a könyvek­kel dolgozni. Könnyebb? Ha végigvándorolunk a lipcsei Thalstrasse könyvraktárain, amelyek nyolc egykori tánc­termet és a vásárváros még egy további épületét teljesen lefog­lalják — ha végig tekintünk az óriási könyvespolcokon, a mennyezetig érő könyvrakáso­kon nem merjük állítani, hogy ez a munka könnyű. A nagy antikváriumok mun­kamódszerei évszázadok óta alig változtak valamit. A könyv­moly minden szeretetére, a tu­dós szakismereteire, a jó irat­táros kiváló emlékezetére, a kutató kitartására és a keres­kedő szívósságára van szüksége annak, aki itt a könyvekkel zsúfolásig megtömött raktárhe­lyiségekben eredményes mun­kát akar végezni. A lipcsei Központi Antikvá­rium és az itt dolgozó mint­egy száz könyvszakértő mun­kássága azonban nem kereske­delmi célokat szolgál, hanem elsősorban a tudománynak tett felbecsülhetetlen szolgálatot. (NB1) etuknten^erícoit Sitt* X» vDlptťtn» tim« un utf lídj<n $Sjilofop$cn glotibo genannt, «nt ttli$( gcßdtt * • « £ijrijiían SBtlfjeim tft 9Mawi<M> Mw »<* ft tom JMsfr £ a fi c, M Cfcrifha» » í lt. Az 1781-ből származó diáklexi­kon eredetiként hat, pedig csak a reprintje látható a képen. Honvédelmi verseny Már hagyományosan Har­mónia volt a színhelye a Bratislava-vidéki járás má­sodik ciklusú iskolái honvé­delmi versenyének. A ver­senyzők hat kilométert fu­tottak, közben elméleti és gyakorlati felkészültségük­ről tettek tanúbizonyságot. Volt lövészet, kötélmászás, egészségügyi vizsga, teszt a közlekedési szabályok isme­retéről, gránátdobás távolba és célba, és még topográfiai kvíz is. A pontok, a másod­percek és a találatok össze­sítése után ez a sorrend ala­kult ki a 24 hattagú fiúcsa­pat között: győzött Harmó­nia (erdészeti iskola) Mod­ra (MMK) és Budmerice előtt. Nagyon szépen szere­peltek a Seneci (Szene) Ma­gyar Gimnázium dfákjai, akik a gimnáziumok közül a legelőkelőbb helyen végez­tek, megszerezték a negye­dik helyet. A szenciek Bár­dos, Zobor, Bakus, Koday, Polák és Kontsek összeállí­tású csapatát Szabó László és Kovács János tanár készí­tett elő. Nyolc lánycsapat mérte össze erejét. Az első helyet a pezinoki iparitanuló-iskola szerezte meg. MŰZES IMRE ELSŐDLEGES FELADATUNK A yfttig todomtinya papíron Látogatás az NDK lipcsei központi antikváriumában A raktárhelyiségekben tornyosodnak a rendezetlen, nyilvántar­tásba még nem vett könyvrakások. Interjú J. DROZD ezredessel, a Polgári Honvédelmi Szövetség Szövetségi Bizottságának alelnökével SZÓRAKOZNI IS SZERETNEK A malackyi kaszárnyában a közelmúltban rendezték meg a katonai ifjúsági alkotóversenyt. Az alkotóverseny kiállítási ré­szét az ezred klubhelyiségé­ben rendezték meg. így a ka­szárnya minden katonája meg­tekinthette az ügyes kezek ké­szítette alkotásokat. E hasznos versenynek kaszárnyánkban már többéves hagyománya van. Elmondhatjuk, hogy évről évre színvonalasabb, gazdagabb a tartalma. A kaszárnyái tárlat után a legjobb alkotások kerül­nek a polgári honvédelmi ala­kulatok versenyére és kiállítá­sára. A legsikerültebb alkotá­sokat kaszárnyánként egyéni­leg is díjazzák. Az ifjúsági alkotóverseny több kategóriában zajlott le. A művészi jellegű fotók kategó­riájának első helyezettje Pod- sedlý, második Kocák, harma­dik pedig Rečný közkatona lett. A grafikai alkotások, a festmények és a tusrajzok cso­portjában Nagy Géza nyerte el az első díjat. Kitűnő „művészi“ érzékkel és mondanivalóval át­szőtt festményei voltak Orosz és Cabadaj közkatonának. A technikai alkotások közül nagy sikert aratott egy fából készült szélmalom, amelynek vitorláját egy beépített elektro­motor hajtotta. Nagyon sok va­riációban készült éjjelilámpa­sorozat képezte még a kiállí­tás anyagát. Az ifjúsági alkotóverseny má­sik részét az „élő produkció“ képezte. Szavalásban első díjat Sklenka katona nyert. A zenei hangszerszólók kategóriájában Gašpír katona végzett az első helyen. A szólóénekesek cso­portjában Cabadaj Róbert vitte el a babért a „Cowboy ro­mánc“ és a „Good bye“ című saját szerzeményeivel. Az éne­keseket a Fiúk Zöldben nevű alakulati beat-zenekar kísérte. Ha már itt tartunk, bővebben szóljunk a zenekarról. Az ez­red SZISZ-szervezete mellett működik. A zenekar fellépése szerves rész, úgy is mondhat­nánk, magva az ifjúsági alkotó­verseny kaszárnyák közti der- byjének, amelyre június első napjaiban kerül sor Frýdek- Místekben. Reméljük, hogy kaszárnyánk­ban e versennyel és rendez­vénnyel nem az utolsó lehető­séget merítettük ki. Kezdemé­nyező és alkotómunkánkat a jövőben is nemes célokra, sike­res ifjúsági akciókra használ­juk ki. Mi katonák is fiatalok vagyunk, és kötelességeink tel­jesítése után szabad időnkben mi Is szeretünk szórakozni. MONCZ LÁSZLÚ szakaszvezető A Tartalékos Tisztek és Zász­lósok Szövetsége a Polgári Honvédelmi Szövetség egyik legfiatalabb szerve. 1964-ben alakult és 1969 óta a PHSZ ke­retén belül tevékenykedő szer­vezetté vált. A szövetség elsőd­leges feladata a politikai-neve­lő munka fejlesztése, a szocia­lista hazafiság és a proletár internacionalizmus szilárdítás^. • Konkrétan mit jelentenek a fent említett feladatok? — Annyit, hogy a Tartalékos Tisztek és Zászlósok Szövetsé­ge nemzeteink újkori, harcos hagyományainak hordozója le­gyen, és ennek alapján, vala­mint hazánk építésének szük­ségleteivel összhangban a CSKP honvédelmi politikájával egyet­értve gyarapítsa a tartalékos tisztek és zászlósok katonai, politikai, műszaki és szakmai ismereteit. Ez nemcsak a szö­vetség hatáskörére vonatkozik, hanem az egész Polgári Hon­védelmi Szövetségnek a társa­dalomra tett hatására is. • Ha például egy tartalékos tiszt, vagy zászlós a szövetség tagja akar lenni, hol jelentkez­het? A Polgári Honvédelmi Szövetség legközelebbi járási, vagy körzeti bizottságán. Ott vannak azok a szervezeti lánc­szemek, amelyek a Tartalékos Tisztek és Zászlósok Szövetsé­gének tagjait tömörítik. • Milyen tevékenységet fej­tenek ki a klubok? — Elsősorban a Nemzetvé­delmi Minisztérium követelmé­nyei alapján a helyi katonai parancsnoksággal, a helyőrsé­gekkel és katonai alakulatok­kal szoros együttműködésben hozzájárulnak a tartalékosok minden irányú felkészítéséhez. A tartalékos tisztek és zászló­sok klubjai szervezési és ká­derszempontból segítenek az iskolázások, megbeszélések és filmvetítések előkészítésében. • Több mint egy év telt el azóta, hogy a CSKP KB Elnök­sége határozatot fogadott el a honvédelmi nevelés egységes rendszeréről. Ez az okmány feladatokat tűz ki a Polgári Hon­védelmi Szövetség és a Tartalé­kos Tisztek és Zászlósok Szö­vetsége elé. Ezen a téren eddig milyen tevékenységet fejtettek ki? — A Polgári Honvédelmi Szö­vetség hazafias és honvédelmi szervezetként a CSKP XIV. kongresszusának határozatait a honvédelmi politika és a már említett határozatok terén dön­tőnek tartja tevékenysége ter­vezésénél. A honvédelmi neve­lés egységes rendszeréről szó­ló határozat adja az alapot a Polgári Honvédelmi Szövetség ötéves tervének és ez idei ter­vének kidolgozásában, mégpe­dig minden szakágazatban, te­hát a Tartalékos Tisztek és Zászlósok Szövetségében is. A határozat megvalósításakor elsődleges és lényeges feladat­nak tartjuk az eszmei politikai munka megjavítását. Ehhez számos önkéntes dol­gozóra, edzőre, oktatóra van szükségünk. • Ez alatt csak a Polgári Honvédelmi Szövetségben szer­vezett fiatalokat érti? — Figyelmünket nem csupán honvédelmi szervezetünk tag­jaira összpontosítjuk. Munkán­kat a szervezet keretén túl is fejleszteni fogjuk. Ehhez pél-^ dául úgy teremtjük meg a fel­tételeket, hogy egyezményeket kötünk a többi társadalmi szer­vezettel, valamint az Oktatás­ügyi Minisztériummal, a Bel­ügyminisztériummal és a Nem­zetvédelmi Minisztériummal. • A Polgári Honvédelmi Szö­vetség sikeres ténykedése első­sorban a hadsereg érdeke. Se­gít-« a hadsereg a PHSZ-nek? — A PHSZ számos feladatot közvetlenül hadseregünk érde­kében teljesít, legyen bár szó a tényleges katonák, vagy a tartalékosok előkészítéséről. A honvédelmi nevelés egységes rendszeréről szóló határozat megvalósítása érdekében meg­felelő munkarendszert szeret­nénk kialakítani a 15—19 éves fiatalok, vagyis a tényleges ka­tonai szolgálat előtti fiatalok körében végzendő munkál il­letően. Mindez hozzájárulna a tényleges katonák jobb előké­szítéséhez. Az itt felsorolt feladatokat a hadsereggel való együttműkö­dés nélkül nem tudnánk telje­síteni. / SZOLGÁLATBAN A DUNÁN (Z. Vlek felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom