Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám, péntek
Világ proletárjaiy egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. május 12. PÉNTEK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 110. szám Ára 50 fillér Megkezdődött a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai kongresszusa Örök időkre a Szovjetunióval A 400 küldött — 400 ezer CSSZBSZ-tagot képvisel £ Karol Savéi elvtárs tartotta a szövetség tevékenységéről szóló beszámolót 0 Jozef Lenárt elvtársnak, a pártküldöttség vezetőjének beszéde A szót) ,9'barát ok szlovákiai kongresszusa elnökségének egy része. A küldőitek lapsa egyben egyet értés a CSSZBSZ szlovákiai szervezetének tevékenységéi tükröző beszámolóval. (Š. Pňtráš, CSTK felvételek) A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában a csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzásé val tegnap pontosan 10 órakor megkezdődött a CSSZBSZ szlovákiai kongresszusa, amelyet Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke, a CSSZBSZ Köz ponti Bizottságának elnöke nyitott meg. Beszé dében aláhúzta a kongresszus jelentőségéi, amelyre abban az időpontban került sor, amikor az ország népe a CSKP XIV. kongresszusa hatá rozatának megvalósításán fáradozik, és azokban a napokban, amikor a csehszlovák—szovjet ba rátsági szerződés aláírásának 2, évfordulójára emlékezünk. A kongresszus fő feladatát abban határozta meg, hogy megvitatja, miképpen tud nánk azokat a tapasztalatokat hasznosítani, ame lyeket a szovjet emberek szereztek hazájuk dina mikus fejlődése során. A kongresszus 400 küldötte, akik több mint 400 000 tagot képviselnek, egy perces csenddel adóztak a múlt kongresszus óta elhunyt közpon ti bizottsági tagok emlékének. Klokoč elvtárs ezután üdvözölte a /öze/ Le nárt, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB első titkára vezette pártkiildötlségel, amelynek tagjai Peler Colotka, az SZSZK kormányának elnöke, ján janik, az SZLKP KB Központi Bizottságának titkára, Daniel ľútej, az SZLKP KB Központi Bízott ságának osztályvezetője, továbbá Dalibor Ilanes, a Népi Kamara, a CSSZBSZ Központi Bizottsága elnöke vezette CSSZBSZ KB küldöttséget, valamint a Cseh Szocialista Köztársaság CSSZBSZ KB küldöttségét. A kongresszus részvevőinek vastapsa, és a Szovjetunió éltetése közepette üdvözölte a Lúd mila Andrejevna Zemljankova, a Szovjet —Cseh szlovák Baráti Társaság központjának elnöke, az Ossz szövetségi Szakszervezeti Tanács titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője vezette Szovjet —Csehszlovák Baráti Társaság küldöttségét, amelynek tagjai Vszevolod Ivanovics Klokov, a Szovjetunió Hőse, a baráti társaság ukrajnai vezetőségének képviselője, Viktor Alekszejevics Nyenáhov, a tálai kombájngyár esztergályosa, Alekszej Vasziljevics Szuvorov, a baráti társaság központi vezetőségének titkára, valamint Igor Alekszandrovics Cserkaszov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének titkára. Az elnökségi asztalnál továbbá helyet foglaltak Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, Pjotr Jefimovics Goroskin konzul, a baráti társaság csehszlovákiai, valamint Vitalij Fjodorovics Jakimov ezredes, az ideigle riesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg képviselője. Ondrej Klokoč elvtárs ezt kövelően méltatta a Szovjetunió hazánknak nyújtott segítségét, iidvö zölle u kongreszsuson részt vevő alapító tagokat, majd átadta a szót dr. Karéi Savelnek, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága titkárának, hogy tartsa meg beszámolóját (a beszámolót lapunk 4. oldalán közöljük), amelyet a jelenlevők több szőr tapssal szakítottak félbe. A beszámoló után a revíziós bizottság jelenté sét annak elnöke, Michal Pancák terjesztette a kongresszus elé. A kongresszus ezután vitával folytatta munkáját. Elsőnek Štefan Raško, a CSSZBSZ bratislavai városi bizottságának elnöke szólalt fel. Felszólalásában azokról a gondokról és eredményekről beszélt, amelyek Szlovákia fővárosa 800 alapszervezetében tapasztalhatók. (Folytatás a 2. oldalún) Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele TISZTELT ELVTARSNÖK ÉS ELVTARSAK! Őszinte elvtársi üdvözletünket küldjük a kongresszusnak és a küldöttek révén a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség valamennyi szlovákiai tagjának. Nagyra értékeljük a CSSZBSZ tagjai és funkcionáriusai ezreinek önfeláldozó és önzetlen munkáját a csehszlovák és a szovjet népek barátsága és megbonthatatlan testvéri kapcsolatai fejlesztésében, elmélyítésében és megszilárdításában. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek nagy része van abban, hogy dolgozóinkat a szocialista liazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében neveljük. I9li8—1969-ben, tuhát a legválságosabb években i•? szervezetük hű maradt küldetéséhez — terjeszteni a Szójjetunióhoz fűződő őszinte barátság és szövetség eszméjét, mint szocialista előrehaladásunk fő szavatosságát. A szövetség tagjai teljes mértékben megértették, hogy e kapcsolat megfelel a kölcsönös osztályérdekeknek, céloknak és ideológiának, és biztosítja államunk biztonságát és függetlenségét. Erről éppen az az inter- nacionális segítség győzött meg bennünket, amit a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok nyújtottak, és amely meg mentette hazánkat a polgárháborútól, az ellenforradalmi fordulattól, és lehetővé tette számunkra a szocializmus békés építését. Nem feledkezünk meg arról, hogy milyen elkötelezett séggel igyekeztek biztosítani társadalmunk politikai konszolidá cióját. Fogadják munkájukért őszinte köszönetíinket. Reméljük, hogy nevelő és tömegpo- litikai munkájukkal továbbra is arra törekednek, hogy állampolgáraink megértsék az internacionalizmus mélyreható eszmei értelmét, és gyakorlatilag bebizonyítsák, hogy okultunk, s hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is a szocialista világ rendszer és a forradalmi erők szilárd része akarunk lenni, s hogy tevékenyen akaruuk részt venni e kapcsolatok további megszilárdításában. Elvtársnők és Elvtársak! A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiában ma a Nf-mzeti Front jelentős társadalmi szervezete. Megvan minden feltétele ahhoz, hogy teljesítse a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa által kijelölt igényes feladatokat. A csehszlovák —szovjet forradalmi testvéri kapcsolatok bővítése terén szerzett gazdag sokévi tapasztalatok, és az ehhez járuló új formák és módszerek szolgáljanak Önöknek barátságunk fejlesztésére, elmélyítésére és megszilárdítására. Ezzel járulnak hozzá a legértékesebben a CSKP XIV. kongresszusa, és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítéséhez, szocialista társadalmunk további fejlődése érdekében, a szocialista közösség egysége és ereje megszilárdítása érdekében, és ehhez járulnak hozzá a világiunkét és a haladást célzó törekvésekhez úgy, ahogyan azt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa kijelölte. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai szervei és szervezetei mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kivegyék részüket azoknak a feladatoknak a teljesítéséből, amelyeket pártunk határozott meg a társad» lom számára. Éljen Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan testvérisége és barátsága! Örök időkre a Szovjetunióval és soha másképp! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA FELHÁBORODÁST VÁLTOTT KI NIX0N DÖNTfSE SZOVJET KORMÁNYNYILATKOZAT Moszkva — Moszkvában közzétették a szovjet kormány nyilatkozatát: Az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy tovább szélesíti Vietnamban elkövetett agresszív cselekményeit, ami tovább bonyolítja a helyzetet Dél- kelet-Äzsiában és súlyos következményeket vonhat maga után a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. Abban a nyilatkozatban, amely 1972. május 8-án látott napvilágot, az Egyesült Államok elnöke közölte, hogy utasítást adott az észak-vietnami kikötők elaknásítására, hogy megakadályozza e kikötők megközelítését hajókkal. Elrendelte továbbá a VDK területe elleni bombatámadások fokozását, különös tekintettel a vasúti és más közlekedési vonalak ellen végrehajtott légi csapásokra. Ily módon az Egyesült Államok mepröbálja megszakítani azokat a gazdasági, kereskedelmi és más kapcsolatokai, amelyek a VDK-t más országokhoz fűzik, megkísérli megfosztani a Vietnami Demokratikus Köztársaságot attól a lehetőségtől, hogy országa népe segítséget kapjon az amerikai agresszió visszaverésére, továbbá, hogy élelmiszerhez és más árukhoz jusson a békés lakosság ellátása céljából. Bármilyen hamis jelszavakkal álcázzák is az amerikai fegyveres erők Vietnamban elkövetett kalandor cselekményeit, ezek valóságos célja világos. Nem arról van szó, hogy az Egyesült Államokat; „megóvják a megszégyenüléstől“, hanem arról, hogy megmentsék a „vietnamizálás hírhedt tervét, amely nyilvánvalóan kudarcba fullad. Nem arról van szó, hogy a vietnamiaknak módjuk legyen problémáikat tárgyalásos úton rendezni, hanem a népel- lenes saigoni bábrendszernek nyújtott amerikai katonai támogatásról. A VDK területe ellen indított bombatámadások fokozása, Washingtonnak azok a próbálkozásai, hogy önkényesen akadályozza a nemzetközi tengerhajózást, csakis felháborodást, éles elítélést válthat ki. Ismét bebizonyítják, az egész világ előtt ama háború bűnös jellegét, amelyet az Egyesült Államok a vietnami nép ellen indított, s amelyet már hosszú évek óta folytat. Az egyik agresszív akció a másik, még veszedelmesebb ag resszív cselekményt vonja maga után. A korábbi barbár lépésekhez és bűnökhöz újabbak, még súlyosabbak társulnak. Mindennek következtében ez a háború olyan jelleget ölt, amely mind nagyobb méretekben érin ti sok ország és nép érdekeit. A VDK kikötőihöz vezető tengeri utak eiaknásítása, azok a kísérletek, hogy megakadályozzák a külföldi hajók belépését a VDK felség, és belső vizeire, közvetlenül fenyegetik sok álltamnak a VDK lakossága szá mára szállítmányokat vivő hajói biztonságát és tengerészei éle tót. Senki sem jogosította fel az Egyesült Államokat arra, hogy bárkinek is korlátozza hajózási szabadságát a nyílt tengeren. Az Egyesült Államok által fo ganatosított intézkedések a legdurvább módon sértik a hajózás szabadságának általánosan elismert elvét, jóllehet a tengeri joggal foglalkozó és ezt az elvet megerősítő 1958. évi genfi konvenció alatt másokéval együtt ott található, az Egyesült Államok aláírása is. A Szovjetunióban megenged hetetlen lépésnek minősítik az Egyesült Államok intézkedéseit, amelyek a szabad hajózást, va lamint azoknak a. szovjet és más hajóknak a biztonságát fe nvegetik, amelyek a Vietnami Demokratikus Köztársaság partjai mentén hajóznak. A Szovjet unió mindebből levonja a meg felelő következtetéseket. A tör vényt el eh akció esetleges következményeiért minden fele lősséget az Egyesült Államok kormánya visel. A genfi konvenciók megsértésével az Egyesült Államok egy szersmind kifejezésre juttatta, hogy semmibe veszi a nemzetközi jog egyik alapvető követelményét: azoknak a kötelezettségeknek a tiszteletben tartását, amelyeket az egyes államok nemzetközi szerződésekben vál laltak magukra. Ez veszélyes út. Csakis tovább bonyolíthatja a nemzetközi helyzetet, törvényszegéshez vezethet a nemzetközi kapcsolatokban. És ha válaszul az Egyesült Államoknak azokra az egyoldalú cselekményeire, amelyek számos állam törvényes érdekeit és állampolgári biztonságát fenyegetik, ezek az államok hasonló útra térnének, mint amilyenen az Egyesült Államok ma Vietnamban jár, vajon hová vezetne ez? Agresszív cselekmények további kiterjesztésével nem lehet megoldani Indokína problémáit, megtörni a szabadságáért és függetlenségéért küzdő vietnami nép akaratát. Azok a cselekmények, amelyeket most az Egyesült Államok végrehajt, (Folytatás a 3. oldalonI Douglas-Home két arca London — Nagy Britanniának az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos magatartását részletezte egy összejövetelen Douglas-Home külügyminiszter. Kijelentette, reméli, hogy jö vőre összeülhet a biztonsági és együttműködési konferencia. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia óhaja szerint ennek a fórumnak „nem befagyasztani, hanem enyhíteni kell a jelenle gi Európa megosztottságán". A külügyminiszter azt mondotta, hogy a nyugati országoknak nincs szándékukban beavatkozni a kelet-európai országok bel- ügyeibe: „politikai fejlődésük rájuk tartozik, nem miránk“. A továbbiakban viszont az értekezlet halogató taktika „ideo lógiai“ alátámasztásaként azt fejtegette, hogy a Nyugat „szigorúan gyakorlati“ szempontból közelíti meg a biztonsági konferencia gondolatát. „Eredmé nyékét akarunk“ — mondotta. Természetesen abszolút fel tété le a haladásnak, hogy a Szovjetunió ne próbálja az értekezlet révén kockára tenni a Nyu gat biztonságát. Douglas-Home az európai biz tonság gondolatával tökéletesen ellentétes megjegyzéssel zárta eszmefuttatását: „Nem szabad eltérnünk eredeti célkitűzésünk töl, az erős és egyesült Nyugat Európa meg tere mtésétőlu.
