Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám, kedd
A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenysége és feladatai szocialista társadalmunk további fejlesztésében A bsszámoSót a VIÍL szakszervezeti kongresszuson KAREL HOFFMANN, a CSFSZM Központi Tanácsának elnöke terjtsztetts elő Egyéves előkészületek után összeült a Vili. szakszervezeti kongresszus, amely a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveként értékeli az elmúlt éveket, a szakszervezetek munkáját és kitűzi az új feladatokat. A kongresszusi előkészületek a CSKP XIV. kongresszusa által kidolgozott program megvalósítása széliemében zajlottak le. A XIV. kongresszus határozatainak megvalósítása' folytatása azoknak a sikereknek, melyeket dolgozó népünk a párt vezetésével, a Szovjetunió segítségével és a többi szocialista országgal együttműködve a társadalom forradalmi átépítésében az 1948 februári történelmi jelentőségű győzelem óta ért el. Az uralkodó munkásHoffmann elvtárs a továbbiakban értékelte az elmúlt időszakot és a konszolidálás folyamán elért eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a társadalmunkat ért mély válság az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra is hatással volt. A szakszervezeti mozgalomban a jobboldali erők felforgató tevékenységének bizonyítékait, okait és következményeit tartalmazzák a VI. és VIII. szakzservezeti kongresszus közötti válságos fejlődés következtetései, melyek a Tanulságokból indulnak ki. A jobboldali opportunista és antiszocia- lista erők elleni politikai harcban kiállta a próbát a szak- szervezeti mozgalom funkcionáriusainak és tagjainak politikai fejlettsége. A CSKP vezetésével a szocializmus védelméért és a szakszervezetek forradalmi jellegének felújításáért folytatott harc bebizonyította, miből következik a szakszervezetek jelentős szerepe a szocialista társadalomban. Újból és újból visszatérünk Lenin - tanításához, hogy leküzdjük a jobboldali bomlás következményeit, s hogy ezen a kongresszuson szakszervezeti mozgalmunk újból egységesen léphessen fel. Ezért a szakszervezeti mozgalom válságos fejlődéséből levont következtetéseket olyan pozitívumnak tartjuk, amely lezárja a közelmúlt nehéz időszakát, de ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a jövőben mit kell tennünk. Már sohasem engedjük meg, hogy a jobboldali ellenséges erők veszélyeztessék a szocializmus alapelveit és támaszait. A CSKP XIV. kongresz- szusa által kitűzött feladatok megkövetelik, hogy minden figyelmünket a szakszervezeteknek ezekből a feladatokból eredő kötelességeire összpontosítsuk. Az említett dokumentum — mondotta Hoffmann elvtárs — lehetővé teszi, hogy beszámolónkban ne térjünk vissza a válságos fejlődés részleteihez. Azt azonban meg kell említeni, hogy az elmúlt évekkel ösz- szekapcsolódik a legutóbbi kongresszus szomorú öröksége. A VII. szakszervezeti kongresszus 1969 márciusában az egyik utolsó lehetőséget biztosította a szocialistaellenes erőknek a nyílt, szocialistaellenes fellépéshez. A kongresszus lefolyása és eredményei azt bizonyítják, hogy ezek az erők nem a szocialista demokrácia elmélyítését szorgalmazták, hanem ellenkezőleg: fel akarták számolni a kommunista párt vezető szerepét, meg akarták szüntetni a szakszervezeteknek a népgazdaság irányítására gyakorolt hatását, fokozatosan gyengíteni, majd megszüntetni akarták a munkásosztály társadalmi vezető szerepét. A jobboldali opportunista irányzat aktív hívei okozták, hogy a legutóbbi szakszervezeti kongresszus olyan határozatokat fogadott el, amelyek ellentétben állnak a társadalom és a kor szükségleteivel, a munkásosztály érdekeivel és a szakszervezetek feladataival. A legutóbbi szakszervezeti konferenciákul) és kongresszus »-kun a osztály — a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben — bebizonyította, hogy csakis a dolgozókat felszabadító szocializmus biztosítja a gazdaság dinamikus fejlődését, és boldogabb, g*' dagabb életet a dolgozók széles rétegeinek, széles körű, demokratikus jogokat, a nemzetek és a nemzetiségek egyenlőségét. A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítását a további felvirágoztatás kulcsának, az életszínvonal további emelkedése biztosítékának tartjuk. A kongresszus feladata, hogy kidolgozza a szak- szervezeti mozgalom feladatait és konkretizálja a szakszervezetek részvételét a CSKP XIV. kongresszusa liatá roza tai nak megvalósításában. helytelen, inunkásellenes, international ist ael lenes határozatokat hatálytalanították, és a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa is érvénytelenítette a hasonló határozatokat. A VII. szakszervezeti kongresszus határozatai azonban még mindig léteznek, és a szak- szervezeti tagok jogosan követelik, hogy a VII. kongresszuson elfogadott valamennyi dokumentumot érvénytelenítsék. Ezért felhívjuk a VIII. kongresszust — a szakszervezeti tagok egyértelmű állásfoglalásának megfelelően —, érvénytelenítse a legutóbbi kong resszuson elfogadott dokumentumokat. A Szovjetunió és a többi szocialista ország internacionalista segítségének köszönhetjük, hogy kongresszusunk kedvező légkörben tanácskozhat. Ehhez hozzájárult az is, hogy a CSKP marxista—leninista erői törekvésének eredményeképpen 1969 áprilisában a központi bizottság ülésén alapvető változásokat eszközöltek a párt vezetőségében és politikájában. Az elmúlt három év alatt elért eredmények olyan jelentősek, hogy kötelességünk e legfelsőbb szakszervezeti tanácskozáson értékelni és kiemelni a CSKP Központi Bizottsága, és a dr. Gustáv Husák elvtárs által vezetett Aj vezetőség óriási politikai és szervező munkáját. A CSKP Központi Bizottságának 1969 áprilisi plénuma megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a szakszervezeteken belül fokozatosan leküzdjük a válságot, és felújítsuk a szakszervezetek forradalmi küldetését. A szakszervezeti mozgalom azonban nagyon nehezen küszöbölte ki a belső bomlás okait. A konszolidálás lassúságának két alapvető oka volt. A központi szervek megtisztítása lassan, és eleinte következetlenül ment végbe. Üres nyilatkozatokkal nem lehetett megváltoztatni az ún. új szakszervezeti politika reformista tartalmát. A másik komoly ok az volt, hogy az akkori szakszervezeti vezetőségnek nem volt átgondolt, konkrét terve a válság következményeinek felszámolására. Ezért — elsősorban az üzemekben — a szakszervezeti munka sokáig pangott. Hiányzott a szakszervezeti A múltban sok esetben kétségbevonták azokat az alapelveket és alapértékeket, amelyek a szakszervezeti mozgalom szilárd alapját képezik. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a VIII. szakszervezeti kongresszuson egyértelműen leszögezzük: 1. Abból a marxista—leninista alapelvből indulunk ki, hogy a munkásosztály, mint uralkodó osztály, történelmi szerepet tölt be a társadalom forradalmi átépítésében. 2. A munkásosztály történelmi küldetése teljesítésének alapvető feltétele a CSKP vezető szerepe, a szocialista szak- szervezetek számára elfogadhatatlanok a szakszervezetek függetlenségére és semlegességére vonatkozó elméletek. 3. Abból a tényből indulunk ki, hogy a szocializmusban az állam a munkásosztály és a többi dolgozó hatalmának az eszköze, ezért nem lehet ellentét a szocialista állam és a forraszervek és szervezetek egységes, céltudatos fellépése. A CSKP XIV. kongresszusának előkészítése és határozatai új fel tételeket teremtettek a szakszervezeti tagok egyesítéséhez. Egy év távlatából látjuk, hogy a XIV. kongresszus határozatai milyen fontos impulzusukat adtak a szak- szervezetekben végbemenő kon- szolidálási folyamatnak. Az akti vizálás programjának eredményeképpen a szakszervezeti szervek és szervezetek is fokozták aktivitásukat és megoldották a legégetőbb belső problémákat. Ezért a CSKP XIV. kongresszusa határú zalaival összhangban igényesebb feladatokat és távlati célokat is kitűzhetünk. Kongresszusunk kedvező körülmények között ült össze. A dolgozók egyértelműen támogatják a CSKP XIV. kongresz- szusának határozatait, ami a választások eredményében is megnyilvánult. Ezt bizonyítják a munkaeredmények, valamint a szakszervezeti kongresszus tiszteletére indított munkaverseny. A XIV. kongresszus kiemelte a szakszervezet mai küldetését. A CSKP Központi Bizottságának idei februári ülése részletesen elemezte a szakszervezetek feladatait a szocialista fejlődés mai szakaszában. Nagyra értékeljük azt a segítséget, melyet a szakszervezet a Központi Bizottság Elnökségétől és a pártszervektől kap. Jó együttműködésünk és közös fellépésünk lehetővé teszi a szocializmus építése feladatainak gyorsabb, rugalmasabb megoldását. Rendkívül jelentős az a tény, hogy felújítottuk jó kapcsolatainkat a többi ország forradalmi, haladó szakszervezeteivel. Rendkívül fellendültek hagyományos testvéri kapcsolataink a szovjet szakszervezetekkel. A jövő feladatok teljesítését könnyíti meg az a tény is, hogy a titkos választásokban megválasztott szakszervezeti szervek teljes bizalmat élveznek. A szakszervezetek évzáró gyűlésein és a szakszervezeti konferenciák után jelentősen megszilárdult a szakszervezeti szervek munkásjellege. Pozitív jelenség, hogy több a nő és a fiatal ezekben a szervekben. Az elért eredmények természetesen nem vezethetnek ahhoz, hogy szemet hunyjunk, a még tapasztalható fogyatékosságok felelt. Az eddigieknél sokkal igényesebb munka áll előttünk. Teljesítenünk kell a XIV. kongresszuson kitűzött célokat — le kell küzdenünk a jobboldali nézetek ideológiai hatását. Tapasztalataink azt mutatják, hogy még mindig nem sikerült aktivizálnunk a szak- szervezetek valamennyi tagját. Ez azt jelenti, hogy még nem sikerült megvalósítanunk az „Arccal a tömegek felé“ jelszót, hogy állandó kapcsolatban lennénk az összes szak- szervezeti taggal. A jövőben ki kell küszöbölni a fogyatékosságokat, de ugyanakkor igényesen kell kezelnünk az új feladatokat is. dalmi szakszervezetek érdekei között. 4. A Nemzeti Front politikai kifejezője a munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiségiek egységének. Kötelességünknek tartjuk, hogy a szak- szervezet hozzájáruljon a Nemzeti Front szocialista társadalmi rendszerben betöltött szerepének fejlesztéséhez. 5. Államunk szilárdságának és erejének egyik fő támasza a csehek és szlovákok testvéri együttműködése. A szakszervezetek tevékenységükkel elmélyítik nemzeteink és nemzetiségeink testvéri kapcsolatait. 6. A válságos évek tanulságai alapján tudatosítjuk azt a feladatunkat, hogy a szakszervezetek aktívan vegyenek részt az internacionalista osztálypolitika következetes megvalósításában, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának megvalósításában. 7. Öntudatosan jelentkezünk a szakszervezetek osztályjellege forradalmi küldetéséhez és lenini értelmezéséhez. Ezek az alapelvek képezik a szakszervezeti szervek és szervezetek egész tevékenységének lő tengelyét — állapította meg Hoffmann elvtárs. Ezen elvek, valamint a A szocialista gazdaság fejlesztésének feladata megköveteli a szocialista szakszervezetek fejlesztését, de ugyanakkor a feladatok megvalósításában a céltudatosabb politikai, nevelő- és szervező munkát is. Tudatosítanunk kell, hogy ma döntő fontosságú a szakszervezeteknek a gazdaság fejlesztésében való részvétele. Hoffmann elvtárs a továbbiakban vázolta a gazdasági fejlődésnek a kongresszus által kitűzött legfontosabb feladatait, majd megállapította, hogy máris kedvező eredményeket értünk el. A dolgozóknak a gazdasági feladatok megoldásában való aktív részvétele megnyilvánult a CSKP 50. évfordulója és a XIV. kongresszus tiszteletére indított versenyben. Újból és ismételten meggyőződhetünk arról, hogy a nép kezdeményezése milyen nagy erő, amit a gazdaság fejlesztése alapforrásának tekintünk. Azonban a kezdeményezésnek és a versenyzésnek is hatékonynak kell lennie. Ezt csak akkor érhetjük el, ha idejében és helyesen határozzuk meg a feladatokat, ha feltárjuk a sikerek és a kudarcok okait, terjesztjük a jó példákat, és a dolgozókat bekapcsoljuk a kezdeményezés különböző formáiba. A kezdeményezés fejlesztésében harcolnunk kell a formalizmus minden megnyilvánulása ellen. A kezdeményezést és a szocialista versenyt nemcsak a műhelyekben és az ipari kulcs- fontosságú ágazataiban kell fejlesztenünk, hanem a mező- gazdaságban, a kereskedelemben, a közlekedésben és a szolgáltatásokban is. Az üzemi bizottságoknak harcolniuk kell azért, hogy a gazdasági vezetők előre és rendszeresen kidolgozzák az egyes munkahelyek terveit, a munkát idejében előkészítsék. hogy a dolgozók ismerjék az anyagfogyasztás normáit, a munkaeszközök és a nyersanyagok árát és a termelés körülményeit. Ez a leghatékonyabb módszere annak, hogy minden egyes dolgozó közelebbről megismerje a termelés hatékonysága növelésének követelményét. A gazdasági vezetők alapvető feladata, hogy a szak- szervezetekkel együttműködve a tervek kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatban meghatározzák a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének fő irányvonalát. A szocialista verseny alapjának az üzemen belüli versenyzést tartjuk. Nagy jelentőségűek a szocialista munkabrigádok. A komplex szocialista racionalizálás fejlesztése érdekében mozgósítanunk kell a dolgozók kezdeményezésének különböző formáit. A szocialista munkabrigádoknak jó példát kell szolgáltatniuk. A szak- szervezeteknek azért is érdeke a komplex racionalizálás, mert eredményei a dolgozók javát szolgálják. A termelés tökéletesítésének egyik leghatékonyabb formája a A szakszervezeteknek a dolgozók létszükségletei iránti gondoskodás, a helyes jutalmazás, valamint a munka- és az életkörülményeikről való gondoskodás, a szociális biztosítás és a munkások törvényes jogainak következetes védelme megteremti a feltételeket a dolgozó tömegek termelési és társadalmi aktivitásának fejlesztéséhez. A párt gazdaság- politikájának programja a dolgozók iránti gondoskodás területén olyan megoldásokat tartalmaz, melyek az életszínvonal valamennyi mutatójának kiegyensúlyozott fejlődését irányozzák elő. A pénzjövedelmet illetően az életszínvonal emelésének iegCSKP XIV. kongresszusa határo= zatai alapján fő célunk megvalósítani a kongresszusi határozatokat és növelni a szakszervezetek szerepét társadalmunk életében. feltalálók és az újítók alkotó kéz deményezése. Tevékenységük meg követeli a tervszerű irányítást. A jobb eredmények elérése érdekében a gazdasági szervekkel együtt arra kell törekednünk, hogy az el fogadott újítások és feltalálások idejében megvalósuljanak. Kötelességünk annak biztosítása, hogy a munkakezdeinényezés minden megnyilvánulására ügyeljünk, és ezt értékeljük. Az értékelés széles skálája áll rendelkezésünkre az erkölcsi jutalmazástól a pénz jutalmazásig. Az erkölcsi elismerésen kívül nagy gondot kell fordítanunk a jó eredményt elérő kollektívák népszerűsítésére, ered inényei és tapasztalatai terjesztésére. A következő időszakban a szak- szervezetek feladata, hogy helyesen irányítsák a Nagy Októberi Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulása 5U. évfodulójának tiszteletére indított versenyt. Javasoljuk a kongresszusnak, fordul jun felhívással a dolgozókhoz a februári győzelem 25. évfordulójának tiszteletére indítandó munka versennyel kapcsolatban. A szakszervezetek teljes mértékben támogatják az állami terv tekintélyének felújítását és megszilárdítását. Tökéletesíteni kell a terv kidolgozásának gyakorlatát, hogy lehetővé tegye a dolgozók széles körű részvételét. Az üzemi és a vállalati szakszervezeteknek hatékonyabban kell érvényesíteniük funkciójukat az egész szervezési időszakban, és el kell érniük, hogy rendszeresen összehívják a termelési értekezleteket, fárgyila gosan tájékoztassanak a helyzetről, a problémákról, s a legrövi ilebb időn belül váltsák valóra a dolgozók észrevételeit és javasla tűit. A központi bizottság februári ülése kiemelte a kollektív szerződések jelentőségét. A kollektív szerződéseket a dolgozók irányításban való részvétele egyik fontos formájának tartjuk. Meg kell oldanunk azonban azokat a fogyatékosságokat, amelyek csökkentik a kollektív szerződés hatékonyságát. A szerződést sok helyen nem úgy értelmezik, mint kötelező programot. A kollektív szerződések tartalmát illetően is igényesebbeknek kell lenniük a szakszervezeti szövetségeknek és üzemi bizottságoknak. Rendszeresen ellenőriznünk kell a szerződések teljesítését is. A dolgozók többsége megértette a szakszervezeteknek a népgazdaság fejlesztéséért való felelőssége tagadásának ártalmas voltát. Ennek ellenére akadnak olyan emberek, akik úgy vélik, hogy a szakszervezetek gazdasági funkciójának kiemelésével újból deformáljuk küldetésüket. A szakszervezetek — amennyiben ki akarják fejezni a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeit — érdeke a gazdaság fejlesztése, ami lehetővé teszi az életkörülmények megjavítását és az élet- színvonal emelését. Ezért a szakszervezetek elsőrendű feladatuknak tartják, hogy a szocialista társadalom fejlesztésére irányítsák a dolgozók millióinak törekvését. fontosabb forgása a munkások és a többi dolgozó bére. A bérek fejlődése pozitív fejlődésének ellenére nem elégedhetünk meg a jutalmazás mai helyzetével. Különösen fontos annak érvényesítése, hogy a munkatermelékenységnek és a teljesítőképességnek megfelelően jutalmazzuk és szigorúan megtartsuk a bérszabályokat. A jutalmazás terén az egyik legigényesebb gazdaságpolitikai feladat: a munka racionalizálása és a bérrendszerek tökéletesítése. A szakszerveknek és szervezeteknek következetesebben kell érvényesíteniük az együttműködés során a bérin(Folytatás az 5. oldalon] I. A szakszervezetek aktivitása állandó fejlesztésének kedvező feltételei II. Kapcsolatunk az alapértékekhez és a szakszervezetek tevékenységének alapfeltételeihez IV. A dolgozókról való komplex gondoskodás, és törvényes jogaik védelme III. A CSKP XIV. kongresszusa gazdasági programjának megvalósításáért mm 1972. VI. 13. 4
