Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 106. szám, péntek

Az elmúlt napokban a Szlovák Nemzeti Tanács felülbírálta, hogy az állami, a gazdasági szervek, és a társadalmi szervezetek, valamint-az állampolgárok tevékenységében milyen hatásfokkal érvényesül szocialista államunknak az alkotmány által is kötele­ző erejű jogrendje. Az SZNT plénuma az SZSZK főügyészének jelentése alapján megvitatta, hogyan teljesítik a CSKP XIV. és az SZLKP kongresszusa határozatainak azokat a tételeit, amelyek hivatottak tovább szilárdítani a .szocialista törvényességet, a foko­zott törvénytiszteletet, és elmélyíteni a jogérzéket. Ebből a szem­pontból a legjelentősebb feladatok közé tartozik, hogy fokozato­san korlátozzuk és elnyomjuk a bűntevékenységet, hatékonyabban védelmezzük a szocialista népgazdaságot, megszilárdítsuk a szo­cialista együttélés szabályait, fokozzuk a közlekedés biztonságát, «1 család és-az ifjúság védelmét, és tovább mélyítsük a törvényes­séget a közigazgatási szervek munkájában és határozathozatali eljárásában. E problematikával kapcsolatban kértünk nyilatkoza­tot dr. Miartin Kováétól, a Szlovák Szocialista Köztársaság fő­ügyészétől. ® Annak ellenére, hogy az érdekelt szervek igyekezete ta- gadhtatlan, Szlovákiában a bűn­cselekmények száma — külö­nösen egyes bűnözési ágakban — no. Miben látja ennek okait és milyen intézkedésekkel har­colhatnak a jelenség ellen az ügyészségek és a többi érdekelt szerv? — Az elmúlt évben a Szlovák Szocialista Köztársaságban 21 százalékkal több vádlott került bíróság elé, mint 1970-ben. A bű n tevé'ke n ységek szerkezeté­ben egyre nagyobb a szocialista népgazdaság ellen elkövetett bűntettek aránya, pontosabban kifejezve: ez az összes bűncse­lekmények egyötöde, az emberi élet és a testi épség ellen irá­nyuló bűncselekmények képe­zik az összes bűntettek egyne­gyedét. Súlyos problémát je­lent, hogy a közlekedési bűn- cselekmények az egész bűnte­vékenység egyötödét képezik. A bűncselekmények növeke­désének oka különféle. Néhány esetben ez a társadalmi élet változásainak következménye, például a motorizmus fejlődése eredményezi a közlekedési bal­esetek számának emelkedését, a nagyobb agglomerátumok ki­alakulása, a magántulajdon gyarapodása, a turisztika fejlő­dése (devizabűncselekmények és ikisebb-nagyobb csempészé­sek) stb. A bűnüldözés igen fontos té­nyező, de nem ez az egyetlen eszköz, ami kedvezően befolyá­solhatja a bűncselekmények fejlődését. Annak érdekében, hogy fokozatosan korlátozhas­suk és elnyomhassuk a bűnte­vékenységet, arra van szükség, hogy az egész érvényes jogren­det következetesen tiszteletben tartsák és érvényesítsék min­den szerv- és szervezet tevé­kenységében, és ez szabályozza az egyének magatartását is. Kü­lönösen nagy jelentőségű a nemzeti bizottságok politikai nevelőmunkájának a fejleszté­se, az, hogy gondoskodjanak a szocialista törvényesség és az állami fegyelem megszilárdítá­sáról, s ezzel hozzájáruljanak « bűntevékenység megelőzésé­hez. • Hogyan védelmezik a szo­cialista népgazdaságot a bűn­ügyi eljárásban az ügyészségek és a többi szerv? — A bűnüldöző szervek a párt gazdasági programjának teljesítése során részt vesznek a gazdasági szféra belső szer­kezetében a törvényesség meg­szilárdításában, s ugyanakkor védelmezik a külső megtkárosí- tás ellen. Ezzel kapcsolatban igen fontos feladatuk a szocia­lista tulajdon védelme. Bizonyos, hogy több lehető­ség van az ilyen bfíntevékeny- ség hatékonyabb korlátozására. A megelőző-nevelő befolyásolá­son kívül természetesen alkal­mazzuk a megtorlást is. Az SZSZK főügyészsége és Legfel­sőbb Bírósága arra törekszik, hogy szigorúbban büntessék a szocialista tulajdon fosztoga­tóit. Következetesebben ragasz­kodunk az okozott károk meg­térítéséhez, a bírósági ítéleteik­ben nőtt a végrehajtható sza­badságvesztések aránya az ilyen b ň n ese 1 e k mé n ye ké r t, és pe d i g az 1970. évi 25,8 százalékról 1971-ben 34,6 százalékra. A szo­cialista szervezetek nem min­denkor védelmezik kellő követ­kezetességgel a rájuk bízott szocialista vagyont. Egy-egy bűnügyi nyomozás során kény­telenek vagyunk megállapítani, hogy az anyagi és a pénzügyi eszközök nyilvántartása ren­detlen, áttekinthetetlen, az el­lenőrzés színvonala alacsony, és igen gyakran közömbösek az olyan személyek iránt, akik a kár okozói voltak, vagy fele- lďsek keletkezéséért. Nagyon helyes, ha a gazdasá­gi dolgozók jó eredményekre törekednek a terv teljesítésié­ben. Azonban nem szabad meg­feledkezni a készletekben, a késztermékeikben, a nyersanya­gokban, vagy a pénzügyi költ­ségekben keletkezett károkról sem. Előfordul, lrogy ezek a negatív mutatók a felelős sze­mélyeket már egyáltalán nem érdeklik, mert vagy egyszerűen leírják, vagy áthárítják egy más szervezetre. Ez a helyzet különösen az építőiparban ta­pasztalható. A CSKP XIV. kongresszusának gazdasági jellegű határozatai, valamint a CSKP KB februári üléséneik határozatai teljesítésé­nek érdekében az ügyészségek több konkrét intézkedést foga­natosítottak. Az ügyészség szer­vei fokozott mértékben élnek felügyeleti jogukkal és őrköd­nek afelett, hogy megtartsák a törvényességet a szocialista tulajdon védelmében, a munka- és a pénzügyi fegyelemben. A bűnüldözés valamennyi szerve erélyesebben üldözi az olyan bűncselekmények elkövetőit, aikik megkárosítják szocialista né pga zdaságu n ka t. Jelenleg a bűnüldözési szer­vek feladata mindenekelőtt az, hogy a szocialista tulajdon ter­hére elkövetett fosztogatás, a pénzügyi, a termelési, vagy a technológiai fegyelem megsér­tése, továbbá a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások megsértése konkrét eseteiben kiderítsék, hogy az illetékes fe­lelős dolgozó milyen mértékben követett el szabálysértést és járult ihozzá az olyan helyzet kialakításához, amely lehetővé tette a bűncselekmény elköve­tését. Az ügyészség elhatározta, hogy a jövőben következetesen javasol fegyelmi és anyagi fe­lelősségre vonást az olyan dol­gozókkal szemben, akik elha­nyagolják munkaügyi kötelessé­geiket, és bűnügyi eljárást in­dít a felelős személyek ellen. Az utóbbi időben több olyan konkrét esetet állapítottak meg, amikor visszaéltek azzal az elő­írással, amely lehetővé teszi, hogy a leírt készleteket elad­ják a szervezetek dolgozóinaik. Leírt készletek helyett csök­kentett áron árusítanak új anyagokat, sőt olyanokat is, amelyeket a szervezet nagyke­reskedelmi áron rendelt meg, azzal a célkitűzéssel, hogy azt eladhassa alkalmazottainak. A tárcák ellenőrző és revíziós szervei úgyszólván figyelembe sem veszik az ilyen szabálysér­téseket. Az ügyészség intézke­déseikkel járul hozzá ahhoz, hogy jelentősen fokozódjék a revíziós és ellenőrző szervek aktivitása, hogy következete­sebben leplezzék le a tervezé­si, a termelési, a pénzügyi és a műszaki fegyelem ellen elkö­vetett szabálysértéseket, vala­mint azt, Hiogy visszaéljenek a leírt készletek kedvezményes ára eladásáról szóló előírással. Általános megállapítás, hogy az állampolgárok és vagyonuk védelme nem kielégítő. így például arra számítottunk, hogy a vétségről szóló törvény elfo­gadása révén az állampolgáraik fokozott védelemben részesül­nek a kereskedelmi s a közét­keztetési hálózatban dolgozó különféle árdrágítók fondorla­taival szemben. Azonban az ál­lami kereskedelmi felügyelet által kirótt pénzbírságokat a csaposok, a pincérek, vagy más dolgozók végső fokon a fo­gyasztókkal fizettetiik meg. A vétségek súlyosabb büntetésére nem kerül sor, és az ügyészség is csak igen ritkán emel vádat az árdrágítók ellen. A nemzeti bizottságok ez ideig nem védelmezik kellőkép­pen az állampolgárokat a sér­tegetések, a fenyegetések, vagy a könnyebb testi sértések el­len. A bűnügyi megtorlás az ilyen bűncselekmények eseté­ben nincs a megfelelő színvo­nalon, tehát növelni kell. Az utóbbi időben valóban jelen­tős probléma az állampolgárok anyagi érdekeinek a védelme- zése. Az árdrágítók hatékony üldö­zése attól függ, hogy hány esetben lehet a tettest lelep­lezni. Végül is nem kívánhat­juk, hogy minden üzletben ott álljon az állami kereskedelmi felügyelet dolgozója, vagy egy más hivatásos ellenőrzési dol­gozó. Az üzletekben a népi el­lenőrzést elhanyagolják, és az árdrágítás, vagy a súlycsonkí­tás eseteit a fogyasztók sem je- lentiik az illetékes szerveknek. Gyakran előfordul, hogy a fo­gyasztó nem is tudja, hogy meg­károsították, és amikor megál­lapítja, inkább (hallgatólagosan eltűri, mert nem akar vesze­kedni az elárusítókkal. Nem helytálló az a kifogás, hogy az állami, kereskedelmi felügyelet által kirótt bírságot az eladó igen könnyen pótolja azzal, hogy további fogyasztó­kat károsít meg. Az a hiba, hogy a kereskedelmi szerveze­tek, vagy a nemzeti bizottsá­gok nem hajlandók elbocsátani azt az üzletvezetőt, aki már többször követett el árdrágí­tást, vagy más módon követett el súlyos kötelezettségmulasz­tást. Holott az ilyen eljárás gyakran hatékonyabb, mint bár­milyen pénzbírság. Nem lehet helye a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, a húsbolt­ban, vagy a zöldségüzletben annak, aki megkárosítja a fo­gyasztókat, nem tartja tiszte­letben a törvényeket és a ren­deleteket. Az ilyen dolgozókat olyan munkára ikell beosztani, ahol minderre nincs lehetősé­gük. * A nagyobb városokban és iparközpoutokban egyre több olyan egészséges, munkaképes ember él, akik nem hajlandók dolgozni, és tisztességtelen úton szerzik meg a létfenntar­tásukhoz szükséges anyagi esz­közöket. A büntető törvény- könyv lehetőséget ad arra, hogy az ilyen személyek számá­ra kényszerlakóhelyet jelölje­nek ki. Tudomásom szerint azonban az elmúlt évben ezt a lehetőséget Szlovákiában egyet­len esetben sem használták ki. Mi a véleménye erről a prob­lémáról? — Az ilyen személyek ellen az élősködés bűntettéért indul meg a bűnvádi eljárás. Az el­múlt évben Szlovákiában több mint ezer élősködőt ítéltünk el, és ezek 73,7 százalékát súj­tották feltétel nélküli büntetés­sel. A büntető törvénykönyv valóban lehetőséget nyújt arra, hogy egy-egy körzetből kitilt­sunk ilyen személyeket. És igaz, hogy ezt a lehetőséget csak szórványosan használják ki. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy az ilyen büntetés végre­hajtása nehezen megoldható problémákat jelent. így például az ilyen személyek elhelyezé­se, vagy munkába állítása. A most előkészületben levő úgy nevezett védelmi felügyeleti törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a bíróságok a büntetésen kívül bizonyos mértékben kor­látozzák a visszaeső bűnösök mozgását. És ezt a korlátozást a közbiztonsági szerveik hiva­tottak ellenőrizni. A legfontosabb és legsürgő­sebb feladat az, hogy a gyakor­latban teljes mértékben érvé­nyesüljön az az alapelv, hogy a törvénysértés és a bűntevé­kenység ellen folytatott harc nemcsak a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladata. Mi azt akarjuk elérni, hogy a törvények és a többi jogszabály teljesítésének ellenőrzése a köz- igazgatási szervek, a gazdasá­gi irányító szervek mindennapi irányító- és ellenőrző munká­jának elválaszthatatlan részévé váljon, s hogy az egész társa­dalom összpontosított erőfeszí­téssel gátolja meg a bűncselek­mények elkövetését. JAROSLAV MEŠKO Az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága legutóbbi plenáris ülésén a kerületben kifejteit ideológiai tevékeny­séggel foglalkozva, egyebek közt kitért a pártoktatás jelen­tőségére. Ezen a téren a kerü­letben a Bratislava-vidéki, a nitrai és a trenčíni járás éri el a legfigyelemreméltóbb ered­ményeket. Az eredményes párt­oktatás nagyban függ — ezt a kerület tapasztalatai is igazol­ják — a lektorok és propagan­disták munkájától. Ezért a ke­rületben eddig is nagy gondot fordítottak a lektorok kiválasz­tására, de ezt a munkát a jö­vőben még alaposabban akar­ják végezni. A plénum igen helyesen hangsúlyozta, hogy a lektorok és propagandisták munkáját állandóan figyelem­mel kell kísérni és kellőképpen értékelni kell. A kis létszámú alapszerveze­tek mimikája sokban elüt a na­gyobb létszámúakétól. Ez a megállapítás érvényes a kis lét­számú alapszervezetek pártok­tatására is. Ugyanis több ilyen alapszervezetben a taggyűlése­ken tartják meg a pártoktatást — állapította meg a plenáris ülésen elhangzott beszámoló. Mondani sem kell, hogy a kom­munisták tanácskozása, vagyis a taggyűlés és a pártoktatás nem ugyanaz, illetve az egyik nem helyettesítheti a másikát. Mindkettő gondos előkészítést igényel. A pártművelődés he­lyett nem tárgyalhatunk az alapszervezet problémáiról, fel­adatairól, a pártgyűlésen vi­szont éppen az a feladat, nem pedig a tagok elméleti ismere­te ineik bővítése. A pártoktatás­nak a taggyűléseken történő megtartása tehát mindkét fel­adat leegyszerűsítéséhez, felü­letességhez és formális munká­hoz vezet. Olyan problémára is felhívta a figyelmet a plenáris ülés, mely nemcsak a nyugat-szlová­kiai kerületben fordul elő, ha­nem máshol is. A tanuláshoz szükséges irodalom hiányára gondolunk. Éppen ezért csak aláhúzhatjuk azt a követel­ményt, hogy központilag kelle­ne tenni valamit a hiányzó iro­dalom mielőbbi pótlása érdé* kében. Az ideológiai nevelésnek ter­mészetesen ki kell terjednie az ifjúságra is: elsősorban szocia­lista hazafiságna és tudomá­nyos világnézetre kell nevelni a fiatalokat. Ennek ellenére a kerületben még nem minden tanító tulajdonít ugyanolyan figyelmet a nevelésnek, mint az oktatásnak. A nyugat-szlovákiai kerületben 19 000 tanító van, de nem mindegyiknek az elkö­telezettségével lehetünk teljes mértékben elégedettek. Nagyon fontos lesz tehát a tanítók ideo­lógiai nevelése, aminek a kerü­letben máris nagy figyelmet szentelnek. Ugyancsak szüksé­ges, a jövő pedagógusai ideoló­giai fejlettségéről való fokozott gondoskodás a nitrai és a trna­vai pedagógiai fakultáson. Az ideológiai nevelés még sikeresebb lesz a kerületben, ha a politikai tömegmunkába az eddiginél jobban bekapcsol­ják a műszaki értelmiséget, melynek létszáma elég jelentős. Az ideológiai nevelésnek igen fontos része a gazdasági propa­ganda és agitáció, hatékonysá­ga növelésének fontosságát a CSKP KB februári plenáris ülése is megerősítette. A nyugat- szlovákiai kerületben ezzel kapcsolatban egyebek közt ar­ra törekszenek, ihogy minden esziközt felhasználjanak a kis­polgári gondoskodás elleni küz­delemben gazdasági vonalon is. A pártoktatás és általában az ideológiai nevelés szempont­jából igen nagy feladat hárul a kerületi pártiskolára, mely tavaly októberben alakult meg. A Bratislava közelében levő Harmónián az iskola bentlaká­sos tanulást is lehetővé tesz. Eddig három-négynapos, illet­ve egy- és kéthetes iskolázáso­kat rendeztek az új létesít­ményben. Figyelmet érdemel, hogy az iskolázások részvevőit érdekli a tanulás. Örvendetes tény, hogy szó van magyar nyelvű iskolázások biztosításá­ról is. Csak helyeselni lehet, hogy a kerületben az ideológiai neve­lésről való gondoskodást állan­dó követelménynek tekintik. F. I. AZ IFJÚ SZÍVEK ÉVADNYITÓJA Ebben az évben május 1-e elő­estéjén Bratislavában, a Kultúra és Pihenés Parkjában lépett elő­ször a közönség elé az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes. Mű­sora nem volt újkeltű, hiszen a közelmúltban vidéki városokban és Falvakban már mintegy 60—70 alkalommal előadásra került, tar­talma azonban máig sem veszí­tett időszerűségéből, s méltóan köszöntötte a munka ünnepét is. A Németh-Šamorínsky István feldolgozta két bodrogközi nép­dal és egy gyors csárdás, majd a Karaba Gyula feldolgozásában előadásra került három kelet­szlovákiai népdal hazai népdal kincsünk ápolását bizonyítja. A dalokat Knvácsné Balogh Margit szolfiénekesnő adta elő. Lágy, selymes hangja, melyet kezdet­ben a zenekar kissé elnyomott, később nagyszerűen érvényesült, s megnyerte a közönség tetszését. Hazai népdal kincsünk ápolását szolgálta Rajter Lajos Mátyusföl- di népdalcsokor című vegyeskari népdalfeldolgozása is, Ág Tibor gyűjtéséből. A Tisza vidékéhez fűződő népdalokból Bárdos Lajos Tiszai dallamok című népdalfel­dolgozása nyújtott egy csokorra valót. A Kodály Zoltán: Jelige című kórusmü, a Karaba Gyula feldolgozásában előadott Josef Stanislav: A párt köszöntése, Eugen Suction: Gyünyörteli táj vagy Dimitrij Sosztakovics: A munka dicsérete és Vass Lajos: Közösen élni című Soós Zoltán versére írt vegyeskari mű a mű­sorösszeállítók körültekintő váló gatásáről tanúskodott. Socialis­ta országok zeneszerzői műveinek eszmei mondanivalóját magukévá téve. boldog ország boldog épí­tőiként énekeltek a vcgycskar tagjai a munkáról, a pártról, kö­zös célunkról, magyarul, szlová­kul, oroszul, tisztán, összhangban, hibátlan kiejtéssel. A táncokban egyrészt a népi, másrészt a forradalmi és mun­kásmozgalmi hagyományok ápo­11 A varsói Operaház Sta­nislaw Moniuszko valamennyi jelentős dalszínházi művét be­mutatja ebben az évben — a zeneszerző halálának századik évfordulóján. Ezenkívül 1700 lengyelországi hangversenyen mutatják be Moniuszko külön­böző szerzeményeit. lása és az internacionalista szel­lem elmélyítése érvényesült. A A Németh Šamorínsky István— Kvočák József: Lnca-járás című cselekményes tánc a dél-szlová­kiai Luca napi népszokást eleve­nítette fel. Főleg a szólisták: Nagy Bea, Tóth |ános és Pásztor Péter érdemelnek elismerést. A Zdenko Mikula— Kvočák József Kelet szlovákiai táncszvitt című összeállítás a legsikeresebbek egyike volt. A kiváló koreográfia, a körültekintő ruhatervezés és a színvonalas előadás nein minden­napi élményt nyújtott a közön­ségnek. A Tibor Andrasovan— Kvočák József: Tamburo roma című, a hazai cigányok életéből merített humoros táncjelenet kis­sé vontatottnak tűnt, és hiányzott belőle a természetesség. Ennél sokkal jobban sikerült az ugyan csak humoros, Mőzsi Gyula — Kvočák József: Ordöglagzi című stilizált táncjelenet. Koreográfiá ja és előadása szinte hibátlan volt. A Mőzsi Gyula—Kvočák Jó­zsef: Rezgős csárdás című stili zált magyar társastánc bokázó figuráinak összhangjában, a Dobi Géza—-Kvočák J. Kálmán Olga: Üvegestánc című stilizált magyar leánytáncot kecses mozzanataiban és főleg a Baross Gábor—Gyapjas István: Pásztortánc című, az al-. földi pásztorok életéről merített tánckép csapásos és botos tánc­figuráiban a rutinos táncosok tu­dásuk legjavát csillogtatták meg. Az utóbbiban különösen Tóth |á- nos Botos táncszólója érdemel elismerést. A Tibor Andrasovan — Kvočák József: Hősök emlékműve című, a krompachyi és a kosúti munkástüntetések motívumai alap­ján a CSKP harcainak emlékére és tiszteletére komponált táncjá­ték. valamint a Népek barátsága című, hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek internacionalista együttélését kifejező tánckompo zíció inély eszmei mondanivaló­jával. tökéletes kidolgozásával és előadásával vívta ki a nézők és a szakemberek elismerését. Az egész műsor kerek egész­ként hatott. Kvočákné Kálmán Olga kotii'erálása, a hang és t’éuymegoldások, a ruhatervezés és a zene összhangja a műsor tartalmával a korábbi előadások folyamán kialakult rutinról ta­núskodott. A Kulcsár Tibor vezet­te együttes idei bemutatkozása tehát sikeres volt. TÖZSÉR LAJOS 1972. V. 5. A törvények tisztelete az fllnmpoigwok kötelessége és érdeke MflMg MmmH mufti

Next

/
Oldalképek
Tartalom