Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám, csütörtök
A KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK LEHETŐSÉGEIKHEZ MERTEN Barátságos, 35 éves fiatalember Vontszemű Frigyes, a Dunajský KLatov-i (Dunatőkés) Állami Gazdaság bérelszámoló osztályának vezetője. Nős, két gyermek apja. Életét a családnak és a munkának szenteli. Emberiességéért, a munkában való becsületes helytállásáért mindenki szereti. A CSKP-nak 12 éve, a szakszervezetnek pedig 17 éve tagja. A járás küldöttjeként részt vesz a szak- szervezetek szlovákiai kong resszusán. • Vontszemťi elvlárs, állami gazdaságuk keretén belül milyen szerepe van a szakszerve zetnek? — Kétezerszáz hektár területű állami gazdaságunknak 498 dolgozója van. A dolgozók 98 százaléka fagja a szakszervezetnek. Pártvezetőségünk és a szakszervezet között nagyon jó kapcsolat alakult ki. A közös irányító munkának köszönhető, hogy gazdaságunk dolgozóinak havi átlagkeresete 1980 korona. A szakszervezet irányításával bekapcsolódtunk a szocialista munkaversenybe. Kötelezettségvállalásainkat a lehetőségeinkhez méreteztük. Minden hónap végén értékeljük az elért eredményeket, s arra törekszünk, hogy a jobb eredmények eléréVontszemű Frigyes se érdekében minden tartalékot felhasználjunk. Az első negyedévi tejeladási tervünket már 170 űűO literrel túlteljesítettük. Elmondhatom, hogy gazdaságunkban a szakszervezet munkája sokrétű. Azonkívül, hogy AZ ÁTRAKÓ ÁLLOMÁS DOLGOZÓIT KÉPVISELI Magyar Menyhért elvtárs a čierna nad Tisou-i (Tiszacser- nyő| átrakóállomás dolgozója. Több mint tíz esztendeje megszakítás nélkül ugyanazon a munkahelyen, a gépesített üzemrészlegen, átrakodó munkásként dolgozik. Szerény, becsületes emberként ismeri mindenki. Az elöljárók és közvetlen munkatársai elismeréssel beszélnek róla. Példamutató a munkahelyén és a családi életben. Nyolc éve tagja a CSKP-nak, s tíz esztendeje a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának. Egy munkaeredményeket elérő húsztagú szociálist ! munkabrigád vezetője. Szorgalmas munkájának híre az átrakóállomás határain túl ra is eljutott. Már 1963-ban elnyerte a „Közlekedés legjobb dolgozója“ című miniszteri kitüntetést. A CSKP megalapítása 50. évfordulójának alkalmából megkapta a pártjubileum em lékérmét, s hazánk felszabadulása 27. évfordulójának előesté jén „Az építésben szerzett ér demekórt“ állami kitüntetést. Mindezt másoktól tudtam meg Magyar Menyhért elvtársról, az állomás szakszervezeti tagjának egyik kongresszusi küldöttjéről. Beszélgetésünk folyamán örömmel állapítottam meg, mennyire kiegyensúlyozott, elé gedett ember, aki tudja, mivel tartozik társadalmunknak és családjának. A munka az éltetője, bár kezdetben, még gyermekfejjel, igen keserves körülmények között dolgozott. Tizenegygyermekes munkáscsaládból származik. Olyan szegényes körülmények között éltek, hogy a kizsákmányolás időszakában már az apró gyermekkéz munkájára is szükség volt. Magyar Menyhért Erről a múltról — érthetően — nem szívesen beszél, inkább a máról, a szocialista munka- brigádon belül kölcsönös egyetértésben dolgozó munkaközösség életéről, sikereiről tájékoztat. — A rakodó gépesített üzemrészlegén dolgozunk. Kohászati termékeket, nyersvasat, mező gazdasági gépeket rakunk át a szovjet vagonokból villanydaruk segítségével. Brigádunk a SZÉP EREDMÉNYEKRŐL SZÁMOLHAT BE Több mint báromszázhetvenezer szakszervezeti tagul képviselnek azok a kelet-szlovákiai kiil(lii(tek. akik részt vesznek a szakszervese tek szlovákiai kongresszusán. Ezek egyike Rudolf P o I I á k elvtárs, a Kerületi Szakszervezeti Tanács elnüke. # Hogyan értékelhető az FSZM kelet-szlovákiai szerveinek tévé kenysége? — Szívesen beszélek erről, inert kerületünk dolgozóinak a CSKP megalapítása 50. évfordulója eve ben megnyilvánult munkakezde ményezés a párt jubileum, hazánk felszabadulása, a NOSZF 55., az első szocialista állam megalaku lása 50. évfordulója tiszteletére vállalt felajánlásai, s nem utolsó sorban az országos szakszervezeti tanácskozást megelőző időszakban is egyre fokozódó tenniakarása nagyszerű munkasikereket ered iiiényezett. Dolgozóink lelkesedése kedvezően hat ki az FSZM szer veinek tevékenységére, egyre jobb szervezőmunkára serkenti őket. Kerületünkben megerősödött a szakszervezet eszmei egysége. Szervei teljes mértékben magukévá tették a CSKP vezető szerepé nek, a szakszervezetek osztályjellegének, a proletár nemzetköziség lenini gondolatának alapelveit s igyekszik ezeket érvényesíteni a gyakorlatban. Az újonnan megválasztott tisztségviselőket iskolázásokon képezzük ki jó munkát végző szakszervezeti vezetőkké. Eddig közel hatezer tisztségviselő vett részt az iskolázásokon. Tapasztalataink azt igazolják, helyesen választottuk meg ezeket a dolgozókat. Erre legjobban a kerületben elért gazdasági eredményeink utalnak. Az ipari termelésben 102,1 az építőiparban 104, a kiskereskedelmi forgalomban 1114,1 százalékos eredményi értünk el az első negyedévben. # Mivel magyarázhatók ezek a szép eredmények? — A kerület dolgozóinak tartós kezdeményezésével, lelkes munkájával, ami az FSZM kongresszusai Rudolf Pollák előtt nyilvánvalóan tovább fukozó dik. Kerületünkben eddig közel negyvenezer egyéni, csaknem hétezer kollektív és több mint kétszáznegyven vállalati, összüzeiui felajánlást tartunk nyilván, melyek értéke meghaladja a 415 millió koronát. A Košice-városi, Košice-vidéki. michalovcei, trebišovi. Spišská Nová Ves-i, prešovi dolgozók összjárási vállalásokat is fogadtak el Č) Említhetne néhány konkrét példát? — Felsorolhatnék akár száz a termelés belterjessé tételének kérdéseivel foglalkozunk, nagy gondot fordítunk arra is, hogy kulturáltabb környezetet teremtsünk dolgozóink számára. A szociális létesítmények: zuhanyozók, öltözők, üzemi étkezde, mind a szakszervezet munkáját dicsérik. Szakszervezetünk gondoskodik a dolgozók munkabiztonságáról is. A napokban tűzvédelmi és egészségügyi ellenőrzéseket végzünk gazdasági udvarainkon. Mezőgazdaságunk vitathatatlanul magas fejlettségi szintet ért el, de ez még korántsem jelenti azt, ho'gy minden tartalékot kihasználtunk. Célunk továbbra is az, hogy a szakszervezet támogatását felhasználva még magasabb szintre emeljük a termelést és még kulturáltabb környezetet biztosítsunk a „ke nyér termelőknek“. • Mit vár az országos kongresszustól? — Úgy érzem, a kongresszus után a szakszervezetek életében új fejezet nyílik. Az egységes alapszabályzat bevezetése lehetővé teszi, hogy a szakszervezetek komplex egységet alkossanak, s olyan munkát végezzenek, ami fokozottabb ütemben elősegíti társadalmunk fejlődését. (szaszák) felszabadulás 27. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy saját munkájának elvégzésén kívül biztosítja a Plzeüből a Szovjetunióba irányított villanymozdonyok átrakását. Amennyi jön, átrakjuk. Ha kell, szabad időben is. Magyar elvtárs az általa ve zetett brigád munkasikereiről a következőket mondotta. — Munkaközösségünkben a teljes és őszinte barátság jegyében egymás mellett dolgozik magyar és szlovák munkás. Brigádunk minden tagja igyek szik eleget tenni a munkakövetelményeknek. Állandóan versenyzőnk az egyre jobb eredmények eléréséért. Ennek köszönhetjük, hogy feladatainkat tartósan száz százalékon felül teljesítjük. Jelenleg a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom keretében is a sikeres tervtel- jesítésért, az anyagmegtakarításért, az átrakodóeszközök gazdaságos kihasználásért, a munkahely tisztántartásáért versenyzőnk. Elmondotta azt is, ha módja lesz felszólalni, miről beszél majd a kongresszuson. — Elmondom, milyen formában szervezzük a szocialista munkaversenyt, hogyan dolgo zunk, szocialista munkabrigá- dunk hogyan él, milyen munkasikereket ér el. Továbbá szeretném ismertetni a küldöttekkel, hogyan és milyen formában teljesíti átrakóállomásunk munka- közössége a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a párt központi bizottsága legutóbbi plenáris üléseinek határozataiból eredő feladatokat. K. G. ii/emet is, de tudóin, ezen a helyen ez lehetetlen. Példaként em lítem meg a košicei „Szovjet Had sereg Gépgyárat“, ahol kiválóan szervezett, rendszeresen értékelt verseny folyik különböző formákban. Például a „Minőségi munkáért“ jelvény, a „Vállalat leg- jubb újítója“ cím, a gépgyár „Nagydíja“, a „Szakmája Mestere" cím elnyeréséért, valamint a nyersanyagukkal, az energiával és a fémekkel való takarékosságért. A legutóbbi kiértékelések szerint a legjobbak közé sorolták a kazánkovácsok kél szocialista brigádját jozef Eštók és Ján Kováč elvtársak vezetésével, továbbá jozef Holcz tizeunégytagú hegesztő- csoportját, amelynek tagjai az áru termelési tervet 10!,3 százalékra teljesítették az első negyedévben, selejt nélkül dolgoztak s jelentős megtakarítást értek el. Megemlíthetem még Imrich Zelenák tizenhéttagú ifjúsági brigádját, amelynek tagjai ötvenötezer korona értékű megtakarítást értek el és példásan gondoskodnak a szocialista gondozásba vett gépekről. Az egyének közül Ladislav Szász) ka- zánkováesot említem meg, aki selejt nélkül dolgozik és tervét állandóan i:iU százalék körül teljesíti. jó eredményeket ér el Ladislav Lang elvtárs, az 511 es üzemrészleg dolgozója, aik selejt és időveszteség nélkül átlagosan 180 százalékra teljesíti normáját. Csupán ebben az üzemben a szocialista munkabrigádok versengése az idén több mint 678 ezer korona gazdasági hasznot hozott. Ilyen és hasonló emberekről, munkaközösségekről s kiváló munkaered- ményekről szeretnék beszélni a kongresszuson. Természetesen, sokkal több példát idézve kerületünk Életéből. KULIK GELLERT SZÜLÖK, NEVELŐK FÓR UM A LÉTEZIK-E ÁTÖRÖKLÉS? A MINAP az egyik szülő elkeseredetten panaszkodott, hogy bár mindent megtesznek a kisebbik gyerek érdekében, kedvében is, mégsem akar tanulni, s csak szégyent hoz a családra. Higgye el — mondta sírva —, a bátyjával felét sem kellett törődnünk, mégis jól leérettségizett. Ez a haszontalan — folytatta — nem is tudom, hogy kitől örökölte ezt a hanyagságot... A családokban ehhez hasonlóan, gyakran hangzik el olyan megállapítás, hogy a gyermek az anyjától örökölte rendsze- retetét, vagy apjától az okosságát, szívósságában pedig teljesen a nagyapjára ütött stb. A pozitív, de sokszor negatív jellegű összehasonlításokat nemcsak a szülőkkel, nagyszülőkkel, hanem a testvérekkel, oldalági rokonokkal kapcsolatban is hallhatjuk. Van-e ezeknek a megállapításoknak tudományos alapja? Az örökléstan ugyan biológiai tudományág, de szoros kapcsolatban van a neveléstudománnyal is. A genetika — az élőlények tulajdonságainak utódaikban jelentkező és az új sajátságok kifejlődésének törvényszerűségeivel, tehát az átöröklés jelenségeivel foglalkozo — segédtudománya a pedagógiának. A tulajdonságok öröklése tulajdonképpen biológiai jelenség. Miután azonban minden élő szervezetnek egyik fontos alap- tulajdonsága a változékonyság, egyetlen szervezet sem lehet minden részletében egyező egy más szervezettel. Ebből következik, hogy a gyermekek nem lehetnek szüleik teljes „hasonmásai“. Gyakran meggyőződhetünk arról is, hogy az ikertestvérek között is vannak jelentős szokás-, tulajdonság-, gondolkodás- és tudásbeli különbségek. Tehát az egy petesejtből származó, egypetés ikrek, ha külsőleg általában erősen hasonlítanak is egymásra, mégsem teljes egyformák. A MI CÉLUNK, hogy a genetikát ne csak biológiai, hanem elsősorban pedagógiai szempontból vizsgáljuk. Az ember öröklődő jellegzetességeit, betegsé geit a külső ártalmak örökletes tulajdonságait figyelemmel kísérő humángenetika közvetlen kapcsolatban áll a pedagógián kívül a filozófiai és politikai irányzatokkal is. Bizonyos körök a múltban, de sajnos még ma is iparkodnak az örökléstani elméleteket an- tihumánus politikai célkitűzéseik szolgálatába állítani. Az uralmon levő osztályok képviselői igyekeztek bizonyítani, hogy az elnyomottak gyermekeit terheli az átöröklés, ezért eleve alacsonyabb sorban kell élniük. A polgárság — már a kapitalizmus imperialista korszaka előtt — a fajok egyenlőtlenségéről szóló reakciós elméletet hirdette. Gobineau francia szociológus, a fajelmélet egyik megalapozója az árját, de ebből a fajból is a germánt tartotta a legértékesebb emberfajnak. Szerinte tudatosan és következetesen kellene harcolni a fajok keveredése ellen, mert ellenkező esetben pusztulás fe nyegeti a civilizációt. Gobineau már kifejezetten hirdette, hogy a „faji tisztaság“ előfeltétele a többi faj feletti uralomnak. A német fasiszták is úgy vélték, hogy a háborút egy felső bbrendu fajnak — természetesen a németnek — kell megindítania, hogy uralma alá helyezze az alsóbbrendű fajokat. Napjainkban az amerikai imperialisták hasonló világuralmi ábrándnak a hirdetői, azzal a változattal, hogy ők az amerikai faj magasabbrendűségét hirdetik. Az amerikai fajvédők azt is el szeretnék hitetni, hogy a négerek alacsonyabbrendű fajhoz tartoznak, s ezért egyforma jogaik sem lehetnek a fehérekkel. Az imperialista államok elnyomó tevékenységének az igazolását és az „alacsonyabb fajokhoz“ tartozók üldöztetésének és kizsákmányolásának a jogosságát az eugenika hivatott „tudományosan alátámasztani“. A burzsoá eugenikusok a második világháború óta igyekeznek áltudományos eszméiket az egész világra kiterjeszteni. A sok hírhedt eugenikus közül — tanulságul — idézünk egyet. „Greta Hartmann koppenhágai orvosnő, amerikai tanulmányíit- járól visszatérve előadások és rádiófelolvasások keretében úton-útfélen hangoztatta, hogy a civilizáció múlhatatlanul elpusztul, ha a nem teljes értékű emberek gyorsabban fognak szaporodni, mint a teljes’ értékűek.“ A nem teljes értékűekhez sorolja a vagyontalanokat és a munkanélkülieket. Az orvosnő javasolja, hogy „a civilizáció hanyatlásának megelőzése végett már gyermekkorban kasztrálják az összes nem teljes értékű embert“. (Rubinstein: A burzsoá tudomány és technika az amerikai imperializmus szolgálatában c. műve alapján.) EZEKBŐL a viszonylag rövid „tudományos“ szemelvényekből is képet alkothatunk arról, mi* ként lehet vulgarizálni magát a tudományt is. A nagypolgárság, a reakció mintegy önmegnyugtatásul igazolni szeretné, hogy uralma csak addig biztosított, amíg „féken tudja tartani“ az alacsonyabb osztályokhoz, fajokhoz tartozókat. Az ilyen politikának behódoló tudósok a legszélsőségesebb reakció eszközévé süllyednek és ezzel a polgári tudomány maga bélyegzi meg önmagát. A szocialista rendszer minden embert és fajt egyenrangúnak ismer el. Társadalmunkban nem az „isteni rendeltetés“, sem a születési előjogok határozzák meg az egyén érvényesülésének lehetőségeit. A mi pedagógiánk régen felszámolta az olyan tudománytalanságokat, amelyek szerint a rossz hajlamokkal született egyén csak némileg javítható meg, a jó haj* lamokkal születő pedig egyál- talán nem rontható el. Hasonlóképpen elvetjük, hogy létezik született bűnöző emberfajta, aki elődei bűneiért szenved és ezek a korábban elkövetett vétkek terhelik az utódokat, vagyis öröklődnek. Olykor előfordul még nálunk is, hogy egy nehéz szociális körülmények között élő, de például egyetemi diplomát szerzett munkás- vagy parasztszármazású fiatalt hajlamosak az emberek „hihetetlenkedve“ fogadni, míg mondjuk egy értelmiségi származású fiatalnál a hasonló eredmények elérése természetesebbnek tűnik. Miért van ez így? Az emberekben még fel-fel- bukkan a múlt nevelésének sok káros hatása. Ide tartozik az előbbi példa isi Hosszú évtizedeken át oltották a nincstelenekbe, a kirekesztettekbe a búr* zsoázia érdekeit képviselő nevelők, hogy a munkások gyermekeit a környezet kedvezőtlen hatásán kívül terheli a származásukból eredő „előnytelen“ átöröklés is. Tehát már ebből a szempontból sem vehetik fel a versenyt a kedvező körülmények között felnövekedett polgári családok gyermekeivel. Ez az állítás teljes mértékben tudománytalan és erősen érezhető belőle a burzsoá osztályöLi- zés is. A mi pedagógiánk is elismeri, hogy az öröklés befolyással van az emberre, de ez a hatás ilyen mértékben és főképpen értelemben elfogadhatatlan számunkra. Az álöröklés elismert ténye mellett egyetlen nem sem hozza életre változatlanul elődeinek tulajdonságait, jellemző vonásait. Az örökölt sajátságok és az élet külső hatásai csak fontos előfeltételei az emberi jellem fejlődésének. A jelzett sajátságokon kívül minden embernek van megismerő képessége, személyes akarata és nem utolsósorban érzelmi élete. A SZOCIALISTA RENDSZER és a marxista pedagógia követ kezetesen cáfolta a reakciós tudománytalanságokat és társadalmunk minden tagja számára a tanulást, a kulturális fejlődést gyakorlatilag is biztosította! PÁRKÁNY ANTAL 1972. V. 18.
