Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
Két évvel ezelőtt ünnepelte Tábor városa megalapításának 550. évfordulóját. Ez a város forradalmi hagyományaival elválaszthatatlan a cseh nép történelmének legfényesebb fejezetétől. Tábor a cseh történelemben fogalommá vált. Ebben a dél-csehországi városban a 15. században, majdnem száz évig a társadalmi egyenlőség eszméi uralkodtak, megelőzve más európai mozgalmakat... Tábornak, mint a huszita mozgalom központjának, nagy volt a szerepe a cseh gondolkodás kialakításában. Tábor és a forradalmi huszita mozgalom hagyományai évszázadokon keresztül vita tárgyát képezték a különböző történelmi szemléletek hívei közt. A burzsoá történetírók, politikusok is ki akarták sajátítani ezt a hagyományt. Szocialista társadalmi rendszerünk kezdettől fogva magáénak vallotta Tábor haladó hagyományait. Klement Gottwald 1945-ben kijelentette: „Tábor hagyományainak szellemében építjük fel államunkat“. A huszita ideológia képviselői, amint arra a marxista történetírás is rámutatott, küzdöttek a népek közötti barátságért is. A husziták koruk nagy internacionalistái voltak. Ez a szellem hatotta át a Tábor környéki munkásmozgalmat és az antifasiszta ellenállási mozgalmat is. Május 9-én sok cseh város és falu ünnepli fel- szabadulásának évfordulóját. A Vörös Hadsereg alakulatainak érkezése Csehország nagy részében egybeesett a háború befejezésével. Ez a nap milliók számára jelentette a szabadságot. Nemcsak cseh földön, hanem Európa más országaiban is. De ezért a szabadságért, a fasizmus leveréséért nagy árat kellett fizetni. A legnagyobb áldozatot a szovjet nép hozta, akivel együtt a cseh nép legjobb fiai is kivették részüket a harcból. Tábor városának legjobbjai, a vidék antifasiszta erőivel együtt, kezdettől fogva bátor tettekkel fejezték ki ellenállásukat a megszállókkal szemben. Josef Schneider, a tábori múzeum igazgatója, a városi nemzeti bizottság képviselője és Zdénka Hro- níková, a tábori járási pártbizottság dolgozója így emlékeznek vissza a felszabadulást megelőző időkre: , — Tábor lakossága már 1939. október 29-én kifejezésre juttatta, hogy nem őrt egyet a kapituláns politikával, a fasiszta diktátummal. Ezen a napon Tábor népe nagy fasisztaellenes tüntetést rendezett a város utcáin. Az emberek ujjongtak, azt hitték, vége a náci megszállásnak. Tévedlek, s tévedésükén sokan életükkel fizettek. De a tábori egy napig tartó tüntetés Dél-Csehországban az első fasisztaellenes demonstráció volt, amely kihatott a Protektorátus lakossága tudatára is ... A földalatti mozgalom kialakulását a fasiszták mindenáron meg akarták akadályozni. 1940 februárjában a Tábor környékén tevékenykedő „Obrana národa“ i A nemzet védelme) katonai és polgári földalatti szervezetet a németek leleplezik és felszámolják. Más illegális csoportok mellett jelentős földalatti tevékenységet fejtettek ki a CSKP illegális ellenálló csoportjai. Tábor egyben központja is a párt dél-csehországi ellenállási mozgalmának. 1940 végén, 1941 tavaszán a fasiszták nyomára bukkannak a kommunista szervezetnek. Sok tábori kommunista -útja vezetett ismét a koncentrációs táborokba és a vesztőhelyekre. Amikor 1942 májusának végén a cseh hazafiak Prágában végeznek Heydrich birodalmi helytartóval, a németek bosszúja Tábort sem kerüli el. A lakta nyák mögötti kivégzőhelyen naponta dördülnek az életeket kioltó sortíizek. Egy hónap alatt 162 hazafit végeztek ki a fasiszták ... Az ellenállás szellemét azonban nem lehetett mefc törni. Tábor városában és környékén a fasiszta meg szállás további időszakában újabb és újabb ellenállás* csoportok keletkeznek. 1943. március 15-re Jaroslav Vacek, az illegális kerületi forradalmi nemzeti bi zottság elnöke több száz ellenállót készít fel Tábor városának felszabadítására. Volt már elegendő fegyver, lőszer és robbanóanyag. Azonban a Gestapo — amelynek csehországi központja éppen Táborban székelt — meghiúsította e bátor terv megvalósítását. Vacekot 1944-ben kivégezték, s a vállalkozás elfogott tagjain ugyancsak bosszút állt a fasiszta terror. A későbbiek során a tábori tűzoltóság ád keretet egy illegális megmozdulásnak, majd a háború utolsó napjaiban megalakul a Táboriták néven ismert ellenállási szervezet. A Táboriták a háború utolsó szaka szában egyesítik a környék ellenállási mozgalmát, s 1945 márciusában kapcsolatba lépnek a Cseh-morva Fennsíkon harcoló szovjet ejtőernyős partizánokkal. A Tábor környéki ellenállási mozgalom, kiterjedé sét és jelentőségét tekintve, Dél-Csehország legnagyobb antifasiszta mozgalma volt. Táborból és vidékéről a fasiszta vesztőhelyeken és a koncentrációs táborokban közel hatszázan vesztették életüket. A szenvedésnek, a fasiszta önkény tobzódásának, a nemzeti megaláztatásnak a Vörös Hadsereg érkezése vetett véget. Őrökké emlékezetes marad számunkra a felszabadulás napja — mondja a múzeumigazgató. A szovjet csapatok még nem érkeztek meg a városba, de a Amikor TÁBOR városába érkezett a dohánygyárban katonai alakulatot hoztunk létre, s mi, kommunista és baloldali érzelmű fiatalok megszálltuk a Kuratorium elnevezésű fasiszta ifjúsági szervezet székházát, s szerveztük a testvéri szovjet csapatok fogadtatását. Május 9-én délelőtt futótűzként terjedt el a hír a városban: „Itt a Vörös Hadsereg! Menjünk fogadni őket!“ Mindenki sietett, virágcsokrokkal, frissítő itallal, élelemmel köszöntötték a hosszú útról jövő szovjet katonákat. Micsoda élmény volt számunkra, amikor a szovjet tankisták megengedték, hogy bemásszunk a tankba! Ök hittek nekünk, — és ez a bizalom a legmaradandóbb emlékünk! „ — Amíg élünk, sohasem feledjük el ezt a forró testvéri fogadtatást, amelyben történelmi városuk lakossága részesített bennünket. Ez a szívélyes fogad tatás még bennünket, öreg frontharcosokat is meghatott. Hat országon keresztül érkeztünk ide, s mondhatom, hogy Ukrajnán kívül sehol sem fogadtak bennünket ilyen barátsággal, mint az Önök országában. Testvérek vagyunk, s erről sohase feledkezzünk meg!“ Ezek a szívből jövő szavak 1945. május 9-én Táborban, a Žižka téren felállított díszemelvényen hangzottak el Konotop szovjet vezérőrnagy ajkáról. A téren Tábor városának apraja-nagyja, a forradalmi köz igazgatás képviselői, partizánok és az újjászervezett csehszlovák hadsereg katonái. A csehszlovák és szovjet zászlók közt lengett a kommunista párt helyi szervezetének vörös zászlaja is, amelyet a város kommunistái a sok üldöztetés és szenvedés viszontagságai közt is megőriztek. Űj fejezet kezdődött a huszita város életében. A szocialista építés korszakának fejezete. Tábor fejlesztésére, történelmi magvának rekonstruálására sokat áldoz szocialista államunk. A történelmi városrészt, amely több mint négyszázötven történelmi értékű műemlékkel büszkélkedhet, 1985-ig teljesen felújítják, s ezzel párhuzamosan, 1980-ig 3900 új lakás épül Nagy-Tábor területén. Két évvel ezelőtt, amikor Tábor megalakulásának 550. évfordulóját és a felszabadulás 25. jubileumát ünnepelte, a város párt- és állami szervezetei meghívták a huszita mozgalmakkal kapcsolatos, a mozgalmakban részt vevő városok képviselőit (e városok közt van Trnava és Kežmarok is) — és nagy jelentőségű felhívást intéztek Európa városaihoz, egyetemeihez. A békefelhívás lényege: teremtsük meg a kollektív biztonságot Európában, a vitás kérdéseket ne fegyverrel, hanem békés tárgyalásokkal rendezzük kontinensünkön. íme, ez a nemes kezdeményezés is tanúsítja; Zižka városa, a husziták egykori központja, ma is a hala dás, a népek leghőbb vágya, a béke. a testvériség posztján áll. SOMOGYI MÄTYÄS A hüs ligetben rúg o tavasz álma, arany kefyhéből búvik mar a lomb, szivárvány köt hidat a Dunán, s a nagy folyón cseppekre hull a láng, fű bársonyán szelíd mosoly, a mézgás ágon fürge szél, madárhang repdes könnyedén, a föld zenél, az ég zenél. A szőlődombok halihót kiáltanak, a büszke vár is mosolyra fakad, a házak fakó homlokára arany vásznakat tereget a nap. Az utcák kövén táncol a tavasz. Ifjúság, öröm. Szép lányok suhannak könnyedén. Arcukon rózsapir, szemükben zsenge fény, lelkűkben kél a nap és tova szárnyal, tova szárnyal száz boldog pillanat. Akkor is tavasz volt, tavaszég kékje, mikor a szívek harangja zúgta, mikor a szívek harangja verte: üdvözlégy, béke! Mikor a pincék mélye felszakadt, s örömre gyúltak szemek és falak, mikor az élet fénye visszatért, mikor virágosán hozták a reményt. Prága a felkelés napján SlfUMDSJIC DÉNES GYÖRGY
