Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám, szombat

Az .elsüilyeszthetetien anyahajó1 A \TD-körök sajátos szóhasználata „elsüllyeszihetetlen any(*ha'ónak" nevezi Ciprus szigetét. Nem vitás, a militaris­ta k') Jftársítás találóan körvonalazza az Északatlanti Szer. zödés Szervezetének stratégiai és katonapolitikai elképzelé­seit, azt a törekvését, hogy a „zöld szigetet“ földközi-tenge­ri szuper-támaszpontjává változtassa. A „nagy ügylet“ lebonyo­lításának útjában Makariosz érsek és hívei, de nem utolsósor­ban a ciprusi nép szilárd elhatározása áll, az a következetes politikai koncepció, amelynek érvényesülése az elmúlt eszten­dők vészterhes viharaiban is megőrizte a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. 1972. VI. 24. Élvonalban Annak ellenére, hogy az AKEL (Dolgozó Nép Haladó Pártja) elhatárolja magát a Ma- kariosz-kormány alapjaiban búr. zsoá demokratikus platformjától, teljes mértékben támogatja a kabinet legfőbb nemzetközi po­litikai célkitűzéseit, síkraszáll az atlanti katonai körök, az at­héni junta és az ankarai tábor­nokok mesterkedéseivel szembe­állított össznépi egység megszi­lárdítása mellett. Az AKEL ál­láspontját a párt XI. kongresz- szusának (1966) határozata a következőképpen rögzíti: „ ... a nemzeti felszabadító harcban az AKEL szilárd és változatlan vo­nala Ciprus el nem kötelezettsé­ge, függetlensége, teljes szuve­renitása, területi integritása, to­vábbá az idegen támaszpontok és kémlelő állomások eltávolí­tása ciprusi területről. Csakis ennek a politikai vonalnak a követésével fogja tudni a cip­rusi nép szabadon, mindenne­mű idegen beavatkozástól és nyomástól mentesen meghatá­rozni jövőjétA párt XII. kong­resszusa (1970) megerősítette ezt az irányvonalat, ugyanakkor Ezekiasz Papajoannu főtitkár beszámolójában hangsúlyozta, hogy a ' ciprusi dolgozó nép csupán a szocialista társada­lomközösség országai, kiváltkép­pen a Szovjetunió, valamint az el nem kötelezett és pozitív semlegesség! politikát folytató államok részéről számíthat tá­mogatásra. Zürich — London A brit gyarmatosítók 82 esz­tendei ciprusi uralmát eltiport, vérbe fojtott népfelkelések kí­sérték végig. A több évtizedes nemzeti felszabadító harc, amelynek utolsó, győzelmes sza­kaszát Makariosz érsek irányí­totta, végül is térdre kénysze­rítette a brit oroszlánt. A zü­richi és londoni egyezmények (1959j aláírói — Anglia, Görög­ország, Törökország — garantál­ták a szigetország függetlensé­gét. Az örömbe azonban üröm is vegyült. Bár 1960 augusztu­sában kikiáltották a Ciprusi Köztársaságot, Nagy-Britannia továbbra is megtartotta a szi­geten telepített katonai bázisait. A viszály almáját ugyanakkor az egyezmények további felté­telei jelentették, amelyek arány­talanul széleskörű jogokat biz­tosítottak a szigeten élő török k isebbség ne k. Kö z t udomá s ú, hogy a lakosságnak több mint 80 százaléka görög, ezzel szem­ben az alig 18 százaléknyi tö­rök közösség az említett felté­telek szerint a hadseregben 40, az államapparátusban 30 száza­lékban képviseltethette magát. Ehhez járult a parlamenti „kü­lön többség“ elve, amelynek ér­telmében a kormány javaslatai csupán abban az esetben emel­kedhettek törvényerőre, ameny- nyiben azt a török képviselők többsége is jónak látta. A fonák helyzetet bonyolította, hogy az ország török alelnöke vétójog­gal rendelkezett, tehát gyakor­latilag megtorpedózhatta az el­nök valamennyi utasítását, ren­deletét, javaslatát stb. Makariosz elnök, látva a hely­zet tarthatatlanságát, 1963-ban módosította a szóban forgó fel­tételeket. A török közösség nyílt lázadással válaszolt, napjain­kig tartó terrorakciók sorozata indult meg, Ankara aktív kato­nai beavatkozással fenyegető­zött. Athén magától érthetően nem nézte ölhetett kézzel a fej­leményeket, fennállt tehát a NATO délkeleti szárnya össze­omlásának veszélye. Nyilván washingtoni ösztönzésre komp­romisszumos megoldás született, a szigetországba bevonultak az ENSZ békefenntartó erői. Öt esztendővel később, 1968 júniu­sában megkezdődtek a „cipru­son belüli“ tárgyalások a görög és a török közösség vezetői kö­zött. Grivasz küldetése Váratlanul éles fordulatot vett a ciprusi válság az elmúlt esz­tendő tavaszán, miután Maka­riosz érsek visszautasította Pa- padopulosz miniszterelnök rend- dezési javaslatait. Olyannyira, hogy az athéni katonai junta ve­zetője a sző szoros értelmében megfenyegette az érsek-elnököt, 1971. június 18-án keltezett le­velében így ír: „ ... a görög kormány számára az a kemény szükségesség fog felmerülni, hogy oly rendszabályokhoz fo­lyamodjék, amelyeket a nemzeti érdek és a ciprusi görögség jól felfogott érdeke diktál, legye­nek azok bármily keserűek is.“ Papadopulosz rendszere ez év februárjában újabb ultimátumot küldött a nicosiai vezetés címé­re, amelynek hangsúlyozott kö­vetelése, hogy a kabinetet egé­szítsék ki az enózisz, a Görög­országgal való egyesülés hívei­vel. Ennek a követelménynek a hátterében az athéni junta vi­szonylagos megszilárdulása áll, többek között az a tény, hogy a görög kikötők és katonai be­rendezések szabad használatá­val bizonyos mértékben leköte­lezte az Egyesült Államokat. A „dupla enózisz“ (egyesülés út­ján felosztani a szigetet Görög­ország és Törökország között) képletét, amely az előbb idézett levél keltezése idején még időszerű volt, a fekete ezrede­sek kormánya tehát felrúgta, nyilván kihasználva Törökor­szág belső labilitását, gazdasá­gi nehézségeit is. Erőteljes harc indult meg Ma­kariosz érsek személye ellen is. A merényleteket és Papadopu­losz feltételeit követően meg­érkezett az érseki palotába a püspöki ultimátum, amely egy­szeriben összeegyeztethetetlen­nek tartotta Makariosz politikai tevékenységét egyházi méltósá­ga gyakorlásával. Felütötte tá­borát a szigeten Grivasz tábor­nok is, aki bár a nemzeti fel­szabadító harc idején Makariosz harcostársa volt, később mint az enózisz feltétlen híve, az ér­sek legelkeseredettebb politikai ellenfelévé vált. Grivasz illega­litásból irányítja Makariosz-el- lenes akcióit, athéni segédlettel kíséreli meg kimozdítani helyé­ből a rendkívüli népszerűség­nek és tekintélynek örvendő ciprusi politikust. A szálak ter­mészetesen tovább vezetnek. így a TASZSZ egyik közleménye megállapítja: , ^Washington és Athén összejátszásáról van szó Ciprus ellen.“ Vitathatatlan ugyanis, hogy mind az enózisz, mind a dupla enózisz, sőt har­madik alternatívaként Makari­osz kormányának megdöntése a NATO kezére játszana a szi­getet, amelynek rendkívül fon­tos stratégiai szerepet szántak a Földközi-tenger térségében, és magától érthetően a közel-ke­leti válságos helyzettel össze­függésben. Hasonló küldetést, mint amit a Acheson-terv, a Ball-terv, a Lemnitzer-terv és Cyrus Vance tengernagy terve tartalmazott. Makariosz érsek a napokban végül is átalakította kormányát. Jóllehet taktikai okokból enge, dett a rá nehezedő nyomásnak, nem tett eleget az athéni junta követeléseinek, ismét nem biz­tosított miniszteri bársonyszéket az enózisz hívei számára. Ez annyit jelent, hogy az érsek-el­nök — számítva a haladó pár­tok és a néptömegek támogatá­sára — felvette a kesztyűt. BALOGH P. IMRE FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ IZRAELI KP XVII. KONGRESSZUSA Az SZKP Központi Bizottsága üdvözölte a kongresszust Erban elvtárs felszólalása Az Izraeli Kommunista Párt XVII. kongresszusa csütörtökön és pénteken Tel Aviv-Jaffában folytatta munkáját. A kongresszus munkabizott­ságainak csütörtöki megválasz­tása után megkezdődött a köz­ponti bizottság beszámolója fe­letti általános vita. A felszó­lalók a központi bizottság be­számolójával teljes egyetértés­ben bírálták a kormány hábo­rús politikáját. Súlyosan esik latba az a katonai provokáció, amelyet az izraeli hadvezetés éppen a kommunista párt kong­resszusának megnyitó napjára időzítve követett el Szíria és Libanon ellen, hogy tovább szít­sa és újabb provokációval fo­kozza az amúgy is túlfeszített kommunistáéi lenes hisztériát. A kongresszus részvevői egy­hangúlag támogatták a közpon­ti bizottság által előterjesztett béketervet a közel keleti válság megoldására. A kongresszus csütörtökön a késő éjszakai órákig tanácsko­zott. Este hangzott el Konsz- tantyin Grisin, a szovjet párt­küldöttség vezetője és néhány más külföldi vendég üdvözlő beszéde. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszusnak küldött üd­vözletében sok sikert kívánt az Izraeli Kommunista Pártnak so­rai további politikai és ideoló­giai szilárdításáért, az összes izraeli demokratikus és béke­szerető erők egységes frontjá­nak megteremtéséért, a béké­ért, a demokráciáért és a tár­sadalmi haladásért vívott har­cában. „Kongresszusuk nagyon bo­nyolult politikai helyzetben ta­nácskozik, amikor az izraeli kormánykörök az amerikai im­perializmus és a nemzetközi cionizmus támogatásával nem­csak bojkottálják a közel-keleti válság békés rendezésére irá­nyuló törekvéseket, hanem nyíltan megkezdték az 1967-es agresszió idején megszállt arab területek bekebelezését,“ —< hangoztatja a levél. ,,Az Izraeli Kommunista Párt, a zsidó és arab dolgozók tény­leges érdekei aktív harcosai­nak pártja, határozottan eluta­sítja a kormánykörök népelle­nes politikáját, a külföldi tőké­től való politikai és gazdasági függőség megszüntetésére, az ország békés és demokratikus fejlődésére, a népek barátsá­gára törekszik. A szovjet kom­munisták és az egész szovjet nép nagyra becsüli pártjuk és az összes izraeli demokratikus és békeszerető erők hősies har­cát, amelyet a közel-keleti vál­ság politikai rendezéséért, az igazságos és tartós béke meg­teremtéséért vívnak,“ — hang­súlyozza az SZKP Központi Bi­zottságának levele. A CSKP Központi Bizottsága nevében Évien Erban, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, a csehszlovák pártküldöttség ve­zetője üdvözölte a küldötteket. Értékelte az izraeli kommunis­ták hősies harcát a dolgozók jogaiért és a közel-keleti vál­ság igazságos megoldásáért. Beszélt az 1968—1969-es cseh­szlovákiai válságról és annak leküzdéséről. Tájékoztatta a küldötteket a CSKP XIV. kong­resszusának célkitűzéseiről és a feladatok teljesítéséről. Erban elvtárs hangoztatta, hogy csak akkor érhető el a tartós és igazságos közel-keleti béke, ha tiszteletben tartják az ott élő összes népek jogait. Csehszlovákia támogatja az ara­boknak megszállt területeik visszaszerzéséhez való jogát, va* lamint az összes közel-keleti népek független és biztonságos létjogát. JOSZIP BROZ TITO ELNÖK HAZAUTAZOTT VARSÓBÓL Varsó — Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és a len­gyelországi hivatalos látogatá­son levő Joszip Broz Tito ju­goszláv köztársasági elnök csü­törtökön a Mazuri-tavaknál szí­vélyes és baráti eszmecserét folytatott. Tito elnök és felesége pénte­ken reggel visszaérkezett Var­sóba. A hivatalos látogatás be­fejeztével Tito »tnök tegnap hazautazott Belgrádba. A re­pülőtéren Edward Gierek a LEMP KB első titkára, Henryk Jabloiíski, az Államtanács el­nöke, Piotr faroszewicz minisz­terelnök és más lengyel veze­tők búcsúztatták. Tito elnök lá­togatásáról közös közleményt Adnak ki. Kissinger elhagyta Kínál Peking [ • Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója pekingi lá­togatását befejezve pénteken reggel hazaindult Washingtonba. Nixon főtanácsadója csütörtö­kön este csaknem éjfélig tár­gyalt még a kínai kormány ve­zetőivel, köztük Csou En laj mi­niszterelnökkel. Tárgyalásairól nem hoztak nyilvánosságra sem­milyen részletet Pekingben, s a tudósítók csak az eszmecserék időtartamát tudták megítélni a zárt gépkocsik jövéséből-mené- séből. A látogatást bejelentő közle­ményből arra következtettek, hogy a tanácskozások során fő­ként a két ország viszonyát és az indokínai háborút vitatták meg. Pekingi megfigyelők szerint mindkét témakör kapcsán szóba kellett kerülnie Vietnamnak, mint olyan nemzetközi problé­mának, amely a kínai—ameri­kai kapcsolatok normalizálását és Tajvan kérdését is érinti — hiszen a Washington által vég­rehajtott legutóbbi eszkaláció nyomán az amerikai bombázók közvetlenül megközelítik Kína határait. Ez a pekingi kormány Kissinger érkezése előtt leszö­gezett nyilvános álláspontja sze. rint veszélyezteli Kína biztonsá­gát és súlyos provokáció elle­ne. Bármi volt azonban, a tár­gyalások napirendje a megbe­széléseket mind kínai, mind pe­dig amerikai részről a legmesz- szebbmenő titoktartás övezte. A nemzetközi sajtó pekingi tudó­sítói csak a repülőtéren, majd­nem egy kilométeres távolságból láthatták az elnöki tanács­adót, érkezésekor és távozása­kor egyaránt a vendéglátók ré­Hazaérkezett a csehszlovák pártmunkáskiildöttség Moszkva — Az SZKP Közpon­ti Bizottságának meghívására június 19-e óta csehszlovák pártmunkásküldöttség tartózko­dott a Szovjetunióban, Miloslav Hruskovičnak, a CSKP Közpon­ti Bizottsága elnökségi póttag­jának, a KB titkárának vezeté­sével. A küldöttség tanulmá­nyozta az SZKP tapasztalatait, amelyeket XXIV. pártkongresz- szus gazdaságpolitikai határo­zatainak végrehajtásában és a párt vezető szerepének a nép­gazdaság irányításában és fej­lesztésében való érvényesítésé­ben szerzett. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Konsztuntyin Katu- sevvál, az SZKP Központi Bi­zottságának titkárával, továbbá a KB gépipari, tervezési és pénzügyi osztályának munka­társaival, a tudományos és mű­szaki állami bizottság, a mű­szergyártási, minisztérium stb. munkatársaival, megtekintette a Lihacsov Autógyárat és a fő­városi lakásépítést. A küldöttség tegnap hazaér-, kezett. Értekezlet az SZKP Központi Bizottságán Moszkva — Az SZKP Köz­ponti Bizottságán rendezett ér­tekezleten tegnap megvitatták a pártszervezeteknek a tag- könyvcserére való felkészülésé­vel kapcsolatos kérdéseket. Az értekezleten részt vett A. P. Kirilenko és M. A. Szuszlov, a Politikai Bizottság tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai. Jelen voltak a szövetségi köztársasá­gok kommunista pártjai közpon­ti bizottságainak, a határterü­leti és területi pártbizottságok­nak szervezési osztályvezetői, az SZKP Központi Bizottsága apparátusának, a hadsereg és haditengerészet politikai főcso­portfőnökségének munkatársai, a központi lapok és folyóira­tok képviselői. A beszámolót I. Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára tartotta. Az értekezlet részvevői eszmecserét folytat­tak az említett politikai akció gyakorlati kérdéseiről. széről mindkét alkalommal Csi Peng-fej külügyminiszter és Csiao Kuan-hua külügyminisz­terhelyettes jelent meg. Érdekes körülmény, hogy bár washingtoni közlés szerint Ni­xon főtanácsadója és a kínai kor­mányfő többször is találkozott és tárgyalt, a kínai hírközlés Kissinger elutazásáig csupán egy megbeszélésről és egy ban­kettről számolt be. A Zsenmin Zsipao a tudósítással együtt fényképet is közölt, amelyen Csou En-laj és Kissinger áll egymás mellett a kísérők társa­ságában. Kissinger látogatása a pekin­gi megfigyelők szerint minden­esetre a pekingi külpolitika fo­lyamatosságát bizonyítja. A ping-pong diplomácia nyitása, 1971 áprilisa óta mind a nem­zetközi életben, mind a kínai belpolitikában nagy fontosságú változások történtek, ám a kí­nai—amerikai párbeszéd min­den körülmények között foly­tatódott s az ország legfőbb ve­zetői hagyták ezt jóvá. Csou En-laj Kissingert fogad, va nyilván nem csupán a külpo­litikai folyamatosságát, hanem a vezetés stabilitását is de­monstrálni kívánta. DOUGLAS HOME brit külügy­miniszter hivatalos látogatásra a Bengáli Népi Köztársaságba érkezett. Ezt követően Ausztrá­liát, Űj-Zélandot, Indonéziát és Afganisztánt keresi fel. TÖBB MINT 700 00(1 olasz me­zőgazdasági munkás tegnap 48 órás sztrájkba lépett. A munka- feltételek javítását, béremelést és állandó munkaviszonyt bizto­sító munkaszerződések kötését követelik a földbirtokosokkal. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke tegnap a Kremlben fogad­ta Tikiri Banda Subasinghet, a Sri Lanka (Ceylon) köztársaság ipar- és tudományos kutatásűgv i miniszterelnökét. A két ország kapcsolatai további erősítéső- nek kérdéseiről tárgyaltak. A miniszter átadta Kosziginnt k Bandaranaike asszony, kor­mányfő levelét. NICOLEA CEAUSESCU, a Ro­mán Kommunista Párt főtitká­ra fogadta Luis Carlos Prestest, a Brazil Kommunista Párt főtit­kárát, aki hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodik Bukarest­ben. SCHUMANN francia és Scheel nyugatnémet külügyminiszter Bonnban megkezdte Pompidou francia köztársasági elnök és Brandt nyugatnémet kancellár július 3—4-i tanácskozásának előkészítését. A CHILEI KORMÁNY további 96 ezer hektár földet juttatott szövetkezeti tulajdonként a pa­rasztoknak. Állami ellenőrzés alá vették az amerikai Coca-Co­la társaság tulajdonába tarto­zó And ina szeszmentes italgyá­rat. ANCHORAGE alaszkai városa ba érkezett néhány napos pihe­nésre Urho Kekkonen finn köz­társasági elnök. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap felbocsátották a Kozmosz 494. és a Kozmosz 495. jelzésű szpuU nyikot. Hétvégi hírmagyarázatunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom