Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó
A TARTALÉKOK FELTÁRÁSÁNA J A granulator, vagyis sajtológép végzi a legf tosabb munkát, a szali brikett sajtolását, mel szállítószalag juttat a csiba vagy a zsákoló^ 'ťľ ' %■ A gépsor egyik fontos szakasza a komponenseket adagoló berendezés. Itt kerül az abraktakarmány, a szalma és a melasz a keverő és szállító csigába. SZÖKSÉGMEGC VAGY TÁVLATI ELJÁRÁS csehországi Teplice hazánk egyik legrégibb fürdővárosa, mely iparáról és a sportrajongók körében labdarúgó csapatáról ismert. Legújabban az egyik csendes utcában meghúzódó járási mezőgazdasági társulás épülete vonzza ide a látogatókat az ország különböző vidékeiről, főleg amióta az EFSZ-ek VIII. kongresszusán Jaroslav Fábera, a közeli Bystričanyi Efsz gépesítője beszámolt a teplicei járásban alkalmazott új technológiai eljárásról, a sajtolt szalmabrikett gyártásáról és felhasználásáról a szarvasmarhák takarmányozásában. Az épületben Václav Fiedler, a társulás termelési igazgatóhelyettese, a szal- mabrikettezés lelkes kezdeményezője és megvalósítója fogadja az érdeklődőket. Fábera elvtárs felszólalása — melyet az Oj Szó május 16-i számában mi is közöltünk — sok mindent elárult már erről az új eljárásról. A hozzáértő emberek már a kongresszuson nagy jövőt jósoltak neki, s azóta is állandóan növekszik az érdeklődés az egyszerűnek és mégis izgalmasnak tűnő eljárás iránt. Engem is a kíváncsiság hozott el ebbe a távoleső járásba, s azt már itt tudtam meg, hogy a május 10-én- első ízben megrendezett „Nyitott ajtók napján“ több mint ötszáz látogatójuk volt a teplicei újítóknak, és legalább ennyit vártak a május 24 re tervezett második rendezvényre. Köny- nyen elképzelhetjük, mennyi gonddal jár egy ilyen rendezvény lebonyolítása itt, ahol az előadóterembe csupán százötven ember fér, s az érdeklődők százait autóbuszokkal szállítják a tett — a szalmabrikettezés színhelyére. Fiedler elvtárs irodájában gyakran cseng a telefon. Űjabb és újabb érdeklődők jelentkeznek. Az igazgatóhelyettes szinte már gépiesen mondja: — A szalmabrikettezést szeretnék látni? Kérem, legyen szerencsénk, a legközelebbi bemutatót május 24-én rendezzük meg, jelentkezzenek a társulás épületében pontosan kilenc órakor. Mindent megmagyarázunk és bemutatunk, csak kérjük az időpont pontos betartását... Ez magukra természetesen nem vonatkozik — fordul felém Fiedler elvtárs — önöket Szlovákiából a bemutató napokon kívül is bármikor szívesen látjuk. — Akkor hát engedje meg, hogy rögtön szaván is fogjam. Lapunk olvasóit főleg az eljárás technikai és gazdasági szempontjai érdeklik. Ezekre a kérdésekre szeretnék részletesebb magyarázatot kapni. — Szívesen állok rendelkezésükre. Talán azzal kezdeném, hogy a sajtolt szalmabrikett gyártásában mintegy féléves tapasztalattal rendelkezünk, s eddig kevés híján 20 000 q brikettet állítottunk elő. Azt azonban még magam sem tudom megítélni, hogy szükségmegoldásról, vagy pedig távlati eljárásról van-e szó. Erre csak a további fejlődés adhat választ. A szalmabrikettezés gondolatára egyébként az NDK-ból származó forrólevegős szárítóban előállított száraztakarmány sajtolásánál szerzett tapasztalatok vezettek. A takarmányok sajtolásához a Pardubicei Malomipari Gépgyárban gyártott granulátort használtuk. A granulátor eredeti küldetése az volt, hogy a hegyvidéki körzetekben kitermelt pillangós és jó minőségű réti szénát a BS-6-os szárítóban megtörtént szárítás után koncentrált állapotba hozzuk, hogy azt könnyen a nagyobb szarvasmarha-állománnyal rendelkező sík vidéki üzemekbe szállíthassuk. A tavalyi szárazság következtében azonban 30—40 %-kal kevesebb takarmány termett, s akkor született meg a gondolat, hogy a hiányt szalmával pótolhatnánk. Tapasztalatból tudjuk, milyen problémákkal járnak a szalmaízesítés különböző módszerei, milyen sok kétkezi munkát igényel mind a fermentálás, mind az etetés. Azt is feltételezhettük, hogy a sajtológép kivezető nyílásánál keletkező 400—500 atmoszféra nyomás és a 100 C° hő következtében a szalma sejtfalai felbomlanak és az állatok emésztőszerveiben lényegesen több energia szabadulhat fel belőlük. Feltételezéseinket a gyakorlat is igazolta. Az első kísérleteket a Lahošťi Állami Gazdaság moldavai részlegén a BS-6-os szárítóban végeztük. A G 600-as granulátor, melyben a matrica és a nyomófej is cserélhető, jobban bevált, mint a szárítóhoz tartozó berendezés és olcsóbb is annál. A komponensek keverésére és szállítására először malomipari szállítócsigát használtunk, ezt később nagyobb teljesítményű 6 méteres DŠZ 320-as takarmányszállító csigával cseréltük fel, ami egyébként ugyancsak a Malomipari Gépgyár terméke. A 2 mm átmérőjű takarmánybrikettet nem kellett külön lehűteni, mert a szállítószalagon haladva részben lehűl, közvetlenül a kocsiba hull, eseteg zsákolható. Január elején további két granuláló gépsort helyeztünk üzembe a Bílinai Állami Gazdaságban, mindkettőt a MGF-OB típusú Magyarországról importált szárítóban. A szárító gépsorait csaknem teljesen kihasználjuk, a szalmát 50—75 %-os szárazanyag-tartalomról 80—90 százalékosra szárítjuk, így a melasz jobban átjárja a -szalma rostjait, a takarmány ízesebb és kompaktabb, s hosszabb ideig raktározható. A sajtológép teljesítménye a szecska hosszúságától függ. Legjobb a 3—5 cm hosszúságú, bár a granulátor 15 centiméteres szecskát is fel tud dolgozni, de lényegesen kisebb teljesítménnyel. A szecska hosszúságától függően a granulátor óránkénti teljesítménye elég széles határok, 5 és 22 q között mozog. Általában a 10—15 mázsás óránkénti teljesítménnyel elégedettek lehettünk. A szalma szecskázásánál legjobban bevált a pelhrimovi Agrostrojban gyártott RVS 130-as stabil szecskázó, melynek teljesítménye összhangban van a sajtológép teljesítményével. A kazlaknál, ahol nincs villanyáram, a traktormeghajtású SP 152-es függesztett szecskázó is alkalmazható, bár a szecska minősége (E—15 cm] rosszabb, ami tehát csökkenti a granulátor teljesítményét. A szalmabrikett gyártásánál a szárítóban szerzett tapasztalatok arra mutattak, hogy a granuláló gépsor szárító nélkül is alkalmazható. Ilyen gépsort a Teplicei ÁG kladrubyi részlegén, valamint a Pfedlicei ÁG Fehlovicei részlegén állítottak össze. A tapasztalatok szerint az előszárítás nélküli eljárás teljesítménye az előbbivel azonos, a kisebb szárazanyag-tartalom miatt azonban a felhalmozott brikett tárolása 5—10 napnál tovább nem ajánlatos. Azt is megemlíthetem, hogy megpróbáltuk a szalmabrikett gyártását komlószárítóban is, melynek a teljesítménye nagyobb és biztonságosabb, mint a dobszárítóké, itt azonban célszerűbb lesz az előkészítésben levő G-700-as granulátor alkalmazása, melynek átlagos óránkénti teljesítménye 25—30 mázsa, ami körülbelül 300 szarvasmarha számára elegendő. Tudomásom szerint a mosti járásban a havraní cukorgyárban júniusban szintén üzembe he lyeznek egy granuláló gépsort, ott bizonyára újabb tapasztalatokat szereznek. — És milyen tapasztalataik vannak a szalmabrikett hasznosítása, a takarmányozás terén? — Mint már mondottam, a szalmabrikett gyártásának és etetésének gondolata kényszer- megoldásból született. A Teplicei Állami Gazdaság malhosticei részlegén egy nagy kapacitású szarvasmarha-hizlaldát éppen a tavalyi szárazságtól sújtott évben helyeztünk üzembe. A takarmányalapot az eredeti elgondolás szerint nagy szárazanyag-tartalmú kukoricasiló képezte volna. A betakarított mennyiség körülbelül áprilisig lett volna elegendő. Ügy oldottuk meg a problémát, hogy az eredetileg tervezett 21 kg silótakarmány helyett naponta 7 kg szalmabrikeittet és 7 kg kukoricasilót etettünk fel, egyelőre 760 állattal, melyek átlagos súlya 300 kg volt. A ’rendszeresen végzett ellenőrző mérések naponta 0,80—1,20 kilogrammos súlygyarapodást mutattak ki, de esetenként 1,50 kilogrammot is elért a napi súlytöbblet. Az átlagos napi súlygyarapodás 0,94 kg volt. A vágóhídi vizsgálatok emellett lényegesen jobb izomzatot, mix nyivel kevesebb vesezsírt, tel lési arányt állapítottak meg gének pontos értékelését a s: időn belül elvégzik. Ha me; az értékes koncentrált takarn ge 1 kg súlygyarapodáshoz ; kilogrammot, az eredmény sz a felismerés arra enged köve kényszermegoldásból végül is fejlődhet. A Lahošťi Állami Gazdaságb rítóban üzemeltetett granulátc növendékállat takarmányozá A Bílinai Állami Gazdaságba szarvasmarhát etetnek szálm lányi és a Žírni Efsz-ben pe< tehenet és növendékállatot. / általában más takarmányokka éspedig 3—6 kilogrammot nai rált takarmány, amit azelőtt most a szalmabrikett részét k nél kipróbálták a szalmabrike ti — ad libidum — etetését i:
