Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám, péntek

1972 V. 19.

5

Beszélgetés dr. ĽUDOVlT VAŠKOVIČ elvtárssal, az Altami Bank alelnökéveí

Kezdeményezésért előny — tunyaságért megrovás

A XIV. pártkongresszus, majd a népgazdaság hatékonyságának fokozását még következetesebben hangsúlyozó februári plénum határozatai alapján az Állami Bankra is számos kötelesség hárul. A bank ugyanis megbízható áttekintéssel rendelkezik a . népgazdaság helyzetéről és jogkörénél fogva lehetősége nyílik a társadalom érdekeinek megfelelő intézkedésekre. Milyenek az Állami Bank ezzel kapcsolatos tapasztalatai és észrevételei? Ezzel a kérdéssel fordultak dr. Ľudovít Vaškovič elvtárshoz, az Állami Bank alelnökéhez Kardos Mária, az Oj Szó és Fr. Zdobina, a Pravda prágai munkatársa.

Hová tűnnek a milliárdok? *0 Kiterjesztik o racionalizációra nyújtott hiteleket 0 A terv tekintélyének csökkentése nem tűrhető

• Megmondaná alelnök elv- társ, milyen intézkedésekéi foganatosított saját hatáskörében az Állami Bank a CSKP KB feb- tuári plénimia határozatainak n»eg valósítására?

— Röviden: feladataink még következetesebb teljesítésére, színvonalasabb, jobb munkamódszerek kialakítására törekszünk. A hatékonyság fejlesztését és a tartalékok mozgósítását tartjuk szem előtt.

• A CSKP KB februári plénu- ma az idei és az egész ötéves terv feladatai teljesítésének a feltételét elsősorban az erők összpontosításában látta. Hogyan járul bozzá az Állami Bank ehhez a célkitűzéshez?

— A terv teljesítésével kapcsolatos múlt évi és az idei első negyedévben elért eredmények is túlnyomó részben kedvezőek. A problémát a hatékonyság fokozásának és a tartalékok mozgósításának túlságosan lassú üteme jelenti.

Az Állami Bank dolgozói elemezték az 1971. évi eredményeket és értékelték munkájuk eredményeit is. Főleg a szankciók hatására és arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben járullak hozzá a szankciók a vállalatok gazdálkodásában mutatkozó bizonyos fogyatékosságok kiküszöbölésére. A jövőben azokra a vállalatokra és termelési-gazdasági egységekre kívánjuk összpontosítani figyelmünket, amelyek nem járulnak hozzá az összeredmények növeléséhez. A vállalatokkal együtt és főleg felsőbb szervek segítségével igyekszünk megtalálni a problémák megoldásához vezető utat. Ezért elhatároztuk, hogy amennyiben a vállalatok és a termelő gazdasági egységek nem volnának hajlandók hatékony intézkedések megtételére, következetes szankciókat foganatosítunk ellenük. Ez azt jelenti, hogy korlátozzuk a hitelnyújtást, vagy elutasítjuk az újabb hitelek folyósítására irányuló kérvényeiket, esetleg a inár folyósított hitelek esetében a kamatok 5ü százalékáig terjedd emelését sem zárjuk ki.

Ez az eljárás arra kötelez bennünket, hogy egész évben rendszeresen és a legnagyobb gonddal elemezzük a figyelemmel kísért vállalatok költségeinek fejlődését, főleg az állóeszközök és a pénzeszközök felhasználásának módját. Ezért tartjuk oly fontosnak az elemzési munka jobb minőségét, mely a vállalatokra és a termelő gazdasági egységekre gyakorolt befolyásunk alapját képezi.

• Az Állami Bank tevékenységének feltétele a színvonalas vállalati terv és az. hogy a vállalat szavatolja a jóváhagyott terv teljesítését. A bank tapasztalatai azonban — úgy tudjuk ezen a téren nem mindig a legjobbak.

— Megdöbbentők az 1056 ipari és építőipari vállalatnál foganatosított ellenőrzéseink eredményei: a vállalatok 63

százalékának megváltozott az

1971. évi terve. A módosításokra többnyire utólag, 1971 utolsó negyedében, részben pedig még 1972 elején is sor került. Ez azt jelenti, hogy 1971 végén több mint minden második vállalat terve megváltozott. Nagyobbára olyan módosításokról volt szó, amelyek a legkülönfélébb mutatókban — a termeléstől kezdve a kivitelen, a tér- melékenységen, a készleteken keresztül, egészen a nyereségig

— a tervek „lazításához“ vezettek. így például e rövid idő alatt 228 vállalat bevételi tervének a módosítása a terv ösz- szesen 1,5 milliárd korona értékű „lazítását“ eredményezte. Ezek a mesterkedések részben azért lehetségesek, mert az ágazatok, vagy a termelési-gazdasági egységek aránytalanul nagy tartalékokat létesítenek —■ akkor pedig kérdéses, nem voltak-e feleslegesek, sót károsak a lebontott terv realitásáról folytatott egész évi dialógusok

— vagy mert a terv a valóságot nem tükröző lebontása lehetővé tette, hogy egyes vállalatok túlteljesítsék feladataikat.

Or. Ľudovít Vaškoviŕ:

Ez az eljárás minden körülmények között ellentétben áll a szocialista irányítás alapelveivel. Az ilyen gyakorlat nemcsak a terv tekintélyének gyengítését eredményezi, hanem a vállalatok felelősségének csők kentéséhez is vezet. Olyan hibáról van tehát szó, amely gátolja a társadalomnak a hatékonyság további növelésére irányuló igyekezetét.

• A beruházásokkal kaprso latban is észlelhetők még fogyatékosságok. Milyen módon igyekszik az Állami Bank kiküszöbölni ezeket a hibákat?

— Továbbra is csak a minden téren biztosított építkezések megkezdését engedélyezzük. Számos esetben beszüntetjük az építkezések finanszírozását, ha például az egyes akciók megkezdésére előírt félté telek biztosításáról nem történt gondoskodás. Az építkezési határidő eltolódása esetén ugyancsak szankciókat foganatosítunk.

Sajnos, nem hallgathatom el, hogy az építkezések előkészítése tekintetében szintén sok még a hiányosság. Csak a múlt évben több mint 1500 esetben voltunk kénytelenek azzal fenyegetőzni, hogy félbeszakítjuk az építkezések finanszírozását. De előfordult az is, hogy tényleg megvontuk a hiteleket és az állami dotációt is.

Hasonló módszerek alkalmazásával — a folyamatos építkezési munkákat zavaró akadályok eltávolítása, vagy a termelés, a tervrajzok, esetleg az építkezés költségvetése koncepciójának tisztázása, vagy akár a szállítások biztosítása érdekében — még az olyan nagy jelentőségű építkezésekre is kénytelenek voltunk befolyást gyakorolni, mint amilyen például a tušimicei II. erőmű, a brid 1 Irinái Kovohuť lemezgyár, a Keletszlovákiai Vasmű ónozó üzem részlege stb. Szankciókat foganatosítottunk továbbá a košicei és a bratislavai Hydrostav építővállalat ellen az épülőfélben lévő turňai cementgyárral kapcsolatban vállalt szerződéses kötelezettségeik megszegéséért, vagy a humennéi Chemkostav ellen a Chemlon n. v. építési munkáiban bekövetkezett késés miatt is.

A szerződésben lefektetett kötelességek pontos teljesítését és a rend betartását a jövőben is szigorúan megköveteljük. A

beruházó és a szállítóvállalatok érdekei ugyanis nem összjionto- sulhatnak minden körülmények között kizárólag az építkezések megkezdésére. A népgazdaság szempontjából csak az idejében befejezett építkezés tekinthető hatékonynak.

Az állóalapba befektetett minden korona évente kb. 1 korona értékű árut termel. Ha te hát az állóalap tervezett üzembe helyezése csak egy hónapot késik, akkor ennek következtében a társadalom — a jelenlegi körülmények között — egyetlen év leforgása alatt 4 milliárd korona értékű áruval károsodik. A leglényegesebb termelési kapacitások esetében azonban az építkezési határidők eltolódása többnyire sokkal na gyobb.

Emellett a XIV. pártkongresz- szus határozatai nemcsak a tervezett határidők betartására, hanem a jelenlegi határidők teljes egyharmaddal való csökkentésére is köteleznek. Az építkezési határidők eltolódásával összefügg a devizákért behozott termelőeszközök meg késett üzem behelyezése is.

A múlt év végén például 1 milliárd korona értékű importált gép, berendezés és nagy gyártási egység várt szerelésre készen, illetve a raktárakban. Ezekből több száz millió korona értékű termelőeszköz hevert parlagon a Kelet-szlovákiai Vasműben, a stetíi Észak-csehországi Papírgyárban, a štúrovói (párkányi) cellulózgyárban és még sok más üzemben. A termelés és gyakran az exportra szánt alapok veszteségei és a szavatossági határidők lejárta nagyon kedvezőtlenül befolyásolják az állami devizagazdálkodását és fizetési mérlegét.

Különösen az állami terv kötelező feladataiként felsorolt építkezések esetében fogjuk megkövetelni — jóváhagyott építkezési rezsimjeikkel egybehangzóan — a múlt évi késések behozását és befejezésük tervbe vett határidejének betartását.

Nagy problémát jelent az építkezési költségvetések emelése és főleg az építkezési beruházások útján nyert termelési kapacitások csekély kihasználása. Az Állami Bank a társadalmi ellenőrzés szerveként ezekre a problémákra is foko zott gondot kíván fordítani. Különösen az építkezéseknek a tervjavaslatokba történő beso- rozásánál és az engedélyezési eljárásnál leszünk figyelemmel arra, indokolt-e a terv által igényelt munkaerők száma. A munkaerőhiányra vezethetők vissza ugyanis az új és korszerű gyártási berendezések ki nem használásával keletkező egyre gyakoribb károk.

$ Mit tesz az Állami Bank a szocialista racionalizálás érdekében?

— A hitelnyújtást kiterjeszti a rendkívül hatékony és a rövid Idő alatt megtérülő racionalizációs akciókra. Ezek a hitelek az akciók egész költségvetési értékére szólnak és a 3—4 százalékra csökkentett kamat mellett törlesztésük 3, esetleg 8 éven belül esedékes. Hasonló feltételekkel engedélyezzük a mezőgazdasági termelés racionalizálására irányuló hiteleket is, a mezőgazdasági szervezetek egyesítése, illetve azok célszerű kooperációjának biztosítása érdekében. A hitelekből finanszírozott racionalizációs akciókra is érvényes az elv, hogy az csak az építkezési beruházás limitje keretében valósítható meg. Nyilván ezzel a körülménnyel indokolható, hogy tavaly ezeket a hiteleket mindössze 77 millió korona értékben folyósíthattuk.

Végül arról szeretném biztosítani az Üj Szó és a Pravda olvasóit, hogy az Állami Bank dolgozói mindent megtesznek a CSKP KB februári plénuma határozatainak valóra váltásáért, mert ezekben a határozatokban mi is a népgazdaság hatékonyságának fokozásához vezető utat látjuk.

Ladislav Abrahám beszéde be vezető részében rámutatott: a kongresszus küldetése, hogy lezárja az 1968—69-es évik válságos időszakát, a szlovákiai forradalmi szakszervezetek történetének legnehezebb és legbonyolultabb szakaszát, és meghatározza a szakszervezeti munka fő irányát a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek a jövőben egyre nagyobb részt vállalnak szocialista társadalmunk további gazdagításából. Kijelentette: azt, hogy ma kong resszusunkon ezekről az igényes feladatokról tanácskozhatunk, annak köszönhetjük, hogy három évvel ezelőtt olyan új vezetőség került Cseh Szlovákia Kommunista Pártja élére, amely hű maradt a marxizmus—leninizmushoz és a proletár internacionalizmushoz, és elhatározta, hogy véget vet a jobboldali, opportunista és reakciós erők tevékenységének. Kivezette a társadalmat a mélyreható 'válságból, és kialakította a feltételeket a további szocialista fejlődés és előrehaladás számára, e társadalom nemzetközi biztonsága számára és arra, hogy szilárd tagja legyen a szocialista országok csaladjának.

— Kongresszusunkat — mondotta — a dolgozók alkotó aktivitásának légkörében tartjuk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának az ötéves tervben részle-1 tezett gazdasági programja biztosítja az állampolgároknak a sokat ígérő és vonzó távlatokat, valamint a politikai és a szociális biztonság érzését. Ismét felújul az állami terv autoritása és vele együtt a munka iránti tisztelet. A termelési feladatok teljesítése és túlteljesítése különösen az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban az utóbbi két évben lehetővé tette, hogy javítsuk az ellátást közszükségleti cikkekből, élelmiszerekből, és ezzel egyidejűleg javítjuk a lakáshelyzetet is. A termelés és a munkatermelékenység kedvező relációjával összhangban nőttek a bérek és ..ölt a személyi fogyasztás. Megszilárdult a korona értéke, az emberek bizalmat éreznek Iránta.

Abrahám elvtárs a továbbiakban kijelentette: a jobboldali

opportunista erők vereségének, valamint annak, hogy a társadalmat kivezették a mélyreható válságból és a bomlásból, a Varsói Szerződés tagállamai internacionalista segítsége volt az alapvető feltétele. A politikai és a gazdasági konszolidáció merész céljait csak népeink szilárd testvéri szövetségében érhetjük el, a szocialista és mindenekelőtt a Szovjetunió önzet len segítségével és együttműködésével.

Abrahám elvtárs rámutatott arra, hogy a szakszervezetek igyekezetét, az FSZM funkcio- iiáiiusainak és tagjainak becsületes munkáját — a kommunistákét és a pártonkívüliekét egyaránt —■ értékelte a CSKP X3V. kongresszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB februári ülése is. -— Nagyra értékelték — mondotta a szónok — azt, hogy eredményes harcot vívtak a jobboldali opportunista, reformista és antiszocialista erőkkel a szakszervezetekben, és nagyra értékelték a szervezett dolgozók egész részvételét társadalmunk konszolidálásában. Elemezte, hogy a jobboldal szociális demagógiával és nacionalista izgatással megtévesztette a dolgozókat, és a szakszervezeti szövetségek többségének alapszabályaiban mellőzte a demokratikus centraliz- mus elvét. A jobboldal az ún. delegációs jogkörből kiindulva olyan szövetségi irányvonalat érvényesített, ami lényegesen korlátozta az ossz-szakszervezeti szervek jogait. A Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szlovákiai Szakszervezeti Szövetség alapszabályai és programja láttatta a jobboldali erők befolyását és nyomását. Ezek az okmányok meggyengítették a szakszervezeti mozgalom egységét, osztályjellegét, túlhangsúlyozták a szakszervezetek érdekképviseleti funkcióját. Megbontották a demokrati

kus centralizmus és a proletár internacionalizmus elveit. A jobboldal támadásai különösen 1968 augusztusában erősödtek meg, amikor ezek a szervek ellenforradalmi jellegű különféle felhívásokat és határozatokat fogadtak el. A szlovákiai szak- szervezeti szervek ezeket a dokumentumokat érvénytelenítették és elhatárolták magukat tőlük.

L. Abrahám beszélt a CSKP KB 1969. áprilisi és májusi ülésének jelentőségéről, ami lehetővé tette a szakszervezeti tevékenységben a lenini elvek fokozatos felújítását. Kiemelte, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom konszolidációs folyamatában fontos határkövet jelentett a CSKP KB 1970. évi decemberi tanácskozása, amely elfogadta a Tanulság című dokumentumot. A szónok rámutatott, hogy ezt az okmányt a szakszervezeti funkcionáriusok és tagok nagy érdeklődéssel fogadták és kijelentette: a szlovákiai szakszervezeti szervekben és szervezetekben számos olyan funkcionárius volt, aki hajlíthatatlan marxista magatartással — a párt irányelveit teljesítve — hozzájárult a szak- szervezeti mozgalom konszolidálásához. Ezeket megilleti kö- szönetünk.

Abrahám elvtárs a továbbiak« ban közölte, hogy a szakszervezeti szervekben elvégzett tisztogatás lehetővé telte, hogy a torzulásokat fokozatosan jóvá- téve a szakszervezetekben érvényesítsék a kommunista párt vezető szerepét, valamint a demokratikus centralizmus elvét a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kapcsolataiban és szerkezetében. Befejeződött a szlovákiai szakszervezeti mozgalom szervezeti felépítése.

A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egysége felújítási folyamatának csúcspontja az egységes alapszabály-javaslat elfogadása lesz. Az alapszabályok rögzítik a szakszervezetek lenini küldetését és funkcióját a szocializmusban, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét, a demokratikus centralizmus elvét és a szakszervezetek belső életének alapvető normált. Meghatározzák a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyét és szerepét a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. A javaslat figyelembe veszi a szocialista államunk föderatív elrendezéséből eredő kapcsolatokat. Kijelöli a nemzeti és a területi sajátosságokat és hivatásbeli érdekeket. Számít az országos szakszervezeti szövetségek megalapítására. Hangsúlyozza a kerületi és a járási szakszervezeti tanácsok helyzetét és egységesítő tevékenységét. Az alapszabályok tartalma tehát a demokratikus centralizmus és az állam föderatív elrendezése elveinek alapján összhangot teremt a szak- szervezeti szervek felépítésében. A javaslat kijelöli az össz-szak- szervezeti és a szövetségi szervek célszerű munkamegosztását is. A konferenciák és a kongresszusok eddigi eredményeiből kiindulva bizonyos, hogy kongresszusunk is kifejezi az alapszabály javaslattal kapcsolatos állásfoglalását.

Beszéde zárórészében hangsú* lyozta, hogy a szakszervezeti világmozgalom akcióegységének bővítését, megszilárdítását célzó folyamatban együtt haladunk a szovjet szakszervezetekkel. Kijelentette: a nemzetközi tevékenységben az a feladatunk, hogy határozottan támogassuk az internacionalista egységet a kapitalista és a fejlődő országok dolgozóinak harcával, még nagyobb segítséget nyújtsunk a hős Vietnamnak és a Közel-Kelet arab országainak, s támogassuk a béke felújítását célzó törekvéseket. Minden eszközzel segíteni fogunk megvalósítani a párt XIV. kongresz- szusán elfogadott politikai irányvonalat, és hangsúlyozottan sokoldalúan támogatjuk az európai biztonsági és együttmü- ködési értekezlet összehívását, és megszilárdítjuk a barátságot és az együttműködést a szocialista országok szakszervezeteivel.

Az alkotó aktivitás légkörében

Ladislav Abrahám eivtárs beszéde a szakszervezetek szlovákiai kongresszusán