Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1972. június 1. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 127. szám Ára 50 fillér A SZLOVÁKIAI ÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK II. KONGRESSZUSA A szocialista művészet alapvettt értékei M tartozik az osztÉ/isén és a píoisi Ľudovít Pezlár elvtársnak, a CSKP KB küldöttsége vezetőjének felszólalása (ČSTK) — Tegnap Bratislavában megkezdődött a Szlovákiai Írók Szövetségének II. kongresszusa, amely a szlovák irodalmi élet, és az irodalmi szervezet konszolidációs folyamatával, valamint az irodalomnak a szocialista társadalom fejlődése új szakaszában betöltött szerepével foglalkozik. A kongresszust Ján Solo- viő, a szövetség titkára nyitotta meg. Megjelent Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége Ľudovít Pezlárnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi minisztere, Michal Hruškovič, az SZLKP KB osztályvezetője és Vladimír Solecký, az SZLKP KB ügyosztályvezetője. A kongresszuson vendégként vettek részt a művészeti szövetségek, a szlovákiai könyvkultúra központja és a szlovákiai kiadóhivatalok képviselői. A munkaelnökség és a kongresszusi bizottságok megválasztása után Andrej Plávka nemzeti művész előterjesztette a szövetség bizottságának a jelentését. Andrej Plávka, a Szlovákiai írók Szövetségének elnöke rámutatott, hogy a szervezet az utóbbi években bonyolult időszakot élt át, s hogy a szervezetben is előfordultak bomlasztó, ellenforradalmi kísérletek. A válságos évek tapasztalataiból okulva a szövetség nem engedheti meg, hogy az irodalmat és az írókat a nép érdekei ellen használják fel. A jelentés hangsúlyozza, hogy a valóságot ábrázoló művész alkotó módszerének a szocialista realizmust tartják, amely a realizmus legjobb hagyományaiból indul ki, és a haladó emberi kultúra többletével gazdagítja az alkotó művét. A Cseh írók Szövetsége, amely Prágában ugyancsak tegnap tartotta alakuló kongresz- szusát, levélben üdvözölte a Szlovákiai írók Szövteségének II. kongresszusát. A kongresszus résztvevői nagy tapssal fogadták a Szovjetunió írószövetségének üdvözlő táviratát, amelyben a szovjet írók testvéri üdvözletüket küldik, és további alkotó sikereket kívánnak a szlovákiai íróknak a béke, a szocializmus és az irodalom internacionalista szövetsége érdekében. Ľudovít Pezlár, a CSKP KB küldöttségének vezetője, az (Folytatás a 2. oldalon) Ratifikáció Moszkvában Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége egyhangúlag ratifikálta a szovjet—nyugatnémet szerződést. . A törvényerejű rendelet, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdán elfogadott, kimondja: „Ratifikáltatik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-én Moszkvában aláírt, a Szovjetunió Minisztertanácsa által ratifikálásra előterjesztett és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottsága által jóváhagyott szerződés.“ A törvényerejű rendeletet Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Mihail Georgadze, az elnökség titkára írta alá. Ezzel szovjet részről is befejeződött az utóbbi idők vitathatatlanul legfontosabb nemzetközi jogi okmányának ratifikálási eljárása, s így a szerződés a ratifikációs okmányok bonni kicserélésekor hatályba lép. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülésén, amelyen Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára is részt vett, több felszólalás hangzott el. A vitát és a ratifikációs eljárás tanulságait Nyikolaj Podgornij szovjet államfő foglalta össze. Ezután került sor a szovjet ratifikációs okmány ünnepélyes aláírására. A hírügynökségi jelentések megjegyzik, hogy az ülésen Mihail Szuszlov és Andrej Gromiko is beszédet mondott. Nixon megérkezett a lengyel fővárosba Teheráni merényletsorozat Varsó — Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke és felesége tegnap délután Teheránból különrepülőgépen Varsóba érkezett, ahol Henryk fablons- ki államelnök és Piotr Jarosze ívicz miniszterelnök fogadta. Nixont megelőzve Rogers külügyminiszter is a lengyel fővárosba utazott, aki a NATO bonni külügyminiszteri tanácsülésén vett részt. A repülőtéri fogadáson Jab- lonski és Nixon rövid beszédet mondott. A lengyel államelnök annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a lengyel—amerikai eszmecsere hasznos lesz mind a nemzetközi politika kulcskérdései, mind a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése szempontjából. Nixon hangsúlyozta, hogy az eszmecsere nyilvánvalóan hozzájárul a két nép barátságának megszilárdulásához, majd tolmácsolta az amerikai nép, és az Egyesült Államokban élő lengyel származású állampolgárok üdvözletét. A fogadást követően Nixon elnök városnézésre indult és megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Még a délután folyamán találkozott Edivard Gierekkel, a LEMP Központi Bizottságának első titkárával, s ezzel megkezdődtek a kétoldalú megbeszélések. A lengyel lapok első oldalon közölték Nixon elnök fényképét és életrajzát. A varsói televízió és rádió közvetlen adást sugárzott a magasrangú vendég és kísérete ünnepélyes repülőtér fogadásáról. A Trybuna lu- du ,,Az Egyesült Államok elnöke Varsóban“ című cikkében többek között hangsúlyozta: A lengyel—amerikai kapcsolato(Folytatás a 2. oldalún) Világ proletárjai, egyesüljetek1 KSzveiemenvünk teljes mértékben uhnogatia a moszkvai tárgyalások eredményeit GUSTAV HUSÁK ELVTÁRS VÁLASZA A RUDÉ PRÁVO KÉRDÉSEIRE szerelésre, amint a Szovjetunió ezt már évek óta javasolja. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös kapcsolatainak alapelveire vonatkozó nagy jelentőségű dokumentum a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lenini politikájából adódó elveket tartalmazza. Számos lényeges gondolatot és alapelvet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan fejlődhetnének ezek a kapcsolatok még szélesebb alapon. Hasonlóan szerződésileg szabályozhatná a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatait is. A tárgyalásokról kiadott záróközlemény a két fél azonos nézetein kívül az eltérő nézeteket is tartalmazza, amelyek abból adódnak, hogy a két fél különböző ideológiai szemszögből viszonyult a tárgyalásokhoz. Ebben a Szovjetunió elvhű, osztály- és internacionalista állásfoglalásának további bizonyítékát látjuk, amelyet teljes mértékben támogatunk. Ez az állásfoglalás része a szocialista országok közös külpolitikájának, amelyet a CSKP XIV. kongresz- szusa teljes mértékben támogatott. Újból hangsúlyozni szeretném, hogy a csehszlovák közvélemény teljes mértékben támogatja a szovjet külpolitika ilyen irányú törekvését és a moszkvai tárgyalások eredményeit, mivel ezek megfelelnek nemzeteink létérdekeinek. Említette, hogy a moszkvai tárgyalások nagyban befolyásolják az európai légkört. Véleménye szerint sor kerülhet-e Európában olyan további konkrét lépésekre, amelyek a feszültség enyhítéséhez vezetnének? — A moszkvai tárgyalások kétségkívül új, kedvező alapot teremtettek ahhoz, hogy a jövőben is sikeresen folytathassuk a nemzetközi feszültség (Folytatás a 2. oldalon) (M. Borodáčová felvétele) A Rudé právo szerkesztősége feltett néhány kérdést Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának a moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások eredményeivel kapcsolatban Mzetközi gyermeknap —1972 Husák elvtárs, a szovjet— amerikai tárgyalásoknak világszerte nagy visszhangja támadt. Hogyan értékeli Ön az elért eredményeket? — Leonyid Brezsnyev elvtársnak, Nyikolaj Podgornijnak, Alekszej Kosziginnak és más szovjet vezetőknek Nixon amerikai elnökkel folytatott tárgyalása fontos része a Szovjetunió békepolitikájának. A Szovjetunió az SZKP XXIV. kongresz- szusa határozatainak szellemében következetes békepolitikát folytat, amely jelentős mértékben befolyásolja nemcsak az európai légkört, hanem az egész világ helyzetét, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a világ az atomháborútól való félelemtől mentesen élhessen. A szovjet vezető képviselők következetesen osztály- és internacionalista pozíciókból tárgyaltak Nixon amerikai elnökkel, és a közösen jóváhagyott összehangolt külpolitikának megfelelően védték nemcsak a Szovjetunió, hanem a többi szocialista ország érdekeit is. A tárgyalások célja a szocializmus, valamint a béke ügyének megszilárdítása és a nemzetközi biztonság megerősítése volt. A csehszlovák közvélemény pozitívan értékeli a találkozót, és teljes mértékben támogatja a Szovjetunió álláspontját. Tudatosítja, hogy a tárgyalások megteremtik — többek között — a feltételeket ahhoz, hogy hazánk, amely a szocialista tábor határán fekszik, aggodalom nélkül, és a nemzetközi feszültség negatív következményei nélkül élhessen. Közvéleményünk nagyra értékeli a konstruktív szovjet állásfoglalást, és azokat az elvi álláspontokat, melyeket a szovjet vezetők a szovjet—amerikai tárgyalásokon képviseltek. A moszkvai megállapodásoknak kétségtelenül nagy a jelentőségük, nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára, hanem az egész szocialista tábor és az egész emberiség számára is. Elsősorban természetesen a stratégiai fegyverek korlátozására vonatkozó megállapodásra gondolok. Ezek nagyon jelentős dokumentumok, amelyek a stratégiai fegyverek rendkívül érzékeny területén a fegyverkezés csökkenéséhez vezetnek. A moszkvai tárgyalások során megkötött megállapodások — a tudományban és a kutatásban folytatott együttműködésről stb. — jelentőségüket tekintve az egész emberiség javát szolgálják. Ezenkívül kétségtelen, hogy a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról, és a tengeri, valamint a légköri incidensek megakadályozására vonatkozó megállapodás bizonyos előképe annak, hogy a jövőben hogyan folytathatjuk törekvésünket a le-
