Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám, szombat

NYÉRCFARMON 1972. V. 27. J ártában-keltében sok ér­dekes dologgal találko­zik az ember. Amikor legutóbb Galantán voltam, Lombos Kor­nél mérnök, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság vezetője ar­ra biztatott, hogy ha nem min­dennapi dolgot akarok látni, akkor menjek el a taksonyi nyérctelepre. Nercfarmot mondott, ahogy a telepet köz­használatban nevezik, amint az említett állat szőrméjéből ké­szült bundát is általában nerc­bundának hívják. Az állatokat kicsi korom óta szeretem, így nem sokkal később bekopogtat­tam a farm vezetője, Kubovics János tanyájára, amit a szövet­kezet egykori baromfifarmjá­nak épületéből alakítottak át. Zöldellő gyümölcsfák koro nájának árnyékában sorakoz­nak a magas lábakon álló ket­recek és fabódék. Az egyik oldalon a nyércek kisebb ket­receit helyezték el, a másik ol­dalon pedig a kékrókák erő­sebb drótból készült, nagyobb, sátor alakú ketrecei sorakoz­nak katonás rendben. Csak itt-ott dugta ki a fejét vackából egy-egy kíváncsi ál­latka, amikor Kubovics János kíséretében végig sétáltam a telepen. A vezető némelyik ket­recnél megállt, felemelte a fa­bódé tetejét és számba vette a vacok mélyén mocorgó, nem­régen világra jött, vaksi köly- köket. A szemlével általában elégedett, az idei szaporodás jónak mutatkozik a nyércnél is, meg a kékrókánál is. Ez utób­biak nem voltak olyan félén­kek az idegen közeledtére, mint a nyércek. Zavartalanul tovább rágcsálták a csontokról a húsdarabokat. Bandájuk, amely más évszakban oly szép és fényes szokott lenni, most foszladozik, kopott szőnyeghez hasonlít. Vedlenek az állatok, nagy csomókban hullajtják el régi szőrüket. A fiatal vezető szemle köz­ben aprólékosan megismertet a nyérctelep néhány éves törté­netével és munkájával. Ezerki- lencszázhatvannyolcban létesí­tették a farmot a Matuškovói Efsz, a Horné Saliby-i [Felsö- szeli) Efsz, a Galantai Járási Mezőgazdasági Társulás és a Kara, meg a partizánske! Oga- ko vállalat közös vállalkozása­ként. Induláskor a tenyészállo- mány százhatvan nyércből és a Szovjetunióból kapott négy kék rókából állt. 1972-re a te­nyészállatok száma kilencszáz nyércre és harminckét kékró­kára növekedett. Ez utóbbi ál­latról a laikusok tájékoztatá­sára idézzük az Üj Magyar Le­xikonból azt, hogy az Északi­sarkon közönséges, nyáron szürkésfekete, télre megfehé- redő jeges rókának télen is barna vagy vörösbarna szőrze- tű változata. Ö t nő és egy férfi dolgozik a farmon a vezetőn kí­vül. Kukovics János tulajdon­képpen véletlenül, a körülmé­nyek időbeli összejátszása foly­tán került ebbe a munkakör­be. Eredetileg más pályára ké­szült, a Komárnói Gépipari Kö­zépiskolát végezte el, majd a Duslo vállalatban ellenőrként dolgozott. 1909-ben jelentkezett a mezőgazdaságba, illetve konkrétan a matuškovoi szö­vetkezetbe. Akkor ajánlották fel neki ezt az állást, amit kel­lő szakoktatás és tanulás ulán el is foglalt. Amint az eredmé­nyek mutatják, sikeresen meg­állja a helyét ezen a szokat­lan munkahelyen. Az asszo­nyok, Boros Anna, Králik Anna, Kubovics Piroska, Alžbeta Ko­nečná és Bosák Erzsébet vég­zik az állatok gondozásával összefüggő munkát. Az élelem előkészítése, a napi karbantar­tás Panyik Sándor fő feladata. Megőrli és keveri a húst, il­letve a vágóhídról szállított különféle állati belsőségeket. A nyércek és kékrókák táplá­lására marha-, esetleg barom­fihúst, illetve belsőséget hasz­nálnak, ehhez tojást, speciális darát és vitamint kevernek. Egy nyérc napi ételadagja hu­szonöt deka súlyú, ennek het­ven százaléka hús. Általában egyszerre kapják meg az egész napi adagot, azonban bizonyos időszakban, például ellésnél, szoptatásnál, nagy melegben kétszerre, sőt háromszorra te­szik az állatok elé a ételt, ne- . hogy romlásnak induljon a hús. A farm alkalmazottainak munkája nagyon időigényes, az átlagosan napi nyolc órai mun­kaidő sok esetben, így például' a pároztatás, a kölykezés ide­jén tíz-, tizenkét órára is meghosszabbodik, és szomba­ton, meg vasárnap is el kell látni az állatok körüli teendő­ket. Sqk más egyéb mellett ar­ra is ügyelniük kell, hogy a szabad élet után vágyódó kis ragadozók meg ne szökjenek a ketrecekből, illetve a deszká­ból készült bódéból. A nyérc három centiméter átmérőjű nyí­láson is keresztül tudja présel­ni a testét. Nagyon kell tehát vigyázni nehogy szakadt drót­háló vagy kirágott deszka le­hetővé tegye szökésüket. A nyércfarmon a leglénye­gesebb követelmény a tisztaság megtartása. A nyér­cek, kékrókák nagyon igénye­sek a tiszta környezetre és a takarmány minőségére. A higié­niai követelmények be nem tar­tása nagyon komoly következ­ményeket vonhatna maga után. A nyérc nagyon sok vizet igé­nyel, naponta átlagosan két- szer-háromszor, nyáron pedig ötször is friss vizet kapnak. Sok fáradsággal, gondoskodás­sal jár ezeknek az állatkáknak a gondozása, de a végeredmény megéri, hiszen prémjük rend­kívül drága. Egy nyérc tenyész­állat értéke hótszáz-nyolcszáz korona, egy kékrókáé pedig ezerkétszáz-ezerötszáz korona. A nyérc szőrméjét minőség szerint osztályozzák, tavaly a legjobb minőségű darabjáért 532 korona volt a legmagasabb felvásárlási ár, az eladott hét­százötven szőrméért kapott da­rabonkénti átlagár pedig 443 koronát tett ki. A kékróka pré­mért elért legmagasabb felvá­sárlási ár nyolcszáz korona volt. Könnyen megérthetjük, miért oly drága az említett ál­latok szőrméjéből készült bun­da, ha figyelembe vesszük, hogy egy bunda elkészítéséhez százötven-százhat van nyércszőr­mét, illetve tizenöt kékróka- szörmét is felhasználnak a szűcsök. A nyérceknél tavaly az anyánkénti átlagos szaporulat 2,7 volt, az idei eredmény elő­reláthatólag két-három tized­del magasabb lesz, úgy szá­mítják, hogy elérik az orszá­gos méretben is szép három átlagot. Némelyik tenyészállat nyolcat, sőt tizet is kölykezik, azonban megtörténik, hogy nem mindegyik kölykét neveli fel. Vannak viszont olyan anyák is, amelyek csak egy vagy két kölyköt hoznak a világra. Kék- vókából tavaly ötvennégyet ne­veltek fel. Ez évi tervük két- ezerhélszáz nyérc és százöt­ven kékróka szőrme eladását irányozza elő. A tavasszal világra jött álla­tok december húszadikára lesz­nek „szőrmeérettek“, ekkor a legértékesebb a bundájuk. Az állatok speciális gázkamrában fejezik be életüket. A nyulak- hoz hasonlóan nyúzzák le bundájukat, testükön nem hagy­nak egy csipetnyi szőrmét sem. A lefejtett bőrt henger alakú fára húzva, majd pedig fűrész­port tartalmazó dobban forgat­va teljesen zsírtalanítják és megtisztítják. Utána kifeszítve megszárítják és a Kara vál­lalat üzemébe szállítják. A farm további jelentős fej­lődés előtt áll. Az idén fejezik be az úgynevezett szociális épü­let, a híítőház, takarmányelő­készítő és hétezer férőhelyes új ketrecsor építését. 1975-ig oly módon akarják növelni a tenyészállományt, hogy lehető­vé tegye évi hétezer-nyolcezer nyércszőrme nyerését. Kékróká­ból 120—150-re növelik a te- nyészanyák számát.' Érdekes, nem mindennapi munkahelyet ismer meg a látó gató a taksonyi nyércfarmon. Az ott dolgozók számára azon­ban megszokott, hétköznapi a környezet, mindennap el kell végezni a takarmányelőkészí­tést, az etetést, a vízhordást, a karbantartást, a tisztogatást és így tovább. A kívülálló roman­tikusnak tarthatná ezt a fog­lalkozást, pedig csak olyan munka, amit szívből kell vé­gezni. GÁL LÁSZLÓ Munkasiker és elismerés Peregnek az orsók, szalad a cérnaszál, halk surrogással üze­melnek a cér jiázógépek. Tisz ta, jó levegő, kellemes kör­nyezet, szinte olyan, mintha nem is gyárban volnánk. Pedig gyárban, híres, neves gyárban, a bratislavai Nemzetközi Nő­nap Üzemben vagyunk. Mesz- szire szállítják innen a bratis­lavai cérnát, még ma is elég sok cérna ex­portra készül. Az épület ré­gi; futballpálya volt mögötte mellette csen­des kis utcák. Ma már nincsen futballpálya, a gyepszönye- get elnyelte a fejlődő, gyara­podó üzem, és a csendes kis utcácskákból is forgalmas utak lettek. Változnak az idők, meg­változtak az utcák, a városré­szek. Benn a gyárban a cérnázó- gépek mellett asszonyok, Iá nyok. Ügyes ujjaikkal gondo­san kezelik a finom munkál igénylő modern gépeket. A cér­nagyártásban is haladni kell ;i korszerű technikával. A korszerűsítés egyik felelő­se Szeiff Béla, a beruházási tervező. Öt kértük meg, mond­jon valamit saját munkájáról és a gyár fejlesztési tervéről. A gyárban nemrég tüntették ki a legjobb dolgozókat, jó munka­teljesítményükért és a felada tok példás teljesítéséért néhá- nyan az „Érdemes dolgozó“ ki­tüntetést kapták. Szeiff Béla is. — 1949-ben kerültem a gyár ba — mondja. — Előzőleg a biztosítóban dolgoztam, a fele­ségem akkor már a cérnagyár eladási osztályán volt. Szolgá­lati lakásunk volt a gyártól, és mivel az asszony megbetege­dett, no meg azért is, mert hívtak a gyárban dolgozó isme­rősök, átléptem én is. Egyéb­ként régi párttag vagyok, kü­lönböző funkciókat töltöttem be. Tagja voltam a városi párt- bizottság revíziós és ellenőrző bizottságának, jelenleg pedig pártcsoport-vezető és lektor va­gyok. Munkabeosztásom a beru­házási tervezés, és egyben a beruházási technológia beszer­zése. Felelősségteljes és érde­kes munkakör, nagy kedvvel és megelégedéssel végzem munká­mat. Az is kellemes érzés, hogy munkámat feletteseim is érté­kelik. Elégedett vagyok a fize léssel, a mostani kitüntetés pe­dig arra kötelez, hogy a jövő­ben is a lehető legjobban hoz­zájáruljak üzemünk munkasi­kereihez. 19 éve vagyok az üzem beruházási tervezője, 1953 óta végzem ezt a munkát. Ex­portra is dolgozunk, tehát nem mindegy, milyen minőségű a gyártmányunk. A gyártás minő­sége a beruházásoktól is függ, hiszen versenyképes árul: kor­szerű gépek és műszaki beren­dezések nélkül nem lehel elő­állítani. Amióta a gyárban vagyok, sokat fejlődött az özem. Új részlegeket építettünk, cérná­zót, festődet, most korszerűsít­jük a fonodát; új svájci gépe­ket hozattunk, csupán a gépek értéke több.mint 30 millió ko­rona. Épül a szaktanintézeti központ, ez kb. 10 milliós épít­kezés. Fejlődik az üzem. A kö­vetkező évek fejlesztési terve — a 73—7á-es évekre — kb. 100 millió koronát irányoz elő. A Nemzetközi Nőnap Üzem­nek két részlege van, a 01-es üzem a régi cérnagyár, a 02-es a volt Danubius. A 01-es üzem­nek 1200 dolgozója van, több­nyire nők; a fiatalok aránya egyelőre nem a legjobb, ennek oka az elszállásolási nehézség. Az üzemben nagy a fluktuáció, a lakáshiány következtében még a betanított munkaerők is másutt helyezkednek el. Ezen is segíteni akarunk — mondja Szeiff Béla. — Egy 360 férőhelyes munkásszálló építé­sét is tervezzük. Jövőre kezdjük az építést, s még az ötéves terv végéig befejezzük. Ebben a internátusbán helyezzük el üzemünk fiatal dolgozóit. Ez létfontosságú kérdés, mert a la­káskérdés gyökeres megoldása várathat még magára, de a munkaerőhiányt éppen a? el­szállásolási nehézségek okoz­zák. Ám így is elég sok kivá­ló dolgozó akad a gyár alkal­mazottai között. Baranovičová Anna, Filtpmá Duniela, Misovi- čová Anna, Klupanová Viera, tanulóvá Katarína, Maflingová Mária és Plevcíková Anna mun­kások, Filc,ková Margita sta­tisztikus, Pásztó Mária techni­kus, Boroňová Katarina, Szabó Mária és Zabav iková Emília munkások, Surový Gerhard fő­mester, Šts/anovič Štefan mun­kás, Poloprudskij Kvetoslav mester, Bőd a József lakatos, Blaziček Štefan üzemi energe­tikus, Svoreň Ľudovít és Škula Marek mester, valamint Húrba- nič František asztalos a „Leg­jobb dolgozó“ kitüntetést kap­ták. Az „Érdemes dolgozó“ ki­tüntetést kapta Petko Vladimír, a népgazdasági nyilvántartás vezetője, Zubaj Pavol, az üzemi ellenőrzési osztály vezetője, Szeiff Béla beruházási tervező, Sopik Adolf mester, Surová Te­rézia önálló normázó, Strečan- ská Helena KO vezetöhelyettes, Vaclio Verfiel munkás, Ivano­via Filoména és Mikliasková Etela üzemi könyvelő. —os— Kongresszus után Az egységes földművesszö vetkezetek nemrégi VIII. orszá­gos kongresszusán elhangzott fő beszámolót, a tartalmas vi­tafelszólalásokat, illetve a kül­döttek tanácskozását szokatla­nul nagy figyelemmel kísérték a kvetnái (KétyJ Efsz tagjai is. Most, egy hónappal a jelentős esemény után, az 1700 hektá­ros gazdaság földművesei egy emberként azon a véleményen vannak, hogy szocialista mező- gazdaságunk fejlődéstörténeté­ben valóban nagyon fontos ha tárkőnek számít ez a kongresz- szus. Ugyanis ebben az idő­szakban még aránylag sok ke­rékkötő probléma fékezi, ne­hezíti a szövetkezeti földműve­sek munkáját, népgazdaságunk fontos ágazatának fejlődését. A járási átlagnál jobban gaz­dálkodó földművesszövetkezet tagjai számára viszont az is nyilvánvaló, hogy a fejlődést gátoló problémák megoldása, illetve a nehézségek áthidalása csak a tavalyi XIV. pártkong­resszuson és az efsz-ek áprilisi VIII. kongresszusán hozott ha­tározatok maradéktalan teljesí­tésével lehetséges. Bohák István elvtárstól, a szóban forgó gazdaság jó ta­pasztalatokkal rendelkező elnö­kétől ezzel kapcsolatban afelől érdeklődtem, hogy konkréten mit fognak tenni a kongresz- szusi határozatok, valamint a soron következő komoly fel­adatok teljesítése érdekében. — Személy szerint is örülök annak, hogy a prágai kongresz- szuson részt vett küldöttek ta­nácskozása olyan tartalmas és konkrét határozatot eredmé­nyezett, amelynek valóra vál­tása biztosan sokat fog majd segíteni a szövetkezeti földmű­velést ez idő tájt még nagyban nehezítő gondok, problémák le­küzdésében, illetve megoldásá­ban. Ezenkívül véleményem és meggyőződésem szerint a szö­vetkezeti kongresszuson hozott határozatok valóra váltása ki­mondottan egyedüli útja a kor­szerű mezőgazdasági termelés megteremtésének, illetve nagy­arányú növelésének. A nyolca­dik országos kongresszusi ha­tározat megvalósításának tervét már kidolgoztuk. Ennek alap­ján állíthatom, hogy szövetke­zetünkben csak úgy teljesít­hetjük a soron következő idő­szak feladatait, ha a termelés minden egyes szakaszán az ed­diginél jobb munkát fogunk végezni. Azonban ehhez az ipa­ri üzemektől is nagy segítséget várunk, mert az eddigi eredmé­nyek növeléséhez új gépekre, erősebb traktorokra, több és jobb műtrágyára és növényvé­dőszerekre van még szükség. Amennyiben mindezt biztosít­ják számunkra, szövetkezeti tagjaink véleménye szerint semmi kétség sem férhet majd a kongresszusi határozatok tel­jesíthetőségéhez. Hamarjában ezt azzal tudnám alátámasztani, hogy gazdaságunk az utóbbi évek zárszámadásait illetően egyre jobb eredményekkel büsz­kélkedhet. Minden reményen felüli sikerekről számolhattunk be például az elmúlt év végén is. összesen húsz millió 050 ezer koronára teljesítettük a mezőgazdasági bruttótermelés múlt évi tervét. Jó munkával kezdtük az idei gazdálkodást is. Az első negyedévre megsza­bott feladatokat valamennyi mutatóban sikerült teljesíte hűnk. Erről azonban Gubík Jenő üzemgazdász részletesebben is tájékoztatott. — A hetvenkettes évre húsz­millió 342 ezer korona tiszta bevételt terveztünk, amelyből nyolc és fél millió korona jut a növénytermesztésre, és csak­nem tízmillió korona az állatte­nyésztésre — mondta. Az első negyedév bevételi tervét há­rommillió 230 ezer koronára teljesítettük. Ennek szerves ré­szét az értékesített állatte­nyésztési termékek bevétele képezte. A tervezett 225 0C0 li­ter lej helyett 233 000 litert adtunk el. Jelentősen sikerült túlteljesítenünk a sertés-, illet­ve a marhahústermelés negyed­évi tervét is. Állattenyésztőink ilyen formában járulnak hozzá a kongresszusi határozatok mi­előbbi valóra váltásához. A szövetkezet irodája felé tartva tudtam meg, hogy a jó hírű gazdaság dolgozói az or­szágos kongresszus tiszteletére komoly kötelezettséget is vál­laltak. Efelől később Bohák Béla zootechnikustól érdeklőd­tem. — Szövetkezetünk tagjai a nemrégi jelentős esemény al­kalmából több mint 800 000 ko­rona értékű többletmunka vég­zését vállalták. Ennek értelmé­ben, hogy csak a legfontosab­bat említsem, terven felül 130 mázsával több húst akartunk termelni az év végéig. Március harmincegyedikéig azonban ezt a vállalásunkat háromszorosan sikerült túlteljesíteni. Körülbe­lül hasonló számokat, eredmé­nyeket lehet azonban felsorol­ni az állattenyésztés minden szakaszáról. Az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása ellenére bízhatunk abban, hogy a nö­vénytermesztés dolgozói is ki­tesznek magukért, mert ha úgy vesszük, ez is komoly lépésnek számíthat a kongresszusi hatá­rozatok megvalósítása érdeké­ben végzett munkában. A fentiekhez, úgy hiszem, semmiféle kommentár nem szükséges, hiszen a szövetke­zet tagjai már többszörösen meggyőződtek arról, hogy a be­csületes munkát , semmi sem pótolhatja. LALO KÁROLY ■izeiff Béla ít fiatalok (iktatásából is kiveszi részét. (A szerző fel vétele J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom