Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám, szerda
A KONGRESSZUSRA KÉSZÜL Munkáiéval érdemelte ki Gyakran meg- íörténik, hogy az embernek nem sikerülnek u tervei. így volt ez fíódl Katóval is. Az alapfokú iskola elvégzése után a kétéves mező- gazdasági szakiskolába iratkozott be, mégis varrónő lett... — Egészségügyi okokból hagytam ott a mezőgazdasági iskolát — mondja. — Az igazat megvallva, közrejátszott a kínálkozó kereseti lehetőség is. Öten vagyunk testvérek, s így Jól jött, hogy pénzt vittem a házhoz. Már hetedik éve varrók a tornaijai ruhagyárban. A 621-es műhelyben kezdett dolgozni, majd később a 612-es- be helyezték át. Amint mondja, jó a kollektíva és nem szívesen menne más műhelybe dolgozni. Hogyisne. A műhelyek közötti versenyben az év első három hónapjában az első helyen végeztek. Nem titkolja, hogy ezt az elsőséget meg is akarják tartani. A mesternő elégedett mindkét Hódi lány — a húga is ott dolgozik — munkájával. Az évzáró közgyűlés óta Kató a SZISZ üzemi vezetőségének tagja, kultűrfelelős. A múlt választások óta a városi nemzeti bizottság képviselője. A tűzoltóságban a női rajt bízták a gondjaira. Tagja a járási szak- szervezeti tanácsnak. Az év eleje Qta a párt tagjelöltje. A szakszervezet szlovákiai kongres* szusán küldöttként vesz rész. Talán jellemzésül elég is eny- nyt egy 22 éves lányról. Munkája mellett éppen elég elfoglaltsága van, sőt egy kicsit sok is. Hogyha mégis akad szabad ideje, akkor varr vagy olvas. Mindkettőt kedvtelésből, de szenvedélyesen csinálja. Ruháit is maga varrja. A városi könyvtárba három hetente Jár. Öt-hal könyvet kölcsönöz egyszerre. Legutoljára Rerkesi: Alkonydomb-ját olvasta. Igyekszik lé. I*ést tartani a divattal. Egyszóval, olyan, mint a többi korabeli fiatal. Aztán szóba kerül a kongresz- szus. Ilyen nagy eseményen elő szőr vesz részt. Hogy mit vár tőle? Elsősorban is, hogy a szak. szervezet és a SZISZ munkáját az eddigieknél jobban összehangolja és a párt XIV. kongresszusa szellemében foglalkozik a nők helyzetével, amely konkrétan azt eredményezheti, hogy nem kell majd annyi szabad szombatot az üzemben tölteni. Mert bizony az asszonyoknak rosszul esik, ha megvonják tőlük a szabad napokat, hiszen odahaza is temérdek munka várja őket. Hódi Kató munkájával érdemelte ki, hogy küldöttként részt vesz a szakszervezetek szlovákiai kongresszusán. Minden bizonnyal gazdag tapasztalattal tér haza, amelyet nemcsak a fíl2-es műhelyben, hanem az egész üzemben eredményesen kamatoztathat. N. /. Csehszlovákia a budapesti nemzetközi kiállításon 1972. V. 17. A kiállításoknak és a vásároknak a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében hagyományosan fontos szerepük van. A vásártak az utóbbi időben modern információs eszközzé is váltak. Ilyen lesz a budapesti nemzetközi vásár is, melyen Csehszlovákia is hagyományosan részt vesz. A kiállítás május 19-én újból megnyitja kapuit és május 29- ig áll az érdeklődők rendelkezésére. A szocialista államok közül Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, az NDK, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és a Szovjetunió mutatja be legújabb termékeit. Hosszabb szünet után megjelenik termékeivel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság is. A szocialista államokon kívül számos kiállító vesz részt a vásáron a fejlett kapitalista és a fejlődő országokból. A csehszlovák gyártmányok 2546 négyzetméter területen kapnak helyet. A csehszlovák kiállítók érdeklődése ennél sokkal nagyobb volt, a rendelkezésre álló terület azonban korlátozza a részvétel terjedelmét. A csehszlovák résztvevők kiállítási anyaga teljes mértékben megfelel a csehszlovák — magyar kölcsönös gazdasági együttműködés jelenlegi és távlati szükségleteinek. A csehszlovák gépipari külkereskedelmi szervezetek a szokásos kiviteli cikkeken kívül néhány csúcstermékkel is bemutatkoznak, így például automatikus irányítású szerszámgépekkel, textilipari gépekkel, és csomagoló automatákkal. Nem hiányoznak majd a beruházási egységek és a hőerőművi kazánok modelljei sem. A magyar motorosok érdeklődését a Motokov külkereskedelmi szervezet gyártmányai elégítik ki, elsősorban a Skoda 110 A2 versenyautó és az MNK- ban még ismeretlen Skoda—110 R Coupe személygépkocsi. A csehszlovák vállalatok másik nagy csoportját a fogyasztási és élelmiszeripari cikkeket szállító kereskedelmi szervezetek képezik. A kiállított termékek természetesen a csehszlovák könnyű- és élelmiszeripari programnak csak egy szűk keresztmetszetét alkotják. Reméljük, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a csiszolt üvegek, a divatékszerek és a textilipar termékei ismét lekötik a magyar látogatók figyelmét. A „Tatramat“ automatikus mosógéppel és több más ipari árucikkel például először találkoznak a vásár látogatói. Az idei budapesti vásáron a szolgáltatást biztosító vállalatok is nagy számban képviseltetik magukat, főleg az idegenforgalom, és a gyógyfürdői kezelés területéről. Azok az érdeklődők, akik szabadságukat Csehszlovákiában kívánják tölteni, megkapják itt a szükséges felvilágosításokat. Csehszlovákia és Magyarország gazdasági együttműködésének további bővítése az új, progresszívabb formák érvényesítésétől függ. Mindkét állam számára fontos a KGST keretén belüli kooperáció sokoldalú fejlesztése. A csehszlovák kiállítási részleg mottója: ,,A KGST- tagállamok együttműködése — gyümölcsöző együttműködés“, és ezt a gondolatot fejezi ki. Gondoskodnunk kell arról, hogy a technikusok és a szakemberek a termelőüzemekben, tervező- és tudományos intézetekben sokkal nagyobb mértékben bekapcsolódjanak a szocialista nemzetközi kooperáció folyamatába. A kooperáció fejlesztése kedvezően hat mindkét ország termelési ágazatainak további fejlesztésére. Megemlíthetjük itt az országúti közlekedési eszközök, az elektrotechnikai alkatrészek és az egészségügyi berendezések gyártása terén történő együttműködést, valamint az állattenyésztés gépesítése területén létrejött együttműködést. Néhány konkrét, magyar —csehszlovák együttműködésben előállított gyártmány is látható a kiállításon [mezőgazdasági gépek és berendezések, egészségügyi technika). Ez a rövid jellemzés arról tanúskodik, hogy Csehszlovákia az idén is a legnagyobb mértékben kihasználja a vásár kínálta alkalmat, hogy a magyar közönséggel megismertesse iparunk legkiválóbb termékeit. Reméljük, hogy Csehszlovákia részvétele jelentősen hozzájárul az idei BNV nemzetközi sikeréhez, és a két állam árucsere-forgalmának és gazdasági kooperációjának fejlesztéséhez. RICHARD SOMANN mérnök, a csehszlovák részleg igazgatója Új születik • • • gyorsan be kell vezetni az ipari módszereket s í tudományos műszaki haladás ismereteit a gyakorlatba.“ ÍA CSKP XIV, kongresszusának határozatából.] T ársadalmi rendszerünk lényegéből fakad, hogy az élet minden szakaszán keresi az újat, a jobbat, a haladót. Teljes mértékben érvényes ez társadalmi életünk alapjára — az anyagi termelésre is. A párt inspirációja nyomán itt is egyre- másra tanúi vagyunk az új megszületésének, sokszor nem is könnyű, de mindenképpen ígéretes indulásnak. Ilyen új született és indult meg a fejlődés útján a galántai járásban a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban: a járási borjúnevelde. Amint neve is mutatja, az új létesítmény jelentősége túlhaladja az állami gazdaság keretét, járási méretűvé szélesedik, sőt kísérleti jellege folytán indokoltan azt mondhatjuk, hogy országos méretben úttörő küldetést tölt be az állattenyésztési termelés magasabb színvonalra emelésében. Seres Lajos igazgató kalauzolásával tekintettem meg a csaknem húszmillió koronás beruházással épült új istállót a Králov Brod-i (Királyrév) majorban. A két szárnyra oszló épület kívülről nem sokban tér el a szokásos mezőgazdasági építményektől. Említésre méltó azfon- ban, hogy gondoltak környezetének esztétikai rendezésére is. A parkosításnak ma még csak körvonalai láthatók, hiszen az építővállalat emberei még mindig itt dolgoznak egyes befejező munkálatokon, azonban máris elképzelhető, milyen szép látványt nyújt majd, ha virágba borulnak és zöld köntösbe öltöznek az épületet övező tágas ágyások. D ént az istállóban nemré** gén indult meg az élet. Három hete kezdték meg a bur- júk felvásárlását. Ottjártunkkor háromszáztizenegy állat volt a ketrecekben. Ezek már elhagyták „a befogadó osztályt“, átkerültek a másik osztályra, ahol tulajdonképpeni gondozásuk megkezdődött. Vastag szal- maalmozáson pihennek a piros- tarka, feketetarka és más fajtájú borjak. Az eredeti elgondolás az volt, hogy csupán gumi- szőnyeg lesz majd az állatok alatt, de az első két nap tapasztalata alapján az igazgató elrendelte a rendszeres almo- zás bevezetését. Seres igazgató, a kommunista párt régi, bevált harcosa, a sokéves pártfunkcionárius az újért őszintén lelkesedő emberek közé tartozik. A legavatottabb ismerője az új létesítmény tevékenységének, céljának, küldetésének. Adjuk át tehát a szót neki: „A borjúnevelde létesítésének feladatát a galántai járási pártbizottság határozata tűzte ki. Fő célja, hogy a mezőgazdasági üzemek szakosításának előrehaladásával a szarvasmarhatenyésztés terén elősegítse a mezőgazdasági üzemek kooperációját, és olcsóbbá tegye a termelést. A járási borjúnevelde három részből áll, kétezernégyszáz férőhellyel. Az első rész, az úgynevezett befogadó osztály háromszáz férőhelyes, minden állatnak külön ketrece van. Ide kerülnek a szövetkezetekből és az állami gazdaságokból felvásárolt hét-tizennégynapos borjak. Az állatok természetesen alapos fertőtlenítésen esnek át, ltlogy megelőzzük fertőzéses betegség behurcolását. Az első és legfontosabb teendő, hogy az anyjuk emlőjétől elválasztott kisborjakat megtanítsák ivással elfogyasztani a táplálékot. Ez sok türelmet igénylő munka, de az első tapasztalatok ezen a téren nagyon kedvezőek. Általában három nap, legkésőbb azonban öt nap alatt megtanul inni minden életre való állat. Az itatás egyszerű, a műtejet kis vödröcskékben adják az állatoknak. Tíz-tizennégy nap eltelte után a borjak átkerülnek az úgynevezett tejosztályra. Itt születésüktől számítva ötvenhat napig maradnak. Szárított tejporból készült eledelt kapnak, egyúttal dara formájában fokozatosan száraz takarmányt is adnak eléjük, hogy már itt megszokják a szemcsés takarmány fogyasztását. Az’rHvenha- todik nap után a borjak a harmadik osztályra mennek át, ahol teljesen rátérnek a növényi takarmányozásra. A borjú- neveidében hathónapos korukig maradnak az állatok. Ezután vissza adjuk őket további tenyésztésre azoknak a gazdaságoknak, ahonnan megvásároltuk, amennyiben pedig azok nem tartanak igényt rájuk, akkor vagy más gazdaságoknak adjuk el, vagy pedig a Slovenské ťole-i Állami Gazdaságban maradnak, amelyet a szarvasmarha tenyésztésre specializálunk.“ A borjúnevelde jelenleg a járás mezőgazdasági üzemeinek egyharmadából vásárolja fel a borjakat. Kilónként tizennégy koronát fizetnek az állatokért és a hat hónap eltelte után úgyszintén tizennégy koronás kilónkénti áron vásárolhatják vissza az üszőket és a fiatal bikákat a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Seres elvtárs és munkatársai bíznak benne, hogy a kilónkénti termelési költség alatta marad a tizennégy koronának és a borjúnevelésnek ez a módszere gazdaságos lesz. Az új módszer hasznosságát azonban több más tényező is jellemzi. A közellátás számára például nagy mennyiségű teljes értékű tej megtakarítását leszi lehetővé az, hogy a borjakat az e célra szánt szárított tejporból készült tejjel etetik. Egy kilogramm ilyen tejpor tizenhárom koronába kerül. Ebből víz hozzáadásával tíz liter műtejet készítenek. Gazdasági szempontból nem mindegy, hogy a borjak felneveléséhez egy korona harminc fillérbe kerülő tejet használnak-e fel, vagy pedig a mintegy dupláját érő teljes értékű tejet. Az igazgató ceruzát fogott és néhány egyszerű számítást végzett a jobb szemléltetés kedvéért. Az idén háromezerötszáz állat felnevelésére számítanak, jövőre pedig a három váltásban hatezer borjú hagyja majd el a borjúneveidét. Egy borjú felnevelésénél háromszáz liter tejet számítva a szárított tejporból készült műtej felhasználásával az Idén egymillió liter, a továbbiakban pedig évente körülbelül kétmillió liter tej- jes értékű tej közellátási célokra történő felhasználását biztosítja a borjúnevelde üzembe helyezése. További gazdasági haszon, hogy a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat mentesítik a borjak felnevelésével járó gondoktól. E célra nem kell istállókat építeniük, az eddig borjúistállóknak szolgáló helyiségeket egyéb célokra használhatják fel, és az e munkát végző dolgozók a jövőben más fontos szakaszra mehetnek át. A mezőgazdasági üzemek a hathónapos, százötven-száznyolcvan kilós növendékállatokat tizennégy koronás kilónkénti áron kapják vissza, nem pedig az általában szokásos tizenhattizennyolc koronáért. A járási borjúnevelde dolgozóinak döntő többsége nő. A tapasztalat azt mutatja, hogy ennél a munkánál a nők válnak bt? a legjobban. A nagyüzemi borjúnevelés előkészítésénél nagy gondot fordítottak a dolgozók, főképpen a vezetők kiválasztására és előkészítésére is. „Olyan embereket igyekeztünk megbízni ezzel a munkával, akikben láttuk az akaratot és az igyekezetet, hogy ezen a fontos helyen helytálljanak“ — hangoztatta Seres igazgató. Mindjárt hozzáfűzte: „Ezeket az elvtársakat megtaláltuk. A káderek kiválasztásában és előkészítésében komoly munkát végzett az összüzemi pártbizottság is. Ezen a téren nagy megértésre találtunk a nitrai Bioveta igazgatójánál, aki magyarul is tudó előadót biztosított dolgozóinak tájékoztatására. Mivel kísérleti létesítményről van szó, nagy gondoskodást tanúsít irántunk számos tudományos intézmény, így a Gazdálkodás Tudományos Rendszerének Intézete, az Állattenyésztési Kutatóintézet és a Bioveta vállalat vezetősége. Jelentős támogatást kaptunk és kapunk a Járási. Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságtól. Az említett intézményekkel való együttműködés is kezeskedik az új módszerű borjúnevelés sikeréről“ — jelentette ki meg-t győződéssel az állami gazdaság igazgatója. A borjúnevelde indulása sikeres, így értékeli az összüzemi pártbizottság is. Találkoznak még apró-cseprő hibákkal, amelyek főképpen az építkezéssel függnek össze — ezeket fokozatosan helyrehozzák. Fokozatosan igyekeznek biztosítani a modern gépesítés kezeléséhez és karbantartásához szükséges szakembereket. A berendezés, főképpen a szellőztetés és a fűtés lehetővé teszi, hogy a legoptimálisabb feltételeket biztosítsák az állatoknak. A két pavilonból álló új borjúnevelde mellett a major régi istállóit is megjavították, hogy kibővítsék a kapacitási Az eredeti kétezerszáz férőhelyet ily mór dón kétezernégyszázra sikerült növelni. Ceres Lajos elvtárs befeje? ^zésül a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság életéről adott tömör tájékoztatást: „Gazdaságunk háromezerötszáz hektár szántóföldet művel meg. Ez a terület nincs megosztva, semmilyen más gazdaság nemékelődik közbe. Az állami gaz-; daság területén két falu fekszik — ezek sajátosan állami gazdasági községek — Királyrév és Alsóhatár. Az előbbi a gazdaság központja. A két falu lakosságának nagy része az állami gazdaságban dolgozik. A sajátos helyzetből következik, hogy nagyon szoros kapcsolat alakult ki a gazdaság és a két község helyi nemzeti bizottsága, iskolái és más szervezetei között. Az emberek általában elégedettek munkájukkal. Járási méretben az állami gazdaságban dolgozik a legtöbb fiatal — a mezőgazdasági dolgozók életkorának járási állaga ötven év — míg a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság dolgozóinak átlagos életkora harminchét év. Ez azt bizonyítja, hogy sikerült megnyernünk a fiatalokat, szívesen dolgoznak nálunk. Nagy az érdeklődés a családi házépítés iránt. Királyrévet központi községgé akarjuk kiépíteni. Nézetem szerint — hangsúlyozta az igazgató — nagyon fontos törődni a fiatalokkal és a női dolgozókkal. A hatszázötven állandó dolgozónk közül kétszáz 26—30 év közötti, és kétszáz női alkalmazottunk van. Munkájuknak nagy része van abban, hogy gazdaságunk a járás élvonalbeli üzemei közé került.“ GÁL LÁSZLÓ Átadás előtt ál) az újjáépült Szlovák Nemzeti Színház. (Tóthpál Gyula felvétele)
