Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó
Terror-ABC Indonéziában 1965. szeptember 30-a óta, a reakciós, véres katonai puccs napja óta, a háromezer indonéziai szigeten élő 120 millió lakos élete szinte elviselhetetlen. A marxizmus—leninizmus, minden politikai akció és a kommunista párt elleni különféle tilalmak alkalmat adnak a kormánynak arra, hogy jóformán mindenki ellen fellépjen. Az indonéziai rezsim még a fasiszta viszonyok között is páratlan dolgot talált ki: a foglyokat csoportok szerint — A-tól C-ig osztályozzák. Az A-csoportba tartoznak Indonézia Kommunista Pártja és más haladó szervezetek neves funkcionáriusai, akiket hivatalosan „szigorított“ feltételek között, a valóságban embertelen körülmények közepette tartanak börtönben, állandóan kínoznak, és akik már több mint hat éve várnak a bírósági eljárásra. A B-csoportba tartozó politikai foglyok tízezrei között elsősorban művészek, tudósok és diákok találhatók. E csoport tagjait Buru-szigetén trópusi mocsarak és sűrű őserdők közepén létesített koncentrációs táborban tartják fogva. A legnépesebb a C-cso- port, amelybe százezrek tartoznak, azok, akiket az 1965 óta betiltott pártok és szervezetek iránti rokon- szenvvel gyenúsítanak. A foglyokat családtagjaikkal együtt tartják fogva külön e célra épített táborokban, és az őserdőkben utakat építtetnek velük. Az országból és a világ valamennyi részéből érkezett tiltakozások Suharto elnököt a C-csoportba tartozó politikai foglyok szabadon bocsátására kényszerítették. Az A-, B-, C-fogoly- rendszert azonban ügyes megtévesztő manőverre használták fel. A „szabadon bocsátottak“ nagy része szervezett terror áldozatául esett, vagy pedig a legkülönfélébb ürügyekkel újból börtönbe vetették őket. így azután a legtöbb esetben a C-csoportba tartozó foglyok a B-csoportba, a B-csoportbeli foglyok pedig az A-csoportba kerültek. Csak elenyésző kisebbség került valóban szabadlábra. A djakartai kormányzat azonban továbbra is minden módon a közvélemény megtévesztésén mesterkedik. (NBI) Vissza a faluhoz Egyre több ember tölti a szabadságát falun, parasztházaknál. A civilizációba belefáradt városiak a mérgezett levegőjű kőtengerből a természethez menekülnek. Idillikus parasztgazdaságokról, duzzadó tőgyű tehénről és szúrós tstál- lószagról álmodoznak. A területi idegenforgalmi szövetségek, tízezer, nyaralók befogadására kész parasztházat tartanak nyilván. A müncheni egyetem mellett működő Idegenforgalmi Gazdaságtudományi Intézet tanulmányt is készített a témáról. Munkatársai megállapították, hogy a városiak jó részének fogalma stncs arról, hogy a falusi gazdaságokban milyen nagy szerepük van a gépeknek és úgy képzelik, hogy nyaralásuk alatt maguk is nekiállnak és segítenek majd fejni, etetni, vetni, aratni stb. Főleg a sokgyerekes városi családokat vonzza a falu. Szeretnék, ha gyerekeik közeiről látnák, milyen Is az élet falun. Annál nagyobb a csalódásuk, amikor kiderül, hogy már nem kézzel fejnek, vagy nem is tartanak tehenet. A müncheni Idegenforgalmi szakértők persze a vonzerő egy másik titkát Is kiderítették: a nyaralás a parasztházaknál viszonylag olcsó. Az érdeklődök nagy része a közepes és alacsony jövedelmű családokból tevődik össze. Külön csoportot képeznek az „agyonhajszolt. Ideges menedzserek“, akik a falusi csendtől remélnek felüdülést. A tanulmány készítőinek végső következtetése: a falusi nyaralás iránti vágyat az ipari társadalom negatív kísérő jelenségei táplálják. Az Ipar automatizáltságának további fokozódásával a parasztság egyfajta menedékhely lesz a civilizáció egyre több sérültje számára. (DER SPIEGEL) A Transamazonica vállalkozás Hitler autószirárfákat építe- tett, Brazília katonai kormányzata pedig a Transamazonica vállalkozással dicsekszik. Hatalmas propagandagépezettel a rádióban, az újságok hasábjain és mindenütt e vállalkozást dicsőítik, mint Brazília nemzeti nagyságának, úttörő szellemének jelképét. E nagyszabású vállalkozással a kormányzat nem utolsósorban arra törekszik, hogy a nacionalizmus szításával elterelje a figyelmet a nyomortanyákról, a munkanélküliségről, az indiánok tömeges iegyilkolásáról, a terrorról. A Transamazonica valóban nagyszabású terv. Ha majd elkészül, 5 ezer kilométer bosszúságban szeli át ez az autóút a latin amerikai kontinenst, az Atlanti-óceántól a Knrdillerák lábáig. Jelenleg hatalmas katonai hernyótalpas jármüvek irtják az őserdőt, s őket követik az útépítő csapatok. A katonák feladatai közé tartozik az is, hogy azokon a területeken, ahol az út épül, a lakosságot megtanítsák írni és olvasni, valamint a földművelés alapelveire, vagy a legegyszerűbb kézművességre. Ugyanakkor azonban az itt lakó indián törzsek egy részét erőszakkal kitelepítik, vagy elűzik, pedig a törvény értelmében a föld a törzsek tulajdona. A katonaság nyomában a hazai és amerikai ipari konszernek képviselői járnak az Amaznnas medencéjében levő óriási vasérc-, kőolaj- és bauzitlelőhelyek után kutatva. Az erdők irtásához és a mocsaras vidék kiszárításához szükséges munkaerőket a Brazília északkeleti részén élő hatalmas munkanélküli tömegekből toborozzák, akik az éhhaláltól félve a rabszolgasághoz hasonló feltételeket is elfogadják. Brazília szomszédai gyanakodva tekintenek e költséges útépítkezési tervre. Nem sok értelmét látják, hisz ez az óriási ország r.ugeteg megoldatlan problémával küzd. Okkal mutatnak rá, hogy az útépítés elsősorban stratégiai célokat szolgál, és nem járul hozzá az amúgy is feszült latin-amerikai légkör enyhüléséhez. (NBI) Autósztráda a brazíliai őserdőn át: a Transamazonica MINDENR0L Irtják az őserdőt Rio de Janeiró-í nyomornegyed A (TUSSILAGO FARFARA L.) A fészkesvirágzatúak (Con- positae) családjába tartozó évelő növény. Szárai már a UDOMÁNY ; TECHNIKA Hordozható naperőmű A moszkvai energetikai kutatóintézetben különös „napraforgó“-berendezés mintapéldánya készült el. Sugárgyűjtő parabola-tük- rei napkeltétől napnyugtáig folyamatosan követik a Nap látszólagos égi mozgását Automatikus hajtóhó alatt is fejlődnek. Még a levelek megjelenése előtt virágzik. Hengeres gyökértörzse kisujjnyi vastag. A virágszálak 10—30 cm hosz- szúak, pikkelylevelesek. A fészek 2 cm átmérőjű. A virágok élénksárgák, a csészét fehér bóbitaszőrök képezik. Hosszú nyelű levelei tőből erednek. A virágokat félig nyitottan, kocsányrész nélkül, a leveleket pedig jól kifejlett ép állapotban kell gyűjteni. Vékony rétegben, legfeljebb 35 fokos hőmérsékleten kell végezni a szárítást. Zárt dobozokban lazán tároljuk. Nálunk ez idő tájt fontos alkotórésze az ASTMATIN (köhögés elleni gyógy^er) és a SPECIES PECTORALES PLANTA teakeveréknek, amit a légzőszervi gyulladások gyógyításánál használnak. A drogok használata sem mérgezést, sem káros mellékhatást nem okoz. Dr. NAGY GfiZA műve a földrajzi szélességnek megfelelően billenti és forgatja a tükrök tengelyét. A reflektorok gyújtópontjában parányi elektronikus félvezető egységek vannak elhelyezve, amelyek villamosenergiává alakítják a koncentrált hőt. Az újfajta minierőművet a mezőgazdaság szolgálatába fogják állítani. Aramával vízszivattyút működtetve, aránylag nagy területek öntözése valósítható meg. —ük— BORGAZDASÁG Fekstetörés Fejtés után egyes borfajtáknál gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy a borban kékesfekete színű, tintaszerű csapadék képződik, amely bizonyos idő múlva leülepedik. A bornak ezt a hibáját fefretetörésnek nevezzük, ami úgy keletkezik, hogy a borban levő ferrovas a levegő oxigénjének hatására ferri- vassá változik, és ez a cserzőanyaggal együtt fer- ritannátot alkot. Ez, ha a borban kevés, vagy különböző okok miatt csökken a savtartalom, azonnal kicsapódik. A feketetörés megszüntethető, ha a borban levő felesleges vasat kémiai úton leválasztjuk. Erre legjobban a sárgavérlúgsós derítési módszer alkalmas, amelynek az a lényege, hogy a pontosan adagolt sárgavérlúgsóvai a vasat berlinikék vegyület alakjában választjuk le. Az így kiváló csapadék ülepedését cserzőanyag-zselatinnal segítjük elő. Utána megszűrjük a bort. Nagy cserzőanyag-tartalom esetén a kékderítést zselatinos derítéssel, vagy pedig aktív szénnel történő kezeléssel is egybe lehet kötni. Ha a fék etető rés alma- savesökkenésnek, borkő- sav-, illetve glicerinerjedésnek a következménye, akkor a bort íi&sasítás előtt hektoliterenként 10— 1.5 gramm káliumpiroszul- fittal kénezzük, és ugyanilyen mértékben kénezett savanyú borral kell házasítani. Ilyenformán ugyanis megakadályozhatjuk a káros mikroorganizmusok további tevékenységét. A lágy bort mindjárt az erjedés után erősebben kell kénezni az almasavcsökke- nés miatt keletkező feketetörés ellen. —bn— MINDENKINEK
