Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám, péntek

Csehszlovákia egyetért A FINN KORMÁNY KEZDEMÉNYEZÉSEIVEL Díszebéd parlamenti küldöttségünk tiszteletére Helsinki — A Szövetségi Gyű­lés küldöttsége, amely Alois Indra vezetésével tartózkodik Finnországban, tegnap Helsin­ki polgármesterének, Teuva Au runak a vendége volt. Parla­menti küldöttségünk a városhá­zán díszebéden vett részt, majd megtekintette a főváros neveze­tességeit. A finn vendéglátókkal folytatott beszélgetések során Alois Indra kiemelte Helsinki haladó hagyományait, azoknak a kezdeményezéseknek a jelen­tőségét, amelyeket a főváros életének irányítói tesznek az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatosan. Alois Indra hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság üdvözli a finn kor­mány lépéseit és támogatja azt a nézetet, hogy Helsinki a leg­megfelelőbb hely a konfererrcia sokoldalú előkészítéséhez. Alois Indra ugyanakkor rámutatott a csehszlovák—finn kapcsolatok, valamint Prága és Helsinki kap­csolatainak ígéretes és sokol­dalú fejlődésére is. A Szövetségi Gyűlés küldött­sége még a nap folyamán ellá­togatott a Finlandia kongresz- szusi és hangverseny palotába. Ezt a gyönyörű palotát szemel­ték ki a biztonsági konferencia esetleges színhelyéül. Ezt kö­vetően küldöttségünk ellátoga­tott Tapiola városkába é*s meg­ismerkedett a finn architektúra csodálatos remekműveivel, vala­mint a környék valóban látvá­nyos természeti szépségeivel. Az NSZK-bctn állítják bíróság elé a géprablókat Bonn — Nyugat-Németország nem adja ki azt a tíz cseh­szlovák légikalózt, akik a múlt hét folyamán bestiálisán megöl­ték Ján Mičica pilótát és tör­vénytelenül, erőszakkal hagy­ták el hazánkat. A csehszlovák légikalózokat Nyugat-Németor- szágban állítják bíróság elé — jelentette be tegnap a DPA nyugatnémet hírügynökség. A DPA szerint a hírt igazolja Georg Leber közlekedésügyi miniszter levele a Lufthansa légitársaság szakszervezeti szö­vetségéhez, valamint a közleke­dési alkalmazottakhoz általában és a pilóták szervezetéhez, amelyben felhívja ezeket a szer­vezeteket, hogy ne csatlakozza­nak a pilóták nemzetközi szö­vetségének (IFALPA) sztrájkjá­hoz, amelynek hétfőn kellene megkezdődnie. CSEHSZLOVÁK-MONGOL KÖZÖS KÖZLEMÉNY Ulánbátor — Bohuslav Chňou­pek külügyminiszter mongóliai látogatásáról közös közleményt adtak ki. A dokumentum meg­állapítja, hogy a két ország testvéri barátsága és szoros együttműködése, amely a mar­xizmus—leninizmus és a prole­tár nemzetköziség alapelvein nyugszik, évről évre ígéretesen fejlődik és szilárdul. A közle­mény leszögezi, hogy a két ba­ráti ország nézetei azonosak az időszerű nemzetközi problémák megítélését illetően. Mindkét fél megegyezik abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztő se jelentős hozzájárulás a szo­cialista társadalomközösség megszilárdításához — hangsú lyozza a közös közlemény. Az agresszió ellen Befejezte munkáját az AESZ konferenciája 1972. Vb 16. Kommentárunk A ndrej Gromiko szovjet kül- ^ ügyminiszter párizsi láto­gatása ismét a nemzetközi poli­tikai élet érdeklődésének előte­rébe helyezte a szovjet—francia kapcsolatok és együttműködés kérdéskomplexumát. Hozzájá­rult természetesen ehhez a tár­gyalások napirendje is, amelyek a kétoldalú kapcsolatokon túl­menően különös súlyt helyez­tek az európai biztonsági érte­kezlet előkészítésének és ösz- szehívásának problémáira, de általában a világpolitikai folya­matok időszerű összefüggéseire. Kétségtelen, hogy a szovjet- francia kapcsolatok alakulása ígéretes és tegyük hozzá: pél­dás fejlődése jelentős mérték­ben járult hozzá az európai fe­szültség csökkentéséhez, a biz­tonság megszilárdításához. And­rej Gromiko egyik pohárkö­szöntőjében kijelentette: a szov­jet-francia együttműködés a nemzetközi politika állandó té­nyezőjévé vált. Hasonló érte­lemben nyilatkozott Pompidou, amikor hangsúlyozta: „Ez az együttműködés megfelel orszá­gaink állandó és alapvető érde­keinek. Célja a kölcsönös tájé­koztatás, a szempontok egyez­tetése és akcióink összehango­lása.“ Szűkebb értelemben De Gaulle elnök 1966-os moszkvai látogatásától datálódik a szov­jet-francia dialógus kezdete. A kölcsönös bizalom elmélyii­ti be rhodesiai krómvásárlásait. A csúcsértekezlet felszólította az AESZ összes tagállamát, hogy szakítsa meg kapcsolatait Portugáliával. Egy további hatá­rozat az Izrael által megszállt arab területek kiürítését köve­teli. Az AESZ új főtitkárává Ekha Nghaky kameruni munkaügyi és népjóléti minisztert választották. Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára, aki jelen volt az AESZ csúcstalálkozóján, szintén el­hagyta Marokkót és már a teg­napi nap folyamán New York­ba érkezett, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács ülésén. néhány sorban LENIN MAUZÓLEUMÁHOZ lá­togatott el tegnap a Prágai Fő­városi Nemzeti Bizottság kül­döttsége, amelyet Karét Spal polgármester-helyettes vezet. LUMlR HANÁK, Csehszlová­kia kairói nagykövete és Abdul Kadir Gatti, az egyiptomi kor­mány miniszterelnök-helyettese, művelődési és tájékoztatásügyi miniszter a csehszlovák kultu­rális központban megnyitotta a „Soha többé Lidicét“ című ki­állítást. MOSZKVÁBAN szovjet—kubai konzuláris egyezményt írtak alá — jelentette a TASZSZ. BORISZ PONOMARjOV, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a KB titkára — aki a Dimitrov-évforduló alkal­mából rendezett nemzetközi ér­tekezlet szovjet küldöttségét vezeti — ünnepélyes keretek között átnyújtotta a Lenin Bé­ke-díjat Cola Dragoicsevának, a BKP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a népek közötti barátság erősítésében szerzett érdemei­ért. WILLY BRANDT nyugatnémet kancellár fogadta azt a szov­jet parlamenti küldöttséget, amely Leonyid Zamjatyin veze­tésével tartózkodik az NSZK- ban. LUIS ECHEVERRIA, Mexikó elnöke Washingtonban tartóz­kodik, ahol Nixon elnökkel folytat megbeszéléseket. AZ UGANDAI főváros repülő­terén csütörtökön hajnalban nem engedtek felszállni egy Zambiába tartó gépet, amely­nek csomagterében fegyverszál­lítmányt fedeztek fel. AZ AMERIKAI képviselőház hadügyi bizottsága 21,3 milliárd dolláros katonai költségvetést szavazott meg. RONALD REAGAN kaliforniai kormányzó Nixon elnök kéré­sére, az elnök különleges kép­viselőjeként július 2-től három­hetes nyugat-európai körutat tesz. Ellátogat Dániába, Bel­giumba, Franciaországba, Olasz­országba, Írországba és Nagy- Britanniába is. BUDAPESTEN háromnapos nemzetközi tudományos konfe­rencia kezdődött, amelynek té­mája: az európai biztonság és a gazdasági együttműködés. TAKRITI iraki miniszterelnök­helyettes, aki hivatalos látoga­táson Franciaországban tartóz­kodik, tegnap Schumann kül­ügyminiszterrel folytatott iripg- beszéléseket. lésének első kézzelfogható meg­nyilvánulása az 1970. október 13-án aláírt szovjet—francia jegyzőkönyv volt, amely rögzí­tette: ,,A két ország tanácsko­zik a világ minden súlyos prob­lémájáról.“ Leonyid Brezsnyev Megftntórozd íényeiö 1971 októberében tett párizsi látogatása végleg eloszlatta a kételyeket, nem fért többé hozzá kétség, hogy a két or­szág távlatilag is a békés egy­más mellett élés politikája mel­lett tette le a garast, minden ve­lejárójával együtt. Leonyid Brezsnyev látogatását követően a két fél közös nyilatkozatot tett közzé, amely egyebek kö­zött megállapítja: „A tárgyaló felek fontosnak tartják, hogy az összeurópai konferencia tel­jes mértékben teljesítse a köz­vélemény reményeit és komoly eredményeket hozzon a megvi­tatott kérdésekben“. Ez tehát annyit jelent, hogy a szovjet— francia kapcsolatok meghatáro­zó jellegű tényezővé léptek elő kontinensünk, de általában a vi­lág béké'jének és biztonságának további megszilárdítása tekinte­tében. Viszont ezt mindkét fél számára kötelezővé teszi az a dokumentum, amely „A Szovjet­unió és Franciaország együttmű­ködésének alapelvei“ címmel vonult be a diplomácia történe­tébe. Ez ugyanis egyik cikkelyé­ben rögzíti: „Az együttműködés alapja mindkét ország előnyei­nek és kötelességeinek kölcsö­nössége“. Az európai biztonság kérdéseinek vonatkozásában a kötelességen van a fő­hangsúlyt. Mind a Szovjetunió, mind Franciaország a Biztonsá­gi Tanács állandó tagja. Kato­nai és gazdasági potenciáljuk — nagyhatalmi szinten — lehetővé teszi számukra, hogy jól össze­hangolt akciókkal valóban elő­mozdítsák az általános és teljes leszerelés ügyét, minimálisra csökkentsék a fegyveres konf­rontáció esetleges veszélyét. A szovjet külpolitikai koncep­ció, amely a lenini békepoliti­ka alapelvein nyugszik, a szov­jet-francia kapcsolatok és együttműködés bővítésével, meg­szilárdításával újabb győzelmet aratott. Nem véletlen, hogy a nyugati lapvélemények is első sorban erre a momentumra mu­tatnak rá, némelyik bár keser­nyés szájízzel. Ezzel egyidejű­leg nem hanyagolható el az a szempont, amely a közeledésnek gazdasági szintű velejárója. A szovjet—francia gazdasági, ke­reskedelmi, tudományos-műsza­ki és kulturális kapcsolatok ma valóban rendkívül szerte­ágazóak. BALOGH P. IMRE Fidel Castro, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az NDK-ban. gyümölcsöző tárgyalásokat folytat Erich Honeckerrel, az NSZEI’ Központi Bizottsága első titkárával, valamint az NDK állami képviselőivel. (ČSTK—ZBJ Fl DEL CASTRO HALLE VÁROSÁBA LÁTOGATOTT Berlin — A kubai párt- és kormányküldöttség Fidel Castro- val az élen Halle városába láto­gatott, amely vidéki kőrútjának első állomása a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Fidel Castrot és kíséretét lelkes tö­meg, köztük a városban tanuló kubai diákok fogadták. Fidel Castro és Erich Honeck- ker, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára a délutáni órákban a Leuna üzembe láto­gatott el, ahol a dolgozók ki­törő lelkesedéssel fogadták a magas rangú vendégeket. A ha­talmas vegyikombinát kapujá­ban Rudi Veckenstedt, az NSZEP járási bizottságának iparügyi titkára fogadta a ven­dégeket. Tájékoztatta őket ar­ról, hogy az üzem 30 000 dol­gozója aktívan bekapcsolódik az NSZEP VIII. kongresszusa határozatainak teljesítésébe s pillanatnyilag ötnapos előnyre tettek szert a kitűzött tervvel szemben. Az NDK sajtója apró részle­tességgel számol be a kubai vendégek látogatásáról. A Neues Deutschland így többek között rámutat, hogy a két országot valóban szoros szálak fűzik ősz sze. Ugyanakkor a Szovjetunió­hoz fűződő szövetség és testvéri barátság mindkét ország politi­kájának alappillérét alkotja. Eb­ben a szövetségben mind Kuba, mind a Német Demokratikus Köztársaság biztosítékot lát ar ra vonatkozóan, hogy sikerrel folytathatja a szocialista or­szágépítést. Az NDK sajtója egyébként rámutat arra is, hogy a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatoknak szintén nagyszerű távlatai nyíl­nak meg. Gromiko ismét Moszkvában Párizs — Hivatalos tárgyalá­sai befejeztével Andrej Gromi ko szovjet külügyminiszter el­utazott a francia fővárosból. A repülőtéren a szovjet diplomá cia vezetőjétől Maurice Schu mann külügyminiszter, vala mint a francia külügyminiszté­rium magas beosztású dolgozói vettek búcsút. Aggodalom Pekingben? Peking — A kínai főváros diplomáciai köreiben Kissinger újabb pekingi látogatása nem annyira puszta tényével, ha­nem inkább időzítésével és be­jelentésének formájával keltett érdeklődést. A csütörtöki kínai lapokban közölt szűkszavú köz­lemény szerint a látogatás cél­ja a két ország közötti kapcso­latok „normalizálásának elő mozdítására“ irányul. Tény vi­szont, hogy a kínai vezetés Ni­xon látogatása óta először je­lezte, hogy az amerikaiak viet­nami eszkalációja aggodalmat kelt Pekingben, „veszélyezteti Kínát“. Nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai eszkaláció esetleg kérdésessé teszi a Nixon pekin­gi látogatásával megindított fo­lyamatot, illetve visszamenőleg is megkérdőjelezheti a Nixon látogatás célszerűségét. A köz lemény fogalmazása ugyanak­kor arra utal, hogy a látogatás alatt sor kerülhet a normalizá­lás újabb lépéseire is, tehát az amerikai eszkaláció nem fel­tétlenül töri meg a kínai—ame­rikai kapcsolatok fölfelé tartó ívét. ÖSSZECSAPÁSUK VALAMENNYI HADSZÍNTÉREN Saigon — A B—52-es ameri­kai nehézbombázók csütörtökön megnyitották a VDK elleni stra­tégiai légitámadások második hetét. Az egyenként 30 tonná­nyi bombát szállító repülőgé­pek ismét Dong Hói térségé­ben támadtak. Dél-Vietnamban — a saigoni parancsnokság szóvivőinek köz­lése szerint — csütörtökön vir­radóra valamennyi hadszíntéren összecsapások zajlottak le és a felszabadító erők tüzérségi tá­madásokat indítottak a kor­mánycsapatok állásai ellen. A legjelentősebb harcokat An Loc térségéből jelentették. Önkényes parancs? Washington — Harold E. Hug­hes demokrata párti szenátor szerdán indítványozta, hogy az amerikai törvényhozás vizsgál­ja ki, van-e összefüggés a La- velle tábornok által önkényesen elrendelt észak-vietnami légitá­madások végrehajtása és a pá­rizsi tárgyalások megszakadása között. Mint jelentettük, a tör­vényhozás vizsgálatot indított Lavelle tábornok, a délkelet­ázsiai amerikai légierők volt parancsnoka ellen, támadási pa­rancsnok önkényes kiadása miatt. Hughes s:»;enátor szerint lehet­séges, hogy Kissinger elnöki tanácsadó és Le Dúc Tho, a pá­rizsi Vietnam-értekezleten rész­vevő VDK-küldöttség különleges tanácsadója, a már korábban bejelentett magánjellegű meg­beszélések során eredményes tárgyalásokat folytatott, de az önkényesen elrendelt légitáma­dások semmissé tették az ered­ményeket. AZ amerikai szenátor ez irányú feltételezéseit eddig semmiféle hivatalos bejelentes nem erősítette meg. Átlátszó ürügy New York — A New York Ti­mes csütörtöki száma Vietna­mot megjárt volt amerikai ka­tonák nyilatkozatait közli, akik szerint az úgynevezett védeke­ző reagálás amúgyis sokat vita­tott doktrínáját 1970-től kezdve kifejezetten az előre meghatáro­zott észak vietnami célpontok elleni támadások ürügyeként használták csak fel. Michel Lewis, az amerikai hadsereg légifelvétel-értékelő csoportjának egyik szakértője elmondta, hogy 1969-ben és 1970-ben parancsnokai a Penta­gon utasítására hivatkozva cél­pontok kiválogatását rendelték el az amerikai felderítő repülő­gépek Észak-Vietnamról készí­tett légifelvételein. Csodálkoz­va olvasta később az általa ki­választott célpontok bombázá­sáról a sajtóban azt, hogy a támadásokat a „védekező rea­gálás“ alapján hajtották végre. Gary Mundt, volt százados pe­dig kijelentette: „Ha meg akar­tuk mutatni az erőnket, kivá­lasztottuk a pillanatot, majd a „védekező reagálásra" hivatkoz­va vágtuk ki magunkat a dolog­ból“. Rabat — Az afrikai államfők Rabatban ülésező konferenciája jóváhagyta az AESZ miniszteri tanácsa által előterjesztett ha­tározati javaslatokat. Elfo­gadta azokat a politikai ál­lásfoglalásokat, amelyeket Na­míbia és Portugália ügyében kidolgoztak. A Ŕhodésiáról szó­ló határozatban az afrikai ál­lamfők értekezlete elítélte Nagy-Britanniát, amiért nem tett hatékony intézkedéseket a törvénytelen rendszer felszámo­lására. A rabati állásfoglalás megbélyegzi az Egyesült Álla­mok kormányát, amely az ENSZ határozata ellenére sem sziinte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom