Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

A csehszlovák testnevelési mozgalom több mint száz­éves múltra tekint vissza, ebből egy negyed évszázad a szocialista testnevelés ügyét szolgálta. Ennek természe­tesen megvannak a sajátosságai, melyek szorosan össze­függnek a cseh és szlovák nemzet kultúrájával, életszín­vonalával. Cseh- és Morvaországban különösen gazdag hagyományai vannak a tömeges fellépéseknek, melyek­ben a torna jellegzetes elemein kívül a népi táncok is szerepet kapnak. A szocialista társadalom fejlődése ter­mészetesen a tömeges testnevelésre is jótékony hatás­sal volt, s mivel a feltételeket az illetékesek már évek­kel ezelőtt biztosították, nem volt akadálya annak, hogy Csehszlovákia testnevelési és sportmozgalma a fejlő­dés útjára lépjen. Mire helyezzük az alapokat A kérdésre egyszerű a válasz: a tö hiegekre. Igen, minél nagyobb töme­gekre kell a testnevelési mozgalom alapjait építeni. Ezt a XIV. pártkong­resszus határozatai is szorgalmazzák A CSSZTSZ KB XII. plénuma beható­an foglalkozott a CSKP XIV. kong­resszusának testnevelésre és sportra vonatkozó határozataival. Hosszabb idő után ismét előtérbe került a tö­megesítés kérdése. Ami viszont érthe­tő is, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő, ha csupán az élsport­tal törődünk, azt támogatjuk. Után­pótlásról ugyanis csak úgy gondos­kodhatunk, ha nem feledkezünk meg a fiatalokról, illteve arról, hogy szá­mukra minél megfelelőbb sportolási lehetőségeket biztosítsunk. A modern, szocialista életmód, a jó­lét, a magas életszínvonal új felada­tokat állít a testnevelési szervezetek elé. Mivel érdeklődésben nincs hiány, nein lesz nehéz az egyesületekben a sportolók taglétszámát növelni, külö­nösen akkor, ha megfelelő feltétele­ket biztosítanak az érdeklődőknek Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok «-zárna, akik sportolni sze­retnének, állandóan növekszik, így feltétlenül meg kell számukra talál­ni a testnevelési szervezeteken belül és azokon kívül is a testedzési lehe­tőséget. Mindenki tudja, mennyire bo­nyolult probléma ez, és milyen önfel­áldozó, lelkiismeretes funkcionáriu­sokat; edzőket, oktatókat igényel. Mi­vel önkéntes dolgozókban csak néhol van hiány, nem lesz nehéz a XIV. kongresszus adta irányvonalat követ­ve megfelelő szintre emelni Csehszlo­vákia testnevelési mozgalmát. Az új feladatok biztosítására az 1972-es év nagyon alkalmas, mert a legnagyobb tömeget mozgató szervezetek — egy­séges földművesszövetkezetek, szak­szervezet, az ifjúsági szervezet — az idén tartják kongresszusukat. A falu sportja A napokban ért véget az egységes földművesszövetkezetek VIII. kong­resszusa, amelyen bizonyára a vidék, illetve a falu testnevelési mozgalmá­val is foglalkoztak. (Lapzártáig a kongresszus nem ért véget.) A vidéki testnevelés terén ugyanis bőven akad javítani való — a sportegyesületek háromnegyede vidéken fejt ki tevé­kenységet különösen akkor, ha nemcsak a sporttevékenységet vesz- szük figyelembe, hanem a kulturális és társadalmi életet, valamint a falu és a városok közti különbség csök­kentésének fontosságát. A felmérések összefoglalva a kö­vetkező fogyatékosságokat hozták fel­színre: nagyon kevés a rendszeresen sportoló felnőttek, sőt fiatalok szá­ma; nem használják ki eléggé a fia­talok mozgásaktivitását; sajnos, hely­telen nézetet vallanak a testnevelés küldetésével kapcsolatosan. A vidéki testnevelési mozgalom felelős funk­cionáriusainak feltétlenül tudatosíta­niuk kell, hogy a testnevelés és sport sokoldalú és örömteli mozgást bizto­sít, amivel nagyban hozzájárul az egészség megalapozásához — akár fiatalról vagy üregről, nőről vagy fér­firól, dolgozóról vagy diákról legyen is szó. Aki fizikai munkát végez, az a sport segítségével egyensúlyozhatja az egy­oldalú megterhelést, mely szervezeté­re hárul. Aki pedig az íróasztalnál vagy könyvek mellett tölti napjainak nagy részét, a testedzés segítségévei felfrissüléshez jut, új erőt gyűjthet a további munkához. Ezért mindenki saját tetszése szerint, de célszerűen válassza ki a számára megfelelő moz­gást jelentő sportot. Ez sem lesz ne­héz, hiszen bő a választék. Aki akar, hódolhat a tornának, a zenére végzett közös gyakorlatoknak, különböző sportjátékoknak — mint a röplabda és asztalitenisz —, az úszásnak, tu­risztikának, téli sportoknak stb. Nem lehet kifogás az sem, hogy nincs megfelelő tornaterem, hiszen márciustól októberig a szabadban is végezhető rendszeres testedzés, s eh­hez csupán egy kis találékonyság szükséges. Ma — hála a gépesítésnek — a falusi ember már nem kénysze­rül arra, hogy látástól vakulásig dol­gozzon, s valóban nem lehet problé­ma a vidéki testnevelés tömeges ala­pokra helyezésének kérdése. Persze, erre nem lehet egységes receptet al­kalmazni. Mindenütt a helyi viszonyo­kat, feltételeket figyelembe véve kell a testnevelés és sport továbbfejlesz­tését biztosítani. Vegyenek tőlük példát Hosszú éveken keresztül az alapozó testnevelés keretében elsősorban a fiatalok és még nem aktív sportolók sokoldalú mozgáslehetőséghez jutot­tak. Később az érdeklődés csökkent, de amióta megalakult az alapozó test- nevelési szövetség, azóta ismét ered­ményes munkával dicsekedhet. Zdenék Janoušek, a szövetség tit­kára, az új irányelvekről, az alapozó testnevelési körök áldásos munkájá­ról így tájékoztatott bennünket: — A múltban az alapozó testneve­lést a spartakiáddal hozták kapcso­latba, és így vált általános fogalom­má. Tény, hogy a múltban az alapozó testnevelési órák keretében nagyon sok időt szenteltünk a spartakiád-gya- korlatok elsajátítására. Ma már foko­zatosan elmaradnak a szergyakorla­tok, s elsősorban a sportok és külön­böző játékok képezik az órák tartal­mát. Ez gimnasztikái gyakorlatokkal, bemelegítéssel kezdődik, utána pedig röplabda vagy más labdajáték követ­kezik. Legújabban nagyon közkedvelt­té vált a zenére végzett gimnasztika Az egy óra non stop gyakorlást ter­mészetesen közösen végezzük. A/, ünnepségeken a legkisebbek is tli- hoz jutnak. — A gyermekekkel hároméves ko­ruktól foglalkozunk. Amikor elérték az ifjúsági korhatárt, áttérünk az ún. mozgásrekreációra. Itt jegyzem meg, hogy a mi szövetségünk az egyetlen, amelyben szinte korhatár nélkül min denki foglalkozást talál. Sajnos, őszin­tén bevallva, Szlovákiában csupán há­roméves kortól harmincig megfelelő a taglétszám, de ezen felül nagy az űr, és az idősebb korosztályból csak néhánvan látogatják óráinkat. Cseh- és Morvaországban a testnevelés eme formája sokkal népszerűbb. Igaz, ott gazdagabb hagyományokkal rendel- keznek, s ennek tulajdonítható, hogy a 60—70 évesek is szép számmal ki­veszik részüket az alapozó testneve­lésből. — Ennek természetesen megvan az oka. Náluk sokkal kedvezőbbek a fel­tételek. amit a következő adatok iga­zolnak a legékesebben: Szlovákiában a sportcsarnokokon kívül 70 torna­terem a Szlovák Testnevelési Szerve­zet tulajdona, míg a Cseh Testnevelé­si Szervezet 1700 torantermet mond­hat magáénak. Az iskolai tornater­mek száma Csehországban 5000, Szlo­vákiában 900. Lényeges különbség! — A kedvezőtlen helyzethez még az is hozzájárul, hogy bár kevés a tor­naterem, a testnevelésen kívül sok minden másra is felhasználják. Ezen­kívül akadnak igazgatók, akik kijátsz- szák az igénylőket, és saját diákjai­kon kívül tornatermüket másnak nem bocsátják rendelkezésére. Sajnos, a XIV. kongresszus határozatai is csak nehezen érvényesülnek, lassan kerül­nek megvalósításra. — Oktatóink igen áldásos munkát végeznek. Még mindig akadnak jócs­kán olyanok, akik nem értékelik kel­lőképpen az alapozó testnevelés órá- í* Pedig a múltban számtalan tehetsé­get fedeztünk fel. Az a hároméves csöppség, aki nálunk tesz szert kellő mozgáskultúrára, hamarabb megmu­tatja tehetségét. Megpróbáltuk szük­ségmegoldásként a szabadban tarta­ni óráinkat, de nem értünk el vela semmit. Sőt, mind többen kezdtek hiá­nyozni. Hiába, a mi tevékenységünk teremhez kötött, elsősorban azért, mert egyszerűen nem lehet tíz hóna­pon át a szabadban tornázni, gyakor­latozni. — Bratislavában három egyesület­ben végeznek valóban tömegeket meg­mozgató hasznos munkát. A Slovan alapozó testnevelési körét kilencszá- zan, a Vinohradyét hétszázhatvanan, * az Interét ötszázan látogatják. Nyu­gatnémet mintára szeretnénk bevezet­ni, hogy gyermekeikkel együtt a szü­lők is kivegyék részüket a sportolás­ból. Azt talán nem is keli különösen hangsúlyoznom, hogy természetesen továbbra is az ifjúság nevelésén van a hangsúly. — Mint ismeretes, 1973-ban ismét lesznek testnevelési ünnepségek. Feb­ruár 6-án a szerzők már be is mutat­ták az egyes gyakorlatokat. A csopor­tos fellépéseken, bemutatókon kívül azonban sportjátékok is szerepelnek majd az ünnepségeken, melyeket az egyesületek és a járások rendeznek. A testnevelési ünnepségek ismét nagy tömegeket fognak megmozgatni, s remélhetjük, hogy ez kedvező ha­tással lesz a testnevelés és sport to­vábbfejlesztésére. A feladatok megva­lósításából azonban nemcsak a test- nevelési dolgozók, funkcionáriusok, hanem a tanítók, tanárok, a társadal­mi szervezetek dolgozói is kivegyék részüket, mert csak így lehet további sikereket biztosítani. kollár József A testnevelési ünnepségeken a lányok a fenti gyakorlatot mutatják be. Az alapozó testnevelési órán zenére végzett gyakorlatok egy mozzanata. (Prokeš felvételei) iminapi Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti ■ szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinc* Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkl| utca 10. Telefon: 537-18, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-2S. gazdasági Ügyek: :i0t> 39, táviró 09308. Pravda Kiadóval« lalnt, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai Ozeme. Bratislava, Štúrovo 4 H>rd«íőirodo BroUsava. Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi 0| Sző negyedévre 13 korona Terjeszti a Posto Hirlapszolgótat Előfizetéseket elfogod minden postahivatal 6a postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ostredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII. í& ik ® BBZ i Hi ij ii J:ffE ji h *0^3 iiy

Next

/
Oldalképek
Tartalom