Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-26 / 148. szám, hétfő
Szakemberek a szexvizsgálatokról Csaknem fé) évszázada annak, hogy női versenyzők vesznek részt az olimpiai játékokon. Jóformán ezzel egyidős maga a probléma is — versenyeznek-e közöttük olyanok is, akik báf a mindennapi életben nődként élnek, biológiailag azonban mégsem tekinthetők a gyengébb nemhez tartozóknak, akik tehát az úgynevezett „interszex“ típust képviselik? Az „interszex“ néven ismert probléma nemcsak a sportéletben jelentkezik, egyúttal nagyon komplex biológiai, orvosi és főként lélektani, társadalmi kérdés is — mondja a téma egyik ismert magyar szakértője, dr. Frenkl Róbert a testnevelési főiskola tanszékvezető tanára. — Sportbeli vetülete — aránylag a legegyszerűbb, s megoldása szintén. Nem engedhető meg, hogy női versenyeken olyanok induljanak, akik biológiailag nem nők. Az ilyen egyének ugyanis, éppen sajátos testalkatuknál fogva rendszerint kimagaslóbb teljesítményeket érnek el, mint kifejezetten nőnemű vetélytársaik. — Sokkal bonyolultabb probléma azonban a klinikus orvos és pszichológus részére a kétneműség tudata okozta lelki sérülések gyógyítása és az ilyen egyéneknek a társadalomban való beillesztése. Az esetek nagy többségében ugyanis kóros lelki következményekkel jár együtt az, hogy valaki nőként nevelkedik fel és éppen a sport kapcsán derül ki, hogy biológiailag tulajdonképpen férfi. — Ezért kellett felfigyelni erre a jelenségre, mert a sport rohamos fejlődésével az eredmény-hajszolás könnyen oda vezethet, hogy egyes országok — félredobva a sportszabályokat — tudatosan választanak ki nőnek látszó férfiakat. Eddig ez még nem fordult ugyan elő, de ha nem vezették volna be a szex-vizsgálatokat, akkor a veszély egyre jobban fenyegetne. — Az első „szex-vizsgálat“ Budapesten 196fi-ban az atlétikai Európa-bajnokságnn történt. Azóta a szakemberek nagyun behatóan foglalkoztak a kérdéssel, s ennek eredményeképpen az 1972-es olimpián már tökéletesen kikristályosodott elvek és gyakorlatok alapján történik az ellenőrzés. A szex-vizsgálatok nagy körültekintést igényelnek. A minemű- séget végül is az dönti el, hogy a belső nemi szervek milyenek, amelyek a csírasejteket és a hormonokat termelik. — A szex vizsgálatok során a sejtekben levő kromoszómákat nézik meg, közülük is az úgynevezett „nemi“ kromoszómákat. Nőkre az X, férfiakra az Y kromoszoinák a jellemzőek. Ha tehát Y kromoszomát találnak, akkor ez az illető' férfi voltát bizonyítja. — A kromoszoma vizsgálatnak többféle technikája ismeretes. A klasszikus módszerek közül eddig csaknem kizárólag a Barr- testek kimutatását alkalmazták, ami tulajdonképpen úgynevezett női szex-komatint jelent. Ez a női sejtek mintegy 20—30 százalékában, a férfi sejteknek pedig csak körülbelül S százalékában található meg. Vannak esetek, amelyeknél ez az eljárás bizonytalan eredményt ad. Ilyenkor kerülhet sor — a laboratóriumi technika fejlődése következtében — a fluorescens mikroszkópos kromoszoma — vizsgálatra, amellyel az Y kromoszomát lehet megnyugtató módon kimutatni. Legújabban bevezették a hajhagyma sejtjeinek vizsgálatát. Ez a módszer azért előnyös, mert az előzőnél (amikor szájnyálkahá'rtya-akaprékot vizsgáltak és fényképezték) sokkal higiénikusabb és a vizsgálandó alany részére kényelmesebb is. OLÁH BÉLA FELFIGYELNEK A STROJÁRRA A Turčianskó Strojárne luce- neci (Losonc) üzeme mellett 1965-ben alakult meg a Strojár elnevezésű sportegylet. Az üzem fejlődésével párhuzamosan a sport is fejlődött. Jelenleg hat szakosztályban küzd a Strojár, mégpedig labdarúgásban, jégkorongban, röplabdában, teniszben, asztaliteniszben és atlétikában. Természetesen itt is legnépszerűbb a labdarúgás. Két-két ifjúsági és felnőtt csapat küzd a bajnoki pontokért. Az első csapat már két fordulóval az idény befejezése előtt biztosította továbbjutását az I/A osztályba. A csapat sikerét a jó felkészítésnek köszönheti. Nagyon jó az összhang, a csapat és vezetősége között. Az üzem igazgatója, Fazekas Tibor is szenvedélyes sportrajongó és társaival együtt minden segítséget megad a jó szereplés érdekében. A Strojár több támogatását érdemelne a közönség részéről is. Képünkön a Strojár labdarúgó-együttese vezetőivel. (nagy) A mezei futóbcrfnok dicsérete 1972. VI. 28. Ledntcky Éva, a Novó Zámky-i (Érsekújvár) gimnázium első osztályos tanulója azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a mezei futóbajnokság járási, majd a szlovákiai döntőjében győzött. Az atlétikával nyolcadikosként kezdett komolyan foglalkozni és szorgalmasan folytatta edzéseit. Még ugyanabban az évben járási mezei futó bajnokságot nyert. Utána a Smena Járási versenyén, majd a Piešťanyban sorra került kerületi bajnokságon utasította maga mögé vetélytársnőIt és jogot szerzett a prágai országos versenyen való részvételre. Nagy meglepetésre a 600 méteres távon ott is a legjobbnak bizonyult. Az atlétikán kívül a kézilabdasportban is nagy tehetség, a TJ Slávia Nesvady erősségeihez tartozik. Mindamellett nagyon jó tanuló. Eddigi sporttevékenységéért 15 bajnoki érmet, több oklevelet .és különböző díjakat kapott, Sikereinek titka tehetsége mellett a szorgalmas munka. (gróf) HARC A DOHÁNYZÁS ELLEN A „Jugend und Sport“ című svájci sportfolyóirat hangsúlyozta, hogy a szívinfarktus ellen az egyik legjobb védekezési módszer a sport. Aki sportol, annak a szervezetébe több oxigén kerül. Az oxigén erősíti az ember valamennyi szervét. Minél több oxigén jut az ember szervezetébe, a szervezet annál ellenállóbb. Régi igazság, hogy „a légzés az élet“. Minden, ami nehezíti a légzést, károsan befolyásolja az életet. Teljesen hihető tehát a tudósok és az orvosok megállapítása: a dohányzás nemcsak a tüdőrák kifejlődését segíti elő, hanem a szívinfarktusét is. Hiteles statisztikai adatok szerint szívinfarktust kétszer olyan gyakran kapnak a dohányos emberek, mint a nem dohányosok. A nikotin hatására a szívizomban több-kevesebb oxigénhiány lép fel és a megtámadott véredények a nikotin következtében még hajlamosabbak a görcsös összehúzódásokra. És ami a legszomorúbb: a dohányzás veszélyei fenyegetik a nem dohányosokat is. Az a nem dohányos, aki egy rosszul szellőztetett helyiségben együtt él vagy együtt dolgozik olyannal, aki szenvedélyesen dohányzik, az az akaratán kívül is kénytelen belélegezni a nikotin é« dohányfüst káros termékeit. Milyen elkeserítő a kép, ha belép az ember egy sportegye sülét társalgójába vagy ebédlőjébe és a teremben olyan füstöt talál, hogy azt szinte vágni lehet. így tehát azok a fiatal lányok vagy fiúk, akik sportolni akarnak, már az első pillanatban magukba szívják a későbbi betegség alapanyagát. Any- nyi bizonyos, hogy nagy azoknak a nem dohányosoknak a száma, akik kénytelenek elszenvedni a dohányfüstöt. Sokkal nagyobb, mint ahogy általában gondolják. Ezért nagyon is érthető, ha a sportegyesületek mozgalmat indítanak a dohányzás ellen és nem tűrik, hogy helyiségeiket, tornatermeiket, öltözőiket do hányfüsttel szennyezzék. Megérdemlik a támogatást Vozokany (Vezekény) 1400 főt számláló falu és csapata, a TJ Družstevník a járási bajnokság III. osztályában szerepel. Az utolsó nyolc fordulóban 7 győzelmet aratott, és ez a tény magáért is beszél. Ezek a fiatal sportolók azonban nemcsak a labdarúgásból, hanem a társadalmi munkából is kiveszik részüket. A szervezetnek 130 aktív tagja van. Eleinte a játékosok erőnlétével volt baj, amely tükröződött az eredményeken is. A játékosok azért, hogy a csapat anyagi támogatást kapott az efsz-től és a hnb- től, hálából társadalmi munkákat vállalt és teljesített. Évente rendszeresen segítenek a termésbetakarításnál, a hnb-nak pedig a járdák betonozásánál. A legújabban 809 óra ledolgozását vállalták. Szeretnék a labdarúgó-pálya és környékét is még szebbé tenni és elhatározták, hogy erre a célra 1500 órát áldoznak. Ezt a példát nyugodtan követhetnék másutt is. (f. szabó) FELSŐBB OSZTÁLYBA LÉPHETNEK Az iskolai csapatok labdarúgó-bajnokságát a lučeneci (Losonc) járásban is megrendezték. A legjobbnak Radzovce (Ragyolc) együttese bizonyult. Jó szerepléséért oklevelet, és minden játékosa mutatós mezt kapott. A járási diák-gólkirály is ebből a csapatból kerül ki Bodor Feri személyében. A járási bajnok radzovcei csapat indulhat a kerületi iskolai bajnokságon is, amelynek színhelye Banská Bystrica lesz. (futó) A csehszlovák női kézilabda-bajnokságot sorrendben másodszor nyerte a Plastika Nitra csapata. Álló sor balról: Kecskemétby edző, Starkeová, Salingerová, Michalová, Lutovská, Beőková, guggolnak: Halász, Parikrupová, Herzogová, Kuklišová, Kernerová, Kovalovská. (P. Matis felv.) MIÉRT GYORSABBAK A FEKETÉK? A legújabb felmérések szerint az amerikai profi ligák közül a baseballbnn az él játékosok 36 %-a, az amerikai futballban 44 %-a, a kosárlabdában 63 %-a, feke bőrű. Harminc évvel ezelőtt viszont az említett három sportágban még egyáltalán nem játszottak színes bőrű profik. Sokkal korábban foglalták ej az őket megillető helyüket a feketék az atlétikában. A vágta, a gát és az ugrószámokban a legtöbb olimpiai aranyat a feketék szerezték az Egyesült Államoknak. A legutóbbi években pedig az afrikai feketék bizonyították be kivételes tudásukat távfutásban is. Vizsgáljuk meg röviden, hogy mi ennek az oka. A sportbeli siker nyilvánvalóan szorosan összefügg a fizikummal. Lassanként a finom anatómiai különbségek egész sorát fedezik fel. S ha csúcs- dönrésről van szó, akkor gyakran a legkisebb egyéni eltérések is döntő fontosságúak lehetnek. Érdekes, hogy az emberi fajok különbözőségeit a legújabb időkig alig vették figyelembe — írja a World Sports című angol sportlapban dr. Christine Pickard. Az emberiséget nagy vonalakban három (illetve újabban négy) fajcsoportra osztják: a negroid, a mongoloid és az árja fajcsoportba. Az eltérések néha elmosódnak, a polinéziai például egyik csoportba sem „fér bele“ simán. Viszont a hindukat és a pakisztániakat mindaddig az árja csoportba sorolták (a bőrük sötét), amíg a kaukázusi fajcsoportot fel nem állították. Most odatartoznak. Régebben csak a fejméretek alapján osztályozták az egyes fajokat. Ma már egyre határozottabban merül fel az igény más testméretek figyelembevételére is. Ezek az adatok azonban ma még nagyon hiányosak. Ami a fekete bőrű eket, tehát a negroid típust illeti, a négereknek rendkívül különleges körülményekhez kellett alkalmazkodniuk. Olyan életmódhoz, amelyben a primitív vadászathoz szükséges nagy fizikai erőfeszítés és a környező magas hőmérséklet elviselése egyaránt életbevágó követelményt jelentett. Az utóbbi feltétele a gyors hővesztés képessége volt, s ez a negroid fajra ma is jellemző. Egyes kutatók szerint a dino- zaurusz azért pusztult ki, mert hatalmas teste újra és űlra túlhevült, s ezt a magas testmeleget nem tudta elég hamar leadni. A nagy tömegű test igen hátrányos a forró éghajlatú vidéken. Viszont ha a széles vál- lak alatt hosszú végtagokkal ellátott karcsú, vékony törzs található, ez eszményi testfelépítést jelent. Az ilyen testnek nagy a bőrfelülete a hő leadására. A zsírelosztás is lényeges: a vastag zsírréteg kifejezett hátrány. A négerek általában alacsony termetűek, s medencéjük a fehér emberéhez viszonyítva keskenyebb. Végtagjaik hosszúak és karcsúak, különösen a lábszáruk. Csak vékony szigetelő- rétegű zsírjuk van. Mindez a többi között azt is jelenti, hogy ínizom arányuk más. mint a fehéreké. A négereknek általában sokkal hajlékonyabb ízületeik vannak, szinte azt lehet mondani, hogy kettősízületűek. Közülük sokait ujjaikat egészen hátra tudják hajlítani. Izmaik más elosztása miatt ennek megfelelő, en, alakult ki csontozatuk is. Ez vastagabb, nehezebb csontok kifejlődését eredményezte. A négernek különleges erőt jelent testének súlyaránya. Súlypontja magasabban van, s ez minden olyan versenyszám- ban, amely előremozgással jár, nagyobb előnyt jelent, mint a nehezebb csontokkal járó hátrány. Néger faji tulajdonságnak számít az is, hogy a feketék általában jobban tudnak izzadni. Ez arra mutat, hogy a fizikai teljesítményeknél életbevágóan fontos adrenalint is előállító mellékvese-mirigyek tevékenysége nagyobb. A túlzottan nagy testmelegtől csak rövid, gyors légzések vagy lihegés segítségével tudnak megszabadulni. Az elmondottak mind részel a feketék és fehérek közti ana. tómiai-fiziológiai eltérésnek, amely a sport terén is jelentkezik. Érdekes, hogy a négerek mindeddig sohasem értek el kiemelkedő eredményeket úszásban. A nehéz csontok és a gyengébben levegőző tüdő egyaránt mélyebb vízfekvést eredményeznek. Ennek viszont i nagyobb hajtóerőre irányító igény a következménye. Az Izom-ín arány eltérése (péld - ul az Achilles-ín rövidebb volta) különösen a gyors- és a pillangó-úszásban jelent hátrányt (ugyanez előnyt jelent a futásban i Az AC Nitra az I. labdarúgó-liga újonca sikeresen szerepeit az 1971/72-es idényben. Felső sor balról: Michálek, Klec, ing. Svec, Porubský, Dominka, Mikulášik. Középső* sor, ugyancsak balról: Michná'fi, a csapat titkára, Takács, Horn, ing. Ižold, ing. Pozdech, Rapan, Endrődy, a csapat vezetője. Ülnek, balról: Halász, Ivan- íík, Szabó, ing. Pucher edző, StudeniC, atlétikai edző, Medvetf, Ternényi és ing. Starke. (P. Matis felv.)