Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám, csütörtök

A BARÁTSÁG EREJE

FELSZABADULÁSUNK évfordulóját ünnepelve aligha mehetünk el szó nélkül egy másik, ugyancsak jelentős esemény, a csehszlovák—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés második évfordulója mellett. Mint ismeretes, az új szerződés aláírására abban az időben került sor, amikor'népünk Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulóját ünnepelte. ,,A Szovjetunióval megkötött szerződés — jelentette ki Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára — nemcsak a csehek és szlovákok és egész népünk szabad, nemzeti életének és államunk szuverenitásának biztosítéka, hanem egyben a szocialista fejlődésünk biztosítéka is, mely a gazdasági, tudományos, kulturális és életünk minden területét felölelő együttműködés nagy lehetőségeit tárja elénk“.

A szerződés — mely az 1943. december 12-én megkötött szerződés alapelveire épül, s kifejezi a mai koľ igényeit — történelmi jelentőségű népünk számára. Nemcsak népeink hagyományos, évszázados barátságát erősíti, hanem létünk és fejlődésünk alappillére is. Az 1968- ös esztendő politikai deformáció', antiszocialista megnyilvánulásai után a CSKP XIV. kong. resszusán Husák elvtárs örömmel és elégtétellel állapíthatta meg, hogy „a csehszlovák— szovjet kapcsolatok nemcsak sokoldalúan felújultak, hanem jelenleg minőségileg magasabb színvonalat értek el, s egyre jobban fejlődnek. Ezeknek a szó igazi értelmében vett testvéri kapcsolatoknak a jelképe lett a csehszlovák—szovjet új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés .. .*

Nem árt hangsúlyozni a szerződés jelentőségét hazánk biztonsága szempontjából is. A külső és belső ellenséggel szemben egyaránt figyelmei érdemel a szerződés 10. cikkelye, mely fontos kötelezettségeket váljál: ha a szerződő felek

egyike ellen fegyveres támadást követnek el, a másik fél segítséget nyújt minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a katonai segítséget is.

A gazdasági együttműködést illetően a 2. cikkelyt említenénk: ,,A magas szerződő fe- lek a kölcsönös baráti segítség es a nemzetközi munkamegosztás elveiből kiindulva továbbfejlesztik és mélyítik kölcsönösen előnyös kétoldalú és sokoldalú gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésüket a népgazdaság fejlesztése, a lehető legmagasabb tudományosműszaki színvonal elérése céljából, a társadalmi termelés hatékonyság« és országaik dolgozói anyagi jólétének növelése érdekében. *

A SZERZŐDŐ FELEK HOZZÁJÁRULNAK a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai gazdasági kapcsolatainak és együttműködésének további fejlesztéséhez, valamint a szocialista integrációhoz.

A szerződés tehát nemcsak alapvető politikai célkitűzéseket szögez le, hanem a szocialista internacionalizmus szellemében a sokoldalú együttműködés lehetőségeit is megteremti. Konkrét számadatok tükrében ez annyit jelent: kőolajbehozatalunk 98 százaléka, az öntött anyagok 93, a faanyagok 88 százaléka, az ólom 70, a réz 66, a nikkel 81, a vasérc 82, a gyapot 67 és a földgáz 100 százaléka a Szovjetunióból érkezik. Ez más szóval annyit jelent: iparunk — és ezzel gazdasági életünk — elképzelhetetlen a Szovjetunióval való együttműködés nélkül.

A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok egyébként jelentősen megnövekedtek. Számunkra a Szovjetunió a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, míg Csehszlovákia a szovjet külkereskedelemben a harmadik helyet foglalja el. A kapcsolatok fejlődése szempontjából jelentős az idei esztendő is. Az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal növekedett az árucsereforgalom, mely 2,4 milliárd rubellal meghaladta az előző évit. Az összforgalom több mint 30 millió tonnát tett ki, ebből 10 millió tonna a Barátság kőolajvezetéken szállított nyersanyag volt. A szovjet kőolaj egyébként feldolgozóiparunk és vegyiparunk számára nélkülözhetetlen. Rendkívül fontosak ugyanakkor azok a gépek, gépi berendezések is, melyet a Szovjetunióból kapunk. Számolunk ugyanakkor repülőgépparkunk felújításával js, mely főleg szovjet gépekből áll. A tervek szerint TU—134/a, JAK—40 és TU—154-es új típusú gépeket kapunk, s a polgári repülőfor- ga lmunkból new fog hiányozni a hangsebességet meghaladó TU—144-es gép sem. A behozott szovjet gépek és gépi berendezések értéke az 1971—75-ös években 1,4 milliárd rubel között mozog. Nem árt megemlíteni azt sem, hogy évente mintegy 1,3 millió tonna gabonát hozunk be a Szovjetunióból.

KIVITELÜNK NAGY RÉSZÉT kész termékek képezik. A gépek és gépi berendezések kivitelünk 55 százalékát alkotják. Ez annyit jelent, hogy gépiparunk számára a Szovjetunió a legnagyobb megrendelő. A kivitelre szánt gépek és gépi berendezések 40 százalékát ugyanis a szovjet félnek szállítjuk.

Kereskedelmi kapcsolataink a jövőben is erősödnek. Az 1970. november 5-én megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés szerint az ötödik ötéves terv idején a kölcsönös árucsereforgalom 13,5 milliárd rubellal emelkedik. Az előző tervidőszakhoz, viszonyítva ez 43 százalékos növekedést jelent. Ebben nagy szerepe van a Komplex Programban leszögezett elveknek, melyek a szocialista integráció elvei alapján, a népgazdasági tervek egyeztetése révén a kapcsolatok szélesítésének újabb lehetőségeit tárta fel. A tudományos-műszaki kutatások koordinálása mellett nagy jelentőségű az a szovjet segítség, melyet a prágai metro építésében kapunk, valamint a kél atomerőmű felépítésében, a számílótechnikábnn és más területeken.

A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG a Szovjetunióval lebon y o 1 í to 11 áru csere for ga I o m - ban 24 százalékkal részesedik. A szlovákiai ipar hírnevét a komáromi hajógyár termékei, a Dubnica nad Váhom-i gépipari és kohászati termékek, valamint a detvai gépgyár gyártmányai öregbítik. 1975-ig azonban mintegy 50 százalékkal növekszik a szlovákiai kivitel, mégpedig főként a gépipar, a transzformátorok, a távközlés, az útépítő és építőgépek, motorkerékpárok s szerszá mg ép e k te rü létén.

Mindezek a tények — puszta számszerűségükben is — jelzik azokat a kiterjedt kapcsolatokat, melyek a Szovjetunióhoz fűznek bennünket. Ezek a kapcsolatok — ahogy azt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is hangsúlyozta a szerződés aláírásakor — az egyenrangúság, a testvéri együttműködés és a szocialista internacionalizmus elvein nyugszanak, s azt a célt szolgálják, hogy tovább erősödjön országaink helyzete, s ezzel a szocialista világközösség ereje.

Ehhez a törekvéshez kiváló alapot nyújt a két éve aláírt csehszlová k—szovjet ba rőtsági

és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, mely békés alkotómunkánk és sokoldalú fejlődésünk alapja és biztosítéka. Népünk érdekei és az elmúlt évek tanulságai arra figyelmeztetnek bennünket, minden erőnkkel védjük ezt a szövetséget és munkálkodjunk azon, hogy kapcsolataink tovább erősödjenek ... Erőforrásként szolgáljanak népeink és a szocialista közösség népei számára egyaránt.

—dz—

BELPOLITIKAI KOMMENTÁR

KÖZSZÜKSÉGLETI IPARUNK FEJLŐDÉSE

Néhány évvel ezelőtt, a súlyos társadalmi válság következtében, lépten-nyomon

adódtak nehézségek a lakosság ellátásában közszükségleti árucikkekben. Azóta gazdaságunk, iparunk konszolidálásával, a termelés fellendítésével ezen a fontos területen is, amely közvetlenül hat az emberek életére és ilyformán szocialista államunk iránti viszonyukra — sikerült a prublémák dandárját megoldanunk. Céltudatos törekvéseinknek köszönheti), hogy most már nemcsak a gyártmányok mennyiségének gyarapításában látjuk a megoldás kulcsát, hanem mind inkább a minőségi színvonal emelésében. Ez végeredményben megfelel a fogyasztók, a hazai piac igényeinek is. A termelés fellendítése mellett tehát figyelmünk homlokterébe kerülnek olyan kérdések és feladatok, amilyen például a minőség, a műszaki kivitelezés. a divatvonal stb. Ezt az irányvételt nemcsak a hazai fogyasztói közvélemény indokolt kívánalmai ösztönzik, hanem egyben közszükségleti cikkeket gyártó iparunk külkereskedelmi versenyképességének követelménye is. Nem vitás ugyanis, hogy örökkön- örökké nem élhetünk egyes iparágaink, pl. a bizsu-, iiveg-, porcelán-, kerámia- gyártas világviszonylatban kivívott elismerése számláján, a minőségi szint csökkentése ugyanis idővel kifakítja a legszebb termelői hagyományokat is.

Az első célravezető lépéseket már megtettük, tavaly például a fentebb említett iparágak termelése majdnem 9 százalékkal növekedett és 7 százalékos fellendülést ért el a lábbelit gyártó és a bőrfeldolgozó ipar. Hazai piacunkon a hiánycikkek ellenére a jóval nagyobb választék és a javuló minőség kiegészíti ezt a képet. Választott utunk helyességéről tanúskodik továbbá az, hogy a közszükségleti árucikkek kivitele is növekszik és jelenleg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság exportjának teljes 18 százalékát teszi ki. Az 1965— 1970-es években a fogyasztási árucikkek kivitele évrői-évre mintegy 7 százalékkal nőtt és tavaly összértéke elérte a

280 millió rubelt. Az összkivi- telnek 70 százaléka irányul a szocialista országokba. Ezzel az adattal kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy ma már ezek az országok is jóval nagyobb minőségi követelményeket támasztanak, mint néhány esztendővo} ezelőtt, hiszen előnyös feltételek mellett versengenek nagy piacaikért a legkorszerűbb gyártmányokat előállító fejlett tőkés államok is, vagyis válogathatnak a kínálatban.

Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Külkereskedelmi árucserénk vuluinenje jelenleg megfelel például az USA és Kanada, illetve az USA és Japán (!) árucseréjének. Ennek keretében a közszükségleti árucikkek kivitelének teljes 44 százaléka irányul a szovjetek országába. Elég megemlítenünk, hogy ebben az ötéves tervidőszakban 150 millió pár lábbelit, nagy mennyiségű készruhát, bútort, üvegipari terméket, bizsut stb. szállítunk szovjet megrendelésre. Legsajátabb érdekünk tehát ezt a kapcsolatot nemcsak megtartani, hanem fejleszteni is. Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter nemrég, a brnói nemzetközi nagyvásár megnyitása alkalmából mondott beszédében többek között leszögezte: „Célunk megőrizni a szovjet állampolgárok érdeklődését árucikkeink iránt, mégpedig a műszaki színvonal és a minőség szüntelen, sokoldalú növelése, a divatvonal követése, a szolgáltatások javítása közvetítésével ..

Természetesen nem zárkózunk el más országok elől sem. Érdekünkben áll ugyanis az is, hogy fokozzuk fogyasztási árucikkeink exportját más, a KGST-hez nem tartozó államokba is és hogy innét importáljuk a számunkra szükséges és előnyösen beszerezhető árut. Ez egyformán vonatkozik a kapitalista és a fejlődő országokra.

Ennek az egészséges trent- nek azonban alapvető követelménye, hogy közszükségleti iparunk minden vonatkozásban lépést tartson a kibontakozó tudományos műszaki forradalommal.

GÁLY IVÁN

Nemzetközi lövészverseny

AZ ŰJ SZÓ DIJÁÉRT

szocialista nemzetköziség jegyében £ Sportlövészek oz ország minden tájáról £ A Szlovák Nemzeti Felkelés városában £ Támogatjuk o honvédelmi sport fejlesztését

A plzeni Škoda vállalat hengerdéjében a lakatosok 21-tagú szocialista munkabrigádja Jaroslav Matejč- kával az élén már szereli a szovjet Azovsztal üze:n számára gyártott második gépet. Az 520 tonna súlyú gyártmány szerves része lesz a „Kvartu—3,6“ hengervonalnak, amelyet nagyságára nézve «z évszázad megrendelésének neveztek el. Felvételünk az üzem szerelőcsarnokában készült.

IFelvétel: J. Vlach — ČSTK)

Az Ü| SZÓ szerkesztősége a CSKP XIV. kongresszusának útmutatásai alapján fokozott gondot fordít a honvédelmi nevelésre. Erről egyébként a minden hétfőn megjelenő „A béke és a szocializmus védelmezői“ című rovatunk is tanúskodik. A tömeges testnevelés és a honvédelmi sportok támogatásának gondolata vezérelte szerkesztőségünket, amikor versenyt hirdetett az ŰJ SZÚ DÍJÁÉRT, s ezzel is hozzá akar járulni a lövészsport és a honvédelmi nevelés propagálásához.

Szerkesztőségünk kezdeményezése iránt nagy megértést tanúsított a közép-szlovákiai Harmaneci Katunai Térképészeti Intézet PHSZ lövészcsapata, és vállalta e verseny megrendezését. Az ÚJ SZÚ DÍJÁÉRT lövészversenyt ez idén május 20— 21-én rendezik meg Banská Bystrica közelében, Kremnič- kán, a PI1SZ iőterén. A lövész- verseny első évfolyamának műsorán két versenyszámban küzdenek meg a résztvevők: standardpisztolyban és nagyöbű pisztolyban. A versenyszámokban 4—4-tagú csapatok vesznek részt az ország minden tájáról. Már eddig is a csehországi Kladnóból, Plzefiből, Brnóból, a szlovákiai Liptovský Mikulásból, valamint Kelet Szlovákiából bejelentette részvételét több Dukla, Červená hviezda és PHSZ-csapat. A verseny színvonalát emeli a külföldiek részvétele: a Magyar Népköztársaságból benevezeti a versenyre a főváros élvonalbeli csapata, a budapesti Egyesült Izzó válogatottja. Mindeddig meg nem erősített jelentések szerint Csehszlovákia standardpisztoly- válogatottja teljes létszámban szeretne részt venni versenyünkön. A hír megerősítését Plzen- böl várjuk.

Az ÜJ SZÚ DÍJÁÉRT rendezett pisztolylövőverseny eszmei alapja a szocialista nemzetköziség gondolatának ápolása és megerősítése. Ezért rendezzük Banská Bystricán, a Szlovák Nemzeti Felkelés központjában, s kapcsoljuk rá az itteni lövészversenyek internacionalista hagyományaira. A felkelés internacionalista gondolatait ápolják az Ezüst Géppisztolyért, a CSSZBSZ díjáért rendezett lövészversenyek is. Az ÚJ SZÚ DÍJA méltóképpen szeretné követni ezeket a hagyományokat az eddig kiaknázatlan versenyszámokban.

A pisztolylövősport kiváló formája a honvédelmi nevelésnek, és nagyszerű módszere az önuralomra nevelés és a fegyelmezettség kifejlesztésének. Reméljük, rendezvényünk visszhangra talál a fiatalság körében is, amely honvédelmi szövetségünkben, a PHSZ-ben tág teret találhat e nemes sport ápolására.

Az ÚJ SZÚ lövészversenyének előkészületeiről és lefolyásáról rendszeresen tájékoztatjuk majd olvasóinkat.

1972.

V. 11