Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-04 / 79. szám, kedd

Együtt a szovjet néppel és soha másként (Folytatás az 1. oldalról.) KÉRDÉS: Húsúk 'elvtárs, a szovjet népet nagyon érdekli a szocialista közösség testvéri or­szágainak élete, tehát a szocia­lista Csehszlovákia dolgozóinak élete is. Kérjük, közölje velünk, mi Csehszlovákiában a szocia­lista építés jelenlegi szakaszá­nak legfőbb jellemzője és ho­gyan valósítják meg a CSKP XIV. kongresszusának határoza­tait? VÁLASZ: Ha röviden akarom jellemezni a jelenlegi szakaszt Csehszlovákiában, akkor azt mondhatom, hogy jellemzője az állam belső viszonyainak poli­tikai konszolidációja a szocia­lista társadalom bázisán, a gaz­dasági stabilitás, egész társa­dalmunk új dinamikus fejlődé­se, az életszínvonal emelkedé­se éte Internacionalista kapcso­lataink teljes felújítása. Amikor a mai feladatokról be­szélünk, akkor minden szaka­szon a párt XIV. kongresszusa döntéseinek megvalósítására gondolunk. A CSKP XIV. kong­resszusa lezárta a pártunkban és társadalmunkban végbemenő válságos fejlődési szakaszt. Le­vontuk e válságból a következ­teléseket és n tanulságot, kitűz­tük a párt feladatait a követke­ző időszakra és meghatároztuk munkaprogramunkat a legköze­lebbi kongresszusig — a cseh­szlovákiai szocialista társada­lom sokoldalú fejlődésének programját a következő őt esz­tendőben. A XIV. kongresszus döntéseit fis programját egyhangúlag el­fogadta egész pártunk éte foko­zatosan egész népünk is; a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség többsége. Ezt bizonyítják a kü­lönféle politikai akciók, a dol­gozók kezdeményezéseinek tö­meges fejlődése és nem utolsó sorban az általános választá­sok a múlt év őszén. A CSKP XIV. kongresszusának prog­ramja és döntései ma egész tár­sadalmunk fejlődésének prog­ramja, a párté, a társadalmi szervezeteké, az állami és gaz­dasági szerveké, tehát egész ál­lamunké. Ezt a programot foko­zatosan valósítjuk meg. Az olyan fontos területen is mint a népgazdaság — amely területen a XIV. kongresszus és az ötéves terv nagyon igényes feladatokat tűzött ki — a ki­jelölt feladatokat jól teljesítjük. 1971-ben, az új ötéves terv el­ső évében az Ipari termelés több mint 90 %-kal magasabb volt a tervezettnél. A növeke­dést a munkatermelékenység fedezte. Jó volt a helyzet az építőiparban, és sikeresen tel­jesítették feladataikat mezőgaz­dasági dolgozóink is. Tehát el­mondhatjuk, hogy a népgazda­ság területén tavaly a XIV. kongresszus fö döntéseit meg­valósítottuk. Az idei év első két hónapjá­ban is progresszív fejlődés vár­ható. A januári és februári eredmények jobbak a tervezett­nél, éspedig mind a mezőgaz­daságban, mind az ipari terme­lésben és az építőiparban. A felsorolt eredmények elle­nére, mely eredmények nép­gazdaságunk pozitív irányát bi­zonyítják, még sok a hiányos­ság, amelyről nyíltan beszélünk a pártban és a nagy nyilvá­nosság előtt is. Ez mindenek­előtt a nem kielégítő gazdálko­dás, az, hogy nem használjuk ki az állóalapokat stb. Ezekkel a problémákkal foglalkozott a CSKP KB februári ülése, amely a fő hangsúlyt egész népgazda­ságunk effektivitásának növe­lésére, a tartalékok feltárásá­ra, a munka jobb szervezésére, a nagyobb gazdaságosságra a fokozott munka- és műszaki fe­gyelemre, az új technika gyor­sabb bevezetésére stb. helyezte. A februári plenáris ülés dön­tései áthatják az egész pártot és ezekkel nemcsak egyetérte­nek, hanem a gazdasági egysé­gekben, az üzemekben, a párt, a szakszervezeti és egyéb szer­vezetekben nagyon konkrét in­tézkedésekkel segítik elő e dön­tések megvalósítását. Adva van­nak tehát a feltételek arra, hogy a feladatokat ebben az évben minőségi szempontból Is lobban teljesítsék és ezzel biz­tosítják az egész ötéves terv teljesítését is. A hónap folyamán a Közpon­ti Bizottságban behatóbban aka­runk foglalkozni a mezőgazda­ság kérdéseivel is. Főleg a ífte- zőgazdasági termelés effektivi­tásának növelésével és néhány olyan speciális kérdéssel, ame­lyeknek megoldása lehetővé te­szi szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk további fejlődését. Természetesen számunkra a gazdasági eredmények nem ön­célúak. A CSKP XIV. kongresz- szusa egyik fő feladatként je­lölte ki azt, hogy gondoskod­junk dolgozó népünk életszín­vonalának növeléséről, oldjuk meg a még fennálló szociális problémákat. Itt is elmondhat­juk, hogy a kongresszus óta je­lentős munkát végeztünk. Akis­kereskedelmi árak szilárd sta­bilitása mellett számos termék ára csökkent. Egész sor szo­ciális intézkedést foganatosí­tottunk, amelynek mindenek­előtt az öregemberekre, a nyugdíjasokra és a gyermekes anyákra vonatkoztak, és sor ke­rült néhány bér- és fizetésja­vításra is. A múlt év egész évi mérlegében nőtt az életszínvo­nal, nőttek a bérek és főleg sikerült — aránylag szolid mó­don — ellátni a piacot élelmi- szeripari és ipari termékkel, ami szintén hozzájárult a nép elégedettségéhez és ahhoz, hogy pozitívan támogassák pártunk Irányvonalát. Néhá- nyan azt hirdetik, hogy ez csak átmeneti. A CSKP XIV. kongresszusa az életszínvonal növelésének biztosítását hosz- szú távú és tartós feladatként jelölte ki, ezért Itt szó sincs semmiféle választásokat meg­előző vagv hasonló intézkedés­ről, hanem arról, hogy szünte lenül biztosítjuk a népgazdaság fejlődésével összefüggésben a dolgozó nép millióinak egyre lobb anyagi és szellemi életét. Ezt a feladatot már a kongresz- szus óta eltelt rövid idő alatt is eredményesen teljesítjük, és ezt természetesen folytatni fogjuk. Számunkra nagyon égető az a múltban Igen elhanyagolt kérdés, hogy növelni kell a dol­gozó ember politikai nevelésé­re fordított gondosságot, alakí­tani kell a dolgozó ember szo­cialista öntudatát. A termelés alapjai nálunk szocialista bá­zison állnak az iparban és a mezőgazdaságban is. Természe­tesen az ember tudatát nem alakíthatjuk gépiesen, a terme­lési bázisokhoz kötődve. Az el­múlt 10—15 évben ezt a kér­dést eléggé formálisan oldot­ták meg. Elhanyagolták és ez­zel nagv hibákat követtek el. Ebből levonjuk a tanulságot, ahogyan azt a kongresszus ts meghatározta. Összpontosított figyelmet kell fordítanunk a szocialista ember arculatának kialakítására és nevelésére. Ez nemcsak azt jelenti, hogy küz­deni kell a burzsoá ideológiá­val, a kispolgári előítéletekkel és más hasonlókkal, hanem mindenekelőtt azt, hogy ki kell alakítani azokat a pozitív tu­lajdonságokat, amelyek a szo­cialista ember jellemzői. A kongresszus óta ezen a terü­leten Is elértünk bizonyos rész­leges eredményeket, ez azon­ban hosszú távú feladat. A prob­lémákat feldolgozzuk és foglal­kozni fogunk velük a Központi Bizottságon is. Ezt a XIV. kongresszus döntései és pár­tunk egész politikája szilárd részének tartjuk. KÉRDÉS: Husák elvtárs, ho­gyan értékeli a szovjet—cseh­szlovák együttműködés jelenle­gi állapotát és távlatait? VÁLASZ: Ügy gondolom, hogy a jelenlegi csehszlovák—szov­jet kapcsolatok nagyon jók és együttműködésünk minden te­rületen kielégítő. Ez nemcsak az én személyes véleményem, így értékeli ezt pártunk ve­zetősége, állami szerveink, és amikor a Szovjetunió képvise­lőivel találkozunk, erre vonat­kozó nézeteink teljesen azono­sak. A mai csehszlovák—szovjet kapcsolatok azt mondhatnám magasabb színvonalúak, maga­sabb a minőségi szintjük, mint bármikor a múltban. Országaink kapcsolataiból kiiktattunk sok formalizmust, amelyek ezeket a kapcsolatokat a múltban ter­helték, és az a válság, amelyen átmentünk, megtanított bennün­ket, arra, hogy meg kell szi­lárdítani internacionális kap­csolatainkat. Ezzel kapcsolatban hatnak nálunk a régi pozitív hagyo­mányok is. Népünk sohasem felejti el, nem felejtheti el. hogy hazánkat a szovjet had­sereg szabadította fel, és ezért a szovjet nép leírhatatlan ál­dozatokat hozott, hogy a Szov­jetunió segített bennünket a szocializmus építésének évei­ben, ami egyáltalán nem volt könnyű, sem egyszerű. A cseh­szlovák állam szabadságát és függetlenségét is a szövetségi szerződés szavatolja, amelyet 1970 májusában a Szovjetunió­val kötött új szerződéssel erősí­tettünk meg. Párt-, állami, társadalmi és más vonalon kibontakoznak na­gyon gazdag és sokoldalú kap­csolataink mind politikai, mind gazdasági és tudományos terü­leten és más szakaszokon ts. Természetesen ezekből a kap­csolatokból még többet merít­hetnénk, és sokkal jobban ki­használhatnánk a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szov­jet állam, valamint az egyes szovjet intézmények felmérhe­tetlen tapasztalatait. Arra tö­rekszünk, hogy felszámoljuk azokat a hiányosságokat, ame­lyek pártunkban néha még elő­adódnak. Tanultunk például 6 nemzetiségi politika területén az egy államban élő nemzetek kapcsolatának lenini megoldá­sából, és föderatív elvek alap­ján oldottuk meg a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatait. Éppen az idei évre esik a Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságok megalakulásá­nak 50. évfordulója. Az év­forduló ünnepségeit fel akar­juk használni arra, hogy saját viszonyaink között is elmélyít­sük az internacionális kapcso­latokat mind a Csehszlovákiá­ban élő nemzetek és nemzetisé­gek között, mind a többi test­véri nemzettel, és hogy ezt a lenini elvet még reálisabban váltsuk gyakorlattá. Együttműködésünk távlatai gyakorlatilag határtalanok. Ha például csak a népgazdaság és a tudományos műszaki haladás szakaszát vesszük, ezen a terü­leten évtizedeken át mélyít­hetjük kölcsönös kapcsolatain­kat, különösen most, amikor a KGST már megegyezett a szo­cialista államok távlati integ­rációs programjában, és a cseh­szlovák és a szovjet népgazda­ság kapcsolatának Itt sokolda­lú formája és hatalmas jövője van. A tudományos-műszaki ha­ladás területén pedig Csehszlo­vákia ugyancsak meríthet azok­ból a nagy eredményekből, ame­lyeket a szovjet tudomány és technika már elért és amelye­ket ml, mint kis állam, termé­szetesen nem szerezhetnénk tneg. Ezen a területen részünk­ről néha az együttműködés nem olyan rugalmas, mint ahogyan azt óhajtanánk, nem vagyunk kellőképpen mindenre felké­szülve, pótolnunk kell azt, amit a válságos helyzetekkel elvesz­tettünk. Végtelenül sokat meríthetünk az SZKP, a szovjet állam és a szovjet nép tapasztalataiból, csakúgy, mint a Szovjetunió határtalan politikai és gazda­sági erejéből munkánk elmé­lyítésére. Ez iránt nagy mér­tékben érdeklődik hazánk la­kosságának minden rétege. Pél­dául néhány hőnappal ezelőtt rendezték meg nálunk a szov­jet tudomány és technika nap­jait, amelyen szinte demonstra­tív módon több millió ember vett részt Prágában, Bratisla­vában és más városokban. Né­pünk megismerkedett a szov­jet tudomány és technika ered­ményeivel, és megtanulták ezen a területen is jobban megis­merni a Szovjetuniót, meríteni tapasztalataiból saját szükség­leteink számára is. Tehát minden területen, bele­számítva a kultúrát, a művésze­tet, a tudományt, valamint a népek kölcsönös megismerését és a turisztikát is. Oj lehető­ségek nyílnak, bővül a kölcsö­nös együttműködés területe. Ezért — amint már mondot­tam — a távlat itt gyakorla­tilag határtalan. Meg kell mondani, hogy ez az együttműködés kölcsönösen elő­nyös. Felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy Csehszlo­vákia részéről a Szovjetunióval való együttműködés mind gaz­dasági, mind egyéb területeken nagyon előnyös és úgy vélem, Csehszlovákia nem olyan rossz partner, hogy a gazdasági és egyéb együttműködés ne lenne előnyös a Szovjetunió számára is. Számunkra természetesen az az alapelv, amelyet nálunk már a második világháború idősza­kában megfogalmaztak, csak­úgy, mint -ezt követően szocia­lista államunkban is nevezete­sen; hogy az együttműködés, a barátság és szövetség a Szovjet­unióval képezi Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájá­nak és a csehszlovák állam po­litikájának alapkövét. Minden­kor, amikor ezt az alapelvet csehszlovákiai viszonyaink kö­zött helyesen érvény esi lették, eredményeket értünk el belső fejlődésünkben is. És ha ettől eltértek, vagy ezt eltorzították, mint az 1968—69-es években és valamivel ezelőtt, válságjelensé­gekre került nálunk sor. Ezért a CSKP XIV. kongresszusa és pártunk Központi Bizottsága fel­újította a Szovjetunióval való együttműködés, barátság és szö­vetség elvét, mint egész politi­kánk alapkövét és tömeges mé­retekben felújította népünk szé­les rétegeinek barátságát a Szovjetunió népeivel. Az a jelszó, hogy „űrök Idők­re a Szovjetunióval“, amit Kle­ment Gottwald elvtárs, a CSKP vezető tényezője fogalmazott meg a háború után, kifejezve ezzel a csehszlovák nép milliói­nak érzéseit, népeink együttmű­ködésének tartós alapelvét.. Mint már mondottam, a ml részünkről sok mindent kell ja­vítani. Azonban még lehetősé­günk van arra, hogy az ügyeket feldolgozzuk, bővítsük, és meg­szilárdítsuk a csehszlovák- szovjet együttműködést mindkét párt és állam jóléte és közös sikere érdekében: KÉRDÉS: A szovjet nép tudja, hogy a csehszlovák kommunis­ták, fejlesztve dicsőséges forra­dalmi hagyományaikat, a többi testvérpárttal közösen harcol­nak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a szo­cialista közösség országainak egységéért és fel zárkózottsá­gáért. Szeretnénk megkérni ar­ra. hogy legalább röviden be­széljen a CSKP nek erről a te­vékenységéről a jelenlegi felté­telek között. VÁLASZ: A nemzetközi szoli­daritás alapjában véve a mun­kásmozgalom keletkezése óta e mozgalom lényeges része. Rö­videsen több mint 120 éve lesz annak, hogy Marx és Engels megfogalmazták a születőiéi­ben levő tudományos szocializ­mus szellemében a kialakuló munkásmozgalom ismert jelsza­vát: ,,Világ proletárjai, egyesül­jetek.“ Aki egy kicsit átlapozza a kommunista és munkásmozga­lom történetét, tudja, hogy ott, ahol a munkásosztály és a moz­galom kapcsolataiban érvénye­sült a proletár Internacionaliz­mus, ott eredmények Is voltak. Ez kifejezően megmutatkozott a második világháború után, ami­kor megalakult a szocialista tá­bor és minden olyan eredmény­ben, amelyet a szocialista tábor egyes országai elértek. Ezért a csehszlovákiai válságos évek után ismét magasra emeltük a proletár internacionalizmus esz­méjét, a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozga­lom, az antiimperialista front egysége támogatásának eszmé­jét. A kommunista és munkás­pártok 1969. évi moszkvai ta­nácskozásán teljes mértékben egyetértettünk a döntésekkel, aláírtuk e tanácskozás okmá­nyait, és e döntések irányítják pártunk egész gyakorlati tevé­kenységét. Mély meggyőződésünk, hogy a szocialista tábor országainak egysége és mindenekelőtt a Szovjetunióhoz, mint a világ el­ső szocialista államához, a leg­nagyobb és döntő fontosságú szocialista országhoz való vi­szony szavatolja az egész szo­cialista tábor sikereit. Erre ta­nítanak bennünket az elmúlt évek tapasztalatai, Ilyenek a szocializmus előtt álló távlatok Is. Ezért mi is sokoldalúan tö­rekszünk arra, hogy a szocia­lista tábor országainak egysége egyre szilárdabb és sokoldalúbb legyen, és hogy a szocialista or­szágok lépéseit kölcsönösen koordinálják. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban ugyan­csak azt szorgalmazzuk, hogy csökkenjenek a felmerülő ellen­tétek és problémák, hogy a kommunista és munkásmozga­lom egész világméretű áramát egyesítse a munkásosztály győ­zelmének, a szocialista eszmék győzelmének, a világ problé­mái progresszív megoldásának közös programja. Ezen a téren is az SZKP-val és a többi test- várpárttal, valamint a világ kommunista és munkáspártjai döntő többségével azonosan járunk el. Igaz, hogy vannak problémák is és más nézetek. Vannak a nemzetközi kommunista moz­galomnak árulói is — csak úgy, ahogy a múltban Is voltak — akik átállnak a revizionista vagy egyenesen a burzsoá platt- formra. Hiszen a jelen tele vau ilyen esetekkel. Ez azonban nem téveszthet meg bennünket, mivel a szocialista tábor, a szo­cialista eszmék sikerei a világ­ban kétségtelenek és megcáfol- hatatlanok, és e bolygó törté­neti fejlődése egyre kifejezőb­ben bizonyítja a szocialista tá­bor és a marxizmus—leniniz­mus eszméinek igazát. Csehszlovákiában egyes em­bercsoportok minket is bírál­nak azért, hogy rendet terem­tettünk a pártban a jobboldali és az antiszocialista erőkkel, hogy következetes politikai módszerekkel, de egyértelműen vereséget mértünk azokra, akik arra törekedtek, hogy fel­bomlasszák a kommunista pár­tot vagy eltérítsék a marxizmus —leninizmustól, akik megsér­tették a proletár Internaciona­lizmus eszméjét és a Szovjet­unióhoz, valamint a többi szo­cialista országhoz fűződő kap­csolatainkat, akik lényegében arra törekedtek, hogy felboin- lasszák nálunk a szocialista rendszert és elszakítsák Cseh­szlovákiát a szocialista tábor­tól. Ezeket az erőket el kellett távolítani az útból, korlátoz­nunk kellett számukra a poli­tikai befolyás lehetőségét. Sok­nak közülük ez nem tetszik. Természetesen politikánk irány­vonala nem alakulhat néhány ember hangulata szerint, ha­nem olyan elvek szerint, ame.‘ lyek Csehszlovákia Kommunista Pártja és a többi testvéri kom­munista párt alapját képezik, és ezek szerint járunk el. Szeretném hangsúlyozni, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt* jának pozíciója, amit igen sok­szor — a XIV. kongresszuson és más alkalmakkor is —nyil­vánosan deklaráltak, szilárd és egyértelmű, védi a szocialista tábor egységének érdekeit, a nemzetközi kommunista mozga­lom egységének és az egész an­tiimperialista front egységének érdekét. Ezen az úton haladunk következetesen tovább. Végül szeretném felhasználni a szovjet televízió munkatársai­val folytatott beszélgetést arra-, hogy megüzenjem szovjet bará­tainknak, hogy mi Csehszlová­kiában, a szocialista tábor ha­tárán, szilárdan állunk a mar­xizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus bázisán, hogy a barátság és az együtt­működés kommunista pártjaink, államaink, a Szovjetunió és Csehszlovákia népei között egy­re erősebb, és nem napról nap­ra, hanem amint valaha Puskin mondta, minden órában szilár­dul, és ennek természetesen mindnyájan örülünk. Engedjék meg, hogy vala­mennyi csehszlovák kommunis­ta, valamennyi csehszlovák dol­gozó nevében üdvözöljem Cseh­szlovákia minden barátját a Szovjetunióban, mindazokat az elvtársakat, akik segítettek fel­szabadítani hazánkat a fasiz­mus alól, mindazokat, akik se­gítettek építeni a szocializmust Csehszlovákiában, egyszóval minden szovjet kommunistát, a Szovjetunió minden dolgozóját, hogy sok sikert kívánjak az SZKP XXIV. kongresszusa nagy­szabású programjának megvaló­sításához, és hogy mindnyájuk­nak egészséget, boldogságot és örömteljes életet kívánjak; IS I 1972. IV. 4. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom