Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

A táplálkozás civilizációs ártalmai Az 1972. évi Paul Ehrlich- díjjal kitüntetett Dennis C. Burkltt, a londoni Medical Research Council (Orvosi Ku­tatási Tanács) munkatársa be- bizonyította, hogy egyedül az Európában és Észak-Ameriká- ban, illetve az Afrikában fel* tűnt betegségek összehasonlí­tásából is sok érdekes követ­keztetés vonható le. Kelet-Afrikában folytatott or­vosi tevékenysége során fel­tűnt Burkittnek, hogy bizonyos betegségek és a földrajzi adottságok között szoros ösz- szefüggés van. így például Afrika bizonyos területein fel­tűnően gyakran fordul elő gyermekeknél nyirokszövet da­ganat. Mivel ilyen daganatok, amelyeket időközben Burkitt- tumornak neveztek el, első­sorban a párás partvidéki területeken és a partok előtt elterülő szigeteken lépnek fel, ahol igen gyakoriak a rovarok által terjesztett vírusos fer­tőzések, mint például a sár­galáz, kézenfekvőnek látszik, hogy a Burkitt-tumorokat ví­rusok okozzák. Burkltt most azzal a kér­déssel foglalkozik, hogy a nyugati civilizációs betegsé­gek miért ismeretlenek az afrikaiaknál. Burkitt, aki még mindig in­kább vidéki orvosnak és ter­mészetkutatónak, mint modern tudósnak számít, rendkívül meggyőzően vázolta fel, hogy az afrikai négerek körében szinte teljesen ismeretlenek a szívbetegségek, a tüdő- és a vastagbélrák, a cukorbe­tegség, az érrendszeri bántal- mak, a trombózisok, az arany­ér, az epekő, a vakbéllgyul- ladás, a fogak szuvasodása és más egyéb betegség. Elhízás ott sem figyelhető meg, ahol túlkínálat van élelmiszerek­ben. A felsorolt betegségek közül soknak a tipikus európai élet­móddal kell tehát összefügg­nie. Burkitt megfigyelte, hogy amennyiben afrikaiak között mégis észlelhetők ilyen meg­betegedések, azok rendszerint angolul beszélnek és európai konyhát vezetnek Az európai kórházakban dolgozó afrikai ápolónők kö­zül csak igen kevesen szen­vednek például visszértágu- lásban. Burkitt megfigyelte, hogy azok az afrikai férfiak, akiknél érelmeszesedés lép fel, vagy hullanak a fogaik, az esetek többségében európai családoknál dolgoztak sza­kácsként. Az orvos véleménye szerint ezek az esetek mind arra engednek következtetni, hogy a táplálkozási szokások és a civilizációs betegségek között szoros az összefüggés. A táplákozási szokások kö­zötti különbséget kutatva, Bur­kitt megállapította, hogy Euró­pában az elmúlt száz év alatt a zsiradékfelhasználás a más­félszeresére, a cukorfogyasz­tás pedig a négyszeresére emelkedett. A legmeglepőbb azonban, hogy mennyire visszaesett táplálékunkban az emészthe­tetlen nyersrostok aránya. Emiatt lényegesen hosszabb ideig tart, amíg a táplálék maradványai a szervezetet is­mét elhagyják. Az afrikaiak­nál 35 órát, a vegetáriánus életmódot folytató európaiak­nál 49 órát, a hagyományos angol táplálkozási szokásokat követő angoloknál 77 órát vesz igénybe a táplálék át­futása a gyoinor-bél rend­szerben. Burkitt megfigyelései sze­rint a gyorsabb átfutás a gyomor bél rendszeren, csök­kenti a bélrák keletkezésének a veszélyét, mert a bélbakté- riumok nem tudnak olyan gyorsan rákkeltő anyagokat termelni. Még egy érdekes megálla­pítás: Ugandában nemrégiben foidult elő az első, halállal végződő tüdőrák. (FRANKFURTER ALLGEMEINE) Biztonságos autószínek „Azt vegyük, nézd milyen gyönyörű az a kék!“ Vannak nők, akik Ilyen meggondolá­sok alapján döntenek az au­tóvásárlásnál. A férfiak több- ny ,’e tárgyilagosabbak, jó­nabbak, és a lóerő, a ke­rekek állapota, és természe­tesen az adó, a biztosítás és az ár iránt is érdeklődnek. A kocsi lakkozásának nagy jelentősége van, mert a ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy vannak „veszélyes“ és van­nak „biztonságos“ színek. 'Az esős, ködös, nem tisz­ta időben egyes színek alig válnak el az úttest egyhangú szürkéjétől. A világosszürke és a halványzöld egyébként valóban tetszetős árnyala­tok lehetnek, de az utcai for­galomban nem válnak be. A fekete, a barna és a grafit- szürke sem tekinthető „biz­tonságos“ színnek. E tompább színek nem elég feltűnőek a szembe jö­vő autóvezető számára. Szür­kületnél például a szembe jövő szürke jármű később is­merhető fel, mint a piros. Egyes vezetők az előzésnél sem tudják jól felmérni a távolságot, ha sötét kocsi halad előttük. A gépkocsivásárlásnál — ízlés ide, ízlés oda — arra is kell gondolni, hogy a biz­tonság sokkal fontosabb a külszínnél. A legfeltűnőb- be:k a piros kocsik. Persze, nem mindenki vezet szíve­sen jajvörös autót, mint ami­lyenek a tűzoltókocsik. (Itt sem véletlenül választották ezt a színt). Vannak, akik hófehér kocsit sem vesznek szívesen, mert különösen a kombi típusok, a betegszál­lító autókra emlékeztetnek, no, meg sokkal gyakrabban kell mosni. Bárhogyan Is van, a piros és a fehér szín a legbizton­ságosabb a közlekedésben: már a messze távolból is feltűnnek, és távolságuk, va­lamint sebességük is a leg­jobban mérhető fel. (STERN) Nemzetközi roham a Mount Everest ellen Huszonhárom tagú nem­zetközi brigád készül arra, hogy a legnehezebb úton, a délnyugati vonulaton meg­mássza a Mount Everest. A hegymászó csoport tíz nyu­gatnémet. hét osztrák, egy- egy olasz, svájci és iráni, va­lamint «három angol tagból áll. A kiindulópont Nepál fő­városa, Katmandu lesz. A vállalkozás több hónapot vesz igénybe. A The Obser­ved azt ígéri, hogy a három brit hegymászó beszámolói nyomán rendszeresen tudó­sítja olvasóit a vállalkozás előrehaladásáról. Az expedíció három tagja angol, a negyvenegy eszten­dős Hamish Maclnnes, a harmincesztendős Dough Scott és a vezető, a harmincnyolc esztendős Don Whillans, aki­nek a tervek szerint elsőként kell a csúcsra érnie. (OBSERVER) Március 30-án nyílt meg Londonban az utóbbi eszten­dők egyik legérdekesebb ki­állítása. A British Műseumban hat hónapig láthatók a Tu- tankhamon kincsei. A kairói múzeum erre az alkalomra mintegy ötven felbecsülhetet­len értékű műtárgyat bocsátot a kiállítók rendelkezésére. Közülük az ifjú király halotti maszkja és több más darab még sohasem hagyta el Egyip­tom földjét. Ebben az eszten­dőben múlt egyébként ötven esztendeje annak, hogy a Lodr Carnarvon kezdeményezésére létesült kutatócsoport vezető­je, Howard Carter angol ar­cheológus feltárta Tutankha- mon évezredek óta romok alá temetett, sérthetetlen és óriá­si értékeket magában rejtő sírját. :: női. (* ýogýnôý’en vek A házasítás Aránylag gyakori pincemű­velet, amelynek során két, vagy több fajta bort keve­rünk össze. Legtöbbször na­gyobb mennyiség nyerése végett házasítunk, egyúttal persze a jobb minőség el­érésére is törekedni kell. Nem szabad azonban elfe­ledni, hogy a házasítás nem mindig javító jellegű. Szin­te jóvátehetetlen hibát ak­kor lehet elkövetni, amikor valamilyen formában rom­lott borokat egészséges, jó minőségűekkel keverünk ösz- sze. A házasításra kiválasztott borokat előzetesen érzék­szerviig alaposan meg kell vizsgálni. Ugyanakkor nagyon fontos meghatározni az alkohol-, a titrálhatósav-, a cukor- és az extrakttartal- mat is. Kész bort még fej­lődésben, különösképpen pe­dig erjedésben levő borral Külföldön szintén elismert több gyógyszer alapanyaga a gesztenye. A népgyógyá­szatban sok helyen a levelét és a virágát is gyakran használják. Az utóbbi sok cserzőanyagot tartalmaz, amelynek jó gyógyhatását emésztőszervi megbetegedé­seknél szokták érvényesíte­ni. A virágját és a levelét egyaránt májusban kell be­gyűjteni. Dr. NAGY GÉZA nem tanácsos házasítani, mert a kész bor is erjedni kezd. Ezenkívül tilos házasí­tani a mustot, vagy bort a direkttermő fajták mustjá­val, vagy borával, csemege­borral, illetve típusborral, hazai termésű mustot, bort külföldivel, vagy más gyü­mölcs erjesztett levével. A felsoroltak közül kivétel az otelló, amelynél használatos a vörös borral való házasí­tás. A borok házasitásának részletes szabályait nem le­het egységesen meghatároz­ni, mert annak módja a ki­tűzött célok szerint válto­zik. Arra viszont mindig tö­rekedni kell, hogy javuljon a kevert borok minősége. A házasítás várható eredmé­nyének megállapítása végett tanácsos előbb próbakeveré­ket végezni, majd érzékszer­viig, illetve más módon kell megvizsgálni a próbaházasí- tás eredményét. —bn — MINDENKINEK Kertészet Máj usi tennivalók Májusban mindig megsza­porodik a gyümölcskerté­szek munkája. A hónap első felében még szinte állandó­an résen kell lenni annak érdekében, hogy a kései fa­gyok ellen kellő védelmet biztosítsunk a gyümölcsfák részére. Különösen csapa­dékszegény időjárás esetén nem szabad megfeledkezni az öntözésről. Helyesebb azonban a ritkább, alapo­sabb, mint a gyakori öntö­zés. Ezekben a napokban gondoskodni kell arról Is, hogy a fiatal fák alja állan­dóan árnyékolt legyen. Az ifjított és átoltott fák koro­náit ápoljuk, a szükséges hajtásokat pedig gondosan kezeljük, a feleslegeseket el­távolítjuk. A fiatal fák ve- zérhaitásait iránvítópálcához. karóhoz kötözzük A hónap folyamán végezzük el az esedékessé vált zöldmetszést is. Ebben az időszakban nagy gondot kell fordítani a kár­tevők elleni védelemre. Mi­nél előbb kezdjük meg a körte- és a almafa rendsze­res almamoly és gombabe­tegségek elleni permetezé­sét. Rövidesen esedékessé vá­lik a cseresznyelégy elleni védekezés is. A lisztharma­tos és moníliás hajtásokat minéj előbb távolítsuk el és tűzön semmisítsük meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben a hónapban rajzik a cserebogár. Kora reggelen­ként a fákról ajánlatos le­rázni, majd elpusztítani a bogarakat. —vk— 20 1922, a nagy pillanat: Lord Carnarvon és Carter a Tu- tankhamon sírját szegélyező fal áttörésére készül A sírban találták meg a többi között Tutankhamon aranyle­mezekkel borított trónszékét. (DAILY MIRROR) Tutankhamon kincseinek londoni kiállítása A gesztenye (AESCULUS HIPPOCASTA- NUM) Városon és falun egyaránt közismert a gesztenyefa. El­sősorban díszfául ültetik a házsorok elé és a parkok­ba. Ezekben a napokban már szinte mindenhol vi­rágzik. A mai modern gyó­gyászatban a gesztenyefa kérge, termése és magja aránylag fontos alapanyag­nak számít. A kéreg szapo- rinszerű anyagokat tartal­maz, így antireumatikus, gyulladást gátló és vérkerin­gést serkentő hatása van. A kéreg főzetét lázcsillapító- szerként használjuk. A gesztenye magja 10—13 százalék aescínint, valami­vel több aesculaponint, va­lamint egyéb gyógyhatású anyagokat t3rtalmaz- A ter­mésből készített kivonatot főleg érgyulladásoknál, vér- keringési zavaroknál, az aranyér gyógyításánál ős a végtagok visszeres fekélyé­nél használjuk jó eredmény­nyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom