Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 106. szám, péntek

Az oroszországi forradalmi munkásmozgalom 1912—1914.

évi nagyarányú fellendülésének időszakában alapították. E korszak történetében még nem volt példa a munkásmilliók elégedetlenségének és felháborodásának oly viharos kirobbanására, mely az után következett be, hogy a cári katonaság sorttizet adott a lenai aranytelepek munkásaira és Makarov miniszter arcátlanul kijelentette a duma szónoki emelvényén, hogy: „Ez így volt és így is

lesz“.

„Várjatok csak, majd ismét eljön 19115!“ — volt a munkások válasza.

A Pravda első számaitól kezdve a lenini forradalmi eszmék zászlóvivője lett. Szent gyűlöletet oltott a munkásosztályba a cárizmussal és a kapitalizmussal szemben, osztályönluda- tot, a szocialista forradalom, a munkásosztály ügyének legyőzhetetlenségébe vetett szilárd hitet plántált belé, állhatatos forradalmárok kiváló kádereit képezte, akik a forradalom lángeszének, Leninnek vezetésével biztosították a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét.

Lenin azt írta, hogy 1914- taen a háború küszöbén az öntudatos oroszországi munkások négyötöde a Pravdát követte, vagyis a bolsevik párt forradalmi irányvonalát.

„A pravdista lapok és a „mii- ranov-tlpusú“ munka megteremtették az oroszországi öntudatos munkások négyötödének egységét. Körülbelül 40 ezer munkás vásárolta a „Pravda“-!; az olvasók száma ennél sokkal több volt. Ha ötször és tízszer veri is szét őket a háború, a börtön, Szibéria, a kényszermunka, akkor sem lehet ezt a réteget megsemmisíteni. Ez a réteg él, forradalmi érzés fűti, és gyűlöli a sovinizmust. Csakis ez a réteg hirdeti a néptömegek között és azok mélyén a dolgozók, kizsákmányoltak, elnyomottak internacionalizmusát. Csakis ez a réteg állta meg helyét az általános ösz- szeomlás közepette“. (Lenin művei, 21. kötet, 168—169. oldal, Szikra kiadás, Budapest 1951).

Lenin még akkor, 1915-ben előrelátta, hogy az oroszországi munkásmozgalom nem ,,a nemzeti-liberális »európai« típus szerint, hanem a szociális forradalom irányában“ fog fejlődni. (U. o. 169. oldal.)

A Pravda és elsősorban Leninnek a lapban megjelent cikkei nagy szerepet játszottak a Nagy Októberi Szocialista For radalom előkészítésében és végrehajtásában. Az összes ellen- forradalmárok bőszen gyűlöl ték a Pravdát.

1917. október 25-ének reggelén az akkor Rabocsij i Szóidat (Munkás és Katona) címmel megjelenő Pravda közölte Lenin felhívását „Oroszország polgáraihoz!“ Ebben ez állt: „Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottság kezébe ment át, amely a Munkás- és Kafona- kiildöttek Petrográdi Szovjetjének szerve“.

A Pravda határozottan komoly szerepet játszott a polgár- háború és az intervenció időszakában, amikor a szocialista haza védelmére lelkesítette a

munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, a fehérgárdista és intervenciós hordák ellen, amelyek a kapitalisták és a földesurak hatalmának visszaállítására törekedve három éven át könyörtelenül dúlták az országot.

A külpolitikai kérdések megítélésében a Pravda Vlagyimir lljics ismert útmutatását követte, hogy „politikánk és propagandánk mostantól kezdve egyáltalán nem arra irányul, hogy háborúba sodródjanak a népek, hanem hogy véget vessünk a háborúnak“.

A fiatal szovjetköztársaság minden súlyos megpróbáltatást kiállt, megállta helyét az abban az időben sokkal nagyobb műszaki-gazdasági erővel, de a forradalom szülte új társadalmi rendszernél erkölcsi-politikai tekintetben sokkal gyengébb számtalan ellenséggel szemben.

A Nagy Honvédő Háború időszakában a Pravda az SZKP Központi Bizottságának lapjaként, a KB közvetlen irányítása alatt magasra emelte a szovjet szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus zászlaját.

A hitleristák 1941 ben moszkvai repülőtámadásaik során igyekeztek mindenáron megsemmisíteni a Pravdát. A lelőtt német pilótáknál talált térképeken a Pravda Kombinát elsősorban megsemmisítendő célpontként szerepelt. 1941. július 22-re virradó éjjel a fasiszta német bombázók súlyos károkat okoztak a kombinátban, a személyzet közül többen áldozatul estek a támadásnak. Veszélyben forgott a lap idejében való megjelenése ... Ám a munkaközösség hősi munkája folytán még éjjel elvégezték a helyreállítási munkálatokat.

A sztálingrádi csata idején a lap lelkesítő, hazafias, internacionalista hatású dokumentumokat közölt, mint például az üzbég nép fehívását az üzbég nemzetiségű katonákhoz, a grúz nép és más népek hasonló felhívásait. Ezek a felhívások, melyeknek értelme az volt, hogy a katonák szilárdan védelmezzék a szocialista hazát, a soknemzetű szocialista államot, a világ dolgozóinak reménységét, fontos szerepet játszottak az emberiség leggonoszabb ellensége, a német fasizmus legyőzéséért vívott harcban.

Az SZKP XXIV. kongresszusa újabb, hatalmas ösztönzést adott a párt és központi sajtószerve, „a szovjet újságok újságja“, a Pravda ideológiai munkájának lökéletesítésére.

A Pravda új történelmi viszonyok között ápolva a lenini hagyományokat, óriási jelentőséget tulajdonít annak, hogy a munkásosztályt, a kolhozparasztságot, az értelmiséget, a szovjetország népeit a kommunista építés óriási programjának teljesítésére mozgósítsa. A lap hasábjain állandóan magyarázza a tudományos-műszaki haladás legfontosabb gyakorlati kérdéseit, a munkaerőforrások felhasználásával, a munkatermelékenység fokozásával, a szocialista fegyelem szilárdításával stb. kapcsolatos kérdéseket. A lap fontos elméleti kérdéseket vet fel, cikkeket közöl a szocialista népgazdaság fejlődésének időszerű kérdéseiről, amilyenek a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának útjai, a Szovjetunió gazdasági fejlődésének jelenlegi szakasza, a beruházások és a köz szükséglet, a szocialista gazdasági integráció, a tudományos műszaki forradalom és a szocializmus előnyei, a verseny és a tömegek alkotása. A Pravda nagy figyelmet szentel az 1971 — 1975. évi népgazdasági tervben tükröződő alapvető párt- politikai célok megvilágításé nak.

A Pravda igyekszik biztosítani a fejlett szocializmus, a nemzetközi kommunista mozgalom sarkalatos elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos elemező cikkek közlését. Ide tartoznak a szocializmusban a gazdaság és a politika kapcsolatával, a kommunista párt vezető és irányító szerepének növekedésével, a munkásosztály- lyal, az értelmiséggel, az anti- imperialista harc stratégiájával és taktikájával, az osztályszövetségekkel és a nemzetközi osztályharccal, a kapitalizmusban a gazdasági és a politikai harc kölcsönös összefüggésével és sok hasonló problémával foglalkozó cikkek.

A lap hasábjain nagy helyet foglalnak el a decemberben fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió megalaku lásának világtörténelmi jelen tőségét magyarázó cikkek. A Pravda cikkeiben megvilágítja, milyen nagy nemzetközi jelentősége van azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket az SZKP a szocialista és kommunista épí tés irányításában, a szovjetországban a nemzetiségi kér dés megoldásában, az antikom- munizmus ellen, az SZKP, a szovjet állam politikájának burzsoá és opportunista meghamisítása ellen folytatott küzdelemben szerzett.

A Pravda, a béke kitartó harcosa leleplezi az imperialisták nak és cinkosaiknak próbálko zásait, küzd a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése politikájának következetes megvalósításáért. Hasábjain külön helyet szentel ama hősies küzdelem megvilágításának, amelyet Vietnam és egész Indokína népei az amerikai beavatkozás' ellen, az arab népek pedig az izraeli agresszió ellen folytainak. Nagy figyelmet szentel az európai kollektív biztonság kérdéseinek is. A Pravda aktív propagandájával küzd az SZKP XXIV. kongresszusán kimunkált békeszerető külpolitikáért, antiimperialista egységakciókra törekszik a békéért, a militarizmus, a neofasizmus és a faji elnyomás elleni küzdelemben.

A Pravda tevékenységét a

párthatározatokra alapozva aktív és céltudatos tevékenységével hozzájárul az SZKP elméleti és szervező munkája színvonalának emeléséhez, ahhoz a küzdelméhez, amelyet a kommunizmusért és a nemzetközi kommunista mozgalomnak a

marxizmus—leninizmus és a

proletár nemzetköziség alapján való összeforrasztásáért vív.

P|OTR POSZPELOV (APN)

A cikk szerzője 1916 óta tagja az SZKP nek. Számos alapvető párttörténeti mű szerzője. 1940 és 1949 között a Pravda főszerkesztője volt.

10

a

>

a

*

<D

_a>

o

Cl

6

>

N

(/3

o

E

■*->

'O

c

JO

E ~

O <D * ® O

ott

a E <

A Hamuliakovo—Kalinknvo—Bratislava vízvezeték építésén, amely a jövőben ivóvízzel látja el Bratislava keleti részét, a Staving és a Hydrustav vállalatok dolgozói 3,5 km csövet fektettek le. Elvégezték a nyomáspróbákat is, amelyek igazolták a hegesztők jó munkáját. Felvételünkön Lőrinc László, a szerelőcsoport mestere nyomáspróba közben. (Felvétek 71 n f 1 rr a Repová — ČSTK}

ÉRDEKES ES ElTEKES VOLT

MA ZÁRJA KAPUIT a közszükségleti cikkek 3. brnói nemzetközi vására, amely „Magas életszínvonal az egész emberiségnek“ jelszó jegyében zajlott le. Tavaly 32 ország mintegy ezer kiállítója vett részt rajta, az idén pedig — válogatás alapján — 41 országból — köztük Mongólia, Kína,

Dánia, Argentína, Marokkó,

Mexikó, Uruguay, Irán először vesznek részt — 1204 üzem,

illetve külkereskedelmi vállalat kínálja áruit. A legnagyobb kiállítási terület a Szovjetunió, az NDK és Olaszország terme keinek állt rendelkezésre.

Mit is láthattunk az idei vásáron? Elöljárójában szögezzük le, hogy sok szépet és jót.

Olyan árucikkeket, amelyet csakugyan az emberek kényelmét szolgálják. Megcsodálhatjuk a híres kínai porcelánt, a szemet gyönyörködtető szőnyegeket, a türelmet és művészetet igénylő csontfaragvá- nyokat. A mongolok főleg bőráruikat vonultatták fel. A finnek bútoraikat tették közszemlére. Ciprus, Libanon és Marokkó élelmiszert, a japánok ipari áruikat, a franciák kozmetikai gyártmányaikat mutatták be. Olaszország a kötött áruk, illetve ruhafélék egész sorát vonultatta fel.

A szocialista országoknál egyre jobban észlelhető a szakosítás, az egyes árufélék gyártásának integrációja. A legnagyobb kiállító közülük a Szovjetunió volt. Az említett rendezvényen 250 üzem mintegy 4000 mintadarabját mutatta be. A külkereskedelmi cégek, a rádiók, a televíziók és a magnetofonok egész sorát mutatták be. Újdonságként mutatták be a hordozható ju- noszty 2, valamint a Taura 204 és a Gorizont 101 jelzésű tévé- készüléket, amelyet mintegy 50 óramodellel a Maspriborintorg külkereskedelmi vállalat hozott el a vásárra. Nem hiányoztak a fényképező- és filmezőgépek, a különböző bútorok és textil- termékek, valamint a közszükségleti ipari termékek sem. A Szovjetunió az idén először cipőiparának termékeit is bemutatta. Nagy érdeklődésnek örvendett a sport- és vadászfegyverek bemutatója. A Szojuz Plogyimport élelmiszer-' bor-és konzerv- és gyümölcstermékeivel jeleskedett. Amint a szovjet expozíció igazgatója, Jev- genyij Jakovlev mondotta — az idei brnói kiállítás jó alkalom arra, hogy bemutassák, mint fejlődött a Szovjetunió ipara fennállásának 50 éve alatt. Le kell szögezni, hogy ezen igyekezetük sikerült, hisz kiállítási termékeiket naponta több ezer ember tekintette meg.

HAZÁNKAT 26 külkereskedelmi vállalat képviselte a vásáron, amelyek 80 000 négyzetméter területen mutatták be áruikat. Nehéz megmondani, mi vonzotta jobban a látogatókat.

Tán a világhírnévnek örvendő Karlovy Vary-i porcelán, vagy a jabloneci bizsu. Jóleső érzés volt látni, hogy hazánk bútoripara egyre versenyképesebb Ezt bizonyítja az a tény is, hogy bejutottunk olyan országok piacaira, mint Svédország és Norvégia, ahol a bútoriparnak hagyományai vannak. A bemutatott bútorok mintegy fele mintapéldány volt. Éppen ezért csak azt sajnálhatjuk, hogy

ezek gyártására az ötéves terv végén, illetve a 6. ötéves terv éveiben kerül sor.

Az Exico részvénytársaság, amely a hazai cipőipari és bőripari termékek exportját biztosítja — Brnóban 1200 pár ci- pőmodellt, 150 féle bőrkesztyűt és 20 más bőrterméket mutatott be. A látogatók első ízben tekinthették meg a Barex nevű hazai műbőrből készült cipőket. A „G“ pavilonban, ahol a cipőket mutatták be, naponta divatbemutatót tartottak, s ezért nem csoda, hogv nagy volt az érdeklődés.

Az egyszerű látogatónak bizony nem volt könnyű dolga. Olyan sok volt a látnivaló, az ember azt sem tudta, mit nézzen meg először. Hazánk textil- és ruhaipara sok újdonságot állított ki. Műszálas szövetek, hagyományos gyapjútermékek, mind-mind ízléses, szép színekben kivitelezve. Sokan órákig álltak az automata mosógépek, a konyharobotok előtt. Jómagam a brnói Zbrojovka táskaírógépe előtt időztem el. amelynek súlya mindössze 4 kg és automata papíradagolóval rendelkezik. Öröm volt hallani, hogy a világ bármely nyelvének megfelelő klaviatúrával tudják ellátni, valamint azt, hogy írógépeinket mintegy 3(0 országba exportáljuk.

Érdekes megemlíteni, hogy a Kovospol külkereskedelmi vállalat döntése alapján négy szlovákiai sörgyár — liurbanovoi (Ogyalla), topoľčanyi, Velký Sariš-i és a Rim. Sobota-i | Rimaszombat) is bemutatta termékét, és megfelelő sikerrel. Említésre méltó az élelmiszerek „seregszemléje is“ amelyet sok új áru és ízléses csomagolás tett érdekessé. Remélhetőleg üzleteinkben is hamarosan találkozunk velük.

Sok látogatót vonzott az NDK hangszereinek kiállítása> ahol állandó bemutatót tartottak. Magyarország mosószerei, kozmetikai gyártmányai, tv-ké- szülékei és tejszínhabkészítő szifonüvegei iránt is nagy volt az érdeklődés. A hagyományos divatbemutatók sok embert, de főleg a nők kedélyeit felcsigázták. Hiába, a divattal a nők minden áron lépést akarnak tartani, legyen az mint vagy maxi.

A nemzetközi vásárnak meg van a maga küldetése. S talán sokan bosszankodtak, hogy a kiállított tárgyakat nem lehetett megvenni. De nem ez volt a cél, hanem az üzletkötés, és hogy a szakemberek a vásár idején főleg a szaknapok keretében kicseréljék tapasztalataikat, hogy a legközelebbi kiállításon még jobb árut, terméket mutathassanak be.

A BRNÓI VÁSÁR bezárta kapuit. A rendezőség amellett, hogy értékeli az ideit, már a jövő évire készül. Amint Karéi Svoboda, a kiállítás igazgatójának helyettese elmondotta, arra törekednek, hogy megfelelő módon értékeljék a bemutatott kollekciókat, főleg a minőség szempontjából. A legmegfelelőbb módszernek az aranyérem odaítélését tartja. A koncepció erre elkészült, a bizottság is megalakult, s jövőre már arról is hírt adhatunk, mely gyártmányok vitték el a babért, illetve kapták meg az aranyérmet.

NEMETH JÁNOS

1972. V. 5.

4