Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám, kedd
ÚJ FILMEK OSCEOLA (INIPK-beli) A tizenkilencedik század Amerikájában játszódik a színes, szórakoztató keletnémet film története. Hősei szabad indiánok, néger rabszolgák és fehér ültetvényesek. A szökött rabszolgákat befogadja az indián törzs, de a fehérek nem mondanak le „tulajdonukról“. A fehér ember is segíti, aki már azzal kivívja szomszédai haragját, hogy indián lányt vett feleségül. A DEFA igen népszerű indiánciklusának legújabb darabja nem Cooper regénye nyomán, hanem NDK-beli szerzők forgatókönyve alapján készült. Jelenet a DEFA nrpszerű indiánfilmjéből, az Osceola-ból cukornád kizsigereli a földet, újabb területekre van szükség, s az ültetvényesek nem válogatnak az eszközökben, ha az indiánok földjének megszerzéséről van sző. Osceola, a bátor Indián vezér megpróbálja megmenteni földjét és népét a farmerek erőszakossága, a kitelepítés, a háború ellen. A színesek harcát egy rokonszenves A fordulatos, izgalmas cselekmény egzotikus trópusi tájon játszódik. A rendező Osceola alakja (akit az ismert Gojko Mitics jugoszláv színész személyesít meg) köré csoportosítja a bonyodalmakat. Konrad Pe- tzold filmje olcsó hatásvadászat nélkül, mértéktartó eszközökkel szerez örömet az indiántörténetek kedvelőinek. Párizsban, az ötvenes években játszódik a Délutáni szerelem története, mely egy amerikai multimilliomos szerelmi kalandjairól szól. Az ötlet nem újkeletű, ám Billy Wilder rendező és a három főszereplő a kevésbé igényes témából ötletes, szellemes és lenyűgöző filmet kreált. A vígjáték még 1956-ban ké(ÍJ SVÉD FILMEK Az utóbbi időben a svéd filmművészeket nagymértékben foglalkoztatja a történelmi szociális elemzés. Bo Widerberq legújabb, Joe Hill című alkotása, az Egyesült Államokban elhunyt svéd emigránsról szól, aki a sztrájkoló munkásokról énekelt br’ladáival vált ismertté. A főszerepet Thommy Berggren alakítja kiválóan. Ô személyesítette meg Bo Widerberg Elvira Madigan című nagy sikerű mű vének főszerepét is. A másik nagyszabású film, fan Troell Emigránsok című alkotása Vilhelm Mobergnek, az egyik legolvasottabb modern svéd regényírónak a művéből készült. Nagy, kétórás epikus freskó ez a film az amerikai svéd emigránsokról. Rövid idő alatt bámulatos közönségsikert aratott. Ugyanerre a témára — szintén Moberg regényeiből — még két filmet terveznek: az egyik címe A jó föld felé, a másiké pedig Az utolsó Svédországba küldött levél. szitlt, de az idő vasfoga nem kezdte ki — a film még ma sem vesztett üdeségéből és frisseségéből. Ez elsősorban a rendező érdeme, aki az örökzöld témát [Claude Anet színművét) nagy mesterségbeli tudással vitte filmre. A főszerepekben olyan filmcsillagok tündökölnek, mint Gary Cooper, Maurice Chevalier (azóta már mindketten távoztak az élők sorából ) és Audrey Hepburn, aki néhány évvel ezelőtt sikereinek magaslatán — örökre búcsút mondott a filmezésnek. A színész-trió teljes mértékben kihasználta a szerep nyújtotta lehetőségeket s eredetien formálta meg a figurákat. Audrey Hepburn a párizsi detektív (Maurice Chevalier kelti életre) lányának szerepében elbűvöl természetes bájával, közvetlenségével. Hasonló jót mondhatunk Gary Cooper (a gazdag amerikai megszemélyesítője) és Maurice Chevalier Játékáról is. Az ő jóvoltukból a nézőknek kellemes szórakozásban lehet részük. —yrn FILMMOZAIK I I Csoóri Sándor és Kósa Ferenc forgatókönyvéből készül a Nincs idő című új magyar film a Hunnia stúdióban. Rendező: Kósa Ferenc, operatőr: Sára Sándor. A film főszereplői: a marosvásárhelyi Lobinszky Lóránd; Szilágyi Tibor, valamint Konyorcsik János szobrászművész és Bencze László festőművész. KÜLÖNLEGES VASÖNTVÉNYEK A vas különlegességét olyan tulajdonságai adják, mint a szokatlanul nagy szilárdság kopás- állóság, korrózióállóság vagy hőállóság. A legtöbb esetben ezek a vasak speciális tulajdonságaikat ötvöző alkotó elemeiknek köszönhetik. Bár az ilyen különleges öntvények lényegesen drágábbak a közönséges szürke öntvénynél, mégis alkalmazásuk sokkal gazdaságosabb, hosszabb élettartamuk miatt. Nagy szilárdságú szürkeöntvények A kis mértékben ötvözött szürkeöntvények hú- zófesziiltsége általában nem nagyobb, mint 30 kg egy négyzetmilliméterre. Nagyobb szakítószilárdság alkalmas ötvöző elemekkel érhető el. Ilyen a foszfor 0,2 százalékban, 3 százalékig a szén, 1,5 százalékban a nikkel és 0,4 százalékban a molibdén, amelyek finom perlites szerkezettel egyenletes grafit-elosztást biztosítanak. A nagy szilárdságú szürkeöntvény-típusok közül kiemelkedik a tűkristályos öntöttvas, amely nevét annak a mátrix-struktúrának köszönheti, amit a fiuomszeincsés perlites szövetszerkezeté- ban a finoman eloszlatott ferrit tűkristályok alkotnak. Ez a mátrix-szerkezet az 1—3% nikkel ötvöző és a minimálisan 0,8 százalék molibdén ötvöző hatására alakul ki. Az ilyen öntvények szakítószilárdsága 40—55 kg-ig terjedhet négyzetmilliméterenként, ütésállósága pedig kétszerese a perlites, hosszú élettartamú öntött vasakénak. Ez az öntvény igen alkamas forgattyús tengelyek és különleges dugattyúgyűrűk gyártására, ahol a követelmény a nagy szilárdság. Kopásálló öntvények A szürkeöntvény siklási tulajdonsága igen jó, kopásállósága azonban korlátozott, mivel a lágy grafit az edzetlen perlites vagy ferrites mátrixszerkezetben helyezkedik el. A kopásállóság javítható a grafitszemcséknek a mátrix-szerkezetből való kioldásával, miáltal az öntvény színe az eredeti szürkéoől fehérbe megy át. A szürkeöntvényektől eltérően, amelyek a grafitot pikkelyes formában tartalmazzák, a fehéröntvények összes széntartalma lekötött alakban van jelen. Ennek a szénnek nagy része cementitet (vaskar- bid) alkot, a fennmaradt rész pedig a mátrix- struktúrába beépülve az összetétel arányától függően perlites vagy ausztenites szövetet alkot. Az ilyen öntöttvasak nagy keménységűek, töretük fehér. Nikkel és króm ötvözőelemekkel keménységük tovább is növelhető, mivel ezek az elemek elősegítik a martenzites szövetszerkezet kialakulását. A kopásálló fehéröntvények fő fajtái a kismértékben ötvözött fehéröntvények, a martenzites fehéröntvények és a nagy szén- és krómtartalmú fehéröntvények. Az ötvözetlen és a kismértékben ötvözött fehéröntvény fő jellemzője a kis előállítási költség, a kopásálló acéloknál köny- nyebb önthetőség, valamint a hosszú élettartam. A martenzites fehéröntvény típust a „Mond“ nikkel művekben kísérletezték ki „Ni-Hard“ névvel. Az általánosan elterjedt „Ni-Hard“ öntvények közül ki kell emelnünk a „Ni-Hard 4“-et, amelyben a karbidfázis elhelyezkedése nem folytonos. Ennek felhasználásával készült például egy iszapkiemelő szivattyú sós oldatok szivattyúzására, amelyekben nagyobb méretű szilárd szeny- nyeződések is előfordulnak. Kiemelkedő élettartamát martenzites szövetszerkezetének köszönheti, ami kopásállóságát lényegesen javítja. Korrózióálló öntöttvas Különleges korrózióálló képessége három öntvénytípusnak van. Ezek az ausztenites, nagy krómtartalmú és a nagy szilíciumtartalmú öntöttvasak. Némely ausztenites öntvény nemcsak jó korrózióálló, hanem hőálló és antimágneses is. Ezekben az öntvényekben az ausztenit-perlit eutek- tikum (két vagy több kémiailag tiszta s egyben egységes összetételű anyag meghatározott arányú keveréke) szobahőmérsékleten alakul ki a nikkel réz és mangán ötvöző hatására. Ezeknek megfelelő arányú adagolásával az ausztenites szövetszerkezet üzemi körülmények között is stabil marad. Merevségüket és keménységüket a kis térfogatszázalékban tartalmazott króm okozza. Más ausztenites öntvények fő ötvöző eleme a nikkel, mivel erős ötvözöttségük kis széntartalommal jár együtt, rossz folyási tulajdonságuk és hűlés közben nagymértékű zsugorodásuk miatt nehezen önthetők. Ennek ellenére helyesen kialakított beömlőnyílással, gondosan betartott öntési technológiával hibátlan öntvények készíthetők. Mivel gyenge sav- és sóhatásoknak jól ellenállnak, olyan gépekben alkalmazzák őket, amelyekben különböző összetételű víz áramlik nagy sebességgel, beleértve a tengervizet is. Rézzel nem ötvözött típusait, élelmiszertárolók, szappankádak készítésére használják, valamint műse- lyemgyártásban alkalmazzák. Hőálló öntöttvas A liőálló öntöttvas alkalmazhatósági hőmérséklete a szürkeöntvények 400 Celsius fokos üzemi hőmérsékleténél jóval magasabb. Az 5—9 százalék szilíciumtartalmú „Silal“ mikroszerkezeté- re jellemző, hogy ferrites mátrix-struktúrájában „mélyhűtött“ grafit van jelen. Ez okozza, hogy a „Sílal“-hól készült alkatrészek 850 C fokon is jól üzemelnek. Alkalmazási területét a hőmérsékletingadozás szabja meg, mivel a gyors hőfokváltozásokat nem jól bírja. Más hőálló öntvényekkel összehasonlítva viszonylagos olcsósága tűnik ki. Az ausztenites öntvények általában erősen öt- vözöttek, a bennük levő grafit pikkelyes elrendezésű és 800—850 Celsius fokon is korrózió- állóak. Egyes típusaik üzemeltetése 950 Celsius fokon is megengedett. 1—2 százalékos szén- és 17—35 százalék krómtartalmú öntvényeket 1100 C foknál magasabb hőmérsékleten is eredményesen üzemeltetnek. Kéntartalmú atmoszférában ellenállóbbak a többi fehéröntvénynél és az ausztenites rozsdamentes acéloknál. Főleg olyan helyeken alkalmazzák, ahol kis mechanikai igény- bevétellel nagy hőigénybevétel lép fel (például hőcserélők csövei, égőfej alkatrészek, tűzesö- vek stb.). Antimágneses öntvények A nem mágnesezhető öntvények iránt főleg az elektromos ipar támaszt igényt, hogy nagy méretű generátor és transzformátor alkatrészekben csökkentsék azt az elektromos energiaveszteséget, amelyet a hiszterézis (ferromágneses anyagoknál a mágnesezettség és a mágnesezést létrehozó mágneses tér erőssége közötti összefüggés) és az örvényáram okoz. Az antimágneses öntöttvasak többnyire ausztenites szerkezetűek és mivel a karbidok mágnesezhető k, jelenlétük nem kívánatos. Ezért ötvöző elemként főleg olyan karbid stabilizáló elemeket használnak, mint a króm. Az elektromos iparban „Nomag“ néven ismert nem mágnesezhető öntvény nikkel és mangán ötvözőt is tartalmaz. A bennlevő grafit pikkelyes elrendezésű, ami kis mágneses permeabilitást (áteresztő képességetJ eredményez. TESTSÚLY ÉS EGÉSZSÉG tV«..- -'.:t a rapokban szerte az országban megrendezik a Dolgozók t iln. fesztiválját. Ennek surán többek között bemutatják Jaroslav Macii Arany lakodalom című vígjátákát is. A szellemes film egyik főszereplője Jirina Sejbaluvá (a felvételen jobbra). A fizika és a kémia nagyszerű vívmányai új stúdiumokhoz segítették hozzá az antropológia, az embertan tudományát is. Egyebek között lehetővé tették, hogy tanulmányozhassa az emberi test összetevőinek változékonyságát és e változások alapvető okait is. A korszerű radioizotópes és ultrahangos módszerekkel a zsírréteg, az izmok és csontok vastagságát az emberi test olyan részein is nagy pontossággal megmérhették, amelyek elérhetetlenek voltak a korábbi mérési módszerek számára. Egy másik módszerük az emberi test átlagos fajsúlyának meghatározására épül. — Minél nagyobb egy ember átlagos fajsúlya — jelentette ki Vlagyimir Csecov szovjet antropológus —, annál jobb általánosságban testi felépítése. A nagy fajsúly a „sűrű“ szövetek, az izmok és a csontok kitűnő fejlettségére utal. Csak néhány példa erre. A zsír fajsúlya köb- centiméterenként 0,9 gramm, az izmoké 1,1, a csontoké pedig 1,6 gramm. E szövetek viszonya határozza meg az egész test fajsúlyát, amelynek esetleges változásaiból következtetni lehet a szöveti összetétel megváltozására. Erre a célra különböző képletek állnak az antropológusok rendelkezésére. A férfiak átlagos fajsúlya 1,067 gramm köb- centiméterenként. A testsúlyt zsírtalan aktív és zsíros passzív elemekre bonthatjuk. A kettő közötti viszony a testi teljesítőkéi>esség egyfajta mérőszáma. A bőr alatti zsírréteg fejlődésével kapcsolatos vizsgálataink egyértelműen bizonyítják — mondotta a szovjet antropológus —, hogy az irodákban dolgozó, ülő foglalkozást űző emberek zsírrétege jóval vastagabb,, mint azoké az embereké, akik munkavégzésük során sokat járkálnak. Az enyhe éghajlatú klímazónákban élők is jóval több zsírt szednek magukra, mint a trópusokon lakók. Szovjet antropológusok most kidolgozták azokat a normákat, amelyekkel meghatározhatják a zsírréteg változásának kortól függő, megengedhető határait. E vizsgálatok során is bebizo* nyosodott, hogy a nők bőr alatti zsírrétege általában vastagabb, mint a férfiaké. A nők esetében egészen 50. életévükig növekszik a zsírréteg vastagsága, a férfiak esetében csak általában a 35 életévig, ezután a felszedett zsírréteg általában stabil marad. A test zsírmennyisége a zsírsejtek számától és nagyságuktól függ. A nagyság általában a zsír- tartalmat tükrözi, számukat viszont főként örök- lődési tényezők határozzák meg. — Vizsgálataink során — mondotta még Vlagyimir Csecov — nyilvánvaló összefüggésekre bukkantunk a zsírréteg kifejlődése és bizonyos fiziológiai adatok, például a vér koleszterinszintje között. Az elhízott gyerekek esetében — súlyleadás után, de változatlan terhelés esetében — lényegesen csökkent oxigénfogyasztást és pulzusszámot tapasztaltunk. Megállapítottuk továbbá, hogy hízás vagy fogyás esetében minden felvett vagy leadott kilóból 600 gramm a zsír. Ez olyan megállapítás, amelyet az elhízott betegeket kezelő orvosnak feltétlenül figyelembe kell venniük* 1972. VI. 20 DÉLUTÁNI SZERELEM _______________________________(amerikai)
