Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

BORGAZDASÁG MINDENKINEK A rezestörés Ezt a borhibát az erősen kénezett bordeauxi borok­nál tapasztalták először. Ab­ból ered, hogy a borban le­vő kuprionok kolloidállapo- tú kuproszulfid-vegyületet alkotnak. Ezért a rezestörés a borban levő szabad kén­savon kívül más redukáló anyagok mennyiségétől is függ. Egy liter borban 50— 100 mg szabad kénsav mellett 2—4 :-.?g kuprion kupriszui­fid már zavarodást okoz. A rezestörés napfényben gyor­san, sötétben lassan képző­dik. Levegő hatására pedig teljesen megszűnik. Ugyan­is az oxigén hatására a kuprovegyületek könnyen oldható kuprivegyületekké oxidálódnak. Néhány csepp hidrogénperoxid oxidáló ha­tása is megszünteti a rezes­törést. A rezes törésű bor sárga- vérlúgsós derítéssel is javít­ható. —hn— A búzavirág A trágyázás technikája A gyümölcsfák trágyázása a múltban nemcsak azért volt sikertelen, mert ritkán végezték, kis mennyiséget adagoltak, hanem azért is, mert rosszul végezték a trá­gyázást. A gyümölcsfa táp- anyagfelszívó-gyökérzetének zöme a korona-csurgón kí­vül van. Régen a fa töve kö­ré ásták a trágyát, ami per­sze csaknem teljesen fel­használatlan maradt. Később ugyan áttértek már a csur­gó alatt ásott árokba való trágyázásra, azonban így sem lehetett megfelelő ered­ményt elérni. Ma már évente trágyá­zunk: szerves istállótrágyá­val és műtrágyákkal igyek­szünk pótolni a felhasznált tápanyagokat. A műtrágyák azonban csak akkor érvé­nyesüknek kellően, ha a ta­lajban elég víz és humusz van. Fontos tudni, hogy a műtrágyákat száraz és szél­mentes időben kell kiszórni. A jó termés érdekében a törzs körüli felületek kivé­telével a gyümölcsös egész terüietét kell trágyázni. A trágyaféléket többnyire las­sú járású tárcsával, a szal­más trágyát és a zöldtrá­gyát pedig ekével fordítjuk be a talajba. Azt sem sza­bad azonban figyelmen kí­vül hagyni, hogy a trágya­szerek érvényesülésének fon. tos feltétele a jó talajszer­kezet, a talaj kedvező hő- és levegőgazdálkodása, az ele­gendő víz- és humusztarta­lom, valamint a talaj közöm­bös, esetleg gyengén savas vagy lúgos kémhatása.-~iy— Sebészeti hadgyakorlat A műtőteremben minden készen áll az operációhoz, csak épp a beteg várat még magára. — Már hozzák is, de a páciens nem ember, ha­nem egy malac. — Bármily hihetetlennek tűnik, de így van. A svéd hadseregben vezet­ték be ezt az egyedülálló kiképzési módszert a had­köteles orvosok számára, hogy látni lehessen a golyó okozta károkat és el kell távolítani minden sérült, a funkcióját már nem teljesí­tő szervet — mondja a fő­orvos, és a fiatal orvosok számára meglepő kijelentés- sal folytatja magyarázatát: — Jegyezzék meg, a lőtt se­bet nem varrjuk azonnal, ha kell, akár három-négy napig is nyitva hagyjuk, kivételt Harc a munkahelyekért: angol bányászsztrájk ez év februárjában. (CENTAUREA CYANUS L.) Csontvázak az Antarktiszon A „jégkontinens“, a déli sarkvidék, ahol 1969-ben ta­láltak először gerinces ál­latmaradványokat — őshül­lők és kétéltűek csontjait — újabb meglepő leletekkel szolgál. Míg az első széria csak szétszórt, egyes cson­tokból áll, amelyekről csak részben sikerült megállapí­tani az állat fajtáját, az 1970—71-ben folytatott ku­tatások során több teljes csontváz került felszínre. Az Ohio State University geológusai már az első mun­kanapjukon gazdag lelőhe­lyekre bukkantak a Shack- leton-gleccser közelében, a Mount Kanyon északnyugati szárnyán. A dombot a thri- naxodon őshüllők fajtája után, amelynek maradvá­nyait most megtalálták, Thri naxodon Colnak nevezték el. Az új leletek igen erős érv ként szólnak egy kontinen­tális tengeráramlat létezése mellett, amely az alsó triász­ban keletkezett, messzire el- távolitva egymástól Dél-Af- rikát és a déli sarkvidék szá­razföldi területét. Az a tény, hogy a három, Dél-Afrikából ismert Karroo-őshüllő fajta, amely viszonylag rövid ideig egyszerre élt Dél-Afrikában és az Antarktiszon is, egysé­ges faunát képezett, arra en­ged következtetni, hogy a két kontinens annak idején széles területen függött ösz- sze egymással. A fészkesvirágúak család­jába tartozó, közismert, egy­éves növény. Dél-Európából származik. Nálunk elsősor­ban búza- rozsvetésekben, valamint parlagon, szára­zabb réteken terem. Gyógy­szeripari célokra júniusban és augusztusban gyűjtendő. Egy kg ára 80 korona. A fészekből kicsipegetett, üdén nyíló virágait kell gyűjteni. A virágot forga­tás nélkül jól szellőző he­lyen, árnyékban kell szárí­tani. Ugyanis a napfény ha­tására a virágok kifakulná­nak. A virág forrázatát szemgyulladások borogatá­sára és toroköblítésre hasz­náljuk. Dr. NAGY GÉZA VI. 18. f akik Ulf Gástrina főorvos vezetésével és segítségével . mélyítik tudásukat és szerez­nek értékes tapasztalatokat. A golyós puskával súlyosan megsebesített malacokon a legkomolyabb operációkat hajtják végre Dr. Gástrina vezetésével, aki minden moz­dulatot indokol és megma­gyaráz. — A lőtt sebeknél nem szabad kímélni a bőrszöve>- tet, a vágásnak hosszúnak és szélesnek kell lennie, képeznek a hasüreg sérülé­sei, amelyet azonnal be kell varrni. Dr. Gástrina így indokol­ja kijelentését: — Ha a se­bet azonnal lezárjuk, az ese­tek húsz százalékában fer­tőzés áll be. Hagyni kell, hogy a sebbe levegő jusson, és csak ha a beteg kissé felerősödött, vetjük újabb műtét alá és varrjuk be a sebet. A főorvos állításait a viet­nami háborúban részt vevő orvosok harctéri tapasztala­taival indokolja. A tábori körülmények kö­zött végrehajtott műtét si­került, a malac meg van mentve. Hosszú élet azonban nem vár rá, mert pár napos megfigyelés után nagy adag altatóval elpusztítják. Dr. Gástrina a kísérletek fontosságát néhány szóban foglalja össze: „A fiatal or­vosok csak a „békés“ idők betegségeit ismerik, és így a mi kiképzésünk segítsé­gével megismerkedhetnek egy esetleges háborúban elő­forduló sebesülésekkel, és gyakorlatot szereznek az esetek felismerésére és gyó­gyítására.“ VUS, ZÁGRÁB Diplomás nrakairélkiiliek Angliában a főiskolát és egyetemet végzettek 30 szá­zaléka nem talál képzettsé­gének megfelelő foglalko­zást. Egy nemrégen végzett vizsgálat megállapította, hogy a múlt év december vé­géig különféle egyetemek 45 végzett hallgatója mun­ka nélkül maradt. Még a kormányhoz közel álló londoni Times is kény­telen volt megállapítani, hogy az egyetemi végzettsé­gű lakosok körében az utób­bi 12 hónap alatt megkét­szereződött a munkanélkü­liek száma. Ugyanakkor B. J. Holoway, a Manchesteri Egyetem titkára is kijelen­tette: a diplomás emberek el­helyezkedési lehetősége va­lóban katasztrofális. Angliában közismert Vi­vian Veal esete. Azután, hogy a zoológiái és botanikai sza­kon diplomát szerzett 9 hó­napon át, 71 munkahelyen próbálkozott elhelyezkedni az iparban, a kereskede­lemben, a kutatásban és más területen. E hosszú idő alatt sem sikerült munkát szerez­nie. Végül azt tanácsolták neki, hogy ismételjen meg egy vagy két iskolaévet „ad­dig, míg az Angliában 31 év óta legsúlyosabb munkanél­küliség enyhül“, vagy pe­dig felejtse el akadémiai ti­tulusát, és helyezkedjen el bármilyen munkahelyen. Hogy a valóságban milyen kilátástalan a helyzet, senki sem tudja pontosan. A Brit Gyáriparosok Szövetségének (CBI) becslése szerint csu­pán a szövetségben képvi­selt vállalatoknál 15—20 %- kai csökkent az új dolgozók felvétele. Még az iskolaiigy- ben is, ahol a tanerőhiány óriási méreteket öltött, gyak­ran magas képzettségű, egye­temet végzett pedagógusok sem találnak munkát. (NBI) Az ezüstfácán (LOPHURA NYCTHEMERA) Hazánkban közkedvelt és a legjobban elterjedt fácán­fajták egyike. Etetésre, gon­dozásra alig szorul, ezért jól megfelel a kezdő tenyész­tők számára is. Kavésbé fé­lénk, így annyira is meg­szelídíthető, hogy akár kéz­ből is lehet etetni. Inkább zárt helyen kell tartani. Szárnycsonkítás után azon­ban megmarad a baromfi- udvarban IS A kakas hároméves korá­ban, a tyúk egy évvel ko­rábban válik ivaréretté. A jó szaporulat érdekében ajánlatos betartani az 1:3- as ivararányt. A tyúkok évente kétszer-háromszor tojnak. A kotlási idő 25 nap. A csibék gyorsan nőnek. Tollasodás után a kakaso­kat Vll-es, a tyúkokat pedig VlII-as gyűrűvel jelöljük meg. Képünkön: Négyéves ka­kas. Ifj. TAKÁCS ENDRE Kosciuszko domb Krakkókon A lengyel nép nemzeti hőse, Kosciuszko Tádé 1817-ben, száműzetésben halt meg. Hamvait hazaszállították, és a királyok temetkezési helyén, a Wawel katedrálisban he­lyezték el. A lengyel nép azonban két keze munkájával emelt emléket nagy fiának. A város közelében harminc­négy méter magas dombot épített azoknak a csatate­reknek a földjéből, ahol Kosciuszko nagy ütközeteit vív­ta. Krakkó város vezetősége most elhatározta, hogy a domb tetején üdülőt épít a dolgozóknak. (POLNISCHE RUNDSCHAD) NIMIIENRÖL ni

Next

/
Oldalképek
Tartalom