Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám, péntek
A fogyasztók érdekében beszélgetés a prágai kereskedelmi kutatóintézet igazgatójával Mi a piackutatás? # Számítástechnikával a hiánycikkek megszüntetéséért és a bővebb választékért £ A minőségről és a csomagolástechnikáról # Miért nem előzéke- nvebbek az elárusítók? £ Nincs különbség a CSSZK és az SZSZK piaci ellátottsága között A párt gazdaságpolitikájának egyik legfőbb célkitűzését: a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítését tükrözik ötéves tervünk irányelvei: Olyan probléma ez, melynek megoldását megnehezíti a tény, hogy a fogyasztó igényei — a fejlődéssel arányban — dinamikusan növekednek. A termelésnek és a kereskedelemnek is mindenekelőtt a piaci helyzetet, elsősorban a keresletet, az igényeket kell ismernie. A kívánt ismeretek be szerzésének módja a kapitalista országokban a marketing, a szocialista országokban a piackutatás. Van különbség a két módszer között? Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Miroslav Borkovec- hez, a prágai Kereskedelmi Kutatóintézet igazgatójához. — Noha az említett két kutatási módszer között lényegében nincs eltérés, célkitűzéseinkben mégis lényeges a különbség. A kapitalista társadalom ugyanis differenciált, s ezért az ottani vállalkozók — nyereségüket szem előtt tartva — csupán a vevők egy bizonyos rétegéhez fordulnak tájékoztatásért. Ná- lünk a szociális szempont a döntő. Ez azt jelenti, hogy pl. a kapitalista országok piacain megjelenő automata mosógép csak azoknak készül, akik meg tudják fizetni, A szocialista társadalom célja, hogy a mosógép előnyeit — termelési költségeinek és árának szabályozásával — minél több család élvezhesse. Míg tehát a kapitalista országokban a szociális szempontok mellőzésével az áru ára szabályozza a keresletet, nálunk gyakran előfordul, hogy az áru is hiánycikk, mert mindenki könnyűszerrel megvásárolhatja. Ezt a népgazdaság szempontjából nem éppen kedvező jelenséget piackutatásunk új módszereivel igyekszünk kiküszöbölni, úgy, hogy az eddigi egyszeri módszerekről rövidesen áttérhessünk a korszerű statisztikára és a számítástechnikára. Tervezéssel foglalkozó szerveink Ily módon gyorsabban kapnak választ kérdéseikre, hamarabb szereznek a termelés és a beho zalai szempontjából is nélkülözhetetlen áttekintést. Ebben a tevékenységben a kutatóintézet bizonyára más hazai és külföldi intézmények segítségét is igénybe veszi. Milyenek az együttműködéssel kapcsolatos tapasztalataik? A bratislavai Életszínvonal Kutató és Munka Kutató Intézeten, valamint a Gazdasági Főiskolán, a prágai Népgazdasági Terv- vagy akár a Mezőgazdasági Kutatóintézeten és számos más intézményen kívül szorosan együttműködünk a KGST tagországok kutatóintézeteivel is. Tapasztalataink a szocialista országok piacain észlelhető hasonló problémák miatt sok esetben megegyeznek. Csupán a különféle kutatási módszerek egységesítésére lesz szükség az azonos eljárások és intézkedések érdekében. Ez a feltétele annak, hogy tekintettel lehessünk egymás igényeire. Még mindig sok bírálat éri közszükségleti cikkeink minőségét. Az árufajtákban mutatkozó választék sein mindig kielégítő. Milyen intézkedések várhatók e fogyatékosságok megszüntetésére? A szövetségi kormány programján a gépipari termékek és a közszükségleti cikkek jobb minőségének a biztosítása is szerepel. Ez azt jelenti, hogy az egyes árufajtáknak olyan új tulajdonságokkal — műszaki paraméterekkel — kell majd rendelkezniük, amelyek minőségileg is színvonalasabbá teszik őket. A hiánycikkek mielőbbi felszámolása minden ország elsődleges érdeke. A Szovjetunióban tavaly kiadott párt- és kormány- határozat is ezt a célt követi. Meggyőződésem, hogy ezzel kapcsolatban rövid időn belül olyan lényeges változásoknak leszünk tanúi a szovjet piacon, melyeknek kedvező hatása a szocialista országokban is megmutatkozik. Nálunk a legnagyobb problémát a termelő vállalatok okozzák. Megtagadják a kevésbé kifizetődő árucikkek előállítását és minőségük fokozását is elhanyagolják. Ezt a problémát jelenleg csak direktív intézkedésekkel lehet megoldani. Érdekünk, hogy minél kevesebb legyen a hiánycikk a piacon és a fogyasztónak ne kelljen lemondania az olyan árufajtákról, amelyeknek a használata természetes követelmény. A textilipar legnagyobb problémáját a termelőerő hiánya jelenti. Kevés a világszínvonalat elérő termékünk a piacon. Az említett problémák megoldását minden bizonnyal elősegíti az árucsere-forgalom a KGST keretében. Ezen a téren még nem merítettük ki lehetőségeinket. Nem elegendő ugyanis, hogy az árucsere tárgyát csak a többletáru képezze. Ennél fontosabb, hogy már a termelő programok tekintettel legyenek a szocialista országok piacainak igényeire. Mi a véleménye a csomagolástechnikánkról, úgyis mint a reklám egyik eszközéről. Sokan úgy vélik, hogy a szocialista társadalomnak nincs szüksége reklámra, tehát a csomagolásnak sem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítanunk. Ezl a felfogást tévesnek tartom, mert a reklám egyetlen ország kereskedelmi életében sem nélkülözhető. Csakhogy a szocialista társadalomban küldetése nem a nyereségvágy, hanem a tájékoztatás^ Ez vonatkozik a csomagolásra is, melynek célja nálunk — a kapitalista országoktól eltérően — a fogyasztók védelme. A csinos, jó minőségű, az áru árát és súlyát feltüntető burkolat ugyanis a fogyasztó és a kereskedelem, valamint a kereskedelem és a termelés közötti kölcsönös ellenőrzés eszköze is. Meggyorsítja a kiszolgálást, tehát hozzájárul a munkaerő-megtakarításhoz is. A célszerű csomagolás társadalmi és gazdasági jelentősége tehát elvitathatatlan. Ezért nem kell sajnálnunk az erre a célra fordított költségeket, melyek teljes egészében megtérülnek. Csomagolástechnikánk színvonalával ugyan még nem lehetünk elégedettek, ám az utóbbi évek folyamán ezen a téren is lényeges javulásnak lehetünk tanúi. Továbbfejlesztése ezért érdekünk. A munkaerőhiány a kereskedelemben is nagy probléma. Ráadásul sok a panasz a személyzetre. Nem volna helyes az általánosítás. Tény azonban, hogy a kereskedelmi dolgozók egy része nem a legelőzékenyebb. Helytelen viselkedésükért — ez sokban az üzletvezetők hibája —, természetesen bírálatot érdemelnek. Az elárusítók gyakori türelmetlenségét azonban nem egy esetben a vevők viselkedése, nem utolsósorban pedig az áruhiány váltja ki. Senkinek sem volna kellemes napestig ugyanazt a választ ismételgetni: „Nincs! Nem tudom, mikor kapunk árut! Jöjjön két hét múlva! Ehhez járul a nálunk már szinte aggasztó méreteket öltő munkaerőhiány, különösen a nagyobb városokban. Ez ad egyébként okot az üzletek nyitvatartási idejével kapcsolatos gyakori vitákra is, melyek nyilván elkerülhetők volnának, ha a személyzet a meghosszabbított esti vagy szombati szolgálatban kevésbé gyakran váltakozna. A megoldást a műszakilag korszerűen berendezett áruházakból és az elárusítókat összpontosító nagyobb kereskedelmi egységektől várjuk, amelyekben nem annyira kimerítő a munka. Ügy tudjuk, a Kereskedelmi Kutatóintézet a maga nemében az egyetlen az országban, s ezért mindkét nemzeti kereskedelmi minisztérium igényeinek a kielégítésén fáradozik. Feltételezhető tehát, hogy Borkovec elvtárs Szlovákia piaci helyzetét is figyelemmel kíséri. A fogyasztás jellegéből észlelt némi különbségektől eltekintve lényegtelen az eltérés a két köztársaság piaci helyzete közt. Szlovákia helyzete annyiban előnyösebb, hogy ott mégis csak több a munkaerő, mint a CSSZK-ban. Az új áruházak és fogyasztási szövetkezetek szinte gomba módra szaporodnak vidéken is. Szlovákia piaci ellátottsága azonban nyilván nem kielégítő. Az otthoni szerényebb választékra hivatkozva ugyanis sokan Prágában igyekeznek fedezni szükségleteiket. Tapasztalataim alapján állíthatom, alaposan téved, aki azt hiszi, hogy egyik vagy másik köztársaságban bővebb a választék. Intézetünk állandóan figyelemmel kíséri és elemzi a kínálat és a kereslet fejlődését mindkét köztársaságban, úgy, hogy rendszeresen - meggyőződhetünk a tényről: nincs különbség a CSSZK és az SZSZK piaci ellátottsága között. Ám a hiánycikkek kétségtelenül mindenütt nyomasztóan hatnak a fogyasztókra. Milyen módszereket alkalmaz az intézet kutatásaiban? Módszerünk a kérdéseinkre kapott válaszok alapján végzett közvéleménykutatást. Ily módon értesülünk a fogyasztóknak a hiánycikkekkel és az új gyárt Hiányokkal kapcsolatos véleményéről. A válaszokat — a tényleges helyzettel összehasonlítva — ellenőrizzük. Az eredményeket pedig matematikai módszerrel, számítógépekkel dolgozzuk fel. Ennek köszönhető, hogy a kereslet kielégítésének a mérvéről minden hónapban pontosan tájékoztathatjuk irányító szerveinket, melyek a tőlünk kapott adatokat a termelő és szállító vállalatokkal folytatott tárgyalásaikhoz használják fel alapul. Ez azonban tevékenységünknek csupán egy része. A kereslet fejlődésének éveken keresztül történő figyelemmel kísérésével, annak a szocialista országokban mutatkozó helyzettel való összehasonlításával, és az így nyert eredmények elemzésével a népgazdasági tervezést lehetővé tevő alapadatokra is szert teszünk. Ezekre az adatokra a fogyasztás prognózisának kidolgozásához is szükségünk van. Az elmondottakat összegezve: célunk az iparcikkekben és élelmiszerekben várható kereslet és kínálat fejlődése közti arány megteremtése. Ebben az igyekezetünkben a már említett hazai intézmények és a külföldi intézetek segítségét ugyanilyen értékesnek tartjuk, mint a fogyasztóktól kapott tájékoztatásokat. KARDOS MÁRTA □ BACSÓ PÉTER magyar filmrendező új, groteszk komédiájának Boróka úr szorongásai az ideiglenes címe. A filmnek, amelyet most forgat Zsombolyai János operatőr, két románjai magyar színész, a ma- rosvásárhelyi Gyarmati István és a temesvári Szabó Lajos a főszereplője. Partnereik: Ilau- mann Péter, Pásztor Erzsi, Novák István és Sír Kati. □ A MOSZKVAI Puskin Művészeti Múzeumban helyezték el Ilja Ehrenburg gazdag grafikai gyűjteményét, amelyben Picasso negyven alkotása mellett Matisse, Léger, Carlo Levi, Giacometti, Alberti, Guttuso művei is láthatók. KitilMtisni készül Bratislava Nemsokára megnyitja kapuit az INCHEBA 72 — a IV. nemzetközi vegyipari kiállítás, ami ismét bemutatja az ágazat legkorszerűbb, világviszonylatban is legkiválóbb termékeit. Eddig több mint 350 cég jelentette be részvételét úgyszólván a világ minden részéből, tehát a kiállítás szervezőinek gondoskodniuk kell arról, hogy biztosítsák a kiállítás rangját megillető környezetet és kielégítsék a kiállítók területi igényeit. Az előkészítő munkálatokról Ľudovít Jakubec, a műszaki előkészítés vezetője adott felvilágosítást. „Az egész kiállítás fedett területe kb. 12 U00 négyzetméter lesz, 4800 négyzetméterrel több, mint tavaly. A nitrai Magasépítő Vállalat kénytelen hihetetlenül rövid idő alatt elvégezni a munkát, de már az eddigi eredményekből látható, hogy a jelenleg még csupasz acélvázra rövidesen felhúzzák a tetőzetet.*" A Duna partján már nagy igyekezettel dolgoznak a szakemberek, akik ebben az évben 1,5 kilométeres hosszúságban 150 kioszkot építenek, s ezzel további 2250 négyzetméterrel nő a kiállítás területe. Az idén nyilván jelentősen fokozza a kiállítás vonzerejét az F jelzésű csarnokban megrendezésre kerülő tematikai bemutató: „A KGST-tagállamok lakáskémiája“. A tagállamok mindegyike itt mutatja be az ezen a téren elért legjobb eredményeit. A kiállított anyag mindenekelőtt a nők érdeklődésére számíthat, de nyilván tanulságos lesz azok számára is, akik a vegyipari gyártmányok hasznosítása, alkalmazása iránt érdeklődnek, nevezetesen az iránt, hogyan alkalmazhatók ezek a gyártmányok a lakásokban, a belső tér alakításában stb. „Éppen ez a részleg jelent bizonyos pozitív újítást a kiállítási gyakorlatban — jelentene ki Zelmíra Simfiisková mérnöknő. A látogatók itt láthatják majd a kör alakú tanácstermeket, a tér célszerű tagolását, egyszóval az egész környezet arra hivatott, hogy érdeklődést ébresszen.“ A 12 000 négyzetméteres kiállítási terület egyharmadát foglalja el a K és az F jelzésű csarnok. Az emberek és a gépek számára az úgynevezett „hajrá“ június 1-én kezdődik, s a megnyitást megelőző három nap igényel maximális erőfeszítést. Számítanak a többi kiállítási város — így Brno, Trenčín és Ostrava —, valamint a Bratislavai Kiállításrendező Vállalat segítségére is. Az utolsó napokban 200 szakmunkás érkezik ide. Ebben az évben sokkal látványosabb lesz a kiállítás főbejárata. A műépítészek javaslatára gazdagabb lesz a zászlódísz. Az elmúlt években kifogásolták, hogy a kiállítás területén rossz az étkezési lehetőség! Várható-e az idén javulás ezen a téren? ,,A bírálat jogos volt, ezért az idén a RAJ vállalattal és az illetékes városi szervekkel karöltve jelentősen bővítjük a falatozók, az éttermek hálózatát és a főbejárat közelében horgonyzó „Zlatá rybka“ nevű úszó étterem gondoskodik a látogatók ilyen irányú igényeinek a kielégítéséről.“ Valóban „szurkolunk“ az INCHEBA 72 előkészítőinek, hiszen a két brnói akció után ez a harmadik legjelentősebb kiállítás hazánkban. Tudjuk, hogy rendezőinek minden évben nagy nehézségeket kell leküzdeniük, mert köztudomású, hogy maga a kiállítás területe sem felel meg a célnak. A Duna jobb partján létesítendő kiállítási terület megoldására kiírt pályázatnak a közelmúltban történt értékelése azzal biztat, hogy belátható időn belül megkezdik az új kiállítási terület építését. Jó lenne, ha éppen az INCHEBA 72 kiállítással összefüggésben már konkrétabban is megismerhetnénk ennek időpontját. JURAJ TEVEC SOKAT ÉRŐ ÖTLET A „Haller“ autókemping és étterem a zvolen—luöeneci országút mellett Tomašovce határában a „Filléresnek“ nevezett dombon áll. A legendák szerint valamikor régen ugyanezen a helyen, közvetlen az út mentén egy fuvaroskocsmát építettek, ahol az emberek, főleg a fuvarosok fillérekért kaphattak frissítőt. Azóta ezt a helyet „Filléresnek“ nevezik. Hogy a legenda igazat mond-e, nem tudom, de ezen a helyen éttermet és autókempinget építeni mindenesetre jó ötlet volt. A Lučeneci Vendéglátóipari Vállalat már régóta tervezett építeni egy ilyen pihenőhelyet az utasok és a motorosok számára a bratislava—zvolen— košicei főútvonalon. A terv valósággá vált, ugyanis 3 millió korona befektetéssel egy reprezentatív autókemping és vendéglő létesült, melynek híre — hála jó konyhájának és frissítőinek — már az egész vidéken elterjedt. Az építést 19G9-ben kezdték meg, és a létesítményt 1971. június 10-én adták át rendeltetésének. Mit is találnak itt a vendégek? A főépületben egy harmadosztályú, szlovák stílusban épített étterem várja az utasokat. A vendégszoba 56, a vadászszoba és a szlovák étterem pedig 24—24 személy befogadására alkalmas. Az épület előtt nyári teraszt létesítettek. Nemrég adtak át egy modern konyhát és élelmiszerraktárt, így lényegesen növekedett a máris népszerű üzem kapacitása. Az autókempinghez 10 négyszemélyes turistaház tartozik. Egy közeli borókaligetben pedig 20 sátor felállítására biztosítottak helyet. Az építkezés még mindig tart, rendezik a környéket, építik és aszfaltozzák a bekötő utakat, a parkolóhelyeket, további tíz négyszemélyes turistaházat építenek. A legrövidebb időn belül megkezdik egy 50 méteres úszómedence, az év végéig pedig egy autószerviz építését. A tervekben szerepel még egy újabb csárda építése is, melyben különleges nyársonsültek várják majd a vendégeket. Sajnálatos, hogy a vendéglátóipari vállalat nem fordított kellő gondot a turistaházak berendezésére és felszerelésére, ezek ugyanis már nem elégítik ki a hazai és a külföldi turisták igényes követelményeit. Reméljük azonban, hogy erről sem feledkeznek meg. J. SLUKA A „Halier“ autocampinget sokan keresik fel a nyár folyamán. 1972. VI. 2. 6
