Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-12 / 136. szám, hétfő
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1972. június 12. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 136. szám Ára 50 fillér Lidice örökké figyelmeztet Békegyülés a lidicei tragédia 30. évfordulója alkalmából • A párt, a kormány ás a Nemzeti Front küldöttségét Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára vezette • (inneni beszédet Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány miniszterelnöke mondott A lidicei áldozatok emlékművénél, a háború után újjáépített Lidice szomszédságában, szom baton délelőtt koszorúzással egybekötött nagy szabású békegyűlés zajlott le. A küldöttségek a gyászinduló hangjainál helyezték el koszorúikat az elesettek emlékművénél. Utána a dísz- emelvényen Marie Jarosová, a Lidicei Hnb elnöke szívélyesen üdvözölte a CSKP KB, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának és a CSSZSZK kormányának küldöttségét, élén dr. Gustáv Húsúkkal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK NF KB elnökével. A küldöttség tagja volt Ludvík Svoboda hadseregtábor- nők, a CSSZSZK elnöke, dr. Ľubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke, Alois Indra, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke, a CSKP KB elnökségének további tagjai — Vasil Bilak, a CSKP KB titkára és Josef Korčák, a CSSZK miniszterelnöke, Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, továbbá Václav Svoboda, a CSKP KB titkára. A vendégek között voltak a Szövetségi Gyűlés, a szövetségi és a nemzeti kormányok miniszterei, a Cseh Nemzeti Tanács ,tagjai, élükön Évien Erban elnökkel, a további politikai pártoknak, a NF társadalmi szervezeteinek, a csehszlovák néphadsereg és a népi milícia képviselői. A békenagygyűlésen részt vett Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, a szocialista országok nagykövetei és a prágai diplomáciai testület tagjai is. A lidicei tragédia 30. évfordulója alkalmából tartott békegyülésen dr. Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány miniszterelnöke mondott beszédet. A békenagygyűlés részvevőit a szovjet nép nevében L. D. Dmityenko, a Szovjet Békebizottság Elnökségének tagja, a szovjet küldöttség ve zetője üdvözölte. A nagygyűlésen részt vett fu- szuf Szibáí, az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkára és Romes Csandra, a Béke-világ- tanács főtitkára Is. Befejezésül a részvevők nyilatkozatot fogadtak el Lidice kiirtása 30. évfordulójának alkalmából. ĽUBOMÍR STROUGAL ELVTARS BESZÉDE Befejeződtek a szovjet—jugoszláv megbeszélések Tito elnök hazaérkezett a Szovjetunióból £ Közlemény a tárgyalásokról Tisztelt főtitkár elvtárs! Tisztelt köztársasági elnök elvtárs! Elvtársakl Kedves polgártársaki Tisztelt vendégek! Az emberiség történelmében vannak események, amelyek sajátos módon jellemzik korukat. A történelem fontos alkotórészévé. tanúbizonysággá és tanulsággá válnak azok számára, akik okulni akarnak. Egyik ilyen esemény a lidicei tragé dia. Harminc évvel ezelőtt kis bányászközség állott e helyen. Neve bejárta az egész világot és a fasiszta barbárság szinonimája lett. A hitlerizmus itt megmutatta igazi arcát, azt, hogy mi jellemezte és jellemzi mindenkor a fasizmust — a legelemibb emberi jogok elnyomása, brutális erőszak, áldozatok tömegei, milliók könnye és szenvedése. A náci gépezet Lidice kiirtásával azt ismételte meg nálunk, amit Ukrajnában, Belorussziában, a Szovjetunió, Lengyelország, Jugoszlávia és más országok további helyein rendszeresen művelt. Nálunk sem Lidice volt az utolsó. Utána következett Ležáky, majd később Ploš- tina. Veľké Nemecké és továbbiak. Ma azért jöttünk össze e nemzeti emlékműnél, hogy tisztelettel adózzunk azok fényes em. lékének, akik itt harminc évvel ezelőtt áldozatul estek a véres, fasiszta önkényuralom nak. Lidice és lakóinak tragikus sorsa megredítette népeink tudatát. Nem volt nálunk olyan ember, akt e megrendítő pillanatban ne értette volna meg, liogv a fasizmus az ő halálos ellensége. Mindenki érezte, hogy a halomra lőtt férfiak és a koncentrációs táborokba hurcolt lidicei nők és gyermekek csupán annak előképét jelentették, ami a hitleri Németország győzelme esetén népeinkre várt volna. Ezért Lidice is az ellenállás jelképe és a náci zsarnokság elleni még kitartóbb harc ösztönzője lett. Nem volt más választás, mint a harc. harc a végső győzelemig. Népünk vállalta a harcot és minden gyötrelem ellenére kitartott. Az ellenállási mozgalom magvát a kommunisták alkották. s ennek a mozgalomnak széles bázisa és tömeges támogatása lehetővé tette, hogy a kommunista párt vezetésével nemzeti antifasiszta front alakuljon ki. Moszkva — Joszip Broz Tito Jugoszlávia elnöke, a JKSZ elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének meghívására hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodott, szombaton befejezte látogatását. A vnukovoi repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, - Alekszej Koszigín és további hivatalos személyiségek búcsúztatták a jugoszláv vendéget. Tito elnök a Szovjetunió területét elhagyva a repülőgép fedélzetéről táviratot intézett Leonyid Brezsnyevhez, Nyikolaj Podgornijhoz és Alekszej Kosziginhoz és őszinte köszönetét mondott a meleg fogadtatásért. „Meggyőződésem, hogy látogatásunk és tárgyalásunk újból hozzájárul országunk együttműködésének szilárdításához. Minden jót és sok sikert kívánok Önöknek, kedves elvtársak, és a Szovjetunió népeinek alkotómunkájukban' — hangzik a távirat. Tito elnök ötnapos szovjet unióbeli látogatásáról hazatérve a belgrádi repülőtéren nagyra értékelte a szívélyes és meleg fogadtatást, amelyben a Szovjetunióban része volt. Tito megállapította, hogy a szovjet vezetőkkel való tárgya lások a barátság, a nyíltság és a kölcsönös megértés légköré ben zajlottak le. Hangoztatta, hogy az utóbbi időkben együttműködésük számos területén érezhető haladást értek el. A nemzetközi kérdésekről folyta tott eszmecsere folyamán bébi zonyosodott, hogy szempont jaik közel állnak egymáshoz, vagy azonosak. Moszkvában közleményt ad tak ki Tito elnök látogatásáról A közlemény megállapítja. hogy a látogatás során szívélyes és nyílt baráti légkörben, a kölcsönös tisztelet és egyenjogúság szellemében sokoldalú eszmecserét folytattak a Szovjetunió és Jugoszlávia, az SZKP és a JKSZ szilárduló együttműködésének eredményeiről, fejlesztésének lehetőségeiről és időszerű nemzetközi kérdésekről. A szovjet vezetők beszámoltak a XXIV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről, a szovjet nép építő sikereiről, a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előkészületeiről. A jugoszláv vezetők tájékoztatást adtak a szocialista építés sikereiről, az ország gazdaságfejlesztésének Időszerű kérdéseiről, a IX. kongresszus és a 2. pártértekezlet határozatainak teljesítéséről. A felek rámutattak a belgrádi és a moszkvai nyilatkozat elveinek életképességére és kiemelték az 1971. szeptember 25-én Leonyid Brezsnyev főtitkár belgrádi látogatása alkalmával elfogadott szovjet—jugoszláv közös nyilatkozat nagy jelentőségét. A felek kölcsönösen hasznosnak tartják a két állam kormányainak nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecseréit és konzultációit, amelyek hozzájárulnak a nézetek és álláspontok jobb kölcsönös megértéséhez és a nemzetközi fórumon folytatott eredményes szovjet—jugoszláv együttműködéshez. A felek nagyra értékelték a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége együttműködésében elért eredményeket. Az SZKP és a JKSZ Marx, Engels és Lenin tanítását követve, országaik sajátosságaival összhangban alkotó módon érvényesítik azt, s a jövőben az internacionalista hagyományok, a barátság, a kölcsönös tisztelet és az egyenjogúság szellemében tovább törekednek eredményes és sokoldalú eszme- és tapasztalatcserére, a jobb kölcsönös megértésre és az együttműködés bővítésére. A felek egyetértettek abban, hogy már most megvannak a szükséges feltételek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet haladéktalan előkészítésére és összehívására. Az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakának ajánlása alapján mindkét fél támogatja a leszerelési világértekezlet összehívását valamenyi állam részvételével, s készségét fejezi ki az értekezlet összehívásának és eredményes lefolyásának előmozdítására. A közleményben mindkét fél támogatásáról biztosítja az amerikai agresszió ellen küzdő indokínai népeket, valamint az izraeli agresszió következményeinek felszámolására törekvő arab népeket. Joszip Broz Tito meghívta Leonyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát Nyikolaj Podgornijt, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökét és Alekszej Koszigint, a Minisztertanács elnökét, tegyenek hivatalos, baráti látogatást Jugoszláviába. A meghívást megelégedéssel elfogadták. (Folytatás a 2. oldalon) Uajlamosak vagyunk „csak a szépre“ ■■ emlékezni, pedig jól tudjuk, hogy sem az egyén, sem a társadalom életéből nem lehet visszamenőleg törölni a „keserű perceket". Az értelem azt diktálja: akkor járunk el helyesen, ha kellemetlen emlékeinkből, tévedéseinkből leszűrjük a tanulságot. Vonatkozik ez mind az egyénre, mind a társadalomra. Mi nagy árat fizettünk azért, hogy szocialista társadalmunk építésében elkövetett hibáinkból nem vontuk le a megfelelő tanulságot, s engedtük, hogy a hibák más köntösben újra ismétlődjenek. Ez a következetlenség volt egyik oka az 1968—69-es társadalmi válságnak, amikor a jobboldali opportunista és antiszocialista elemek kétségbe vonták a pártnak a társadalomban betöltött veze- tp szerepét, igyekeztek szembeállítani a szakszervezeteket a kommunista párttal, mondván: egyedül a szakszervezet hivatott a munkások érdekeinek védelmére. Arról viszont mélyen hallgattak a „haladó erők“, a jobboldal szószólói, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, a munkásosztály, a dolgozók millióinak élcsapata, megalakulása óta következetesen harcolt a kapitalista társadalmi rendszerben a kizsákmányolt milliók jogaiért, és hazánk felszabadítás után, mint vezető párt, biztosította e jogok érvényesítését. A szocialista társdalomban nem lehet érdekellentét a kommunista párt és a munkásosztály, valamint a dolgozók millióit tömörítő szakszervezet és a kommunista párt között. Ezt mindig tudták az öntudatos munkások és igyekeztek megmagyarázni munkatársaiknak is. A jobboldaliak demagóg jelszavai ellen elsősorban a munkások és a szövetkezeti dolgozók emelték fel szavukat, és 1969 áprilisa után tettekkel bizonyították, egyetértenek az új pártvezetéssel. A konszolidálódás folyamatában — ahogy azt a CSKť XIV. kongresszusa is megállapította — a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hatékony segítséget nyújtott pártunk politiká jának érvényesítésére. Teljes mértékben felújult a szakszervezetek nevelő és szer vező tevékenysége, eredményesen mozgósítja a dolgozókat a pártkongresszus határozatainak teljesítésére. Üzemeinkben a szocialista munkabrigádok, a versenyző kollektívák és egyének milliós értékeket hoznak létre terven felül. Az elmúlt hónapokban bővült a hagyományos munkaverseny és több kollektíva vállalta, hogy egy napon a megtakarított anyagból dolgozik. A versenyző kollektívák a gazdaságos anyagfelhasználás mellett, a termékek minőségének javítását, és a költségek csökkentéséi forgalmazzák. Az anyagi költségek csón mentése igen sürgős feladat. Ha e költségeket csupán egy százalékkal sikerülne csökkentenünk, ez évente 2,3 milliárd koronával több nyereséget jelentene. Szükséges, hogy a termeljünk többet, jobbat és olcsóbban elvet minden munkahelyen megvalósítsák. Nem szorgalmazzák azonosan minden üzemben a munkafegyelem és a munkabiztonság javítását sem. Szlovákiában tavaly a munkabalesetek száma elérte a 70 000-et. Ha összeszámoljuk a balesetek következtében elmulasztott műszakokat, akkor szinte megdöbbentő számot kapunk Körülbelül annyi az elmulasztott műszak, mint amennyi egy nagy gépipari üzem egész évi üzemel tété séhez szükséges. Mondhatnánk úgy is, hogy egy nagyüzemünk tavaly nem tér melt. Ez már elgondolkoztató figyelmeztetés. Az utóbbi hónapokban gyakran hangsúlyoztuk, hogy a termelő egyben fogyasztó is. Örvendetes, hugy ez a kérdés mind je lentősebb helyet foglal el a szakszervezetek nevelő tevékenységében is. A ma kéz dődő VIII. szakszervezeti kongresszust megelőző hatalmas munkakezdeményezés is világosan bizonyítja, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom újra a forradalmi hagyományokra alapozza tevékenységét, érvényesíti a lenini elveket, és sikerrel valósítja meg munkájában az „Arccal a tömegek felé“ jelszót. A szakszervezeti munka központjába került a termelés, és a termelő ember, a tervfeladatok teljesítésének biztosítása, gondoskodás a dolgozók anyagi és szellemi igényeinek kielégítéséről, életszínvonaluk emeléséről. Lényegé ben ezt öleli fel pártunk programja is. így szinte kézzelfogható az érdekek azonossága. A szakszervezeti kongresszus kapcsán is tudatosítsuk, hogy a társadalmi válságból leszűrt tanulság a szakszervezeti mozgalomban szintén visszacsengő, figyelmeztető példa, amely megfontolt cselekvésre késztet. CSETÓ JÁNOS Érdekazonosság
