Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 81. szám, csütörtök

SZÍNPADRÓL, SZÍNPADRA A művelődési otthonok, a kultúrházak és az üzemi klubok színpadjai gyakran benépesülnek mostanában. Természetesen a nézőtér sem marad ilyenkor üres, hisz a szerepiök fellé pésére mindenki kíváncsi, és különben is jóleső munka után szórakozni, művelődni. Tudósítóink, levelezőink rendszeresen megjelennek ott, ahol valami jelentős, érdekes történik. Így a művelődési otthonok, a kultúrházak és az üzemi klubok színpadjai előtti nézőtéren is. A látottakról, a hallottakról pe­dig beszámolnak. IFJŰ SZÍNJÁTSZÓK Eddig nagyon keveset hallat­tak magukról Síd község fia­taljai, pedig e SZISZ helyi szer­vezete a járásban az elsők kö­zött alakult ineg annak idején. Nincs még kultúrház a község­ben. Talán ez volt a probléma eddig. Most azonban mintha minden megváltozott volna. Ki­lenctagú színjátszó csoport ala­kult. Krajcsa József vezetésé­vel előadták Szőllősi—Somlai Bikaviadal c. színdarabját. Az első komoly akadályt tehát már legyőzték a fiatalok. És a töb­bit is legyőzik majd, hisz a SZISZ helyi szervezete már be­jelentette, hogy a fiatalok részt kérnek a faluszépítési akcióból és a kultúrház építésé­ből Is. Kenyeres András DANKÓ-EST Okol Írná (Ekel) községben a CSEMADOK helyi szervezete a híres zenész, Dankó Pista em­lékére estet rendezett. A sze­replőket Veszprémi János és népi zenekara kísérte. Tetszett mindenkinek a műsor. Többen úgy említették, hogy hasonló estet máskor is jó volna meg rendezni. Kiss Terézia NYOLCVAN SZEREPLŐ Másfél órás esztrádműsort mutattak be Malý Horeš (Kis- géres) községben az Iskola ta­nulói. A műsornak nyolcvan szereplője volt. Legtöbb szerep lője, mintegy 25 gyermek, an­nak a mesejátéknak volt, me­lyet Horváth Katalin tanítónő és Hegedűs Árpád tanító veze­tésével adtak elő a 4. évfolyam tanulói. A műsort kétszer mu­tatták be az iskola tanulói. Mindkét alkalommal népes né­zőtér fogadta őket. Dócs Ildikó ARANYOS ÖREGEK Egész estét betöltő esztrád műsorral szórakoztatták Sávoly község lakosságát a falu nyug­díjasai. Az 55 és 71 év közötti idős emberek sok, szép, régi népdalt elevenítettek fel. Rö vid jeleneteik is nagy sikert arattak. Az egyik legsikeresebb szereplő, Csavnyicky bácsi több, eddig még ismeretlen népdalt adott elő. Újabban dalárdát szerveznek községünk nyugdí­jasai. Bálint Lajos ELŐSZŰR Vojka nad Dunajom (Duna vajka) község történetében elő szőr valósult meg író—olvasó találkozó. A CSEMADOK helyi szervezetének meghívására Duba Gyula jött el erre a ta­lálkozóra. Az író „Szabadesés“ és „Ugrás a semmibe“ című köteteinek vitáját Csiba Nán­dor, a hnb elnöke vezette. Nagy Miklós Ľubomír Blechci üvegkölteményei A cseh üvegnek a 17. század 6ta világhíre van. De új han­gú, modern üvegművészetünk nemzetközi viszonylatban sem szorul háttérbe, amint ezt Ble- chának a montreali világkiállí­táson való szereplése s a bra­tislavai Majerník Galériában megrendezett tárlata is igazol­ja. Kétéves kora óta van kap­csolatban az üveggel, mert nagyapja, szülei s a család több tagja szakmunkásokként dol­goztak odahaza és gyárakban. A szépre fogékony gyerek meg­figyelte a munkafolyamat min­den izgalmas fázisát, s ahol lehetett, maga is részt vett ben ne. Prágában Kaplický tanárnál fejezte be tanulmányait. Alá- pos felkészültséggel és a mű­vész lelkesedésével kereste a korszerű kifejezést. Az izzó ál­lapotban képlékeny csillogó anyaggal való munka közben egyre új ötletek merültek fel. 1954-ben csiszolt tárgyak, 19(31 ben dekoratív, hutakész vázák kerültek ki keze alól. A most bemutatott vékony falú fújt idomok s a kristályok harmó­niája káprázatos. Hiányzik ró­luk a szokványok díszítés. Így a tiszta, átlátszó üveg érvénye­sül. A gömb- vagy szívszerű alakzatok belsejében egy-egy statikai, részben dekoratív ren­deltetésű vékony üvegfonál fe­szül, mely a formákhoz tapadó két végén kissé megvastagszik, s az egészet belső élettel tölti meg. A domború felületeket itt- ott negatív formák, vagy he gyes szerszámmal bevágott ge- rezdszerű osztások ritmizálják. Vegyi anyagok hozzákeverésé vei a víztiszta üvegbuboréko­kat füstszürkévé, finom piros­sá, aranyrubinná varázsolja. Ragaszkodik az ősformákhoz, programja: nem destruálni. Két felfelé lendülő vékony alakzat a Nap felé törő fűszálakkal asszociálható. A térbe szerve­sen illeszkedő négykarú Ido­mok, emberfejeket, figurákat Idéző plasztikák Blechára, a szobrászra utalnak. Biztos, pon­tos látással fogalmaz. S mint régi közvetlen ismerője az anyagnak és törvényeinek soha sem követ el rajta erőszakot. Nagyvonalú, két méter ma­gas, tagolatlan üvegplasztikái krómozott fémtalapzaton, a ki­sebbek márvány-, vagy durván megdolgozott kőkockán pihen­nek. Vertikális, szabálytalan szélű egymás elé, vagy egy­más fölé állított négyszügfi, le­mezszerű domborművei pillana­tok alatt készülnek, míg az anyag kellő hől'okon van. Ké kék és zöldek mint a tenger­szemek hűs vize, felületük vál­tozatosan érdes. Csarnokok, kertek, nemes hatású díszei le hetnek. A nagy képzőművészeti kul­túrájú Blecha fontos segítőtár­sa a fény, mely keresztülhatol a bonyolulatlan idomok átlát szó testén, s tündér! játékos sággal egészíti ki, sőt fokozza a művek hatását, melyek a mester részvételével Nový Bor­ban és a szlovákiai Zlatno üze­meiben készülnek. bArkány JENONC ŰJABB SIKER Tavaly Szigligeti Ede „A le­lenc" című drámájával arattak sikert Kamocsa község szín­játszói. Elnyerték a járási har­madik díjat. Takács Ilonka pe­dig az édesanya szerepének eljátszásáért a legjobb női ala­kítás díját kapta. Az idén újabb sikert aratott Danczi Jánosné rendezői munkája nyomán a színjátszók együttese. Viharos nevetés tört fel a nézőtéren, amikor a színpadon megjelent Soma bácsi és Zsófi, a felesé ge amint ruhákkal teli bölcsőt cipeltek. Ez a jelenet Debre­ceni László—Somlai Pál „Hu­szárvágás“ című vígjátékából való. Később sok-sok kacaj és gyakori taps jelezte, hogy Lu­kács Imre, Takács Ilonka, Kiss Ernő, Borka Karolina, Takács Miklós, Takács Zsuzsanna és a többiek újra sikert arattak. Sxabó Dezső JUBILÁLTAK Tizenöt évvel ezelőtt kezdte meg nyilvános szereplésének sorozatát Pintér Ferenc veze­tésével a sládkoviííovói (Dió­szeg) magyar iskola énekkara. Huszonkilenc taggal kezdték. Sikerrel mutatkoztak be. Azóta a kórust megismerték és a leg jobbak között tartják számon. Tagjai állandóan cserélődnek, de a lelkesedés, amellyel az elsők kezdtek, megmaradt. A „veteránok“ közül többen a VOX HUMANA énekkarban ka­matoztatják tudásukat. Az énekkar krónikája bizonyítja, hogy sikerekben gazdag volt az elmúlt 15 év. Műsorukat már többször sugározta a Csehszlo­vák Rádió magyar adása is. Az első országos kórusfesztiválon is sikerrel szerepeltek. Az énekkar tagjai a jubileum al­kalmából bemutatták, hogy mi­lyen műsorral készülnek a II. Galántai Kodály Napokra. Zubnr Rozália MINDENBŐL KETTŐ Prlbeta (Perbete) községben két rendező, Szabó Ernő tanító és Szabó Ernőné tanítónő, fá radoztak, hogy két szervezet, a CSEMADOK és a SZISZ he­lyi szervezetének tagságából alakult színjátszó együttes si­kerrel mutassa be azt a két­részes színdarabot, melyet Soós György írt. A Kati című szín­darab szereplői jó munkát vé­geztek, sikerrel adták elő a színdarabot. A közönség leg többször kétszer is visszatap­solta őket a színpadra. Stttti József IGOR OJSZTRAH ÉS HANS SWAROWSKY HANGVERSENYE Egy fiatal művész számára a bemutatkozás nehéz feladat. De a visszatérés hosszabb szünet után talán még nehezebb. A művésznek ilyenkor vallania kell, számot kell adnia arról, hogyan sáfárkodott ajándékba kapott tehetségével és az idő­vel. A fiatal Ojsztrah esetében ez kétszeresen nehéz. Nagy ne­vet örökölni alapjában nem há­lás dolog. David Ojsztrah zenei és emberi légkörében nevelked­ni, élni, tanulni ... a sors kivé­teles ajándéka. De Dávid apa nyomdokain elindulni súlyos örökség. Igor fényesen állta a visszatérés próbáját. Utolsó bratislavai fellépése óta meg járta a művészi fejlődés legme­redekebb szakaszát. Ezzel per­sze nem a hegedüjáték mester­ségbeli tényezőire gondolok, hi­szen technikai téren a fiatal művész már régen véglegesen bizonyított. Itt most másról, sokkal többről van szó. Igor Ojsztrah játékában mindeddig volt valami sajátságos belső tartózkodás. Elmélyülteti mu­zsikált, pompás technikai és előadói készséggel, tépelődve kereste és fel is tárta a művek belső tartalmát, de mintha még­sem tudott volna teljesen azo­nosulni a zenével. Mondaniva lója lett időközben mélyebb, gazdagabb? Feltámadt benne a közlés személyes ereje? Vagy talán most küzdötte le teljes egészében az anyag ellenállá­sát? Egy művésziélek nehezen lobogózható rejtélye. Csajkovszkij hegedűversenye érzelmi és hangulati magasfe­szültségben hangzott el, Igor Ojsztrah varázslatos hegedű- hangja belopta magát a hallga­tók szívébe és kigyűjtötte ben­ne a szépség önfeledt örömét. A fiatal szovjet művész elérke­zett a választottak keskeny út­jának legkeskenyebb szakaszá­ra. Immár befejezett tény: a maga egyéni módján Igor töret­lenül viszi tovább az ojsztrahi művészetet. Az est második felében Carl Orff „Carmina Burana“ című szcenikus kantátája került elő­adásra. A 12. és 13. századból fennmaradt szerelmi- és va- gáusdalokra komponált színpa­di játék Hans Swarowsky hoz­záértő irányításával vérbő elő­adásban hangzott el. A népes előadói gárda hajlékonyán rea­gált Swarowsky professzor el­gondolásaira. Az énekkar a da­lok élénk rajzával beszédesen tolmácsolta a jókedvet, életörö­met hirdető zenei gondolatokat. A vokális trió is illúziót kel­tett. Jarmila SmyCková ezüstös szopránja szépen érvényesült, František Livora igen jól oldot­ta meg a valóban nem könnyű falzett tónust. Budapesti vendé­günk, Beude Zsolt szép színű, hajlékony, de amellett erőteljes baritonján őszinte derűvel és ezáltal hangulatteremtő erővel vett részt a frappáns, humoros fordulatokban gazdag „zenei színház“ előadásában. HAVAS MARTA SZÜLÖK, NEVELŐ K F Ó R UM A A tanítók és a pártpropaganda A CSKP XIV. KONGRESSZUSA nyomatékosan hangsúlyozta, a párt sikeres tevékenységének igen fontos elvi kérdése, hogy a dolgozókat megnyerjük a párt politikája támogatásának, állan. dóan szilárdítsuk és mélyítsük a párt és a dolgozó tömegek egységét, s ezáltal egész szo­cialista társadalmunk erkölcsi, politikai egységét is. A párt XIV. kongresszusát követő idő­szakban — s erről a CSKP Köz­ponti Bizottsága ez év februári ülése is tanúskodik — [jártunk­nak továbbra is tartósan az a célkitűzése, a politikai tömeg­munka segítségével elérjük, „hogy a kongresszuson lefoga­dott határozatok mindazok tel­jes egyetértésével találkoznak, akik becsületesen támogatják a szocializmust, hazánk jövőjét.“ A pártpolitikai munka legalap­vetőbb küldetése tehát a töme­gek gondolkodására és cselek­vésére való eszmei-politikai ha­tás, hogv hazánk minden becsü­letes polgárát bevonjuk a tár­sadalmi értékek létrehozásá­nak, a pártpolitika aktív meg­valósításának folyamatába. A kommunista párt politikai tömegmunkája dolgozó töme­gekre való eszmei, politikai és szervező hatások egész rendsze­rét foglalja magába, amelyek közül a legalapvetőbbek a párt propaganda-, agitációs és szer­vező munkája. Ha figyelembe vesszük és értékeljük a töme­gek körében kifejtett pártpoliti­kai munka rendkívüli fontossá­gát, nyilvánvaló számunkra, hogy e legfontosabb pártpoliti­kai feladat megvalósításából nemcsak minden pártszervnek, -szervezetnek és tagnak kell ak­tívan kivenni a részét, hanem mindazoknak, akiknek képzett­ségüknél és hivatásuknál fogva valamilyen közük van a szocia­lista ember eszmei-politikai for­málásához. Kétségtelen, e tár­sadalmi csoportba tartoznak a tanítók, a pedagógusok is, füg­getlenül attól, hogy párttagok vagy pártonkívüliek, s attól is, milyen iskolatípusban és mi­lyen tantárgyat tanítanak. Azt mondhatjuk tehát, hogy a peda­gógusok — pártállásra való te­kintet nélkül — pártmunkások is „.. . hiszen ők dönteken a pedagógiai munka színvonalá­ról és eredményeiről — mon­dotta Husák elvtárs a párt XIV. kongresszusán —, nekik kell biztosítaniuk, hogy a fiatal nem. zedék a szocialista fejlődés programjával összhangban, a marxista—leninista világnézet, a szocialista etika, a szocialis­ta hazafiság és proletár inter­nacionalizmus szellemében ké­szüljön fel az életre“. A szocia. lista iskola tanítójának társa­dalmi helyzetéből adódóan — szakmai és politikai tudásának legjavát nyújtva — aktívan részt kell vállalnia a tömegek körében kifejtett pártpolitikai munkából. Ez alkalommal az­zal kapcsolatban vetünk fel néhány gondolatot, hogyan kap­csolódhatnak be pedagógusaink a párt propagandamunkájába. A MARXISTA—LENINISTA PART propagandamunkája a marxizmus—leninizmus eszméi­nek terjesztését, a dolgozók kommunista szellemében törté­nő nevelését szolgálja. Felfegy- verzik a szocialista társadalmat építő embereket a természet és társadalom fejlődéstörvé- nyeiröl szóló tudományos, mar­xista— leninista ismeretekkel, kialakítja és megszilárdítja dol­gozóink tudományos materialis­ta világnézetét. A pártpropa­ganda tehát a párt céltudatos és rendszeres oktató-nevelő te­vékenysége, amelynek segítségé­vel a pártpolitika célkitűzései­nek tudatos realizálására ak­tivizálja a tömegeket. „A CSKP XIII. kongresszusa után a párt­ban és a társadalomban kelet­kezett válság tanulságai“ iga­zolták, hogy a dolgozók eszmei- polltikat nevelésének elhanya­golása igen nagy károkat okoz a pártnak és a szocialista tár­sadalomnak. Ezért fordítunk napjainkban nagy gondot a párttagok és pártonkívüliek eszmei-politikai nevelésére. S nem kétséges, hogy e rendkí­vül fontos politikai tömegmun­kából jelentős részt vállalhat­nak pedagógusaink is. Azok a kommunista pedagó­gusok, akik főiskolai tanulmá­nyaik folyamán vagy a mar- xtBiiius—leninizmus esti egyete­mein magasabb fokú elméleti Ismeretekre tettek szert, igen eredményes propagandamunkát fejthetnek ki mint a Járási párt- bizottságok, a marxizmus—leiM- nlzmus esti egyetemei és a he­lyi pártszervezetek propagan­distái. A nyugat-szlovákiai ke* rületi pártbizottság dunaszerda* helyi marxizmus—leninizmus esti egyeteme mintegy 80 tagú előadói testületének kilencven százaléka pedagógus, s ez igen dicséretes dolog. Annál is in* kább, mert a párt szervezeti szabályzata minden párttag kö­telességének tekinti, hogy „ak­tívan hozzájáruljon a kommu­nista társadalom emberének ne. velőséhez“. De szólni kell arról is, hogy minden pedagógusnak — párt­tagnak és pártonkívíilinek egy­aránt — aktívan ki kell ven« nie részét a tanítói kollektívá­ján belüli propagandamunká­ból. Erre az Iskolákban folyó politikai iskolázásokon mód nyílik. Meg kell azonban álla­pítani, hogy ezek a politikai is­kolázások gyakran igen formá­lisak, s nem az a fő céljuk, hogy a programban feltünte­tett kérdéseket alaposan megvi­tassák és gazdagítsák eszmei­politikai ismereteiket, hanem az, hogy a felettes iskolaügyi szervek által előírt tervet tel­jesítsék. A politikai iskolázások tervének ilyen formális teljesí­tésével viszont elsősorban nein a felettes szerveket, hanem ön­magunkat és ezen keresztül ta­nítványainkat vezetjük félre. PEDAGÓGUSAINKNAK részt kell vállalniuk a pártonkívüli tömegek eszmei-politikai neve­léséből is. A tevékenység egyik legfőbb formája szülői akadé­miák szervezése, amelyek évi tervébe fontos elméleti-politi­kai témákat is beiktathatunk. S ha nem szerveztünk szülői akadémiát, akkor a szülői ér­tekezleteket is ki kell használ­ni erre a célra. Tudatosítanunk kell, hogy nem elég csupán a tanulóifjúság világnézeti nevet léséről gondoskodnunk, hanem foglalkoznunk kell a szülők eszmei-politikai nevelésével is. Enélkül nem érhetünk el jó eredményeket a tanulók világ­nézeti nevelésében sem. A szülők eszmei-politikai ne­velésére lehetőséget nyújt az agitációs központokban kifej­tett tervszerű munka is. Az agi­tációs központok tevékenységét viszont többnyire, igen helyte­lenül csak a választási idősza­kokra korlátozzák. Vélemé­nyünk szerint minden helyi pártszervezet mellett állandóan és tervszerűen működhetnének agitációs központok, amelyek fő célja a tömegek körében végzett propaganda és agitáci­ós tevékenység. Csupán arra van szükség, hogy a pártszerve- vetek irányításával a helyi nemzeti bizottságok, a tömeg­szervezetek és a pedagógusok kidolgozzák az agitációs közpon­tok állandó működésének ter­vét, konkrét eszmei-politikai tartalommal töltsék meg azt, és gondoskodjanak annak realizá­lásáról is. A pártpropaganda céljaira minden eddiginél in­tenzívebben ki kell használnunk az agitációs központokat, az üzemi, a szövetkezeti és ifjúsá­gi klubokat és a népművelési otthonokat is. Ezek munkatervé- ből semmi esetre sem hiányoz­hatnak az eszmei-politikai jel­legű előadások, beszélgetések, vitaestek stb. Ezek előkészíté­séből és megvalósításából pe­dig részt kell vállalni pedagó­gusainknak is. PARTUNK XIV. KONGRESZ- SZUSANAK célkitűzései ragyogó perspektívát nyújtanak szocia­lista társadalmunk további si­keres gazdasági, politikai és kulturális fejlődéséhez. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy célkitűzéseink a burzsoá és kispolgári ideológiai áramlatok elleni harcban való­sulnak meg. Ezért hangsúlyozta pártunk XIV. kongresszusán Hu­sák elvtárs: „A párt-, a társa­dalmi és állami szervek összes eszközét egybe kell hangolni a szocialista ember kialakítására, marxista—leninista szellemű, elvszerü, következetes befolyá­solására — ez egyik legégetőbb feladatunk“, E feladat végre­hajtásából pedig aktív részt kell vállalni minden pedagógusnak. Dr. ONŰDI jANOS 1972. IV. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom