Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1972. május 31. SZERDA BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 126. szám Ára 50 fillér bolgAr vendégeink ELUTAZTAK SZLOVÁKIÁBÓL (ČSTK] — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, teg­nap délelőtt fogadta V. Bone­vet, a bolgár nemzetgyűlés el­nökét, a BKP KB titkárságának tagját, a bolgár parlamenti kül­döttség vezetőjét és Lalo Gan- csevot, a küldöttség tagját. Az SZLKP KB első titkára tá­jékoztatta a bolgár vendégeket Szlovákia ipari és mezőgazda- sági termelésének eredményei­ről és az ötéves terv feladatai­ról. A fogadáson a vendégeket Alois Indra, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke és Atanasz Di­mitrov, a BNK csehszlovákiai nagykövete kísérte. A Bolgár Népköztársaság par­lamenti küldöttsége tegnap be­fejezte szlovákiai látogatását és Gottwaldovba utazott. A bolgár vendégektől a bra­tislavai repülőtéren tegnap dél­előtt elbúcsúzott Ondrej Klo­kot, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, az SZNT alel- nökei, Ladislav Martinék, Bra­tislava főpolgármestere és más személyiségek. Jelen volt Atanasz Nikolov, a BNK bratislavai főkonzulja is. fozef Lenárt elvtárs szívélyes beszélgetést folytat vendégeivel. V. Bunevvai (balról a második), a bolgár parlamenti küldöttség vezetőjével és Lalo Gancsevval, a küldöttség tagjával. A fogadáson jelen volt Alois Indra elvtárs is. (Felvétel: Ivan Dubovský — ČSTK) Munkaerdemrenddel tüntették ki Ladislav Abrahám elvtársat (ČSTK J — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára teg­nap átnyújtotta Ladislav Abra- hámnak, az SZLKP KB elnöksé­gi tagjának, a Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Tanácsa elnökének 50. születésnapja al­A 24 OLDALAS GAZDAG TARTALMÁBÓL; Haszontalan szalmából értékes takarmány *- Beszélgetés Václav Fiedler- rel, a Teplicei Járási Mező­gazdasági Társulás igazgató- helyettesével Magyar vezényszavak a spanyol frontokon — Fábri István 1937. július 13-i levele Meditáció két magyar költőtárs sorsa és könyvei fölött — Dr. Emil Boleslav Lukáč tanulmánya Gömöri juhászok — Kovács István összeállítása Nyár — Lengyel Péter novellája Ecuador aranya az olaj — Lovas Gyula riportja Fiataloknak — fiatalokról Motorosok stop! kaiméból a Munkaérdemrendet és az SZLKP KB üdvözlő leve­lét. A magas állami kitüntetést a köztársasági elnök adományoz­ta Abrahám elvtársnak a párt­ós közéleti tisztségekben, a szocializmus építésében sok éven át végzett önfeláldozó po­litikai munkásságáért. Az SZLKP KB üdvözlő levele egyebek között a következőket tartalmazza: „Nagyra becsüljük aktív rész­vételedet a fasiszták elleni harcban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben, széles körű politi­kai-szervező és politikai-nevelő munkádat minden tisztségben, melyeket a pártapparátusban járási, kerületi és országos szinten betöltöttél. Példás oda­adással követted a marxizmus— leninizmus elveit, és nagy fe­lelősségtudatot tanúsítottál a határozatok teljesítésénél és tisztségeid betöltésénél.“ A kitüntetés ünnepélyes át­adásánál jelen voltak Vladimír Trvala és Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetői. Szavat vendégek fofa&a (ČSTKJ — Az SZSZK főváro­sában tett látogatásának máso­dik napján a DOSZAAF, a Szov­jetunió önkéntes honvédelmi szervezetének küldöttsége láto­gatást tett az SZLKP Központi Bizottságán. A küldöttséget Vi­liam Šalgovič vezérőrnagy, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke fogadta. Szovjet-amerikai közös közlemény Moszkva — Az alábbiakban közöljük a szovjet —amerikai közös közlemény teljes szövegét: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge és az Amerikai Egyesült Államok között létre jött közös megállapodás alapján Richard Nixon és felesége 1972. május 22-től 30-ig hivatalos Iá togatást tett a Szovjetunióban. Az elnök kíséretében volt William P. Rogers, külügyminiszter, dr. Henry Kissinger, az elnök tanácsadója, valamint több amerikai hivatalos személyiség. Nixon elnök szovjetunióbeli tartózkodása ide­jén Moszkván kívül ellátogatott Leningrádba és Kijevbe. L. /. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Podgor nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, valamint R. Nixon, az Egyesült Államok elnöke között tárgyalások folytak a szovjet—amerikai kapcsolatok és a je lenlegi világhelyzet alapvető kérdéseiről. A tárgyaláson részt vett: Szovjet részről A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. N. Sz. Patolicsev, külkereske­delmi miniszter, V. V. Kuznyecov, külügyminisz­terhelyettes, A. F. Dobrinyin, a Szovjetunió nagy­követe az Egyesült Államokban, A. M. Alekszand- rov, az SZKP KB főtitkárának munkatársa és G. M. Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma kollégiumának tagja. Amerikai részről — William P. Rogers külügy­miniszter, Jacob ü. Beam, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, dr. Henry A. Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Peter M. Flanigan, az elnök külpolitikai tanácsadója és Martin J. Hillenbrand külügyi államtitkár. A tárgyalások felölelték a kölcsönös érdeklő­désre számot tarló kérdések széles körét, nyíl­tak és mélyrehatóak voltak. Lehetővé tették azok­nak a területeknek a pontosabb meghatározását, amelyeken megvannak a két ország szélesebb kö­rű együttműködése fejlesztésének távlatai, vala­mint azokét, ahol a felek álláspontja eltér egy­mástól. 1. Kétoldalú kapcsolatok A felek, attól a törekvéstől vezérelve, hogy szilárdabb és konstruktívabb alapokra he­lyezzék a szovjet—amerikai kapcsolatokat és felismerve az egyetemes béke fennmaradásá­ért és a nemzetközi feszültség előmozdításáért rájuk háruló fe­lelősséget, elfogadták „A Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok kölcsönös kapcsolatainak alapelvei“ című dokumentumot, amelyet a Szov­jetunió nevében L. I. Brezsnyev és az Egyesült Államok nevében R. Nixon írt alá. Mindkét fél meggyőződése, hogy a dokumentumokban fog­lalt tételek új lehetőségeket tárnak fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti békés viszony és kölcsönösen előnyös együttműködés számára. A fe­lek áttekintve a szovjet—ameri­kai kétoldalú kapcsolatok kü­lönböző területeit egyetértettek abban, hogy lehetséges és kí­vánatos e kapcsolatok fejlesz­tése. Kifejezték azt a szilárd szándékukat, hogy az említett dokumentumban kifejtett téte­leknek megfelelően fognak el­járni. A csúcstalálkozót megelőző tárgyalásokon, illetve magán a találkozón elért haladás ered­ményeképpen számos fontos egyezményt kötöttek meg. Ez elő fogja segíteni a kétoldalú együttműködés kiszélesítését, a közös érdekű területeken épp­úgy, mint azokon, amelyek a béke és a nemzetközi együtt­működés ügye szempontjából jelentősek. A STRATÉGIAI FEGYVERZET KORLÁTOZÁSA A felek elsődleges figyelmet fordítottak a nukleáris háború kirobbanása veszélyének csök­kentésére. Úgy vélik, hogy a stratégiai fegyverkezési hajsza megfékezése nagy és reális hozzájárulás lesz majd ehhez az ügyhöz. A két fél nagy jelen­tőséget tulajdonít a rakétael­hárító rakétarendszerek korláto­zására vonatkozó szerződésnek, és a hadászati támadófegyve­rek korlátozásával kapcsolatos egyes intézkedésekről aláírt ideiglenes megállapodásnak, amelyeket most kötöttek meg. Ezek az egyezmények, ame­lyeket a moszkvai tárgyalások eredményeképpen kötőitek meg, nagy lépést jelentenek a fegy­verkezési hajsza megfékezése és végsőfokon megszüntetése irányában. Ezek az egyezmények konkré­tan kifejezik a feleknek azt a szándékát, hogy hozzá kíván­nak járulni a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez és az ál­lamok közötti bizalom megerő­sítéséhez, valamint, hogy telje­síteni akarják azokat a kötele­zettségeket, amelyeket a nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szer­ződés (6. cikkely) hárít rájuk. A két félnek meggyőződése, hogy az említett megállapodá sok létrejötte gyakorlati lépés azon az úton, amely megmenti az emberiséget a nukleáris há­ború kirobbanásának veszélyé tői. Ez megfelel a szovjet és az amerikai nép s egyúttal a világ minden más népe létérdekei­nek. A felek folytatni kívánják a hadászati támadó fegyverek korlátozásával foglalkozó tár­gyalásokat, s ezeket a jóakarat egymás törvényes jogainak tisz­teletben tartása és az azonos biztonság elvének szellemében szándékoznak lebonyolítani. A felek arról is meg vannak győződve, hogy az 1971. szep­tember 30-án Washingtonban aláírt megállapodás a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közölti nukleáris háború kirob­banása veszélyének csökkenté­(Folytatás a 3. oldalonJ Nixon elutazott a Szovjetunióból Az amerikai elnök rövid Kijevi látogatás után egynapos látogatásra Teheránba érkezett 0 A moszkvai tanács­kozások visszhangja Moszkva — Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke és felesége tegnap délben Kijevből végleg elutazott a Szovjetunió­ból. Nixon nyolc napot töltött a Szovjetunióban, Moszkvában tár gyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel és felkereste Lening rádot is. Nixon hétfőn délután érkezett Kijevbe, ahol este részt vett az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Miniszterta­nácsnak az amerikai elnök tisz­teletére rendezett díszvacsorá­ján. Ljasko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke a díszvacsorán hangsúlyozta: A szovjet emberek elégedettek az­zal, hogy a moszkvai tárgyalá­sokon konkrét eredményeket ér­tek el és olyan dokumentumo­kat írtak alá, amelyek tartalmá­nak megvalósítása elősegítheti a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását, a nemzetközi feszült­ség enyhülését. Válaszbeszédében Nixon el nők elmondta, hogy most elő­ször látogatott el Kijevbe, Uk­rajna fővárosába. Az Önök vá­rosa, — jelentette ki — meg­szenvedte a fasiszta megszállást a második világháború éveiben. Az elnök szólt a várost felsza­badító és újjáépítő szovjet em­berek hősiességéről. Nixon elnök tegnap délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékművét, majd rövid városnéző sétát tett. Érdeklő déssel tekintette meg a XI — XVIII. századbeli csodálatos épí­tészeti emlékeket, amelyek az egykori Szofija kolostor teriile tén helyezkednek el. A Szofija székesegyház 1037- ben épült Bölcs Jaroszlav fejt delem parancsára. Kulturális központ ez, itt működött az első orosz könyvtár. Nixon a Szofija székesegyház­ból a Bogdan Hmelnyickij tér­re ment, ahol a XVII. századi hadvezér szobra emelkedik. Vé­gigjárta a Krescsatikot, Kijev főutcáját, majd a Dnyeper partján a Boriszpol repülőtérre hajtatott és Teheránba utazott. Az egynapos látogatásra Te­heránba érkezett amerikai elnö­köt és feleségét a teheráni re­pülőtéren Reza Pahlevi sah, Fa- rali császárné, és Hoveida iráni miniszterelnök fogadta. A keddi szovjet lapok közük a dolgozóktól a szerkesztősé­gekbe érkezett leveleket, ame­lyekben a moszkvai dokumentu­mokat az SZKP és a szovjet nép nagy győzelmeként értékelik a nemzetközi feszültség enyhíté­séért, a béke és a nyugalom feltételeinek megteremtéséért folytatott küzdelemben. Az államok társadalmi rend­szerének különbözősége nem le­het akadály baráti kapcsolataik megteremtésének útjában, — hangoztatja V. Litvinyenko le- ningrádi csiszoló. A szocializ­mus országának megfontolt, bölcs lenini külpolitikája továb­bi nagy győzelmet aratott. A két ország vezetőinek szemé­lyes kapcsolatai, a két országot érdeklő Időszerű kérdések tárgyszerű megvitatása, kölcsö­nös megértése a széles körű, eredményes, szovjet—amerikai együttműködés távlatával ke­csegtet. A Moszkvában aláírt doku­mentumok nemcsak a két or­szág n£pe, hanem általában a nemzetközi biztonság, a világ népai érdekeinek is megfelel- a*fc. Ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése lenini elvének további győzelme, — zárja le­velét V. Szmirnov, a novoszi- birszki ö. poliklinika főorvosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom