Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám, péntek
Korszerűsítik a termelést A ružomberoki Észak szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban a komplex szocialista racionalizálás keretében üzembe helyezték az első teljesen önműködő gyártási szalagot a nagyméret» pa- pírzsákuk készítéséhez. Képünkön: Anna Cisáriková a csomagoló automatát kezeli. (Felvétel: M. Mandrej — ČSTK) Felkészültek a nyári turistaidétiyre Beköszöntött a nyár, küszöbön a turistaidény. Ez nagy feladatot ró a szövetkezeti vendéglátóipari üzemekre is. A Munkaérdemrenddel kitüntetett košicei Jednota Fogyasztási Szövetkezet enneft tudatában alaposan felkészült az ez évi nyári turistaidényre, hogy jól helytállhasson. Az év első négy hónapjában a Jednota a fő súlyt az éttermi üzemek felkészítésére fektette. A Košicei Járási Nemzeti Bizottság tanácsa a kereskedelmi hálózat 1972—75. évi fejlesztési terve alapján 1972. május 1-ig megvásárolt, illetve kölcsönös megegyezés alapján átvett egyes helyi nemzeti bizottságoktól és efsz éktől bizonyos vendéglátóipari üzemeket. Pl. a košicei Čajkovský utca 4 szám alatti „Gazdapincét“, melynek kapacitása a borozóban 112 és a nyári kerthelyiségben 72 hely. Bukovecen (ldabukócon) átvette a hnb-tól a frissítő kioszkot a srandon, az efsz juhásztanyája mellett pedig biztosítják a fagylaltárusítást, valamint szombaton és vasárnap meleg ételek felszolgálását is. A Košice-vidék járásban és a városban működő éttermek befogadóképessége a nyári idényben 1585 személy, beleszámítva az 1972. július 1-én megnyitandó „Zlatý dukát“ nevű borozót is a Lenin utca 18 alatt Košicén. A Jednota elszállásolási lehetőségeket is biztosít, mégpedig a Szádellői Völgyben 160 személy számára, az opátkai turista vendéglőnek pedig a ru- zsini duzzasztógát mellett van 14 ágyas turistaszállója. Vendéglátóipari szolgáltatást nyújtanak még a következő vidéki üzemek: Seňa fSzina), Sebas- tovce (Zsebes), Košický Kleče- nov (Kelecsény), Svinice (Pe- tőszinye), Čečejovce (Csécs), Budimír (Budáméi) ós Košická Belá (Kassabéla). Annak érdekében, hogy a vendéglátóipari üzemek kielégíthessék látogatóik igényeit, a Jednota vezetősége több intézkedést hozott. Szerződést kötött a szállító szervezetekkel, hogy a turista övezetben levő üzemeket előnyösebb áruellátásban részesítsék, idejében gondoskodjanak az alkoholmentes italok szállításáról, legyen kielégítő választék külföldi márkás szeszes italokból, tartós füstölt áruból stb. A Kelet-szlovákiai Sörgyárak nemzeti vállalat ígéretet tett, hogy a sörellátás a nyári turista idényben zökkenőmentes lesz. Elvárják továbbá, hogy a húsipari nemzeti vállalat košicei üzeme jobb húst, jobb minőségű füstöltárut szállítson a Jednota vendéglátóipari üzemeinek, mert csak így javíthatnák az ételek minőségén és csak így lehet gazdagabb az étlap is. A Jednota gondoskodott szakképzett felszolgálókról is. Reméljük, Iiorv a szövetkezeti vendéglátó üzemek szolgáltatásaival a vendégek elégedet- lek lesznek. ANDREAS SÁNDOR A társadalom feladata a bűnüldözésben 1972 VI. 30. A kelet-szlovákiai újságírókat dr. Peter Túrok kerületi ügyészhelyettes, dr. Štefan Novotný, a kerületi bíróság elnökhelyettese, Michal Gido rendőralezredes és Stefan Michalko rendőrszázados tájékoztatta a kerület bűnügyi helyzetéről. Aggasztó, hogy a keleti országrészben jelentősen megnőtt, különösen a gazdasági jellegű bűncselekmények száma. A bírói eljárás alá vont személyek tavaly közel 17 millió koronával károsították meg a társadalmi és a magántulajdont. A hatóságok képviselői hangsúlyozták, hogy hiányos a vállalati ellenőrzés és a társadalmi tulajdon védelme. A bűncselekmények számának emelkedésében jelentős szerepe van az alkoholnak is. A múlt évben 3853 bűn- cselekményt követtek el ittas Kiállítást rendeztek Rožfiaván (Rozsnyó) a Barátság-klubban azokból a tárgyakból, melyek díjat nyertek a járási technikai-ügyességi versenyen. A kiállított tárgyak — mintegy 140 darab — különféle alapanyagúak voltak, makettek, tanítási segédeszközök, hajó- és repülőmodellek, elektrotechnikai készülékek, dekoratív fém- és fatárgyak. Nagy sikert arattak a hagyományos kiállítás legrégibb kiállítói, a plešiveci (Pelsőc) fiatalok. Főleg az általuk készített lakásdíszek tetszettek a látogatóknak. Szepesi Katalin állapotban. Megnőtt a bűnelkövető fiatalok száma is. A fiatalkorú tettesek többnyire rendezetlen családi körülmények között élnek, alkoholista szülők társaságában. Rendkívül súlyos jelenség a bűncselekmények területén a csecsemőgyilkosság. A leányanyák az elmúlt évben 8 esetben követlek el csecsemőgyilkosságot. A társadalmi szerveknek és a szülőknek az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítaniuk a bűncselekmények megelőzésére. fik) A gazdasági fejlődést számok, adatok tükrözik országos méretben is, meg a legkisebb gazdasági egy-> ségben is. Ezek az adatok egyúttal mérlegét adják a fejlődés mozgató ereje, a dolgozó ember igyekezete eredményének. — összegezésül ezt a két mondatot írtam le jegyzetfüzetemben annak a hosszú beszélgetésnek a végén, amelyet Pöl- hös Károly mérnökkel, a Suri- cei (Sőreg) Egységes Földművesszövetkezet elnökével foly tattain. Amikor hat esztendővel ezelőtt, 1966 nyarán a nyúlánk, barna arcú, tömött bajúszú fiatal mérnök a lučeneci (Losonc) járásnak ebbe a legszélső falujába került, diplomája még csak néhány éves volt, de a mezőgazdaságban már évtizedei meghaladó tapasztalatokkal rendelkezett. Az Ipoly menti Nagycsalómiján hatgyermekes suszter családjában született. Az édesanyja által a családba hozott hat holdon, meg a részesben megdolgozott földön kicsi korától megszokta a paraszti munkát. A szövetkezetesítés hőskorában édesanyja fejőnőként dolgozott a szövetkezetben, akkoriban bizony elég szűkös jövedelemért, édesapja meg a szövetkezet kertészetében vállalt munkát. Az agrár- mérnöki diploma megszerzése után két évig az Ipoly mente egyik szövetkezetében agronó- muskodott, innen hívták el « Lučeneci Járási Mezőgazdasági Igazgatóságra. Beosztása mellett a sőregi szövetkezet instruktoraként tevékenykedett. Hálátlan tisztség volt ez akkoriban, a rendszeres heti értekezleteken a sőregi szövetkezettel kapcsolatban sok minden elhangzott, de dicsérő szó soha. Minden munka akadozott, nagy problémák voltuk az irányítással, hiányzott a munkaerő, rossz volt a munkafegyelem. A járás mintegy százhúsz szövetkezete között tizenegy volt nagyon gyenge. A mezőgazdasági igazgatóság feladatul tűzte ki ezek konszolidálását. A tizenegy közül a sőregi szövetkezet sorrendben hátulról a harmadik volt. A járásban csupán két közös gazdaság állt néha „gyengébb lábon“. A fiatal mérnök, aki még a főiskolán belépett a kommunista pártba, akkor állt elő elhatározásával: Engedjék el a sőregi szövetkezetbe, segíteni akar a közös gazdaság lábraállításában. A tehetséges szakembertől nehezen vált a termelési igazgatóság. A főag- ronómusi tisztséget is kilátásba helyezték számára. Elhatározása mellett mégis kitartott, a helyi szervek is kérték, végül a járási pártbizottság elnökségének döntése után 1966 nyarán elfoglalta új állását a söregi szövetkezetben. Az agronómusi tisztséget töltötte be, de bekapcsolódott a gazdaság minden szakaszát érintő problémák megöl dásába. Mit kellett megoldani akkor, hogy a szövetkezet végre elindulhasson a fejlődés útján? — Legelőször is hozzáértő, összeforrott irányító gárdát kellett kiépíteni. Az irányítás fogyatékosságaiból eredt a többi probléma is. A munkaerkölcs nagyon laza volt, emiatt nehézségekbe ütközött a munkaszervezés, az emberek nemigen tartották meg az utasításokat. A munka megkezdése előtt alkudoztak és feltételeket szabtak, hogy az egyes feladatokat mennyiért hajlandók elvégezni. A komárnói piacon Tóthpál Gyula felvétele Igaz, hogy a kereset is nagyon kevés volt. A közös vagyon védelme sem állS magas színvonalon, hiányzott a szilárd házirend. A szétforgácsolt termelés sok gondot okozott. Csirkét, kacsát tenyésztettek, méhészettel, hizlalással, borjúneveléssel, ma- ; lacelválasztással,- tejtermeléssel foglalkoztak. A földeken pedig mintegy huszonhárom növényfajtát termesztettek. A kertészetben nem tudták a növényeket öntözni, mégis paradicsom, paprika és uborka termesztésével „kínlódtak“. Természetes, hogy a nagyfokú elaprózottság miatt számos termelési ágra ráfizettek. Megerősödtek A vezetés megszilárdítása mellett az egyes termelési ágak stabilizálására és gazdaságosságára törekedlek. Kilenc-tíz növényfajtára szűkítették a termelést, az állattenyésztésben jiedig a tejtermelésre, a szarvas- marha hizlalásra, főképpen pedig a malac nevelésre irányították a figyelmet. A kocák gondozásánál legelőször a legrégebben olt dolgozó Fejes Erzsébettel kezdtek arról beszélgetni, mit szeretnének elérni ezen a téren. Az asszony megértette a célt és ennek szem előtt tartásával végezte munkáját, s hasonló lelkiismeretességgel dolgozott a másik két dolgozó, Karisné meg Kunya Mária is. Az eredmény hamarosan megmutatkozott: a malac- nevelésben kerületi verseny győztesei lettek, díszoklevelet kaptak. A sikerre felfigyelt a Fajnemesítő Igazgatóság, javasolták, hogy a gazdaság fajnemesítéssel is foglalkozzon. Vállalták ezt a feladatot, és helyt is álltak benne: tavaly ősszel a malacnevelésben fajnemesítő gazdaságnak ismerték el a söregi szövetkezetei. A malacelválasztás évi átlaga ma kocánként tizennyolc körül van. Pár év alatt kicserélték az egész tehénállományt, és több mint száz százalékkal emelték a fejési átlagot. Hasonlóképpen fejlődött a többi termelési ág is. A z előbbi néhány mondatban összesűrített eredmények elérése két-három év alatt természetesen nem ment magától. Céltudatos, határozott Irányítást követelt meg az időközben elnökké lett Pöl- hös mérnöktől, a fokozatosan kiépített vezetőségtől, és kemény, kitartó munkát a szövetkezet minden egyes dolgozójától. A vezetőkkel együtt nőtt, fejlődött, emelkedett a tagság színvonala is. Sokan visszajöttek a szövetkezetbe azok közül, akik régebben más munkahelyre távoztak. — A növénytermesztésben nagy csodákat nem csináltunk, de valamit azért ezen a szakaszon is tettünk — jegyezte meg az elnök beszélgetésünk folyamán. E szerény megállapítás mögött a hektárhozamok emelkedésén kívül a határ jelentős része arculatának teljes megváltozása rejlik. A szövetkezet földjeinek egy része, az úgynevezett vasúton túli terület terméketlen-, nehezen megművelhető szántókból és gyér füvű elbokrosodott legelőkből állt. A szántó a vetőmagot is alig adta meg, a legelőn meg a birka is csak tavasszal talált táplálékot, mert a nyári hónapokban a tűző nap gyökeréig kiperzselte a füvet. Ma az arra járó vonat ablakából kitekintő utas szeme elé gyönyörűen zöldellő szőlő- és gyümölcsültetvény tárul. Két éve kezdték meg a telepítést, a szőlőterület jelentős része teraszos művelésű, az ötven hektár szőlő meg a száz hektárnyi gyümölcsös nemsokára termést ad. A telepítést saját maguk végzik saját gépjeikkel. A költségek így viszonylag alacsonyak. Az ellenőrző napok alkalmával a részvevő szakemberek —- köztük Ján Janovic mezőgazdasági- miniszter is — nagy reményüket fejezték ki a vállalkozás eredményességével kapcsolatban. 1f|7ri jelentős határkövet je- M/U lent a gazdaság életé- ben. Március elején egyesültek a szomszédos Ča- movcei (Csorna) Efsz-szel. 1500 hektár lett a mezőgazdasági összterület, ebből nyolcszáz hektár szántó. A három gazdasági udvarban fokozatosan szakosítják a termelést. Közvetlenül az egyesítés után kidolgozták az első évre szóló tervet. „Nagyon progresszív tervet állítottunk össze — jelentette ki Pölhös mérnök. — Ilyen tervet nehéz teljesíteni, ahogy mondani szokták: „keményen kell taposni“. Az igyekezet nem hiányzott, s az eredmény sem maradt el. A kitűzött feladatokat elértük, a dolgozóknak a fizetésen felül még öt százalék részesedést is ki tudtunk fizetni, emellett megfelelően feltöl- töttük a szövetkezeti alapokat. A fejlődés szemléltetésére hadd említsem meg, hogy az egyesítés előtt mintegy nyolcezer korona össztermelés jutott egy hektárra, ez egy év alatt tizenegyezer koronára emelkedett. A mi feltételeink között nagyon jó eredmény ez, és tervünk progresszív jellegét mutatja. A termeléssel párhuzamosan növekedett a dolgozók átlagos keresete 28 000—30 000 korona körüli évente, s ehhez jönnek még a számottevő járadékok. Aki jól dolgozik, becsülettel ellátja feladatát, az megtalálja a szövetkezetben a számítását. Míg például 1966-ban — akkor még munkaegység szerint fizettünk — a 45 000 munkaegységre egyenként nyolc korona előleget és az év végén három korona részesedést fizettünk ki, a csornai szövetkezetben pedig körülbelül háromszázezer korona volt az évi kereset összege, addig 1971-ben nem kevesebb, mint öt és fél millió koronát fizettünk ki a szövetkezet dolgozóinak elvégzett munkájukért. Száz korona értékű kitermelt árura 32,5 korona munkabér jutott. Progresszív termelési tervet készítettünk az 1972-es évre is. Az első negyedévi ellenőrzésnél a tervfeladalok kedvező teljesítését állapítottuk meg. Reméljük, hogy a további időszakban sem lesz másképp.“ — Minden célunk elérése elsősorban attól függ, hogyan tudjuk erre megnyerni az embereket — állítja meggyőződéssel Pölhös elvtárs. A szövetkezet dolgozóinak közös erőfeszítése eredményezte a gazdaság megerősödését, s ez a kezessége a további fejlődésnek is. P ölhös elvlárs a kerületi pártbizottság és a mező- gazdasági komisszió tagjaként, valamint a járási párt- bizottság aktivistájaként nemcsak a szövetkezet keretén belül, hanem sokkal szélesebb összefüggésekben is mélyrehatóan foglalkozik a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseivel. Felszólalt a kerületi pártbizottságnak azon az ülésén, amelyen a CSKP Központi Bizottsága áprilisi üléséből adódó feladatokat részletezték, és behatóan foglalkozott a járás mezőgazdasági termelése fejlődésével ösz- szefüggő kérdésekkel. Elmondta, hogyan akarják az elkövetkező időszakban tovább korszerűsíteni és racionalizálni a mezőgazdasági termelést, mi képijén akarják egyre nagyobb mértékben érvényesíteni a nagyüzemi termelési módszereket. — Szövetkezetünkben is felmértük a feltételeket, mérlegeltük a lehetőségeket, hogyan fokozhatjuk tovább a termelés intenzitását — tájékoztatott az elnök további terveikről. — Az egyik gazdasági udvarunk a szőlő és a gyümölcstermesztésre specializálja magát. Ezt a termelési ágat kétszáz hektárra bővítjük ki. A csornai gazdasági udvar szakosításánál az a tervünk, hogy ott négyszázötven hektáron kukoricát termesztünk — fele-fele arányban magra és silóra —, és erre a bázisra ezer férőhelyes bikahizlaldát szándékozunk felépíteni. A hústermelésnek erre a modern módszerére megvannak a feltételeink. A sőregi gazdasági udvaron az a tervünk, hogy itt főképpen malacneveléssel foglalkozunk majd. A kocák állományát a jelenlegi ötvenről kétszázra növeljük. A sőregi határban vetésforgóban elsősorban gabonát, szálas takarmányt és technikai növények termesztését tervezzük. A termelés ilyen szakosításával akarjuk fokozni a munkatermelékenységet, hogy a lehető leggazdaságosabban, legkorszerűbben minél többet termeljünk. Hogy ez mennyire sikerül majd nekünk, azt a jövő mutatja meg... Az eddigi eredmények alapján indokolt az a bizakodásunk, hogy további céljainkat is elérjük. GÄL LÁSZLÖ
