Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

A világ vízhiánya Az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete (FAO) jelentést adott ki a stockhol­mi konferencia számára, meg­állapítva, hogy az emberi faj egy évszázadon belül víz- hi anyai küzd majd. Földünk sűrűn lakott kürze- lei között szerepelnek a többi között az alábbiak, amelyek már most is vízhiánnyal küz­denek: Spanyolország, Olasz­ország Lombardiától délre, a dalmát partvidék, Görügország, az Anatóliai-fennsík, vala­mennyi arab ország, kivéve Szíriát, Irán legnagyobb része, Pakisztán, Nyugat-India, Taj­van, (apán, Korea, Ausztrália és Űj-Zéland nyugati és déli övezetei, az afrikai partvidék északnyugati és délnyugati része, az Egyesült Államok délnyugati része, Panama, Eszak-Mexlkó, Chile középső része, Peru. A 2000 év felé újabb területeken merülnek feT nehézségek. rzek közé tarto­zik majd: Szibéria kivételével az egész Szovjetunió, Kelet-, Közép- és Nyugat-Európa leg­nagyobb része, Anglia, Íror­szág és az Egyesült Államok északi része, majdnem egész India, Thaiföld központi sík­ságai, Tasmánia, fává szigete, az amerikai kontinens többi része, kivéve Észak-Kanadát és Alaszkát, a nagyobb Karib tengeri szigetek, Mexikó többi része, Brazília és Argentína egyes részei. A FAO számításai szerint a világméretű vízhiány körülbe­lül harminc éven belül válik komollyá, amikorra a lakos ság száma megkétszereződik (a mostani 350U millió főről 7000 millióra), és a vízigények m ^háromszorozod na k. Különböző okokból (vagy mert nincs elég vizük, vagy pedig, mert pazarolják víztar­talékaikat) a szegény és a gazdag, az ipari és a mező- gazdasági, a kapitalista és a szocialista országok meglehe­tősen hasonló helyzetben van­nak. Egy tucatnyi vagy még több afrikai ország 4000 inér- földes vonalon visszavonhatat­lanul értékes talajvizeket ve szít el a Szahara javára, nagyrészt a túlzott legeltetés következtében. Hollandia a mocskos Rajnával körülbelül épp olyan rosszul áll az ivó­vizet illetően, mint Románia és Magyarország, miután ez a két ország a Duna vízre vau Btalva. Meg kell még említenünk a Szovjetuniónak a stockholmi értekezletet megelőzően az ENSZ Enrópai Gazdasági Bi­zottsága számára készített je­lentését. A Szovjetunió na­gyobb víztartalékkal rendelke­zik, mint a legtöbb ország — csupán s Bajkál-tó Szibériá­ban egy mérföld mély, és fe­lülete több, mint 20 000 négy­zet..i«.rföld. (Azt mondják, hogy az egész Föld frissvíz tartalékainak egyötödét tar­talmazza.) A szovjet jelenté­sekből kitűnik, hogy majdnem 25 000 millió köbméter szenny­vizet ümlesztenek az ország fo- lyóiba és más vizeibe. 1980-ra ez a mennyiség két és félszer nagyobb lesz, és 2000-re kö­rülbelül 15-ször nagyobb: 375 000 millió köbméter. Amennyiben a szennyvizet a jelenleginél lényegesen jobb technikai módszerekkel tisztí­tanák, akkor is legalább hat­szor annyi tiszta vízzel kelle­ne felhígítani. Ez csak a fele annak a tizenkétszeres meny- nyiségnek, amelyre a víz megtisztításához szükség van, mégis az a helyzet, hogy fel kellene használni hozzá a Szovjetunió összes folyóvizeit. Még a legköltségesebb tisz­títási módszerek alkalmazása esetén is megmarad a legerő­sebb szennyező anyagok egy­ötöde — hangoztatja a szov­jet jelentés —, s a tisztító módszerek egyelőre elmarad­nak a szennyezett vizek egyre növekvő mennyisége mögött. Mindent összevetve — foly­tatja a jelentés —, ez a világ­méretű vízsszennyeződési fo­lyamat ,,a legnagyobb veszélyt jelenti az emberiség számára. Világméretekben arra számí­tanak, hogy óhatatlanul kime­rülnek a folyók, és növekszik annak tudata, hogy a vízellá­tás új módszereit kell szük­ségszerűen megtalálni: a só­mentesített tengervizet csak­úgy, mint a sarkvidéki jégtö­megek elolvasztásából szer­zett vizet .. . Elfoglalhatják-e azonban ezek a folyóvizek he­lyét? S megengedheti-e ma­gának a világ, hogy a folyó­vizek mennyiségileg kimerül­jenek, és valamiféle szenny­vízgyűjtőkké váljanak?“ A szovjet elemzés egyérte! miien nem-mel válaszol. Han­goztatja, hogy előbb vagy utóbb a szennyvizek kezelé­sének ismert módszerei alkal inazhatatlanakká válnak. A sótalanítás és a desztiláció késé ‘"lenül alkalmazásra ke­rül, de ez hatalmas költsé­gekkel jár. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy vé­gül is egyetlen válasz, ha be­szüntetik a szennyvizeknek a folyókba és más vizekbe ürí­tését. Az a probléma, vajon az egy nemzedékkel később élő em­bereknél — bár körülveszi őket az, amit irO-nak nevez­nek — nem vetődik-e majd fel a kérdés, hogyan juthat­nának egy korty tiszta vízhez. (THE FINANCIAI, TIMES) Az inkák kincsét kutatja Másfél évszázada folyik a kutatás az inkák állítólagos, mesésen elrejtett kincse után. Spanyol bevándorlók között a XVIII. század végén terjedt el a hír, hogy 1534-ben, amikor Pizarro leigázta az inka ki­rályságot, Dél-Amerika észak- nyugati felén, az utolsó in­dián uralkodó, Atahualpa egyik bizalmasa, Rumlnahul mintegy kétszáznyolcvan tonna felbe­csülhetetlen értékű kincset az Andok 4—5000 méter magas­ságú hegységében rejtett el. Azóta sokan kísérelték meg e kincs felkutatását. Az arany-, ezüsttárgyak és drágakövek értékét ötmilliárd dollárra becsülik. Legutóbb Stellán Mörner svéd kutatót fogta el a láz. Esztendők óta, egyik expedíciót szervezi a másik után, gazdag finanszírozók nagy anyagi támogatásával. A tizenkettedik expedíció alkal­mával állítólag sikerült olyan agyagtárgyak nyomára jutnia, amelyek azt sejtetik, hogy kö­zel járhat céljához. A kuta­tást azonban az esős időszak beállta miatt abba kellett hagynia és most készíti elő a következő vállalkozást az An­dok vonulatára. Indioszok kísérik útjára a svéd kincskeresőt. Stellán Mörner egy köcsöggel. (QUICK) Nyugdíjasok háztömbje Cottbus városában, a Tbiem Strasse 121—123-ig ter­jedő új házak első pillan­tásra úgy festenek, mint a többiek. Háromemeletesek. Erkélyes lakások, nagy abla­kokkal. Ha azonban kissé tü­zetesebben körülnéz a láto­gató, feltűnik valami. Az ut­cán nem láthat gyermekko­csit, rollert, görkorcsolyát, hintákat, homokozót. A cott. busi városi tanács határoza­ta alapján ugyanis ezekben a házakban csak nyugdíja­soknak juttattak lakásokat. Eddig százhatvannyolcat, az év végéig további százhúszat. Megtettek mindent annak érdekében, hogy az új lakó­egységek megfeleljenek az idősebb emberek speciális, egészségügyi, kulturális és ellátási céljainak. A nyugdíjasok lakótömbié­ben naponként egészségügyi- ek járják végig a lakókat. (NBI) Marina Popovics vezető pilóta, aki Pavel Popovics űr­hajós felesége, az AN—22-es turbóméghajtásos óriásgé­pen világrekordot döntött meg. Teljes megterheléssel ezer és kétezer kilométeres távon óránkénti átlagos hat­száz kilométeres sebességet ért el. Marina Popovics egyébként az egyetlen nő a világon, aki ilyen óriásgép parancsnokaként repül. Az AN—22-es óriásgép, amellyel a pilótanő világrekor­dot állított fel. /GIORNI) (gyógynövények A pünkösdi rózsa (PAEONIA OFFICINALIS L.) ga. Lenyűgöző szépsége lát­tán azonban sokan elfelej­tik, hogy mérgező. Gyógyászati célokra csak a sötétpiros virágok felelnek meg, amelyek kellő mennyi­ségű festék- és cserzőanya­got, valamint sok nyálkát tartalmaznak. A virágszir­mokat közvetlenül a lehul­lás előtt kell gyűjteni, s az­tán gyorsan kell szárítani, mert a szirmok hamar elve­szítik piros színüket. A mai korszerű gyógyászatban el­sősorban teakeverékek szí­nezésére használják. Gyöke­re régebben elismert gyógy­szer volt a reumatikus és az epileptikus görcsök enyhíté­sére. Mérgező hatása abból ered, hogy peonín alkaloidát tartalmaz, amely méhössze- húzódást okoz. A peonín ezenkívül elősegíti a vér sű­rűsödését, alvadását is. Magról történő termeszté­se éveket vesz igénybe, ezért a bogyós gyökerek útján ajánlatos szaporítani. Dr. NAGY GÉZA Vadászat Májusi vadvédelem Az utóbbi évek tapasztala­tai alapján megállapították, hogy a mezőgazdasági gépi munkák és a vegyszeres nö­vényvédelem a szükséges vad­védelmi intézkedések elhanya­golása küvetkeztében nagy ká­rokat okoztak a vadállomány­ban. Főleg a nyulak, a foglyok és a fácánok vannak veszély­nek kitéve ebben az időszak­ban. Ezért tanácsos lenne, ha a vidéki vadászegyesületek tagjai állandó kapcsolatot te­remtenek a földművelő gaz­daságok szakembereivel annak érdekében, hogy az elvégzés­re kerülő agrotechnikai és nüvényvédelmi munkákról min­dig idejében tájékoztatva le­gyenek. Haszonvadunkra ve­szélyes növényvédelmi — gyomirtó — szerek alkalmazá­sai olyan védelmi intézkedés­Borgazdaság sei kell megelőzni, amellyel az állomány károsodása a le­hető .egkisebbre csökkenthető. A hónap folyamán tovább kell folytatni a vadetetők, vaditatók és a sózok rendsze rés tisztítását, és szükség sze­rinti feltöltését. Folytatni kell a varjú- és a szarkafélék ki­lövését is. A károkozók irtá­sára a biztonsági előírások szigorú megtartása mellett a vadászterület erre kijelölt ré­szein el kell helyezni a mér­gezett tojásokat. Vadászkutyá­val vugy egyéb riasztási mód­szerrel a mezőgazdasági mun­kák nyomán veszélyeztetett területről ki kell hajtani a vadat. Május elsejétől egész éven át lőhető káros vadakon kívül vadászni lehet már a fekete holló fiókéira is. Május tizen­hatodikén kezdődik a siket- fajd és a fajdkakas védelme.-ly­A szeparálás Az újabb pinceműveletek egyike, amelynek során a de­rítéshez és a szűréshez hason­lóan a borban levő zavaros anyagokat távolítjuk cl. Az elkülönítés úgy következik be, hogy a részecskék közötti faj- súlykiilönbséget röpítőerővel növeljük. Minél nagyobb a bor és a zavaros részek közti faj súlykiilönbség, annál hatáso sabb a szeparálás. Minél ki­sebb ez a különbség, annál nagyobb röpítőerőt, fordulat számot kell alkalmazni. Ebben az időszakban első­sorban a seprős borok keze­lésénél van nagy jelentősége ennek a műveletnek, ugyanis a szeparálást követően a bor sokkal könnyebben deríthető és szűrhető. A szeparálást azonban alkalmazhatjuk a de- rítési üledékek gyors eltávo­lítása érdekében és a híg sep­rőnek a bortól való elkülöní­tésénél is. Fontos tudni, hogy a bor szeparálásával a bor teljes tisztasága, tiikrüssége nem érhető el, azonban a tisz­tulást, és ezzel a bor fejlődé­sét nagymértekben elősegít­hetjük. A káros mikroorganiz­musok nagy része ugyancsak eltávolítható. A szeparátorok működésük szerint nyíltak és zártak lehet­nek. Képünkön a körkamrás szeparáló-készüléket mutatjuk be. —bn— Dél-Európából származó évelő növény. Szinte minden kis kert, park kedvelt virá­1., bevezetőcsap 2., forgódob, 3., nyomásnövelő, 4., fesz- mérő, 5., fékező-berendezés, 6., főtengely, 7., nyomássza­bályozó szelep. 20 Szovjet pilótanő világrekordja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom