Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-02 / 103. szám, kedd
Ünnepei a csehszlovák atlétika Atlétika a sportok királynője — szokták hangoztatni, s ebben semmi túlzás sincsen, amiről az évezredekkel ezelőtt megrendezett ókori olimpiák is tanúskodnak. Már akkor a legnépszerűbb, legközkedveltebb sportok közé tartozott s ma is az. Az újkori olimpiák gerincét az atlétikai versenyek alkották, s e jelentős sporteseményt el sem tudnánk képzelni nélkülük. Mivel Európában is jelentősen megszaporodott a sportcsarnokok száma, az atlétika megszűnt kizárólag nyári sport lenni. 1966 óta évente megrendezik kontinensünk nagyszabású fedettpálya versenyeit, 1970-ben Bécsben kaptak első Ízben a győztesek és helyezettek Európa bajnoki érmeket. Ludvík Danék az elmúlt évek legeredményesebb csehszlovák atlétája. A szorongás megszüntetése A világ legjobb atlétái az idén nem kisebb eseményre készülnek, mint a nyári olimpiára. Nem képeznek kivételt a csehszlovák versenyzők sem, akik ezenkívül ez évben ünnepük a szervezett atlétikai mozgalom fennállásának 75. éves jubileumát hazájukban. A kezdet azonban sokkal régebbi keletű. Az első atlétikai mozgalom 125 évvel ezelőtt indult el, s így Csehszlovákiában a „legöregebb“ sportok közé tartozik. Ennek ellenére csupán az egyesített szocialista testnevelés keretében íépett igazán a fejlődés útjára, s ettől az időtől kezdve értek el a csehszlovák atléták világraszóló eredményeket. A csehszlovák atlétika 1950—56 közötti években az európai atlétikai nagyhatalmak közé tartozott, amiről az 1954. évi berni Európa-bajnokság tanúskodott a legékesebben, ahol az országok közti pontversenyben Csehszlovákia az előkelő harmadik helyen végzett. Népszerűség terén az atlétika nem vetekedhet a labdarúgással, a jégkoronggal stb., de a csehszlovák szocialista testnevelés keretén belül jelentős helyet foglal el, amint a CSSZTSZ 1960. évi, az atlétika fejlesztéséről hozott határozata is biztosítja. Ennek köszönhető, hogy az egész országban nagy figyelmet szentelnek a fiatalság tömegeit megmozgató versenyeknek. Ilyen országot átfogó megmozdulás az ifjúsági sportjátékok, melyek egyrészt a nem regisztrált fiataloknak nyújtanak versenyzési lehetőséget, másrészt az atlétikai tehetségek iné. legágyai. A diákok tízezrei éven. te becsületesen kiveszik részüket a járási, kerületi és országos versenyekből és válnak bosszú évekre, sőt évtizedekre e szép és nemes sport híveivé. Most, amikor az utóbbi években oly sok sikert elért csehszlovák atlétikai mozgalom háromnegyed évszázados fennállásának jubileumát ünnepli, illik röviden visszatekinteni a múltra, azokra az évtizedekre, amikor ez a sportág elindult a későbbi sikerek felé vezető úton. Az első próbálkozások (1662 1UH9) a Sokol-mozgalom keretében nem járlak sikerrel. A TyrŠ által kidolgozott és a torna elemeire épült csoportos gyakorlatozás mellett, illetve azzal párhuzamosan nem lehetett az atlétikát, mint versenyHollandiában 2-től 14-ig rendezik meg a kosárlabdázók olimpiai selejtező küzdelmeit. Budapesten 5—7. között a kardcsapatok Európa Kupájáért és a Hungária Kupáért küzdenek földrészünk legjobbjai. Május 6-án Budapesten lesz a Magyarország—Málta labdarúgó világbajnoki selejtező visszavágója Az amatőr kerékpárssport legnagyobb eseménye, a Békeverseny május 7—22. között kerül megrendezésre a Prága— Berlin—Varsó útvonalon. VIHAROS KARATE Párizsban nagy port vert fel a karate-világbajnokság. A karate tulajdonképpen az ütések, a rúgások és a különböző fogások variációja. Eredetileg önvédelem céljából támadó fogásokat jelentett. A párizsi világbajnokságon, méghozzá az utolsó fordulókban Japán, az Egyesült Államok és Kanada versenyzői visszaléptek a bíráskodás sekélyes színvonala miatt. A zsűri több tagja ugyanis csak cselgáncsbírói minősítéssel rendelkezett és így nem csoda, hogy néhány igazságtalan ítéletet hoztak. A foghíjas mezőnyben az abszolút világbajnoki címet a brazil Luis Tasuke Watanabe szerezte meg az angol Higgins előtt. sportot megfelelő alapokra helyezni. Így érthető, hugy e sportág hívei türelmetlenül sürgették az atlétikai klubok, va- lamint egy központ megalakítását. Természetesen az akkortájt megrendezett versenyeket össze sem lehet hasonlítani a háború utáni atlétikai viadalokkal. Akkor még a hátrafutás is szerepelt a műsoron, a diszkoszvetésnél és súlylökésnél még nem volt dobókor, a gerelyt pedig célba kellett dobni. Az atlétikai számok a nyilvános és csoportos gimnasztikái bemutatók betétjeként szerepel, tek. Az első atlétikai viadalt 1846- ban Eperjesen rendezték, mégpedig tornabemutatóval egyidö- ben, rövid- és hosszútávú futóversenyre került sor. Az első különálló atlétikai versenyt 1863'ban Pozsonyban bonyolították le egyetlen számban, az akadályfutásban. Csehországban 1884 volt az az év, amikor a prágai fiatalok néhány csoportja versenyszerűen kezdett atlé- tizálni. Később mind Csehországban mind pedig Szlovákiában egyre-másra alakultak meg az atlétikai klubok. A 1896-os, első, újkori, Athénben megrendezett olimpia nagyot lendített az atlétika népszerűségén és fejlődésén. Még ebben az évben megalakult a Cseh Olimpiai Bizottság és négy évvel később a párizsi olimpián már három versenyző képviselte Csehország színeit. Nedved, Pukl és Janda- Such. Az utóbbi ezüstérmet szerzett a diszkoszvetésben, és ő volt az első a világon, aki nem állóhelyzetböl, hanem forogva vetette el a diszkoszt. Az első világháború többéves szünetet kényszerílett a sportolókra. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után új idő- szak kezdődött. Az újonnan létrehozott Csehszlovák Atlétikai Unió Szlovákia és Kárpátalja atlétáit is mozgósította. 1922-ben 89 klubban 963 tagot tartottak nyilván. A háború utáni években a női sportmozgalom is nagyot fejlődött, ami az atlétikára is vonatkozik. A csehszlovák versenyzők az 1922-ben Párizsban megrendezett női sportjátékokon sok sikert arattak. Végre a Sokaiban is gyökeret vert az atlétika. A szovjet atléták 1924. évi csehszlovákiai vendégszereplése (Košice, Libe- rec, Praha) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az atlétika a munkás-sportszervezetekben is Május 14-án játsszák a labdarúgó-válogatottak EB-küzdel- mei középdöntőjének visszavágóját, s ugyanezen a napon lesz Göteborgban a Svédország —Csehszlovákia barátságos labdarúgó-találkozó. Május 11—14. között Budapesten nemzetközi részvétellel az ökölvívók felszabadulási emlékversenyét rendezik meg. A súlyemelésben május 13- tól 21-ig Conslanca lesz az Európa-bajnokság színhelye. Spanyolország jelentősebb városaiban május 14—21. között az ifjúsági labdarúgók UEFA tornáját bonyolítják le. Május 14—18. között Budapesten nagy nemzetközi öttusa-verseny lesz. A cselgáncs Európa-bajnok- ságát Hollandiában május 20- tól 23-ig rendezik. A tekevilágbajnokság színhelye Jugoszlávia, időpontja május 21-től 28-ig lesz. Május 24-én játsszák a KEK döntőjét. (Dinamó Moszkva— Glasgow Rangers—(Barcelona). Másnap, május 25-én Stockholmban lesz a Svédország— Magyarország labdarúgó VB- selipjtező. Május 31.: Rotterdamban a labdarúgó BEK döntőjét az Ajax Amszterdam és az Internazionale Milano játssza. a fejlődés útjára lépett. Az 1929—1939-es gazdasági krízis és a különböző szervezetekre tagoltság e sportágra nem volt kedvező befolyással. A hatéves fasiszta megszállás idején a sportmozgalom nagyon korlátozott volt. A csehszlovák atlétika történetében az 1946—1950. közti évek voltak nagy jelentőségű, ek. Az egyesített szocialista testnevelési mozgalmon belül az atléták is kellő támogatásban részesültek, s ennek tulajdonítható, hogy az eredmények ugrásszerűen javultak. Ebben a sportágban is rohamos fejlődés volt tapasztalható. A csehszlovák atléták két olimpián, Londonban (1948) és Helsinkiben (1952), valamint két Európa- bajnokságon, Brüsszelben és Bernben több értékes győzelmet arattak és szép helyezéseket értek el, sorozatban javították az Európa- és világcsúcsokat. 1957 után már nem sikerült lépést tartani az egész világon tapasztalható fejlődéssel, s a versenyzők adósak maradtak az eddigi kiváló eredményekkel. A csehszlovák atléták legjobbjai az idei esztendőt a fedettpályás Európa-bajnokságon jól kezdték. Négy érmet szereztek, több helyezést értek el, s ebből arra lehet következtetni, hogy az olimpiára történő felkészülésük megfelelő. Bízhatunk benne, hogy Münchenben ismét szép eredményekkel érdemlik majd ki az atlétika híveinek elismerését. K. J. Az egyik legszebb sportmozgás az, amikor a műugró a különböző forgások és testcsavarodások után nyílegyenesen fúródik bele az ugrómedence vizébe, amely szinte csobbanás nélkül nyeli el az ugró testét. Ha az ugrás jó. De amíg a mű- ugró eljut odáig ... Csaknem valamennyi sportágban jelentős szerepet játszik a helyes időzítés, a test valamennyi részének tökéletes ösz- szehangolása. Ezen a téren kevés sportág követel többet művelőjétől, mint a mű- és a toronyugrás. A verseny, vagy az új ugrás tanulásával kapcsolatban jelentkező félelem okozta megnövekedett izom feszültség azonban tönkreteheti a műugró koordinációját és összezavarhatja az időzítést. A verseny és az edzés közben tapasztalt feszültség nem ugyanaz. Ugyanígy eltér egymástól a már begyakorolt ugrásokkal kapcsolatos sokkal alacsonyabb fokú feszültség az új ugrás első próbálkozásáétól is. A hát-, a nyak- és válliz- mok szabad használata az ugrás jó kivitelében elengedhetetlenül szükséges. De éppen ezek az izmok azok, amelyek a növekedő feszültség hatására elmerevednek, túlfeszülnek, így például a szaltóknál a fej mozgása, helyzete meghatározó szerepet játszik a forgásban. Az elmerevült, feszes izmok korlátozzák a fej mozgását s az előreforgás lasssúbb lesz. Az ugró a begyakorlott ugrásoknál szert tesz bizonyos feszültségre, de ha új, nehezebb ugrásra kerül sor, az új kísérletnél jelentkező félelemérzet feszültségnövekedést és lassabb forgást idéz elő. Ez viszont elrontja az ugrást s az ugró többnyire elferdült helyzetben ér vizet. A következmények azonban halmozódnak. A nem függőleges merülés gyakran fájdalmas ütéssel jár, s ez a fájdalom A szlovákiai sakkozás fél évszázados hagyományait a bányászok városában, Prievidžan is továbbfejlesztik. Nemcsak iskolákban és a művelődési házakban, hanem a vállalatoknál is komoly sakkviadalok folynak. Akik ezt a nagyszerű játékot művelik, egyszerű bányászok és a más dolgozók, hogy csak néhány nevet említsünk: csak megnöveli a félelemérzetet. Ez pedig arra vezethet, hogy a kezdő műugró abbahagyja a nagyon szép sportágat, amelynek szépségéhez azonban göröngyös út vezet. Az izomfeszültség okozla nehézségek indították Robert M. Niddeffert, a Vanderbilt Egyelem pszichológiai tanszékének munkatársát arra, hogy kor- csoport-nníugrókkal mély izom- ellazítási eljárás segítségével keressen megoldást a felmerülő nehézségekre. Az útkeresés módjáról a Coach and Athlete számol be. Pszichológusok már hosszabb ideje használják a mély izoméi lazítást szorongásos betegeknél. Ez az eljárás alapjában a kar-, a láb-, a nyak- és' váll- izmok ellazítását idézi elő aránylag rövid idő alatt. A betegnek be keli csuknia a szemét, s mélyen, lassan kell lélegeznie. Ezután arra tanítják a beteget, hogy összpontosítson előbb az egyik karjának az izom részeire, s tudatosan lazítsa el ennek a karnak minden izmát. Amint ez bekövetkezik, figyelmét irányítsa a másik karra, majd sorban a többi izomcsoportra, még az arc- izmokra is. Ismételt gyakorlással meg lehet tanulni valamennyi izom ellazítását 30—60 mp-en belül. Sok pszichológus, aki ezt az eljárást használja, egyértelműen kijelentette, hogy lehetetlen a félelemérzet, a szorongás jelenléte izomfeszültség nélkül. Ha viszont ezzel az eljárással sikerült az izomfeszültséget megszüntetni, s ebben az ellazult állapotban gondolatban végigvezetjük a versenyzőt annak a gyakorlatnak minden részletén, amely a szorongás érzetét keltette benne, a sportoló túlérzékenysége megszűnik, félelemérzete, szorongása feloldódik. Meg kell itt jegyezni, hogy a kísérletekben részt vevő 8—16 éves korcsoport-műugrók közül egyik sem volt betegesen szorongáKocman ]. mérnök, Ladislav Ulbrik bányász, Stefan Soška fogtechnikus. A legélénkebb sakkélet a Baňa Cígeľ nemzeti vállalat támogatásával folyik. A nemrég lezajlott vállalati verseny szellemi olimpiásznak is beillett, s ebből Pavel Podoliak került ki győztesen. Dr. Szántó György sós állapotban, hanem csak $ már leírt versenyzési vagy ed? zési félelemérzet, vagyis ina?’ gyárul a szurkolás idézte elő izomfeszültségét és okozta szó* rongási érzését. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mély izom-ellazítással kezelt korcsoport-műugrók egy hónap alatt kétszer annyi új ugrást sajátítottak el, mint a hagyományos rendszer szerint gya- korló korcsoport-műugrók három hónap alatt. Az edzés beosztása általában az, hogy a műugrópalánták az első kétharmad részben a régebbi ugrásokat gyakorolják, majd következik az új ugrások személy szerinti kiosztása, az izom-ellazítás, végül az edző segítségével az új ugrások részletes, többszöri végiggondolása, szellemi megbarátkozás az új ugrással. A szellemi gyakorlást különben ajánlatos néhányszor edzésen kívül is — esetleg otthon — elvégezni. MOZAIK Tajvan az akadály A Kínai Népköztársaság feltétele ahhoz, hogy visszatérjen az olimpiai mozgalomba, Tajvan kizárása. Ezt mondta Ka- zushig Hirasawa, a Japán Olimpiai Bizottság tagja kínai útjáról visszatérőben. Hirasawa Miki Takeo, volt japán külügyminiszter által vezetett küldöttség tagjaként járt a Kínai Népköztársaságban és megbeszéléseket folytatott Sung Chunggal, a Kínai Atlétikai Szövetség főtitkárával. A legjobb kosarasok A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség sportbizottsága 18 játékost válogatott ki az Egyesült Államok ellen júniusban sorra knrülő négy találkozóra. Az európai keret a következő: Krisztov és Golomejev (bolgárok), Luyk (spanyol), Gilles (francia), Iellini és Meneghin (olaszok), Doczewski és Jurkie- wicz (lengyelek), Zedníček (csehszlovák), A. Bjelov, Sz. Bjelov, Edesko, Paulauskas, Zsarmuhamedov (szovjet játékosok), Koszics, Plecas, Plecas, Szimonovics (jugoszlávok), Timm (nyugatnémet). Az Európa—Egyesült Államok találkozók színhelyei: Zágráb (június 17.), Genf (június 19.), Madrid (június 21.), Tou- quet (Franciaország, június 23). MÁJUS HÓNAP JELENTŐS SPORTESEMÉNYEI Sakk élet Prievidžan