Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó
SEBES TIBOR RIPORTJA ÁZ ÉSZAK-ATLANTI SZIGETRŐL V? 6' ' a repülőgéppel érkezünk Izlandra, az utas kénytelen először az „US Navy“ területére lépni. Csak azután teheti lábát a szabad izlandi földre, ha elhagyja a keflaviki amerikai légi támaszpontot, vagyis az amerikai őrség felemeli előtte a sorompót A fővárostól, Reykjaviktól ötven kilométerre levő Keflavik ugyanis nem csupán Izland egyetlen nemzetközi repülőtere — a nagy gépek nem (használják a rövidebb kifutópályával rendelkező reykjaviki repülőteret —, hanem az Egyesült Államok által fenntartott legnagyobb NATO-tá- maszpont az észak-atlanti partokon. Keflavik: US Navy Keflavikot az amerikaiak gettónak tartják, ahol Jelenleg több mint háromezer katonájuk állomásozik. Az US Navy tartja kézben ezt a NATO-bázist, amely az úgynevezett Dow Line egyik legfontosabb láncszeme: összeköti az észak-amerikai kontinenstől a Faröer- oZigeteken át Nagy-Britanniáig húzódó megfigyelő hálózatot. Innen szállnak fel az észak-atlanti térséget kémlelő amerikai repülőgépek. Szárazföldön és hajókon elhelyezett elektronikus berendezésekkel, radar- ernyőkkel figyelik az égboltot, a tengeren közlekedő hajókat és tengeralattjárókat. Itt állomásozik az 57. ameriikai vadászelhárító repülőszázad, állandó készültségben . . Rajzolj izlandi zászlót! — A keflaviki amerikai bázison már 1961 óta működtetnek egy olyan erős tv-adót, amely persze nemcsak Keflavik,na-k szánta műsorát, hanem besugározta az egész környéket, a fővárost is, ahol országunk lakosságának csaknem háromnegyed része él. Filmjeik elsősorban a fiatalokra voltak rossz hatással. Akkoriban, ha jól emlékszem 1966-ban, egy reykjavilki iskolában kísérletképpen kérdéseket tettek fel a diákoknak. ^rra a felszólításra, hogy rajzolják le Izland nemzeti lobogóját, a tanulók fele a csillagos amerikai zászlót rajzolta a feladatlapra. Egy másik iskolában pedig t bb tanuló Jottinsont tartotta országunk elnökének ... — mondották az egyetemisták. Az izlandiak tiltakozására az ügy, az Althing — a parlament — elé került, s felállították az izlandi nemzeti tv-adőt, ugyanakkor tárgyalásokat kezdtek a keflaviki amerikai tv hatósugarának csökkentéséről, adásainak megszüntetéséről. A „tűz és jég“ országát, ahogyan Izlandot nevezik, a partvidéken nemcsak a Golf-áramlat melegíti, hanem az izlandiak ügyességével igába fogott melegvízforrások is. A „Füstölgő öböl“ — izlandi nyelven: Reykja-vik — partján Immár százezer lakost számláló város ezért érdemelte ki az „Európa legtisztább városa“ címet, hiszen itt már senki sem fűt szénnel, itt nem látni füstöt .. Egész Reykjavik családias vidéki város hangulatát kelti. A külügyminisztériumban alig tucatnyi ember dolgozik, s a parlament kétszer Is elférne a bratislavai óvárosházában! Kikötője sem „világvárosi“ — pedig Izland a britből él! A heringek „bosszúja" A her inggel — Izland fő termékével és első számú exportcikkével — már a repülőgépen találkoztam. Sózott és füstölt heringet szolgált fel az utasoknak az IceLandair piroskötényes légi kisasszonya. Aztán a hal végigkísért izlandi utazásom minden szakaszán, hiszen itt a politikai élet Achilles-sarka a hal, a he- ringl A halászati minisztériumban hallottam, hogy a hatvanas évek második felében az „évszázad legnagyobb izlandi válságát“ éppen a heringek okozták, amikor a heringrajok felborították évszázadok óta követett útvonalukat, s nyaranként Norvégia partjaitól nem az izlandi felségvizeken kifeszített izlandi halászhálókba vonultak, hartem elkerülték a szigetetl A halászok hiába vártak a heringekre ... Végül Iz- landtól 700 tengeri mérföldre, az Északi Jeges-tengerben érték utói a (heringrajokat. De így a halászat többe került, mint amit kifogtak a hálók a tengerből. Illand kivitele abban az évben egyharmaddal, 45 millió dollárral csökkent! Érthető lett számomra az Olafia halászhajő kormányosának intelme, amikor Reykjavik halászkikötőjéAz ,,50 mérföldes Ludvik" ben a heringekrői beszélgettünk, s ő feltűnően szép •szavakkal szólt a halakról: » — Tisztelnünk kell a heringet, hiszen kiszolgáltatottjai vagyunk! S nemcsak a heringet, mert a tőkehal éppen ilyen fontqs Izland számára, akárcsak a bálna és a lazac, meg a ráik. örn Erlendsson, a halászati minisztérium fiatal szakértője, aki igyekezett bevezetni az izlandi halászat kacskaringóiba, először Reykjavik kikötőjében vitt (hajóról-hajóra. A négy nagy bálnavadászhajóval kezdtük, amelyek egymás mellett pihentek a téli hónapokban a molóhoz kötve. Nyaranként 4—500 hatalmas bálnát ejtenek el, s ezeket Hvalfjördurban — „Bálna-fjordban“ — dolgozzák fel a nyakig gumi kezeslábasba bújt emberek. Villanyfűrésszel, hatalmas késekkel fejtik, darabolják a gyakran 40 tonnás óriásokat. Ennek a véres műveletnek a kíváncsi turisták is szemtanúi lehetnek, ha bírják gyomorral! A szigetország 203 ezer lakosa közül 20—25 ezren dolgoznak a halászatban és a feldolgozó iparban. Több mint 800 izlandi halászhajó biztosítja az évi 900 ezer tonnás zsákmányt. 1966-ban több mint 1,2 millió tonnás reikordot értek el: abban az évben fejenként 6 tonna hal jutott minden izlandira! Ez páratlan világrekord. Jó fogás esetén szinte az egész ország a halfeldolgozásban szorgoskodik, s a négyhónapos Iskolai szünetben a diákok (helyettesítik a felnőtteket az újságkihordásban, az üzletek pultjainál, a postán stb. Nyáron a heringek, télen a tőkehalak után mennek a lialászok. A heringszárító állványok — amelyeken három-négy hónapig szikkadnak a felfűzött heringek — júniusig üresen állnak. — Évi átlagban 30 ezer krónát számolhatunk havonta egy matróznak az elmúlt esztendőre — mondta Sigundur Hjólmarsson, a 276 tonnás Njörvi halászhajó kapitánya. Egy jól kereső autóbuszvezető 28 ezer krónát kap, egy izlandi birkagyapjúból kötött pulóver 1—2 ezer krónába kerül, egy Izlandi Ínyencséget kínáló Naust vendéglőben 400nért vacsorázhatunk, az önkiszolgálóban százért. De nehéz az összehasonlítás, még akkor Is, ha figyelembe vesszük, hogy egy főre eső évi 2480 dolláros nemzeti jövedelmével (1970-es adat) Európában Izland a ranglista legelején áll! Az iparcikkek azonban drágák, s az élelmiszerek többségét is a tengerentúlról kell hozni. — Ha a heringek időben jönnek, jó évünk lesz — mondta a kapitány. — De ha elkerülik vizeinket, akkor csak adósságunk lesz... Ezért kell kiterjeszteni felségvizeink határát ötven mérföldre! Az Althingban „Lesz-e új tőkehalháború?“ — tettem fel a kérdést az Izlandi parlament társalgó-termében, amely a frakciók padlásszobáin kívül az egyetlen olyan hely, ahol találkozhatunk a képviselőkkel. Az Althingot — ahogyan az izlandiak a több mint ezeréves parlament mai sötétszürke épületet nevezik — nem méretezték túl... Jónás Árnasonnal, a szocialistákat és kommuJelleg/.etes izlandi faépület a Hotel VIK — a fővárosban (A szerző felvételei) nlstákat is magába foglaló Népi Szövetség képviselőjével beszélgettem Az izlandi bel- és külpolitika alfáját és ómegáját jelentő halászati probléma előtt azonban meg kell ismerkedni az izlandi politikai rendszer ábécéjével. Ehhez egy pillantást kell vetnünk a fővárostól jó órányi autójárásra levő Tfhingvellirre. Izland legnagyobb és legmélyebb tava közelében, egy lávafennsíkon kis templom áll, s ma is látni a Lögberget — a „törvény kövét“ — ahonnan ezredévvel ezelőtt a törvényhozók beszéltek. Itt alapították 930-ban a földkerekség első népköztársaságát — az Izlandi Népállamot, és az Alpoktól északra levő Európa első demokratikus országgyűlését, az Althingot. A nép képviselői, nemzetségfők, tekintélyek, a szabad ég alatt gyülekezve döntöttetk a közügyekről minden év nyárelején. Két hétre az izlandiak legfőbb találkahelyévé lépett elő Thingvellir — mígnem a norvég, majd a dán uralom a demokrácia maradványait is felszámolta a szigeten. Thingvellir ma is valóságos zarándoklhely, a reyk- javikiak kedvenc kirándulóhelye, s ha egy mozgalom — A haladópárti Öfafur Jóhannesson vezette jelenlegi izlandi kormánynak Európa biztonságát kell növelnie az amerikai támaszpontok felszámolásával — mondta beszélgető partnerem Jónás Árnasson. — Az Izlandi Szocialista Egységpárt — a Népi Szövetség fő alkotóeleme — nemcsak az amerikai támaszpontok felszámolását szorgalmazza, hanem a NATO-ból való kilépést és a semlegesség megszerzését is. 1958-ban a 12 mérföldes határ elismertetéséért vívott küzdelmet az Izlandi Szocialista Egységpárt legnépszerűbb politikusa, Ludvik Josefsson vezette sikerre, mint halászati miniszter. Most ő a motorja az 50 mérföldért való küzdelemnek. A „12 mérföldes Ludvik“ — ahogyan egy diák nevezte az új kormányban három fontos tárcát vezető kommunista Josefs- sont, a halászat, a külkereskedelem és a bankügyek miniszterét — máris az „50 mérföldes Ludvik“ nevet kapta a néptől. A kormány már az idén, szeptember 1-én érvénybe akarja léptetni az Izlandi felségvizek 50 mérföldre való kiterjesztését. Nagy-Britannia és Nyugat-Német- ország elsőként utasította el az izlandi felségvizek kiterjesztésének tervét, s nyilvánvaló, hogy ezzel is nyomást próbálnak gyakorolni a koalíciós kormány jövőbeni közös piaci megbeszéléseire. — Amikor az ötvenes években bejelentettük a 12 mérföldet — mondta egy képviselő —, az angolok hadihajókat küldtek halászhajóiik fedezésére. Hogy mit tesznek majd szeptemberben? Ezt még nem tudjuk, de az 1958-as tőkehalháború tanulságait nem feledjük. Azóta Londonban bejelentették, hogy hadihajókat küldenek majd az 50 mérföldes Izlandi tengerparti sávba, az „angol halászhajók védelmére“. Az új izlandi—angol tőkehalháború körvonalai még (halványak, de az „50 mérföldes Ludvik“ és minisztertársai, az izlandi halászok és a közvélemény aligha hátrál meg a szigetország számára létfontosságú kérdésben. Az angol hadihajóik hivatLan megjelenése csak felkorbácsolhatja az izlandiak NATQnellenes szenvedélyét, s ezzel erősödhet a követelés: ki az amerikaiakkal Keflavikbóll Haias/..jaiKdK a ruykjav«Ki KiKOiuuen azt akarja, hogy az egész ország meghallja a szavát — innen bocsátja útra felhívását. Itt deklarálták Izlandot független köztársasággá a dán koronától való elszakadást kimondó népszavazás után, 1944. június 17nén. És itt bontakozott ki az izlandi népi mozgalom az amerikai megszállás ellen, a keflaviki amerikai támaszpont megszüntetéséért. Izlandot 1940-ben angol katonaság szállta meg — így akadályozván meg a szigetország német invázióját. Majd az amerikaiak telepedtek Izlandna, s 1951- ben „védelmi egyezmény“ aláírásával állandósították jelenlétüket. Közben, 1949-ben a NATO-ba is bevonták, s Keflavikban rendezték be a NATO legnagyobb észak-európai bázisát. Washington 1951-ben a koreai háborút használta fel arra, hogy az izlandiakra erőszakolja a kezdetben hatezer fős támaszpontot, most pedig azzal próbálják elhárítani a kivonulásra vonatkozó követelést, hogy Izland nem rendelkezik megfelelő katonai és műszaki személyzettel, amely „képes lenne a keflaviki bázis fenntartására“. Az immár tizedik hónapja hatalomra került baloldali koalíció választási programjában a gazdaságfejlesztési és népjóléti intézkedések mellett három fontos ígéret szerepelt: . 1. az izlandi parti felségvizek határának 12-ről 50 tengeri mérföldre való kiterjesztése; 2. 1975-ig távozásra bírni az amerikaiakat a keflaviki támaszpontról; 3. elsősorban a halexportra való tekintettel, különleges megállapodásra fde nem csatlakozásra!) jutni a kibővült Közös Piaccal ‘ 14 s.
