Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-22 / 118. szám, hétfő

VIRÁGGYÁR til SZÓ 1972 V. 22. A délszaki növények üvegháza Hogyan kell nagy dolgokat e&inálni? A recept egyszerű. Megvárni az alkalmas pillana­tot; akkor pontos, nagyvonalú, biztos tervet készíteni; pénzt szerezni; összeválogatni a leg­megfelelőbb embereket; energi­kusan, keményen valóra válta­ni, a tervet. Ha egy kis szeren cse is akad. az eredmény nem marad el. Mindezt bizonyítani is tudják a Budapest határában levő Roz­maring Termelőszövetkezet tag­jai és alkalmazottjai. Szám sze­rint mintegy ezerkétszázan. Rozmaring Termelőszövetke­zet. Jó néhány olvasónknak ta­lán ismerősen cseng ez a név ... Álljon tehát itt időrend­ben egy nagy vállalkozás, egy »ermelőszövetkezet nagyszabá­sú megújulásának krónikája: 1966. Az útkeresés éve. A ter­melőszövetkezet vezetősége új lehetőségek után kutat. Azt né­zik: mit lehetne termelni az el­következő években, mi az, ami­be a siker reményével lehetne belefogni. A lehetőségek, adott­ságok: 700 katasztrális hold rossz, dimbes-dombos föld, gyat- ca vízellátás, némi megtakarí­tott saját vagyon. És pár száz szorgalmas, erős akaratú ember. 1967-ben már megszületik az elhatározás: virágot kell ter­meszteni. Mivel a talaj nein jó, gépi művelésre alkalmatlan, üvegházakban. Ehhez sok pénz kell. Megindul a kilincselés. Ál­lami segítségért, bankhitelért. Be kell bizonyítani, természete­sen egyelőre csak elméletben, hogy a kiadások meg fognak térülni. 1968. 1969. Az előkészületek, a vásárlások, az építkezés évei. A berendezések, üvegliázak egy pészét Lipcséből, a másik ré­szét Strassbourgból hozatják. Négy és fél hektárnyi terület­re 19 üvegház kerül. Az üveg- házakhoz víz is kell, meleg is kell. Kazánházakat építenek, saját kutakat fúrnak. Ez sem könnyű. Erős víz záró réteget kell áttörni, még így is csak kilométeres távolságban tudják a kutakat megépíteni. Vezeték kelj a hideg víznek, azután a melegnek. Közben utakat is kell csinálni Minden nap hoz vala­mi új gondot. Végre dolgozni kezdenek az első üvegházak. Természetesen rengeteg probléma jár velük. Ki kell kísérletezni a föld meg­felelő összetételét, a nap ere­jét, a vízbe keverendő tápanya­gok mennyiségét. Meg kell szervezni a virágok eladását. Fel kell építeni a kisegítő épü­leteket 1971-re teljes kapacitással működik a „virággyár“. Évi öt­venmillió forint értékű palán­tát és virágot termel. * # # „Kell, kell“. A Rozmaringban évekig ez volt a leggyakrabban használt szó. S a krónikás tol- la nem elég biztos annak leírá­sára, mennyi munka, tépelődés, veszekedés ára volt, míg a „kell“-ből „van“ lett. Molnáp Lászlóval, az ősz Tho­mas Mann-külsejű elnökhelyet­tessel mászunk fel a legmaga­sabb épület, a munkásszálló te­tejére. Felülről szinte eggyé ol­vadnak a tavaszi napban szik­rázó üvegházak. A budai hegyek körülfogják a fennsíkot, a tá­volból ide látszik a tv adó tor­nya. A kazánházaktól néhány száz méternyire három ház áll egymás mellett. Az itt dolgo­zók lakásai. A szövetkezel és az állam közösen építette, a költségeket fele-fele arányban viselték. Az a szövetkezeti szak­ember, aki ilt kap lakást, csu­pán a lakbért tartozik megfi­zetni — mindaddig, míg a Roz­maring tagja marad. Az alkal mazottak részére száz férőhe­lyes munkásszálló épült, itt ka­pott helyet a szövetkezet kony­hája is. Mindennap háromféle menüből válogathatnak a dől gozók. Az üvegházak egy része fé­lig, másik részük teljesen auto­matizált. Laikus szemnek átte­kinthetetlen cső-, kábel- és kapcsolórendszer irányítja a szellőzőablakok mozgását, az öntözés megindulását, a pára- tartalom és a hőmérséklet sza­bályozását, a tápszereik keveré­sét. Az irányító technikusolk csupán beállítják a kívánt ada­tokat, a gépek ön maguktól kéz. de nek el működni. Kissé olyan itt minden, mint az elvarázsolt kastél yokban. A csomagoló épületben a vi­rágok, színük szerint csoporto­sítva, guruló asztalkákon he­vernek. Húsz-harminc asszony lány válogatja, kötözi, csoma­golja. A sarokban táskarádió szól. Az első emeleten van a laboratórium. Állandóan ellen­őrzik a virágföld összetételét, az öntözővízbe kevert tápanya­gokat. Rendszeresen vizsgálják a virágokat, nincs-e valami be­tegségük. Az üvegházakba csak egészséges, erős palánták jut­hatnak, s csak egészséges vi­rágok kerülhetnek ki onnan. Szegedi Miklós elnökhelyet­tessel „parancsnoki szobájá­ban“ beszélgetünk. Elmondja, hogy Magyarországon az utóbbi időben mennyire emelkedett a vágott virág iránti kereslet. Évi termésének körülbelül két­harmadát belföldön értékesítik. . A fennmaradó egyhannad rész külföldre megy. Elsősor­ban a környező országokba, Ju­goszláviába, Romániába, a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába és Ausztriába. Ezenkívül a két Né­metországba, Olaszországba, Svédországba, a Benelux-álla. mokba. Állandóan szállítanak, a leszedett virág másnap reg­gel már Európa valamely nagy­városában várja a vásárlókat. # * # Mi a nagy dolgok titka? Akarat és cselekvőkészség. A Rozmaring is bebizonyította ezt. Néhány esztendeje még a mai üvegházak helyén nehezen mű­velt verejtékkel termesztett ga­bona nőtt. Munka most is akad bőven, de a Rozmaring nevet közben jó páran megtanulták Európában. Egy csokor virág nem nagy dolog. Vázába tesszük, illato­zik, elhervad. De azt a kis csok­rot százak elhatározása, mun­kája, jól kihasznált lehetősé­gei teremtették meg. Német, francia gépek, holland fajta, olasz palánták, magyar munka. S az eredmény: asztalunkon egy csokor szegfű. Hogy is szól a régiek böl­csessége? Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. SÖS PÉTER Ül. IB3E3XE3E5 ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI NEM NÉHÁNY NAP KÉRDÉSE Hazánk lakossága honvé del mi nevelésének tartalmi szempontból új minőségére a CSKP XIV. kongresszusának ta­nácskozása hívta fel a figyel­met, amely szerint a védelemre való felkészülést nem lehet csu pán a hadseregre hagyni, ha­nem az ország védelmére fel kell készíteni az egész lakossá­got. Ebből született meg a ha­zat helyet adott az ipari tanu­lók honvédelmi s egyben erköl­csi-politikai magatartásának megformálására is. Az ipari tanulók honvédelmi előkészítése a múltban kizáró­lag az oktatásügyi szervek ha­táskörébe tartozott. Ma az ifjú­ság megnyeréséhez a polgári honvédelmi tevékenység számá­ra a polgári honvédelmi törzs­Ladisiav Sranku, a košicei helyőrség egyik alakulatának tiszt­je minden szabad idejét a gyermekeknek szenteli. tározat „A CSSZSZK lakossága honvédelmi nevelésének egysé­ges rendszeréről.“ Az intézke­dések komplex tartalma, de fő­leg az egves szervek és intéz­mények feladatainak konkrét megállapítása lényegesen fo­kozta a felelősséget a honvé­delmi nevelés irányításáért és megvalósításáért a gazdasági szervek hatáskörében. Teljes mértékben tudatosítják ezt a košicei Kelet-szlovákiai Gépgyárban is. Štefan Kviat kovský, a polgári honvédelem törzskarának felelős dolgozója a következőket mondotta: „A feladatokat azelőtt és most is személyesen a vállalat igazga­tója ellenőrzi. Ennek ellenére azonban mi, a polgári honvé­delem dolgozói éreztük, hogy a honvédelmi nevelés állapota nem felel meg a jelenlegi szük­ségleteknek. Ezért nagyon örül­tünk „A CSSZSZK lakossága honvédelmi nevelésének egysé­ges rendszeréről“ szóló határo­zatnak. Elejétől fogva ügyel­tünk arra, hogy minden dolgozó tudatosítsa, miszerint nem egy rövid lejáratú, egyszeri akció­ról vau szó, hanem egy hosszú lejáratú és igényes folyamat­ról.“ A košicei Kelet-szlovákiai Gépgyárban tehát helyesen fog­ták fel a feladatok igényessé­gét és tudatosítják, hogy a fel­ső szervek határozatai és irány­elvei még magában nem emelik a kellő színvonalra a honvédéi mi nevelést. Ehhez elsősorban a személyes felelősség a fontos, valamint a vállalat szükségle­teihez való alkalmazkodás. Jó, hogy „A CSSZSZK lakossága honvédelmi nevelésének egyse ges rendszeréről“ szóló határo kar is hozzájárul. A fiatalok számára valóban gazdag prog­ramot készítettek. Sokat várnak az érdekkörök munkájától, ahol a fiatalok igazán választhatnak a honvédelmi sportokból. Jelen­tős szerepet tölt be majd a SZISZ a fiatalok nevelésénél és a tényleges katonákra gyako­rolt hatásban. Érdemes megem­líteni a nyári honvédelmi játé­kok különböző formáját a pio­Duk Iától a Slavínig „A győzelem útján“ címmel har­cászati versenysorozatot rendez a PHSZ (Zväzarm) szlovákiai' köz­ponti bizottsága. A Uuklától a Sla- vínig hat helyen rendezik meg a versenyeket (Dukla, Poprad, Mar­tin. Pov. Bystrica, Senica és Bra tislava], melyen egy egy járást 3—3 tagú női és férfi csapat kép visel. Ezt a versenyt a Szovjet­unióban megalakult 1. Csehszlovák hadtest 3U. évfordulójának tiszte lttére rendezik. Nem véletlen, hogy az első ver­seny megrendezésére a duklai szorosban került sor. Ez a hely mindig emlékezetes lesz számunk­ra, hisz örökké jelképe marad az internacionalista kapcsolatnak és a szétválasztlmtatlan barátságunk nak a Szovjetunióval. A rajthoz 23 járás 138 verseny­zője állt fel. A lányok csapatá­ban Trebišov szerezte meg a győ zelmet Dun. Streda és Košice előtt, míg a férfiak csapatában a trna­vai járás versenyzői végeztek az első helyen. A dunaszerdahelyi járás ver senyzői kitettek magukért. Hisz a fiúk ötödik helye sem lebecsülen­dő. Szabó Imre, a csapat vezetője elégedett, mert összetettben is versenyben maradnak a legjobbak kai. NAGY LÁSZLÓ nírtáborokban, ahol majd a Ke­let-szlovákiai Gépgyár alkalma zottainak gyermekei fognak üdülni. Kijelenthetjük, hogy a Kelet szlovákiai Gépgyárban az ifjú­sági honvédelmi nevelésnek programját a szaktanintézet ve­zetőségével együtt olyan módon koordinálják, hogy a fiatalokat éppen a program sokrétűsége érdekelje. Nem feledkezhetünk meg eb bői az alkalomból a Kelet-szlo­vákiai Gépgyár és a Polgári Honvédelmi Szövetség városi bi­zottságának jó együttműködésé­ről. A bizottság segített az ok­tatók nevelésében és különbö­ző segédeszközöket nyújtott a gyakorlás és oktatás számára. A honvédelmi nevelés okta tói, Ondrej Lukáč, Ladislav Pet rás. Ondrej JánošČák a Kelet- szlovákiai Gépgyár alkalmazott­jai, akik a PHSZ-ben szerezték ismereteiket, szavatolnak azért, hogy következetesen hatást gya­korolnak a többiekre is. Kiis­merés illeti e téren Ján Tiniót, a PHSZ városi törzskarának dolgozóját, aki mindig szakított időt arra, hogy ellátogasson a Kelet-szlovákiai Gépgyárba, ta­nácsot adjon, segítséget nyújt­son. A Kelet-szlovákiai Gépgyár­ban már megtették az első lé­péseket „A CSSZSZK polgári honvédelmi nevelésének egysé­ges rendszeréről“ szóló határo­zat realizálása terén. Az ered­mények természetesen nem szü­letnek meg egyik napról a má­sikra. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a honvédelmi nevelés megvalósí­tásánál egy bizonyos pontatlan­ság, következetlenség végered­ményben mindig a legértéke­sebb — az emberi élet elvesz­tését jelenti. Hisszük, hogy a Kelet-szlovákiai Gépgyárban a honvédelmi nevelés realizálása terén még nagyobb erőfeszítése­ket tesznek. PETER STEN Rajt előtt a dunaszerdahelyi lá­nyuk (Bartnska Mária, Füliip Ibo­lya és Kollár Gizellái. MEGÉRDEMELT JUTALOM Az alakulat ügyeletes tisztje kiosztotta a parancsokat és a szolgálatosok elindultak szolgá­lati helyükre. Zdenék Zapletal őrvezetö, mint az őrség felvezetője az őrsparancsnok mögött haladt. Hamarosan megtörtént a váltás. Az új őrség elfoglalta helyét, a felváltott pedig a kaszárnyá­ba ment. Még egy óra sem telt el, hogy Zapletalék átvették az őrséget. Éppen az örház környékén sé­tált, amikor az objektum köze­lébe ismeretlen polgári gépko­csi érkezett. A gépkocsiból egy személy szállt ki, s a kerítésen át közölte vele, hogy a raktá­rossal megegyezett a kerítés mellett lerakott anyag elszállí­tásáról. „Ilyesmi nem létezik" — mon­dotta Zapletal katona az isme­retlen személynek. Ez katonai objektum, katonai anyag. Köve­telem, hogy az objektum köze­léből távozzanak." A kerítés mellett álló személy látva, hogy a katona nem tré­fál, a gépkocsival a város irá nyába hajtott. A katona minden eshetőségre számítva a noteszébe írta a gép­kocsi rendszámát és az esetet azonnal jelentette az őr parancs­noknak. A szolgálat további része si­mán folyt le. Éjszaka már nem is gondolt az esetre. A falióra mutatói 21.30 órát mutattak. Egyszerre csak figyelmeztető jelzést kapott az egyik őrhely ről. Zapletal őrvezetö azonnal az őrhelyre indult. Az őr jelen tette neki, hogy az anyagrak­tár mellől a kerítés közeléből zajt hall. A zaj egyre erősö dik, a felhívásra azonban senki sem felel. Amint az őr befejez­te mondanivalóját, tisztán hal­lották, hogy ott történik vala­mi. Az őrt a helyén hagyta, ő maga pedig elindult, ahonnan a zajt hallotta. „ÁLLJ!" „Ki van ott?" felhívásra feleletként mo­torbúgást, ajtócsapódást hallott. A gépkocsi hirtelen a város irá­nyába indult. Zapletal katona nem késlekedett, gyorsan átug­rotta a kerítést és a fokozato­san gyorsuló gépkocsi után eredt. Az ismeretlen személyek látva helyzetüket — megálltak. Zapletal katona addig tartotta sakkba őket, amíg az őrparancs­nok hívására az alakulat ügye­letes tisztje megérkezett. A többi már az ő dolga volt. A személyek felelni fognak tettü­kért. A lopott anyagot vissza- vilték eredeti helyére. Az alakulat parancsnoka a napokban felsorakozott alakulat előtt elemezte az esetet. Zaple­tal katonának köszönetét mon­dott becsületességéért, és tetté­ért kétnapi eltávozást kapott. Nevét bejegyezték az alakulat krónikájába. —GF-*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom