Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
Az országútról nezve a košicei Drevovýroba Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) üzemrészlege inkább iskolára, minisem bútorgyárra hasonlít. Az épületbe lépve azonban megváltozik ez a kép. Szorgalmas emberek a méreteknek megfelelően szabdalják a faanyagot. A másik részlegen már gyalulják, lakkozzák, míg az egyszerű deszkából modern bútor lesz. A délutáni órákban érkeztem a gyárba, s arra gondoltam, az üzemvezetőt már nem találom ott. Szerencsém volt. Solár Ferencet munka közben ismerhettem meg. — Üzemünknek — melyet a Košicei Járási Nemzeti Bizottság irányít — 120 dolgozója van. Ebből 85 női munkaerő. A termelés irányítását három mester végzi. Negyedévenként 300 komplett szobabútort, 700 előszobafalat, 1000 televíziós asztalt, 200 könyv-, illetve különálló szekrényt, 100 komplett gyermekszobabútort, valamint 100 íróasztalt készítünk. Kész gyártmányainkat a košicei Vzorka mintaüzemünkbe szállítjuk, ahol elvégzik a kárpitozást, és azután a bútor az üzletekbe kerill. Annak ellenére, hogy állandó nehézségeket okoz az anyagbeszerzés, tervfeladatainkat eddig teljesítjük — mondotta Solár Ferenc. ® Ha kapnának elég anyagot, nyilván . még szebb eredményeket érnének el. Nézete szerint hogyan lehetne biztosítani a zavartalan anyagellátást? — A tervekhez mérten kellene kapnunk megfelelő mennyiségű alapanyagot. Ennek meghatározott időben meg kellene érkeznie az üzembe. ® Szepsi kis város. Dolgozóik többsége a környező falvakból jár be? — Igen, és éppen ebből kifolyólag munkaszervezési problémákkal hátráltatják a termelést, ugyanis az autóbuszok — a munkaidő szempontjából — nem a legjobban közlekednek. A kelet-szlovákiai kerületben talán üzemünk az egyetlen, ahol 'reggel fél öttől este fél kilencig dolgozunk. Már többször is kértük a Gépkocsiközlekedési Vállalatot, hogy módosítsák a menetrendet. Eddig azonban még semmilyen változásra sem került sor. Növelik termaiásiki JAVÍTANI AZ ANYAGELLÁTÁST! Több mint 20 éve annak, hogy Nové Zámkyban (Érsekújvárott | megalakultak a helyi gazdálkodás vállalatai. Létrehozásukat a lakosság vásárlóerejének a növekedése és az akkori gazdasági helyzet sürgette. A szolgáltatások iránti kereslet mindinkább növekedett, s ma sem képesek az igényeket kielégíteni. Még a legrangosabbnál, a közszolgáltatási vállalatnál is akadnak olyan gazdasági egységek, melyek bővítésre, korszerűsítésre szorulnak. Városunkban a helyi ipar 59 üzemegységben 25 féle szolgáltatást nyújt. Teher- és személy- taxi-szolgálattal, mosodával, ruha- tisztítóval, borbély- és fodrászüzemmel. kozmetikával, virágkertészettel, könyvkötővel, takarító- szolgálattal stb. állnak a polgárok rendelkezésére. Az utóbbi években a vállalat vezetői és alkalmazottai a szolgáltatások minőségének javítására törekednek. A fejlesztés meggyorsításával igyekeznek kielégíteni igényeiket. A járási ipari vállalat a szolgáltatásokból ugyancsak kiveszi részét. Cipő- és lábbelijavítást végez, férfi szabóságot és női varrodát üzemeltet, szőrme-, fehérnemű- és kalapjavító, kárpitos-, bútorja- vító- és készítőműhelyt tart fenn. Ezenkívül a szíjgyártó üzemegységgel és bőrárujavítóval rendelkezik, de férfi munkaerőhiánnyal küzd. Az alacsony bérek az alkalmazottak fluktuálását eredményezik. Ennek következtében a szolgáltatások határideje is eltolódik. A kevés reklamáció viszont azt bizonyítja, hogy a vállalat jó munkát végez. A Rem es zet már a hírnévnek ismerését szoigáltatá: méljük, ho tószervíz a csak továt anyag-abla' ban dicsér és kárpi Megrendeli lakásbútort A város 1 kezete, a 1 múltra teki öltönyök 1 zi. Vállal is. Paplanc haneműt j; tart fenn. tanoncneve vetkezet n évi értéke koronát. E területének te a megr Érsekújv, műk, a kéz szítését a vetkezet ezenkívül és személy A gyárban fiatalok is dolgoznak. Az enyvezőrészlegen Stutiak Máriától kérdezem meg, hogyan érzik magukat a fiatalok az üzemben? — Amikor idekerültünk, nem ismertük a munkafolyamatokat, de rövidesen belejöttünk. Ma már jó érzés, sőt kis büszkeség is tölt el bennünket, ha elmegyünk ismerőseinkhez látogatóba és az általunk készített asztalokhoz ülhetünk. Vendéglátóink elismeréssel szólnak gyártmányainkról. Az üzemben nemrégen megalakítottuk a Szocialista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetét. Jelentősen hozzájárulunk a termelés fokozásához, és az eddiginél több időt szentelünk a kulturális életnek is. Jól érzem itt magamat. Megtaláltam számításomat, továbbra is itt maradok. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben a kis bútorgyárban néhány évvel ezelőtt — amikor 65 dolgozója volt — negyedévenként 240 000 korona értékű árut termeltek, ma pedig 120 dolgozó 3 millió korona értékű árut készig, elmondhatjuk, hogy dicséretet és elismerést érdemelnek. SZÁSZAK GYÖRGY # Munkaerőhiánnyal néni küszködik az üzem? — Munkásokból nincs hiányunk, de több szakemberre lenne szükségünk. Ha az üzem szakemberei kiöregszenek és nyugdíjba mennek, bajok lesznek az utánpótlással. A probléma most még nem súlyos, de előrelátók vagyunk, s ezért munkásainknak minden támogatást megadunk, hogy minél nagyobb számban megszerezhessék a szükséges szakképzettséget. A termelésben jó eredményeket érünk el. Ez annak is köszönhető, hogy üzemünk dolgozói is bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Értékes egyéni és kollektív vállalásokat fogadtak el. A munkabrigádok teljesítményét negyedévenként értékeljük, és a legjobbakat jutalomban részesítjük. Zeleznik Imrich mester 60 kilométerre lakik a munkahelyétől, ezért csak minden második nap jár munkába, és akkor két műszakot dolgozik. Megkérdeztem: elégedett-e, nincs-e különösebb problémája? — Megszerettem az itteni környezetet — mondja. Elégedett vagyok. Két éve dolgozom itt, ismerem a munkásokat, rendes emberek. Nincsenek velük problémák. FUUSSZttK GYORSABB ÜTEMBEN A SZ8LGALTATAS0KAT VIDÉKÉN Irta: PAVEL SYKORA mérnök, az SZSZK Belügyminisztériuma helyi gazdálkodási főosztályának vezetője A Szlovák Szocialista Köztársaságban az egy lakosra számított közszolgáltatások teljes 25 százalékkal kisebbek mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. Ezért Szlovákiában a tervek szerint a helyi gazdálkodás szolgáltatásának terjedelmét 1975-ig 32 százalékkal kell növelni. Ha ezen a területen meg akarjuk valósítani a CSKP XIV. kongresszusa határozatában rögzített gazdaságpolitikai célkitű zéseket az 5. ötéves tervidőszakban, akkor elsősorban azokat a közszolgáltatási ágazatokat kell fejleszteni, amelyek nem képesek kielégíteni a lakosság szükségleteit. Ezért a fej' lődés tervezett üteme a következő: az autójavító szolgáltatások 80—100 százalék, a taxiszolgálat 70 százalék, a közszükségleti cikkek javítása 50 százalék, mosodák és tisztítók 30— 40 százalék, lakáskarbantartás 40 százalék. Ezek a közszolgáltatások egész növekedését kifejező globális mutatók és ezzel kapcsolatban felmerül egy különleges probléma, nevezetesen az, hogyan fejleszthetők a közszolgálta tások vidéken. Jelenleg az a helyzet, hogy mind a helyi gazdálkodási vállalatok, mind a kisipari termelőszövetkezetek üzemei főleg a városokban működnek. Emellett jelentős különbségek láthatók az iparközpnntok és a mezőgazdasági jellegű területek városok és falvak között. Sídemes ezzel kapcsolatban rámutatni »3 SZSZK települési szerkezetére. A statisztika szerint 1970. december 1-én Szlovákia lakosságának 63 százaléka 2999 olyan községben élt, amely községek lakóinak száma 5000 fő alatt van. Az ilyen községekben rendszerint a nem zeti bizottságok kis üzemei biztosítják a szolgáltatások nagyobb részét, a helyi gazdálkodási vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek viszont csak kis részt vállalnak az igények kielégítéséből. A helyzeten nem sokat javít az sem, hogy a nemzeti bizottságok néhány magánszemélynek is engedélyezik, hogy szolgáltató tevékenységet folytasson. Felmértük a helyzetet A közelmúltban a helyi gazdálkodási vállalatok önkényesen, egyre nagyobb mértékben törekedtek gazdaságilag előnyösebb termelő tevékenységre, és elhanyagolták a közszolgáltatások fejlesztését, különösen a vidéken. A pillanatnyi helyzet viszont az, hogy állandó borbély- és fodrá^zműhely csak 276 községben van, 145 községben pedig hetenként csak kétszer-háromszor nyújtanak ilyen szolgáltatásokat Állandó fehérnemű és ruhabe- gyííjtüt 151 községben létesítettek, 326 községben pedig mozgóbegyűjtők dolgoznak. Hiányos a cipőjavítő műhelyek hálózata (149 község), valamint a női és férfi szabászat (47 község). Rádió- és televíziójavító csak 44 községben működik, 430 községben pedig mozgóbegyűjtő szállítja el 299 községből az elektromos háztartási gépeket, 204 községből pedig a hűtő- szekrényeket. 22 községben működik gázveze- tókszerelő, 65 községben olajkályha javítóműhely, állandó ablaküvegező szolgálatot csupán 44 községben létesítettek, 179 községben pedig ezt is mozgóbegyűjtők segítségével oldják meg. Mint ebből a felsorolásból is látható, a vidéki lakosság kénytelen az alapfokú szolgáltatásokért is a városba utazni. Bizonyítja ezt az is, Ihogy míg az olyan városokban, ahol a lakosság száma meghaladja az 5000 főt, a helyi gazdálkodások által nyújtott szolgáltatások egy lakosra számított múlt évi értéke 734 korona volt, addig az 5000 lakossal kisebb lélekszámú községekben a közszolgáltatások értéke csupán 80 korona volt. Természetesen nem lehet minden kis községben közszolgáltatási vállalatot létesíteni, de a helyi gazdálkodási vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek az ún. mozgószolgáltatásokat sem biztosítják kielégítően. Ezt elsősorban azzal indokolják, hogy nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű gépkocsival, azután hivatkoznak a magas költségekre is. Bár ezek valóban nem mellőzhető tényék, a hiányosság fő oika mégis az, hogy a vállalatok nem akarnak bajlódni a vidéki szolgáltatások fejlesztésével. így azután nem csodálható, hogy egyre jobban terjed az ún. fusizás, és más szabálytalan, sőt társadalomellenes spekuláció. A dolgozó ember kénytelen a faluból a városba járni, ha valamire szüksége van és könnyű elképzelni, milyen megerőltető autóbuszban szállítani a javítást igénylő hűtőszekrényt, porszívót, vagy televíziós készüléket. Az állampolgárok a választásokat megelőző vitákban gyakran rámutattak ezekre a nehézségekre. Természetesen a helyi gazdálkodás szakaszán is következetesen érvényesíteni kell — a CSKP KB februári plenáris ülésének értelmében — a gazdasági hatékonyság szempontjait. A nemzeti bizottságok azonban nem tűrhetik, hogy szűk vállalati szempontok érvényesüljenek a lakosság kárára, hogy korlátozzák, vagy megszüntessék a műhelyek hálózatát. Vidéken a közszolgáltatást ezzel összefüggő problémák ť felelős és bonyolult feladat, zottságoknak helyi gazdálikod kisipari szövetkezeteik réréri konkrétan kell megoldaniuk, kosság jelenlegi életszínvonal ni, figyelembe véve a lakást ködési, a higiéniai színvonal Ezen a téren ma már lassan ség a város és a falu között, nyolult is a feladat, tudomás hogy a mezőgazdasági nagyü vábbi fejlődésével — ahogya kongresszusa meghatározta - kedni fog a falusi dolgozók ez törvényszerűen maga utár gáltatások iránt támasztott fA fejlődés irí Ezért a Belügyminisztériui dási főosztálya a következő i ti elő a vidéki szolgáltatások koncepció számára: ® A központi jellegű közsi megközelíthető) ki kell építi fokú szolgáltatásokat, mint < rászmühclyek, cipőjavítók, m szat és ruhajavító, asztalosműhelyeket. • A városi típusú községi körzetek számára) gyorsmosi kiskapacitású autószervizt, javítóműhelyét, egészségügyi- tot és alkalmi szolgáltató üze-ívV' ■ v. " V- Vi ,j>-' " ■ y iTm ill* t 1 tUUK
